13 feb

A The Smiths sokkoló igazsága

Amikor ősszel Morrissey Budapesten koncertezett néhány eltökélt híve a jegypénztárak előtt éjszakázott, hogy biztosítsa a bejutást. Nem véletlenül írta róla a New Musical Express, hogy egyike a „legmeghatározóbb művészeknek”, az egykori Smiths frontembere még ma is méltó a figyelemre. Az Independent találóan foglalta össze jellemző vonását: „a legtöbb művész halála után válik ikonná, neki ez sikerült életében”. 

ahimsza egészség hírességek zene állatok
A The Smiths lemezborítója a brit rockzene egyik legütősebb állatjogi kampánya


 
Az 1982-ben alakult The Smiths angol alternatív rockegyüttes volt. Az alatt a rövid öt év alatt, amíg működött kultuszzenekarrá nőtte ki magát, s hihetetlen népszerűségre tett szert. Nem követték a korstílust, náluk a gitáré, nem pedig a szintetizátoré volt a főszerep. 
 
Amikor az együttes kiadta második albumát, a Meat Is Murder-t első helyezést ért el a brit listákon, és 13 hétig maradt az élvonalban. Ott van a „Minden idők 500 legjobb albuma” között, olyan nevekkel, mint a Beatles, Rolling Stones vagy Bob Dylan, és szerepel az „1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz” című könyvben, ide később bekerült Morrissey debütáló szólólemeze is. A Meat Is Murder, A hús gyilkosság egy olyan korban jelent meg, amikor a vegetarianizmus és az állati jogok szinte alig kaptak nyilvánosságot. Akkor nem lehetett még vega hamburgert vagy húsmentes lasagne-t kapni a brit kávézókban, és ha valaki hús nélküli ételt kért, azt kinevetették. 
 
The Smiths 1987-es feloszlása után, Morrissey szóló karrierbe kezdett, albumai közül több is bekerült az angol slágerlista Top 10-be. Steven Morrissey, az alternatív rock egyik megújító figurája nem szokta visszafogni magát az interjúkban, politikai véleményét sem rejtette soha véka alá, provokál és fenntartja a figyelmet. Annak idején Margaret Thatchertől, George Bushig sok politikusnak „beszólt”, de kapott tőle az angol királyi család is. Sőt köztudott, hogy mind az amerikai, mind a brit titkosszolgálat kihallgatta, mivel élesen bírálta mindkét ország kormányát.

ahimsza egészség hírességek zene állatok
Morrissey szerint az állatok olyanok, mint az ártatlan gyermekek: "„Ha szereted az állatokat, nyilvánvaló, hogy nem akarsz kárt okozni bennük. Én mindig figyeltem az állatokat és megállapítottam, nagyon hasonlítanak a gyerekekre: számítanak rá, hogy segítünk nekik, megmentsük és megvédjük őket.”

Dalszövegeinek mondanivalója sok esetben megdöbbent. Nem véletlen, hogy bekerült a Rolling Stone magazin „100 legnépszerűbb dalszerző” listájára. Sajátos tónusú egyidejűleg megrázó és lírikus dalai közül az egyik leghíresebb:

A világbéke nem a te dolgod. Érdemes figyelmesen hallgatni…
Csak dolgozz keményen és fizesd az adót… nem tudod, mire… 
a gazdag még gazdagabb lesz, a szegény szegény marad… 
Ó, jaj, te szegény kis bolond, minden alkalommal, amikor szavazol, ezt támogatod…
Brazília és Bahrein,
Ó, Egyiptom, Ukrajna,
Mennyi ember szenved!
Ne tovább, te szegény kis bolond!
Ne tovább, te bolond!
 
Morrissey, az énekes-szövegíró gyerekkorától elkötelezett vegetáriánus kiegészülve harcos állatvédelemmel. Még mindig tudja, hogyan kell átadni egy dallamot, elmondani egy történetet. A híres Meat is Murder számot Budapesten és ez év elején Angliában is úgy adta elő, hogy lágy bariton hangja közben vágóhidakon készült felvételekkel sokkolta a közönséget. A zene lírikus és mégis drámai, szuggesztív.

