India Hangja

Sosem gondoltam volna, hogy éppen Indiában történik majd meg velem, hogy egy városban nem találok egyetlen vegetáriánus éttermet sem. Teljesen mindegy, hogy melyik indiai államban. Valahol Indiában. Egy indiai kisvárosban. Egy egész napot bolyongtam valami jobb étterem után kutatva, de csak amolyan útszéli fekete kalyibákat találtam. A feketés alaphangot a pókháló, az felszálló por, a legyek, és a szenes tűzhelyből származó korom adta meg. Próbáltam elcsámcsogni az ilyen-olyan kotyvalékokat, melyek hol hal ízűek voltak, máskor pedig beazonosíthatatlan mellékízt éreztem rajtuk. Különben egyáltalán nem vagyok finnyás, de most ez nem ment le. Amikor már a harmadik zacskó csipszen nyamnyogtam, eldöntöttem, hogy az elkövetkező napokban én főzök magamra. A szálláshelyen persze érthető okokból nem örülnek az ilyesminek.

Elindultam egy bevásárló körútra. Először megvettem a bevásárlószatyrot. Utána egy indiai gyártmányú fém vízforralót, egy óriási fém bögrét, egy rézből készült evőkanalat, egy kést, egy kicsi merőkanalat, gyékény alátétet, mosogatószivacsot, és egy csomag egyszer használatos levéltányért. Ezután következhettek az alapanyagok. Egy kiló baszmati rizs, negyed kiló ghí (tisztított vaj), 10 dkg fekete só, negyed kiló friss gyömbér, 50 g kurkuma, citrom, krumpli, hölgyujj (okra), puffasztott rizs, uborka, paradicsom, mangó, banán, joghurt, pirított kesudió, 10 l palackozott víz. A gyümölcsöt és a puffasztott rizst a reggelihez használom el.

Úgy vásároltam, hogy vészhelyzet esetén bármikor össze tudjak dobni magamnak egy gyors mennyei ebédet anélkül, hogy kimozdulnék a szobámból.

Első ebédem menüje a következő volt: kesudiós baszmati rizs fekete sóval ízesítve, házi joghurt datolyapálma cukorral ízesítve, hölgyujj leves burgonyával és friss paradicsom. Leírhatatlanul finom volt. Nem azért mert én főztem, hanem mert minőségi alapanyagokból és kellő odafigyeléssel főtt az ebéd.

Elmondom hogyan. A baszmati rizshez felforraltam a vizet. Persze már az első vízmelegítésnél rájöttem, hogy a vízforralómnak nincs hőérzékelő kapcsolója. Ugyanis az első túlmelegedésnél elkezdett füstölni a csatlakozásnál, ezért kb. egy percenként ki kellett húznom a konnektorból, hogy két percig pihentessem. Nos, miután felforrt a víz, beleöntöttem a baszmati rizst. Nagyon fontos mérni, mert különben könnyen a pörgős rizs helyett kásánk lesz, vagy éppen nyers marad. A baszmati rizsnél a szokásos kétszeres vízadaghoz képest elegendő a másfélszeres. Miután beletettem a rizst a forró vízbe, megsóztam, majd azonnal megkevertem, és lefödve állni hagytam anélkül, hogy egyszer is hozzányúltam volna. Ha közben megkeveri az ember, akkor megint csak bekásásodik. Kb. 20 perc után az elkészült baszmati rizst a vízforralóból a levéltányérra öntöttem. Meglocsoltam két evőkanálnyi ghível, majd elkevertem, és a tetejére szórtam a finom kesudióból.

A vízforralóba tettem egy kevés ghít, majd megpirítottam a rizs főzése közben meghámozott és apróra vagdalt fél ujjnyi  friss gyömbért. A gyömbért egy percig pirítottam, majd hozzáadtam a felkockázott burgonyát. Állandó kevergetés, és a vízforraló ki-be kapcsolgatása mellett, továbbpirítottam. A krumpli ghín pirítva fantasztikus zamatot ad az ételnek. Pár perc múlva hozzáadtam a felvagdalt hölgyujjat. 1-2 perc pirítás után hozzáadtam a kurkumát és két ujjnyi vizet öntöttem az aljára. Elkevertem, majd lefödve szép lassan megfőtt. Ha a krumplit kicsire kockázzuk, akkor kb. 10 perc alatt megfő. A hölgyujjnak elég 2-3 perc. Miután megfőtt, megsóztam és belefacsartam fél citromot. Ennyi. A ghín pirított friss gyömbér és a citrom önmagában mennyi ízt ad az ételnek.

