Az évente megtartott híres Teej fesztivált az esős évszak beköszöntekor rendezik meg. A férjezett nők és a házasulandó lányok ünnepe. Az öltözködés pompája, ének és tánc jellemzi, de a lényeg sokkal mélyebb. A házas hindu nők imádkoznak férjük egészségéért és jólétéért, a családi boldogság egységéért, a hajadon lányok pedig az ideális férj megtalálásáért. A színes fesztivál erősíti a köteléket a házaspár között, és hangsúlyozza a család és a nők szerepét.
A fesztivál három napos összejövetel, a házastársi odaadás és a szeretet ünnepe. Az a szép benne, hogy míg minden a nők körül forog, ők a férjükért vagy leendő házastársukért fohászkodnak. Nagy lelkesedéssel készülődnek rá, a legjobb szárikba öltöznek. Sok speciális rituálé és szokás fűződik az ünnepséghez: a finom ételek mellett a második napon sokan böjtölnek, vagy csak gyümölcsöt fogyasztanak, és vizet isznak, mert a böjti lemondás a lelkierőre fókuszál, erősítve a belső elmélyülést.
A harmadik napon, a nők feldíszítik házaikat, finom ételeket főznek, nagy buzgalommal imádkoznak, és rituális fürdőt vesznek. Ha lehetőségük van rá, vendégül látnak szent életű személyeket. Aztán folytatódik a tánc és az éneklés.
Többnyire zöld vagy vörös szárit viselnek, az előbbi a monszun hatására zöldbe boruló természet, a másik az ünnep színe. Piros üveg karperecek díszítik még a legszegényebb nőt is, sokan bíbor pamutfonalat fonnak a hajukba. Ezen a napon a nők új menyasszonyként csinosítják magukat. Az indiai hagyomány ebben is pazar: a „Solah Shringar” a díszítés 16 elemét jelenti. Sokuknak a Henna tetoválás gyönyörű mintái ékesítik a kézét és a lábát. Ez természetes festék, mely egy idő után lekopik. Zöld levelekkel és színes virágokkal dekorált hintákat kötnek a fák ágaira, dalolnak és táncolnak.
A férfiak sem tétlenkednek, az ő feladatuk a szervezés. Különböző útvonalakat biztosítanak a hölgyek számára, hogy megkönnyítsék a hívek eljutását a templomokba, akik a szentélyek előtt hosszú sorokban, türelmesen várakoznak. Rádzsasztán szövetségi állam fővárosában, Dzsaipurban a színes felvonuláson gyönyörűen feldíszített elefántok és tevék is láthatók. Az indiai kultúrában az elefántok különleges helyet foglalnak el, szerencsét hozó állatok, és a teve is az élet része. A régi tradícióknak megfelelően ez egy nagy karnevál, mely hagyományosan mindig a maharádzsa palotájánál kezdődött. Rádzsasztán egyébként is a kavargó színek állama, számos fesztivált rendeznek itt az év különböző szakaszaiban. Ilyenkor rengeteg a turista. A lakosság tagjai az út két oldalán sorakoznak, és virágszirmokat hintenek a menetre. Sok népi táncos és zenekar bemutatóját élvezhetik a nézők. Mindenki elhozza gyermekét is. Céljuk, hogy fenntartsák, átörökítsék a szép hagyományokat.
Ez a nap sok örömöt hoz a nők életébe, mindenki számára fontossá válnak. Ajándékokat, új ruhát, dísztárgyakat kapnak az anyósuktól. Az újonnan megházasodott nőket visszahívják a szülői házba, ott is vendégül látják őket, majd hazatérnek, férjük otthonába. Miután felajánlották az istenségnek, szétosztják azt a különleges édességet, melyet csak ebben az évszakban készítenek. Megkínálják a vendégeket, s együtt vidáman elfogyasztják.
A nepáli nők is megrendezik ezt az ünnepséget, Katmanduban is egy boldog és termékeny házasságért imádkoznak, szerencsét és hosszú élettartamot kívánnak férjüknek, és nem utolsó sorban testi-lelki tisztaságra törekednek. A Teej ünnepség itt is pazar lakomát, nevetést és táncot jelent, jó közösségben, barátnők és testvérek társaságában. Indiában a vásárok ideje is ez, a falvakba és városokba több ezren mennek enni, inni, vásárolni, eladni és általában jól érezni magukat. Összejönnek a barátokkal, és mesélnek egymásnak, népdalokat énekelnek, a fiúk papírsárkányt eregetnek.
Talán éhes is, szomjas is, odaadása miatt mégis a mosoly uralja az idős és a fiatal arcát egyaránt.
A Teej nem csak egy vallási fesztivál, a résztvevők egyben megünneplik az esős évszak által harsogó zöldbe öltözött vidéket, a megújulást. Bár látszólag családjuk jobblétéért imádkoznak, de egyben megújulásra, tisztulásra törekednek egyéni életükben is. Mivel a hindu filozófia szerint egy nő elsődleges dharmája, feladata a család harmóniájának megteremtése, ez a szeretetteljes fesztivál is ezt segíti elő. A vidámság és a tánc mellett ez az ünnep legfontosabb vonása.
Kapcsolódó cikkek