 
Közelebb jön a visító kés,
ennek a gyönyörű teremtésnek meg kell halnia,
a halálának nincs értelme,
és az értelmetlen halál gyilkosság. 
 
Erőfeszítései néha meghozzák gyümölcsüket. Hatására sokan felhagytak a húsfogyasztással, már a The Smiths nemzedékéből is. Ilyen tartalmú kommentek tucatjai olvashatók: Ez a dal jelentős része annak a folyamatnak, amely ahhoz döntéshez vezetett, hogy megváltoztassam az életemet. Tavaly ősszel a chilei Santiago Festival szervezői beleegyeztek, hogy a rendezvény 100%-osan vegetáriánus lesz. Megrázó sorai, a Könyörgés Perunak is nagyon időszerű volt, mert A 19 éves Andres Roca Rey, perui torreádor kórházba került, amikor a megsebzett bika beledöfött a szájába: Ahogy a világ ezer pozitív módon változik és fejlődik – írta Morrissey –, a bikák kínzása mégis folytatódik Peruban. Nekik nincsenek jogaik, egyszerűen azért, mert nem beszélnek spanyolul? 
 
Az amerikai Pitchfork Media annak idején azt írta róla, ő a nyugati popkultúra egyik legkülönlegesebb alakja. Ma már azt is hozzátenné, jogi aktivista. A vegán életmód mellett is kardoskodik: Ha az állatok számítanak erkölcsileg, a vegánizmus nem lehetőség – hanem szükségszerűség. Minden állatvédő mozgalomnak világossá kell tenni, hogy a vegánizmus erkölcsi kötelesség. Morrissey nyílt levelet írt az Élő Föld program szervezőinek is:
Azt már tudjuk, hogy az állattartás a vezető oka a klímaváltozásnak. Súlyosan érinti a világ édesvíz-készletét, és nagyban hozzájárul a globális üvegházhatást okozó gázok kibocsátásához, az erdőirtáshoz, a biológiai sokféleség csökkenéséhez, valamint a levegő- és vízszennyezéshez, sok más káros hatás mellett. A vegán étrend szükséges az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
 
 

Kapcsolódó cikkek:


 

Tovább olvasom

08 jan

Kutyák lepték el Mumbai repülőterét

A repülőtér többféle fóbiát és stresszt is kiválthat az emberből. Elsősorban a repüléstől való félelem a jellemző, de sok esetben felbukkan az emberektől, a nagy terektől vagy éppen a szűk helytől, a bezártságtól való rettegés. A Mumbai Airport nemzetközi terminálján képzett terápiás kutyák segítik a szorongó utasokat. Ezzel is beigazolódik, hogy az állatok társaink az élet színpadán, nem leigázandó élőlények. Vajon megfelelő módon értékeljük őket?

utazás közlekedés állatok ahimsza stressz
A kutyasímogatás a stresszoldás hatékony módja. Mumbai repülőterén egyre több terápiás kutyával találkozhatunk.

Amerikai repülőtereken már régóta jelen vannak a terápiás kutyák, amióta 9/11 után hatványozódott a repüléstől való félelem. Mumbai nemzetközi repterén két labrador, Goldie és Pepe teljesít szolgálatot. A két hete indult kísérleti projekt elsöprő sikert hozott. Az emberek nem számítottak ilyen kezdeményezésre. Volt, aki átölelte őket, vagy játszott velük, de mindenki megnyugodott a két kedves jószág barátságos közelségétől. Eddig ha valaki repülőtéri kutyákat látott, biztosan drogkereső vagy vakvezető funkcióra gondolt. Ellentétben az ilyen kereső kutyákkal Goldie és Pepe feladata az, hogy mosolyt csaljon a légikikötőben várakozó utasok arcára.