A későbbiekben továbbfejlesztettem. Tettem bele friss paradicsomot is és kockázott panírt, ami a kicsapatott tejből készült préselt sajtszerű kemény túró. Tofuval helyettesíthető, ha nincs idő a panír elkészítésére. Én speciel a bazárban vásároltam. A paradicsomot is és a panírt is a végén kell hozzáadni. Elég csak egyet forralni rajta és le is vehetjük a tűzről, azaz kihúzhatjuk a konnektorból…

Tálalás. Ha megfelelő odafigyeléssel főz az ember, akkor a főzés valódi meditáció. Azon meditálhatunk, hogy milyen misztikus, ahogyan a fekete színű földből és a vízből piros paradicsom, zöld hölgyujj és sárga krumpli lesz. Mi ez, ha nem varázslat. A természet varázsa. A Legfelsőbb varázsa. Ezért a varázslatot tovább kell varázsolnunk. Az viszont nem varázslat, ha legyilkolt állatok tetemeit főzzük meg. Mindenkinek maga gusztusa. Én 25 éve erőszakmentesen táplálkozom, és egész biztos, hogy maradok is a vegetáriánus konyhánál. Egyébként vízforralóval nem is lehetne húsféléket elkészíteni…

Miután elkészült az étel, a lelki Indiában az ételt a házi oltárnál megszentelik, amikor is megköszönik ezt a nagy misztikus varázslatot, hogy a Földanya ellát bennünket minden finomsággal, és egyúttal felajánlják. Az ily módon megszentelt ételt praszádnak, kegynek nevezik.

Az elkészült varázsebédet csak ezután fogyasztják el. Természetesen akkor lesz igazán tápláló, ha maga az étkezés is meditáció: „Óh, mily csodás ízek! Az anyagi világ elemeiből varázsolt étel, az anyagi világból varázsolt testem táplálja, melyben benne lakozom én, az örök lélek. Ezt a testet használom lelki ösvényemen önmegvalósításom eszközéül”

Jó étvágyat! Puding próbája az evés…

Leveles Zoltán indiai útinaplója

Hasonló írások

• Indiai szamósza az űrben
• Történetek a spirituális indiai étkezésről
• India, ahol a lepény is édes
• Állatvédelem: szeret, nem szeret?
• Környezettudatosan: banánlevél árus Dél-Indiában

A félig indiai, félig szlovén származású Sunita Williams megtörte a korábbi világrekordot: most ő az űrben legtöbb időt töltött női asztronauta. Beszámolt arról, mennyire várta az űrállomáson kedvenc ételét, a szamószát, ami a társainak is nagyon ízlett, s hogyan fokozódott a Föld iránti megbecsülése.

Sunita Williams korábban haditengerészeti helikopter pilóta volt. Rendőr férjével Houstonban él, jelenleg 3 veterán űrhajóstársával együtt a kereskedelmi űrhajózás fejlesztésén dolgozik. Összesen 322 napot töltött az űrben, és ez idő szerint ő tartja a női űrhajósok között az űrséta rekord idejét (50 óra 40 perc).

Amikor élményeiről kérdezték, elmondta, mennyire döbbenetes azt átélni, hogy az indítás után 8 perccel már a világűrben volt. Félelmetes – mondta. – A Föld elkülönült és ott volt a világegyetem, amely rendkívül fekete. Lassan az egész univerzum 3D-ben kezdett kinézni, amin át lehet repülni. Láthatjuk a Föld görbületét. A hold csodálatos, száz komplex árnyas szürke, fehér és fekete „szín”. A csillagok kristálytisztán ragyognak, és láthatjuk, hogy egyesek közelebb vannak, mint mások.

Amikor megkérdezték tőle, hogy volt-e szamósza (zöldséggel töltött kenyérke) az űrben, bevallotta: Élek-halok értük. Mindenki rendelhetett ételt, én vegetárius szamószákat kértem. A transzfer hozta őket az űrállomásra – három hónap késéssel, de érdemes volt várni. 

Természetesen felmerült a vallás kérdése is. Sunita Williams apja hindu, így Krisna, Ráma tiszteletében nőtt fel, ugyanakkor keresztény édesanyja révén azt is próbálta megérteni, mit jelent számára Jézus. Hiszem, hogy van Isten – jelentette ki –, segít, hogy egy nagyon boldog, termékeny életet éljünk. Az életnek van további értelme. Nem hiszek abban, hogy véletlenül kezdődtek a dolgok. Abban viszont igen, hogy szép és jó példát mutassunk a gyerekeknek, így a jövőben ők is gondoskodó emberekké válhatnak, akik védik majd az állatokat, a növényeket és a bolygónkat is.