Goldie és Pepe azonnal túlhajszolt lett, így szükségessé vált több terápiás kutyus alkalmazása. Jellemző annak az amerikában élő pilótának a levele, aki visszajelzésként a reptéren kifüggesztett vendégkönyvbe az elsők között írta le véleményét. Rossz hangulatban volt, mert a légitársaság egy félreértése miatt várnia kellett a csatlakozásra. Ráadásul 25 év után azért jött Indiába, hogy eltemesse édesanyját. Ezt írta:

- Milyen csodálatos és szükséges tényező! A Mumbai repülőtéren eltöltött hosszú és fájdalmas napomon Goldie és Pepe hozott „emberséget” az egyébként embertelen élménybe, melyen keresztül kellett mennem...

utazás közlekedés állatok ahimsza stressz
A kutyasimizés bizonyítottan terápiás hatású. Úgy látszik, a kutyusok számára is...

Valószínűleg ez az első hely az országban, ahol állatokat foglalkoztatnak, amelyek megkönnyítik az aggodalommal teli utasok napját. Korábban ilyen speciális terápiás kutyákat használtak gyermekek vigasztalására, és traumatizált felnőttek kezelésére. Goldie és Pepe a Pune-i Terápiás Központból került ide, ott képezték ki őket. Érzékelik az egyén hangulatát, szinte „kiszippantják a félelmet”, mondták a repülőtéri tisztviselők. Tudományos bizonyítékokkal igazolták, hogy csökkent a magasabb testhőmérséklet és a vérnyomás, a szapora pulzus normalizálódott az utazók körében, amikor találkoztak a terápiás kutyákkal. Rohini Fernandes, kutya tréner és klinikai pszichológus szerint egy hosszú repülőút előtt a kutyák segítenek eloszlatni a szorongást az emberekből.

Kapcsolódó cikkek:

Indiai közlekedés: mindig ez a játék!

Jógás kényeztetés a repülőtéri transfer alatt

Mit keres a tehén az étteremben?

Finomhagolások a világ legolcsóbb autóján

Hahota jóga vagy síró szoba?

Tovább olvasom

29 okt

Vegetáriánus indiai élsportolók

A nemzetközi első osztályú krikett világklasszist búcsúztat: október 15-én Zaheer Khan bejelentette visszavonulását. Ha belelapozunk kissé a krikett múltjába és napjaink indiai tenisz nagyságait is megnézzük, azt látjuk, hogy egy ponton találkozik magánéletük. Méghozzá egy érdekes és elgondolkoztató azonosságot fedezhetünk fel. Vegetáriánus vagy vegán táplálkozás nem hat negatívan a sportolók teljesítményére. Mi sem támaszthatná ezt alá jobban, mint néhány indiai vegetáriánus élsportoló saját példája. 

ahimsza ayurveda egészség hírességek indiai nők sport
Zaheer Khan, a 37 éves léptető bejelentette a 14 éve tartó nemzetközi karrierje végét. 

Zaheer korán betört a nemzetközi színtérre, és játéka azonnal figyelmet követelt. Mérnöki karrierjét adta fel a játék miatt. Megismételte a korábbi legendás játékos, Javagal Srinath bravúrját, de többszörös sérülése miatt kénytelen volt búcsút mondani a sportnak. Elődjéről, Javagal Srinathról egyébként annak idején azt írták: vegetáriánus, egy dél-indiai úriember és még egy világszínvonalú gyors dobójátékos is.

ahimsza ayurveda egészség hírességek indiai nők sport
Venkata S. Laxman,  a volt indiai ütőjátékos megkapta a Teri Egyetem tiszteletbeli doktori fokozatát és más magas állami kitüntetéseket. Vegetáriánus.

A krikett történetének szintén méltán nagy alakja a két éve visszavonult jobbkezes ütőjátékos, Venkata S. Laxman, aki szigorú vegetáriánus. Laxmanról megjegyezték, hogy ügyesen kihasználta rugalmas csuklója előnyét, „karcsú és kanyargós” stílusáról volt híres. 