Indiával kapcsolatban már megszokhattuk a különös híreket. Ezúttal a Chattisgarh állam Chandi Mata Temploma büszkélkedik a világhálót bejárt fotóival: egy vad medvepár gyakori templomlátogatása vált különös eseménnyé.

Bizonyára sokan emlékeznek a Kenyában játszódó Elza kölykei című könyvre és a filmre, melyben az Adamson házaspár által gondozott kis nőstényoroszlán felnövekedve visszahozta jótevőihez kölykeit, hogy bemutassa őket. Nos, Indiában egy medvepár lett az egyik templom rendszeres látogatója. Naplemente után esti imájukat végzik a hívek a Chandi Mata Templomban, miközben egy anyamedve és négy kölyke türelmesen várakozik. A szertartás után a pudzsári, a templom papja megszentelt ételt hagy a templom előtt. A kölykök csak most tűntek fel, de a történet régen kezdődött.

Laksman Pradhan, a főpap elmesélte, hogy három évvel ezelőtt Ramu kezdte látogatni a templomot. Mivel ő nagyon barátságos volt, a járókelők egy isteni követként tekintették, és nem zavarták el. Egy évvel később, megtalálta párját, Jambut. Most mindketten rendszeresen megjelennek, sőt néhány hete a kis bocsokat is elhozták a templomba. Ramu és Jambu a helyiek kedvencei, a „vad” medvepár az istentisztelet után várja a járókelőket, akik banánnal, keksszel és kókuszdióval etetik őket. 

Jelenleg több ezer vadon élő medve van a kerületben, vigyázni kell velük, mert megtámadhatják az embereket is, de ezt a két kedvencet mindenki védi. A Malkangiri erdő gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik. Ramut és Jambut szeretnénk egy belső erdőrezervátumba terelni – mondta T. Asok Kumar, erdészeti szakember. Ugyanis attól tartanak, hogy a járművek véletlenül kárt okoznak bennük. 

Az általános szemléletmód: az élet tisztelete. Nemcsak a vadvédelmi törvények igyekeznek ezt szem előtt tartani és tartatni. Az élőlények társaink, s mi mindannyian csupán részei, nem pedig urai vagyunk a természetnek.

Megdöbbentő híreket hallhatunk Európa énekesmadarainak mészárlásáról. Az oka? Vendéglők kínálják a belőlük készült ételeiket. Főleg az olaszországi ínyencek között népszerű mindez. Ugyanakkor a közelmúltban nagy port vert fel az a per, melynek kapcsán a Delhi Legfelsőbb Bíróság határozottan kimondja: A madarak alapvető joga, hogy az égen repülhessenek.

Delhiben is nagy visszhangja lett annak, amikor a rendőrség elfogott egy madárkereskedőt. Dr. Manmohan Szingh, India korábbi szikh származású miniszterelnöke is nyilatkozott. Dr. Szingh, aki természetesen vegetáriánus az ügy kapcsán kifejezte fájdalmát: Ahelyett, hogy szabadon repülhetnének, illegálisan külföldre exportálják őket, ráadásul a megfelelő élelem, víz vagy gyógyászati segédeszköz nélkül. „Világosan látom, hogy minden madárnak alapvető joga, hogy az égen repülhessen, az ember nem tarthatja őket kis ketrecekben – jelentette ki a Legfelsőbb Bíróságon az ügyet tárgyaló bíró.

A becslések szerint ötmilliárd madár repül át Európából minden ősszel, hogy melegebb országokban teleljenek, ebből egymilliárdot elpusztítanak. Vékony hálókat feszítenek ki, melybe belegabalyodnak, vagy a fák alsó ágait, ahol a madarak megpihennek, bevonják ragasztóval. A vízi madarakat rugós hálóval fogják be, vagy megmérgezik őket. Volt olyan román vadász, aki azzal dicsekedett, hogy egy nap 400 énekesmadarat lőtt le, de az is megtörtént, hogy több mint 100 ezer halott énekesmadarat találtak egy Szerbiából érkező teherautóban – olvashatjuk a Newsweek cikkében. Romániában a pacsirtákat legálisan vadászhatják, vannak erre szakosodott cégek, melyek a mezei pacsirta hangját utánzó elektronikus eszközöket és puskákat ad a – kerti szék mellé, ahonnan kényelmesen lövöldözhetnek az emberi fajhoz tartozó lények. 

Bár 1979-ben az EU próbált madárvédelmi irányelveket létrehozni, a gyakorlatban nem sok eredménye van. Az orvvadászat és a csempészés egyre nő. Miért? Mert van rá igény. Józan fejjel elképzelhetetlen, hogy egy csalogányszív vagy fülemüle nyelv értelmes ember számára vonzó táplálék legyen… Sajnos a tények másról beszélnek.

Nem jobb a helyzet más téren sem. Évente kb. 40 millió vadon élő madarat fognak be, a legnagyobb felvásárló az USA, Japán és Nyugat-Európa. A kegyetlen bánásmódban az állatok 20%-a, szállításkor további 25%-a elpusztul. 42 amerikai madárfaj a kipusztulás szélén van, fele a kereskedelem miatt. 

Turbános tornádónak nevezték el Fauja Singhet, a szikh maratoni futót, aki 1911. április 1-én született. Élete óriási tömegeket inspirált az egész világon. 2011-ben, 100 évesen nyolc világrekordot állított fel korcsoportja szerinti futószámokban. Gyermekkorától edz, azért ér el ilyen kimagasló eredményeket? Nem. A születése óta vegetáriánus, nem dohányzó és antialkoholista Fauja csupán  89 éves korában kezdte a futást, a versenyzést, mert így akart megbírkózni a felesége és egyik fia halála miatt érzett depressziójával.
 

Az északnyugat-indiai Pandzsábban született Fauja Singh 1992 óta csúcstartó a maga korcsoportjában, különböző sportolási kategóriákban. Szeretett felesége halála után, 81 éves korában költözött az Egyesült Királyságba.

Tipp: Keresd képzéseinket

• 10 alkalmas intenzív jóga tanfolyam
• Jóga otthon program | Jóga otthon e-mailes jógatanfolyam – Végre egy komplex jóga tudásanyag, ráadásul ingyen. A 6 részes ingyenes  jógatanfolyam alatt elsajátíthatod a jógagyakorlás rutinját. A jóga új távlatokat nyit az életedben. Kezdd el most!

„A legtöbb idős ember Nagy-Britanniában gazdag étrendet eszik, és nem mozog, ez teszi őket beteggé” – mondta.

Ő nem volt hajlandó ugyanígy élni, ezért kezdett először kocogni. Akkor még nem gondolt a maratoni futásra, de a sport iránti szeretete egyre komolyabbá vált. 

Fauja élete különleges, de nem egyedülálló a sportvilágban, hiszen ma már számtalan vegetáriánus vagy vegán sportolót ismerünk. Ő szigorú vegetáriánus, így ő soha nem kapott izomépítő fehérjét, halat vagy húst. Kedvenc étele a csapáti (lepény), az indiai lencse (a dal), zöldségek, tea gyömbérrel, barna kenyér, gyümölcs és joghurt. Sikerét főleg a táplálkozási szokásainak tulajdonítja:

„Az életem védett, mivel szabályozott az evésem.” Meggyőződése, hogy eredményeit, hosszú élettartamát és jó egészségét a növényi alapú étrend, valamint a pozitív gondolkodás biztosította. „Korán lefekszem, Istenem nevére koncentrálok, és minden negatív gondolatot kizárok.”

Több versenyen vett részt (London, New York, Toronto, India stb.), nyereményét legtöbbször különböző jótékonysági szervezeteknek küldte, hogy támogassa a szikh kultúrát vagy a koraszülöttek gondozását. Ez utóbbit úgy jellemezte, úgy adja, mint a „legidősebb futó a legfiatalabbnak”.

2013-ban még részt vett a Hong Kong maraton 26 mérföldes versenyén, utána bejelentette visszavonulását, de továbbra is tart személyes edzést. Már működik a róla elnevezett Fauja képzési rendszer is, mely magába foglalja a napi nyolc mérföldes sétát és futást, nincs dohányzás vagy alkoholfogyasztás, helyette sok a nevetés, továbbá a résztvevők sok gyömbért és curryt fogyasztanak.
 
A BBC készítette riportban az idős ember többek között ezt mondta: 
A legnagyobb jutalmat és áldást azok érik el, akik más embereket boldoggá tesznek. 
A gazdag országokban az egyik halálok a túlzott evés miatt van, a szegény országokban meg éhenhalnak az emberek.
50 ember közül én voltam az egyetlen, aki nem tartotta fel a kezét, amikor azt kérdezték: szükségünk van-e valamilyen tablettára. Én soha, semmilyen gyógyszert nem szedtem. Ha néha beteg voltam, zabkását ettem vagy böjtöltem.
 
Néhány eseménynek nem volt korábbi rekordere, mivel 100 év feletti senki sem volt, aki valaha is megkísérelt volna ilyen távolságot lefutni. A 26 mérföldes (42 kilométer) maratoni győzelmeivel kapcsolatban mosolyogva megjegyezte: Az első 20 mérföld nem nehéz. Az utolsó haton pedig úgy futok, hogy közben Istenhez beszélek.