Kapil Dev volt az egyik legsikeresebb indiai dobójátékos a teszt krikettben, vagyis a több napos játékban. Híres jó étvágyáról, egyszer nevetve vallotta be: „szinte mindent meg tudok enni – mindaddig, amíg az vegetáriánus”.

ahimsza ayurveda egészség hírességek indiai nők sport
Virender Sehwag szintén a modern kor egyik legendája is vegetáriánus.

Sehwag, az indiai krikett-fejedelem, a krikett-válogatott vezető nyitó ütőjátékosa. A legtöbb rekordot is ő tartja, beleértve a legmagasabb pontszámokat is. India több világklasszis krikett-játékost is mondhat magáénak, de Virendert úgy emlegetik, mint az egyik legpozitívabb sportolót. Legyen hanyatló vagy emelkedő fázisban, a játéka állandó marad. Szigorúan vegetáriánus étrendet követ, sőt néhány vegetáriánus éttermet is működtet. A khír, az indiai rizspuding a kedvenc étele. Vele kapcsolatban meg kell említeni, hogy imád teniszezni, persze csak szórakozásból.

Apropó, tenisz! Érdemes szétnézni ennek a szép sportágnak a háza táján. Martina Hingis nevét is sokszor olvashatjuk a tenisz hírek között. Több alkalommal győzött, idén nyáron is. Wimbledonban női párosban partnere az indiai Sania Mirza, vegyes párosban a szintén indiai nemzetiségű Leander Paes volt. Ki is ez a két ázsiai teniszcsillag? 

ahimsza ayurveda egészség hírességek indiai nők sport
Sania Mirza India első számú női sportolója is vegetáriánus.

Sania Mirza és Martina Hingis nyári győzelme után, október 10-én kemény harcot követően megnyerte a China Open döntőt női párosban. A páros már 47-7 lenyűgöző győzelem-vereség rekordot mondhat magáénak.
Sania Mirza, az indiai teniszbajnok jelenleg a ​​világelső női párosában játszik. Hat éves korában kezdett teniszezni, ugyanakkor nagyon jó úszó is. Hyderabadban diplomázott a Chennai Egyetemen díszdoktori címet kapott. Fiatal kora ellenére már számos tenisz mérkőzést megnyert. The Economic Times őt is felvette a „33 nő, akikre India büszke” nevű listára. Szülővárosában, Hyderabadban létrehozott egy tenisz akadémiát, ahová olyan világklasszisok is ellátogatnak, mint a Grand Slam győztes, Cara Black és Martina Navratilova. Sania Mirza elnyerte a kimagasló indiai állami kitüntetést, a Padma Shri és az Arjuna díjat, ő az első indiai, akit az ENSZ kinevezett a nők jószolgálati nagykövetének Dél-Ázsiában.

ahimsza ayurveda egészség hírességek indiai nők sport
Sania Mirza vegetáriánus teniszcsillag a Globális béke divatbemutatón 2012-ben.

Sania Mirza a PETA állatvédő egyesület aktivistája. Legyél mindig kedves: nemcsak az emberekkel, az állatokkal is – mondta alapelvként. Egy riportban (2011. november 10.) a bájos Sania elég keményen kifejtette az őt ért zaklatásokkal kapcsolatos véleményét: 
Vegetáriánus vagyok, és életem egy részét hülye kérdések megválaszolásával töltöttem. Ilyen és hasonló kérdéseket gyakran feltettek nekem: „Miért nem eszik semmilyen húst, netán beteg?” vagy „Nem eszik vörös húst, rendben. De egy kis csirkét?”
Én már csak nevetek ezen. Számtalan esküvői vacsorát és más összejövetelt hagytam el üres gyomorral. A gyorséttermekben maximum sült krumpli tudok enni, nem mindenhol kapok vegetáriánus hamburgert külföldön. De ez az én választásom, önként hagytam el az húsalapú ételt, ezért kérem, hagyják abba a nyaggatásomat. 
Szeretek vegetáriánus lenni – ismételte meg egy 2014-es interjúban.

ahimsza ayurveda egészség hírességek indiai nők sport
Idén Leander Paes és Martina Hingis vitte el a vegyes páros trófeát a nyári wimbledoni teniszbajnokságon. A Babos-Peya magyar-osztrák vegyes páros is kikapott tőlük.