A BBC riportfilmje a világ legidősebb maratonfutójával

Forrás: InboundJoga

Kamala Harrist, Kalifornia főügyészét nevezték női Obamának. Már eddig is számos jelentős jogi eredmény fűződik a nevéhez, de most két okból is újra ráirányult a figyelem. No, nem azért, mert Obama szerint ő a „messze legjobban kinéző főügyész az országban”. Egyrészt mert kiállt az indián őslakosok tisztelete mellett, másrészt, az állatvédők is köszönettel üdvözlik azt a rendelkezését, mely megtiltja az állatokkal való kegyetlenkedést. 
 

Az elmúlt hetekben a demokrata képviselő, Loretta Sanchez felháborító viselkedése kiváltotta mind a kollégái mind a szavazók felháborodását, amikor lekicsinylő utalást tett az őslakos amerikaiakra. Indián csatakiáltást idézve ügyetlen viccet engedett meg magának, furcsa utalást téve az indián és az indiai származású amerikaiakra, egyaránt megsértve ezzel mindkét felet, akiktől a támogatást várta. Kamala Harris, az indiai-jamaicai származású demokrata vezető felhúzta a szemöldökét, és megdöbbenéssel fogadta ezt a rasszista megnyilvánulást: „Nem tudom, mit mondjak erre. Ez sokkoló” – kommentálta a történteket.
  
Az állati jogokért küzdő szervezetek is nagy elismeréssel szóltak róla, hiszen a főügyésznő szeretné újra érvényre juttatni a libamáj értékesítéssel kapcsolatos, az egész államra kiterjedő törvényjavaslatot, mely megszüntetné az állatok mérhetetlen kínzását. Kaliforniának joga van betiltani az ilyen kegyetlen és embertelen termék értékesítését – mondta Paul Shapiro, a Humane Society alelnöke. Shapiro 13 évesen lett vegetáriánus, amikor az iskolában a hústermelés borzalmairól tanult.

A májnagyobbodás érdekében kacsák és libák etetése egy csövön keresztül történik. Ledugják a torkukba, és a levegő után kapkodó beteg állatoknak muszáj lenyelniük. Szűk ketrecükben semmilyen mozgásra nem képesek, májuk tízszer nagyobb, mint természetes körülmények között. Bár a törvényhozás 2004-ben jóváhagyta, az amerikai Kerületi Bíróság most eltörölte a liba- és kacsamáj értékesítési tilalmat. Kamala Harris bejelentette, hogy fellebbezni kíván.
 
Kamala Harris főügyésznő törekvését kommentáló levelekből idézünk: 

Nem sok ember fog kiállni az állatok jogaiért. Jó tudni, hogy vannak jószívűek is, mert látják mások szenvedését, különösen az állatokét, akiknek nincs hangja. Ők harcolnak az igazságért, és nem várnak cserébe semmit. Ők hősök/hősnők, mint Kamala Harris, aki igazán értékesen használja szép pozícióját. Carmen

Gratulálok, Kamala azokat védi, akik nem tudják megvédeni magukat. Szégyen, hogy egy fejlett nemzet, mint USA jóváhagyja ezen alattomos módszert. Ez nagyon embertelen, és azt sem értem, az emberek miért vonzódnak a mesterséges „élelmiszerhez”. Sandra
 
Képzeld el, hogy egy csövön keresztül táplálnak, mely közvetlenül a gyomorba megy minden alkalommal, amíg fel nem dagad a máj, és hatalmasra nem duzzad. Ha nem akarod, hogy ez történjen veled, akkor miért kell a kacsáknak és libáknak szenvednie? Köszönöm, Főügyésznő, a Szövetségi ítélettel való szembenállását. William

Nagyon jó és kedves Kamala Harristől, hogy az állatkínzás ellen szól. Érthetetlen, hogy csupán az ízlelőbimbóink miatt mennyi fájdalmon és szenvedésen kell ezeknek a kacsáknak és libáknak keresztülmennie. Patsy

El tudod képzelni, hogy étkezés után, majd valaki jön, és arra kényszerít, hogy egyél még többet és többet? Borzalmas. És a legrosszabb az egészben, hogy nem tehetsz semmit. Nem lehet segítséget hívni, nincs beleszólás, csak szenvedés.  Mit éreznek a szerencsétlen állatok, amikor hizlalják őket önző igényeink… Julien

Köszönöm Kamala Harris szövetségi döntéssel való szembenállását. Valóban jó hír, hogy Kalifornia Állam főügyésze felszólal az állatkínzás ellen. Ő egy ritka drágakő, amiért a jó ügy érdekében lépéseket mer tenni. Sofi

Tudatlanságban élni, és öntudatlanul enni ételünket, ez nem fog szerencsés emberré tenni, de sok szenvedést fog okozni másoknak… Wah Ying

Inkább vagyok hajléktalan koldus, mintsem pénzt kapjak ilyen értékesítésből. Josh

Annyira boldog vagyok, hogy ez az extra kegyetlenség csökkenni fog. Nem tudom elképzelni, hogyan okozhatunk ennyi fájdalmat… Remélem, ez a lépés magával hozza, hogy több ember lesz vegetáriánus, mert ha az embereknek megtiltják a kegyetlenkedést, talán ők maguk is rájönnek, hogy milyen szörnyű… Egy békésebb világban szeretném látni az embereket, fájdalomokozás és a gyilkolás nélkül. Lucas
 
Elgondolkoztató, hogy a témával kapcsolatban mennyi videó található a youtube-on, melyek  után nem egyszer azt olvashatjuk a kommentekben: Azt kívánom, hogy aki ilyet tesz, annak át kelljen élnie ugyanezt...

Sokan megkérdezhetik, miért kell ilyen apróságokkal foglalkozni, mint a háziállatok sorsa: az állat azért van, hogy az ember megegye, és kész. Ez az élet rendje. Vajon valóban rendje? A választ a film megnézése után fogalmazd meg. Libamáj horror (The Horror of Foie Gras) címmel megnézhető, de gyenge idegzetűeknek nem ajánlott ez a 4 és fél perces film

B.B. King, a blues király halálának napján Barack Obama azt találta mondani, hogy „ma este őrületes blues buli lesz a mennyekben”. Az India Hangja utána járt, hogy Obama szokatlan megjegyzésének lehet-e reális alapja. Tényleg, lehet a mennyekben bluesolni? Ha igen, akkor biztosan egyetlen blues zenész sem áll meg a mennyország kapujáig. Kérdés, hogy beléphet-e? Nézzük, mit mondanak erre az indiai bölcsek.

Hogy közös nevezőre jussunk, nevezzük most a mennyországot lelki égnek, odaátnak vagy Isten Országának, antianyagú világnak – helyettesítse be mindenki a számára legkedvesebb szókapcsolatot. A menny kifejezés ugyanis különböző jelentéssel bír az indiai és az európai kultúrkörnyezetben. Az óind hitvilágban a menny meghatározás inkább kozmológiai irányultságú, s nem igazán Isten országára értendő. Ne menjünk most ebbe bele, hogy témánknál maradhassunk. A mennyország óind értelmezéséről részletesebben korábbi cikkünkben olvashat.

Az kérdés tehát az, hogy szólhat-e Odaát a blues vagy sem. Az indiai bölcsek szerint az anyagi világ a lelki világ eltorzult tükörképe. E szerint a gondolat szerint az anyagi világban minden létező dolog létezik Odaát is. Megfordítva: csak olyan dolog létezhet az anyagi világban, ami Odaát is létezik, egy fontos különbséggel. Amíg Odaát minden harmonikus, hiszen önzetlen és a Legfelsőbb iránti odaadással teli, addig a mi lenti világunkban eltorzultan léteznek a dolgok. Odaát az jelent örömöt, ha a másiknak jó. Ez itt is létező érzés, de többnyire eltorzult formában. Az önzetlenség eltorzult formája a mindent elrontó irigység. Ugyanaz az érzés, de ellentétes minőségű. Mint a matematikában a +2 és a -2. Ugyanakkora érték, de ellentétes előjelű, éppen ezért ellentétes hatású. Amennyiben valaki már idelenn megszabadul az irigységtől, és szívből örül más sikereinek, boldogságának, akkor ebből az érzésből már érvényes útlevéllel rendelkezik. Az Odaátra érvényes vízum pedig az, ha mindent a Legfelsőbbel kapcsolatban látunk. Ugyanilyen ellentétpár a szeretet és a kéj. Ami odaát istenszeretet, idelenn kéj.  Vagy ami odaát a dolgok örömmel való elfogadása, az idelenn saját beteljesületlen vágyainkból fakadó magatehetetlen düh. A cél az, hogy idelenn kifejlesszük az odaáti tulajdonságainkat és aszerint éljünk. Akkor már idelenn mennyei életünk lesz.

Térjünk vissza a zenéhez. Zenének is lennie kell Odaát, hiszen idelenn is létezik. A korábbi gondolatmenetet követve, a zene odaát az élet szépségét zengi, és a Legfelsőbb örömét szolgálja, idelenn pedig sokszor öncélú, csupán szórakoztató vagy nihilista, esetleg magamutogató. Gyorsan hozzátenném, hogy idelenn is szolgálhatja a zene a világ és a Legfelsőbb szépségeinek dicsőítését. Ebben az esetben, bár a Földön szól, az a zene már nem földi, hanem égi.