Leander Paes 17 évesen már junior bajnok volt, és vegetariánus, miként akkori két teniszbajnok edzője, az amerikai Ted Murray és David O’Meara is. Az év elején a Leander Paes-Martina Hingis páros Melbourne-ben, majd nyáron Wimbledonban is győzött.
A 42 éves indiai sportolót tartják a világ egyik legjobb páros és vegyes páros játékosának, több mint 50 címet és 700 mérkőzést nyert már. Paes igazi legenda, csak vegyes párosban 15 Grand Slam-döntőt játszott már, melyből hetet meg is nyert. Paest egyedülállónak tekintik abban az értelemben is, hogy már 24 partnere volt vegyes párosban. Ez pedig rendkívüli alkalmazkodó képességet jelent. Ebben a tekintetben Paes sikerei különösen értékesek. Ez tisztelgés a képessége előtt – írta róla egy méltatója. Ő is átvehette a Padma Shri magas állami kitüntetést.

Miután bejártam a világot, rájöttem, hogy a fű mindig zöldebben néz ki a másik oldalon. A tehetségem a keleti és a nyugati értékek keveréke – mesélte. Úgy véli, a képzési módszereket ötvözni kell. Amikor tenisz akadémiát szervezett, nem akarta csak az egyiket vagy másikat választani. – A nyugati emberek kelet megjelenésére is figyelnek. A New York-i divatbemutatón láthatjuk az indiai motívumokat a rámpán: jelen van a jóga, a meditáció és a vegetáriánizmus is. 

ahimsza ayurveda egészség hírességek indiai nők sport
 Navratilova a sport mellett szenvedélyes vegetáriánusként és az állatok jogainak szószólójaként is ismertté vált.

Természetesen rajtuk kívül még számtalan sportoló a vegán vagy vegetárius étkezés híve. Érdemes tanulmányozni pályafutásukat, mert kiderül, hogy a húsmentes étkezés nem gyengíti, sőt segíti előmenetelüket. Például Martina Navratilovát tartják az egyik legnagyobb teniszezőnek, aki valaha játszott. Leander Paest is a partnere volt néhány mérkőzésen, a barátságukat hasonló gondolkodásuk is erősítette. 
Navratilova egyeduralmát Steffi Graf törte meg, akiről mostanában nem a sporttal kapcsolatban olvashatunk. Graf, a huszonkétszeres Grand Slam győztes az indiai Kerala állam ájurvéda turizmusának új nagykövete lesz. Segíti az ájurvéda népszerűsítését a közelgő turisztikai vásáron Berlinben. Részt vesz a média kampányok és televíziós reklámok megszervezésében, hogy elősegítése ájurvéda, a híres óind egészségügyi rendszer megismertetését.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

10 okt

A divat indiai királynője

Anita Dongre az egyik legsikeresebb és legnépszerűbb divattervező Indiában. Nyugati és hagyományos viselet, valamint ruházati kiegészítők, ékszerek jellemzik a cég arculatát. A modern Indiára összpontosít, a tiszta, elegáns vonalak jellemzik, ugyanakkor Rádzsaszthán gazdag öröksége is megihlette. A művészi hagyományos szövési technikák felélesztésével és a mesteri kivitelezéssel újrateremti India fejedelmi pompáját. Anita vegán, számos jótékonysági munkája mellett a PETA, a híres állatvédő szervezet aktív tagja is.

tradíció ahimsza foglalkozások hírességek indiai ruhák üzlet indiai nők
Anita Dongre a divat indiai királynője újrateremti India fejedelmi pompáját. Szépségének egyik titka, hogy vegán, vagyis semmilyen állati eredetű terméket sem fogyaszt, mézet és tejterméket sem.