Következő kérdésünk, hogy odaát milyen zenei stílusok lehetnek jelen, illetve, hogy lehet-e a mennyekben bluesolni? Nos, konkrétan egyetlen tradíció sem tudja erre a választ, így az óind szakirodalom sem. Viszont kikövetkeztethetjük. Ha belegondolunk, akkor az orgonamuzsika vagy a templomi kórusművek is egy-egy zenei stílust képviselnek. Nem azért tartjuk égi zenének, mert zenei zsenik csodálatos hangszereken játsszák, vagy több száz fős kórus énekli, hanem a mű szerzőjének és előadóinak indíttatása miatt. Lehet, hogy az égi zene egy templomban szólal meg, de az is lehet, hogy valahol a természet ölén, vagy egy sportcsarnokban. Nyilvánvalóan az is lehetséges, hogy valahol Odaát.

Végkövetkeztetés: hogy milyen zene szólal meg odaát, nem a zenei stílustól, hanem az előadó és a zenei mű indíttatásától függ. Azt pedig, hogy melyik zenésznek mi lakik a szívében, két személy tudja igazán. Saját maga a zenész és a Legfelsőbb. Az utóbbi viszont tévedhetetlenül tudja. Vagyis: nem kizárt, hogy blues zene is szólhat odaát.

A lenti videó nem odaát készült. Pontosabban odaát, a  tengeren túl - a Fehér Házban. Egy dolog, hogy Obama hosszas unszolás után együtt bluesol BB Kinggel, de a színpadon van Mick Jagger, Buddy Guy és Jeff Beck is.

Kapcsolódó cikk: Meghalt B.B. King - úgy, ahogyan akarta

A zenei élet gyászolja B.B. King, a legendás blues gitáros, énekes, dalszerző elhunytát. Las Vegas-i otthonában, álmában békésen halt meg 89 éves korában. Egyszer kijelentette: Addig akar játszani, amíg az Úr nem hívja. Boldog embernek tartotta magát, aki tud mosolyogni. Mindjárt kiderül, hogy miért is számol be erről az India Hangja.

Vegetáriánus vagyok, így nincs semmi komoly problémám – nyilatkozta egy interjúban. Nem dohányzott, alkoholt évente egyszer, a karácsonyi és újévi ünnepek alatt ivott. Na ezért írunk róla. Büszkék vagyunk arra, hogy a blues királya erőszakmentesen élt.

Szülei válása után nagyanyja nevelte, gospelkórusban énekelt, a templom prédikátorától tanulta a gitározás alapjait. Amikor a pap az első akkordokat mutatta, azt mondta a fiúnak: „A gitár egy értékes eszköz. Ez egy másik módja, hogy kifejezze Isten szeretetét.”
 
A világ 88 országában lépett fel, volt olyan éve, hogy 300-nál több koncertet adott. Az egyik legemlékezetesebb az 1979-es Szovjetunióban tett látogatás volt, a még keményvonalas kommunista rezsim idején. Minden emeleten figyeltek – mesélte később. Turnéi során háromszor járt Magyarországon.
 
Kategóriák és kultúrák fölé emelkedő rendkívüli tehetség volt. 15 Grammy-díjat kapott. 2004-ben Ligeti György zeneszerző és ő vehette át Stockholmban a Polar-díjat, mely a zenei Nobel-díjnak felel meg. Több mint 53 filmzene is fűződik nevéhez. Minden idők 100 legjobb gitárosa között a dobogós 3. helyre jelölték őt, akinek első gitárja megvásárlásához kölcsön kellett kérnie 30 dollárt.

"Néha eltűnődöm, miért is harcolok…" énekelte a „There Must Be a Better World Somewhere” című híres dalában, melynek refrénje is ez: "Valahol lennie kell egy jobb világnak".

Kapcsolódó cikk: Obama szerint mennyei blues őrület van a mennyekben

Az állatok helyzete meglehetősen furcsa a nyugati féltekén. Egyik állatot kutyakozmetikushoz viszik, a másikat megeszik. Ha pedig más nációk, mondjuk a kutyust eszik meg, akkor mélységesen felháborodunk, miközben minden jogot fenntartunk magunknak, hogy a sertést és a tehenet megegyük. Pedig más nemzetek ugyanúgy felháborítónak tartják a sertés vagy a tehén húsának elfogyasztását, mint mi a kutyáét. Talán a világ kultúráinak össze kéne fognia, és akkor nem enne az emberiség sem kutyát, sem sertést, sem tehenet. Egyesek szerint ez volna a világbéke és a belső béke felé vezető út.