Anita Dongre divattervezést Mumbaiban, a Női Egyetemen tanult. Ez a központ 1916-ban alakult azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy beteljesítse küldetését „a nők szerepének megerősítését”. Anita 1998-ban indította el az első nagy, 300 négyzetméteres üzletét Mumbaiban. A tervezés, gyártás, kereskedelem és marketing szálai egyaránt az ő kezében futnak össze. A General Atlantic egyike a világ vezető jótékonysági szervezetének. Ügyvezető igazgatója Sandeep Naik véleménye szerint Dongre olyan divatot alkotott meg, mely exkluzív, mégis elérhető, és nem csak a kiválasztott kevesek számára. 
 
Gyerekként sok időt töltöttem a nagymamám házában, Dzsaipurban, és teljesen beleszerettem a szépséges rádzsasztháni stílusba, a színes piacok, az építészet, a népviselet egyaránt elvarázsolt – meséli. – Mindig is szenvedélyesen érdekelt a művészet, mindenekelőtt az indiai szövőipar és a kézművesség. Divattervező munkámban megmutatkozik a filozófiám is. Minden márka tükrözik a személyiségemet és személyes meggyőződésemet. Mindig is szerettem volna tenni valamit a hagyományos indiai kézművességért, amely annyira valóságos, természetes és gazdag. Vissza akartam állítani az indiai kézműves-örökség hagyományait.

tradíció ahimsza foglalkozások hírességek indiai ruhák üzlet indiai nők
Anita Dongre óriásira duzzadt cégében 60 városban 2500 embert foglalkoztat.


 
A tradicionális kézművesség és India gazdag kulturális öröksége megihlette, minden kollekcióija tükrözi ezt a szeretetet és csodálatot. Anita Dongre föld-, öko- és állatbarát, aki szilárdan hisz a szerves és természetes anyagokban. Az Anita Dongre Divatház megnyitásával egy hosszú dédelgetett álma vált valóra. Több mint 2500 alkalmazott dolgozik irányítása alatt, 60 városban  650 értékesítési hely áll a vásárlók rendelkezésére, köztük 150 exkluzív márkaüzlet. A nemzetközi piacon is megjelent. A kézzel festett gazdag színárnyalatú selymek mellett a pamut és a brokát is keresett cikk. Méltán híresek menyasszonyi ruhakölteményei is.
 
A cég design csapata elutazik a falvakba, hogy tanulmányozza a kézművességet, és így hozzon létre egy kortárs divatot. Szorosan együttműködnek civil szervezetekkel és kézművesekkel több indiai államban is. A női kézművesek foglalkoztatása terén is óriási szerepük van. A takácsok megérdemlik, hogy tisztességes béreket kapjanak, így biztosítani tudjuk a kézi szövésű minőségi alapanyagok előállítását, és megőrizhetjük kulturális örökségünket – hangsúlyozta az üzletasszony.

tradíció ahimsza foglalkozások hírességek indiai ruhák üzlet indiai nők
Anita Dongre az India 50 legbefolyásosabb nők listára is felkerült. Számos tervezői díjat is elnyert.

Számos díjat nyert: az Indiai Kereskedelmi Kamara Kiváló Divattervező díjától az Inspiráló tervező kitüntetésen át a legjobb női nyugati viselet elismeréséig. 2011-ben szerepelt a Fortune magazinban, egyike volt annak az 50 legbefolyásosabb nőnek Indiában, akikre felfigyeltek az üzleti életben. Egyik évben ő kapta a PETA humanitárius díját. Az állatok iránti együttérzése nemcsak abban mutatkozik meg, hogy vegán életmódot folytat, hanem abban is, hogy divatos ruhakompozíciói megalkotásakor nem használ semmilyen bőrt.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

15 szept

Menekültválság Indiából nézve

Megszoktam már, hogy ha az indiai sajtóban megjelenik Magyarország, vagy valamelyik magyar politikus neve, akkor valószínűsíthetően nagy balhé van otthon. A korábbi indiai magyar vonatkozású sajtóhírek, hogy magyar politikus Indiába látogat, tévészékház ostrom, táncoló miniszterelnök, és hasonló hírek azonban nem maradnak meg különösebben az indiai köztudatban. Nem úgy, mint a menekültválság. Ha kiderül rólam magyar származásom, akkor az egyöntetű reagálás valami ilyesmi: „Hungary problem…” Vizsgáljuk hát meg ezt az egész menekültválságot az indiai bölcsek szemszögéből, a belső béke szemüvegén keresztül.