Mennyire relatív, hogy mit is jelent az állatok szeretete. A PETA, az állatokkal való etikus viselkedésért küzdő szervezet megdöbbenve kommentálta azt a videót, mely oklohamai iskolás gyerekeket mutat be, amint halott macskákat táncoltatnak – boncolás előtt.

Kegyetlenségre, érzéketlenségre nevelünk? – teszik fel sokan a kérdést. Vagy már meg sem lepődünk, ha arról olvasunk, hogy békából készült turmixot isznak Peruban? És vajon mi az általános álladvédelmi helyzet Magyarországon?

Kosztolányi Dezső: 

A rút varangyot véresen megöltük

Ó iszonyú volt.
Vad háború volt.
A délután pokoli-sárga.
Nyakig a vérbe és a sárba
dolgoztunk, mint a hentesek,
s a kövér béka elesett.
Egész smaragd volt. Rubin a szeme,
gyémántot izzadt, mérgekkel tele.
A lába türkisz, a hasa zafir,
a bőre selymek fonadéka,
s regés kincsével elterült
a gazdag, undok anya-béka.
Botokkal nyomtuk le a földre,
az egyik vágta, másik ölte,
kivontuk a temető-partra,
ezer porontya megsiratta,
s az alkonyon, a pállott alkonyon
véres szemével visszanézett.
Kegyetlenül, meredten álltunk,
akár a győztes hadvezérek.

Most itt vagyunk. A tiszta kisszobában.
Szép harc után. A szájunk mosolyog.
Maró fogunk az undort elharapja,
s gőggel emeljük a fejünk magasra,
mi hóhérok, mi törpe gyilkosok.

Akár Gandhitól is származhatna e cikk címében szereplő gondolat. Gandhi, ezt így fogalmazta: "Légy magad a változás, mit a világban látni szeretnél!" Most viszont egy jelenleg 14 éves fiúról írunk. Thomas Ponce felnőtteket is megszégyenítő komolysággal áll ki az elvei mellett. De nemcsak szavakkal: állat és környezetvédelmi szószóló, aki 2 évvel ezelőtt megalapította az állatokkal szembeni kegyetlenség ellen küzdő Lobby For Animals nevű csoportot.

Hiszek abban, hogy fel kell szólalni az állatok védelmében, akkor pozitív változás történhet – nyilatkozta Thomas egy sajtótájékoztatón. – Felkérek minden embert, az élet minden területén, hogy csatlakozzanak hozzám, és küzdjünk az állatok mészárlása ellen. A boldogság iránti vágy, s az hogy igazságos világban élhessünk, csak akkor valósulhat meg, ha az ember tiszteletben tartja és védi a környezetet, és könyörületes minden élőlénnyel. Beszélnünk kell azokért, akik nem tudnak szót emelni a maguk érdekében; mi vagyunk az ő hangjuk, és meg is kell hallanunk! A LFA célja, hogy felhívja erre az emberek figyelmét.

Vajon honnan szedi e gyermek a bátorságot és az erőt, hogy szembeszálljon a felnőttvilággal? Az világ nagyobbik fele tárgynak tekinti az állatot, mely azért van, hogy megöljék, megegyék, kísérletezzenek rajta és használják a bundáját. Ráadásul mindehhez egy mosolygó röfi arcát, vagy egy elégedett sarki róka arcát adják, mintha csak maguk az állatok is rendkívül elégedettek volnának, amiért életük árán szolgálhatják az emberiség melléfogásait. Egy indiai mondás szerint egy társadalmat az alapján kell megítélni, hogy miként bánik az idősekkel és az állatokkal. Kétségkívül, ők a törődésre leginkább rászorulók. 

Vajon nem elhamarkodott véleményalkotás-e az, amikor egyszerűen kijelentjük, hogy az állatok azért léteznek, hogy ketrecekben, méltatlan körülmények között tartva, néhány hónapos meggyötört élet után elvágjuk a torkukat, hogy gyermekeink és saját gyomrunkba tegyük az ártatlanul megkínzott állatok tetemeit? Vajon miért gondolja a társadalom, hogy ez így rendjén van? 

Voltak már életszemléletek a történekelmben, amikor az ember alanyi jogon kínzott, gyötört és emberi életeket oltott. Csak azért mert egy ilyen-olyan elmélet, vagy az erőt összpontosító vezetők jóváhagyták. Szerencsére, mindig voltak csendes és hangos forradalmárok, akik ezt nem hagyták annyiban. Ezeknek az ellenállást tanúsító hősöknek köszönhetjük a változást: az emberi mivoltukban meggyalázottak felszabadítását.

Lehet, hogy Thomas Ponce, az állatokért lobbizó kiskamasz nevére majd így emlékezik az utókor: "A srác, aki felszabadította a meggyötört állatvilágot."