Az érmének mindig két oldala van. A menekültkérdés futótűzként terjedő hírnevet ad kicsiny országunknak. Korábban mindig el kellett gondolkodnom, hogy mit is válaszoljak, amikor szülőhazám felől érdeklődnek. Igyekszem mindig a kérdező tekintete alapján válaszolni. Egy himalájai jógi 5000 méter magasan nem biztos, hogy elboldogul a „Hungary”-val. Indiában aztán mindenre gondolni kell. Mi van, ha több mint ezer éve meditál a magasban? Akkor még nem is létezett Magyarország. Legalábbis nem a Kárpát-medencében. Csak merem remélni, hogy nem menekültként érkeztünk valahonnan Ázsiából. Végül is ki tudná hitelesem megállapítani, hogy miért is hagytuk el eredeti hazánkat? Csak úgy kirándulgattak őseink, és volt egy üres zug, a mesébe illő Kárpát-medence, ami nagyon megtetszett nekik? Csak egy kis avart kellett elsöprögetni és már lehetett is letelepedni. Milyen könnyű is lehetett azokban az időkben!

filozófia ahimsza menekültválság útleírás
Hindu körmenet Bangladesben.  Fotó: Leveles Zoltán

Visszatérve a gondolatmenethez, hogy miket válaszolok a szülőhazám iránt érdeklődőknek, elmesélek egy-két megtörtént esetet. Intuícióm alapján néha azt mondom, hogy Europe, néha Hungary, de van, amikor egyszerűen csak Vrindávant mondok. Végül is vrindávani kolostorunk címe az indiai bejegyzett lakcímem. Nagyon izgalmas beszélgetések alakulnak ki kis hazánk kapcsán. Van, amikor visszakérdeznek: Bukarest? Mások pedig simán rávágják, hogy Budapest. Aztán olyan is van, hogy visszakérdenek, hogy India melyik államában van az a Europe? Aztán, amikor mondom, hogy Indián kívül, külföldön, akkor meg visszakérdeznek, hogy Nepálban? Nem, mondom, Amerika. Na, azt már tudják. Olyan is előfordult többször, hogy a Hungary-re elkezdik sorolni az örökzöld neveket: Puszkasz, Hídegkuthi. Innen tudhatjuk, hogy az Aranycsapatból ki kapott legnagyobb nemzetközi hírnevet. No, de nem élhetünk az aranycsapat árnyékában. Szép volt, jó volt, büszkék vagyunk rá, de azóta elmúlt jó néhány évtized. India mai embere, már egyre ritkábban mondogatja, hogy „Hungary football very good” , hanem egyöntetűen vágja rá: „Hungary problem”.

Valóban problem. A régi-régi indiai bölcsek először mindig a problémák okait igyekeznek megkeresni. Az alapprobléma a szenvedés, melyet mindenki el szeretne kerülni, miközben akarva, vagy akaratlanul másoknak szenvedéseket okoz. A menetültek ügyében is ez áll a háttérben. A menekültek saját maguk és szeretteik szenvedésén szeretnének enyhíteni azáltal, hogy általuk biztonságosabbnak vélt helyre menekülnek, ahol nem lőnek rájuk és a megélhetésük is megoldható. A befogadó, és/vagy nem befogadó országok saját jövőbeni szenvedésüket szeretnék megakadályozni, azt tartva szem előtt, hogy a hirtelen nagyszámú, más kultúrát képviselő tömeg beláthatatlan következményekkel jár mindkét fél részére. A harmadik fél pedig a menekültek szenvedésén szeretne enyhíteni. Emberi, manapság már szinte isteni alaptulajdonság mások szenvedésének enyhítéséért fáradozni.

Mindenkinek van igaza. A menekülteknek igaza van abban, hogy joguk van a boldog élethez. A menekülteket nem befogadó országoknak igaza van abban, hogy a hirtelen menekültáradatnak beláthatatlan következményei lehetnek. A menekültek szenvedésének enyhítéséért fáradozóknak is igaza van.

Feltételezzük, hogy egyik fél indíttatása mögött sincs hátsó, önös szándék. Ilyen hátsó szándék lehet mások szenvedéséből hasznot húzni. Lehet, hogy valaki saját politikai karrierjének építése végett kardoskodik a menekültek ellen, vagy mellett. Az is lehet, hogy valaki a menekültek megsegítésére érkező pénzalapból nyerészkedik. Az is lehet, hogy a távoli országokból érkezők mindig is dobbantani szerettek volna, és most meglovagolva a politikai helyzetet eljuthatnak végre álmaik Európájába. Most azonban mégis feltételezzük, hogy mindhárom fél önös érdektől mentesen teljesen tiszta szándékú. Ebben az esetben mi volna a megoldás? Hogyan juthat közös nevezőre a három fél?

filozófia ahimsza menekültválság útleírás
Leveles Zoltán (középen) bangladesi buddhista vezetőkkel is beszélgetett. A menekültkérdést a buddhisták hozták fel. 

Keressük meg a választ! Amit eddig tudunk: mindenki el szeretné kerülni a szenvedést. A karma ok-okozati törvényszerűsége szerint a szenvedés oka a szenvedő alany által korábban másoknak okozott szenvedés. Helytelen következtetés volna itt megállni. Az igaz, hogy senki sem szenved ártatlanul, de mások szenvedése a jóérzésű emberben szívből jövő könyörületet és empátiát, nem pedig rideg filozófiai magyarázatot és visszautasítást szül. Egy védikus aforizma szerint minden élőlénynek joga van a boldogsághoz. A mai társadalmak leginkább más oldalról közelítik meg ezt a kérdést. Legfontosabbnak az anyagi jólétet tekintik. Ha pénz van, akkor minden van. Korábban még inkább az állt, hogy ha egészség van, akkor minden van. Tény, hogy alapvető emberi jog az élelem, a víz, a levegő, az alvás, s ezekhez valamennyi pénz szükséges. Ezért kerül az alapvető emberi jogok listájára a munka is, mely egyben alapvető emberi kötelesség is. Az alapvető jogok és kötelesség gyakorlása pedig legyen a legkevésbé mások számára káros. Milyen munka az, mellyel mások vagy magunk egészségét tönkretesszük? A himalájai jógi még táplálkozásában sem tudná elképzelni a másoknak való szenvedés okozását. Éppen ezért nem fogyaszt olyan táplálékot, mely állatok leöléséből származik.

Valahol itt áll meg, ha egyáltalán eljut idáig a mai világ. Azt hiszem, nem vagyok túlzottan pesszimista, ha azt gondolom, hogy sajnos nem jut el idáig a mai gondolkodás. Ugyanis a világot áthatja az „én és enyém” tudat. Mi alapján gondolunk valamit a sajátunknak? Az alapján, hogy pénzért megvásároljuk. Vagy az alapján, hogy megszüljük, feleségül vesszük, munkaerőként alkalmazzuk. Van, aki az alapján vél dolgokat a sajátjának, hogy ellopja. Álljunk meg egy pillanatra a birtoklásnál.

Ott ragyog az égen az éjszakánként világosságot adó Hold. Kié az a Hold? Az embereké? Valamelyik országé? A Földé? Az élet sokkal értékesebb annál, mintsem hogy a birtoklás illúziójába kerülve tulajdonjogot formáljunk dolgok felett. Milyen nevetséges azon vitázni, hogy majd a Hold kinek a tulajdona lesz, melyik ország hogyan veti majd ott meg a lábát és hogyan csinál majd a Holdból pénzt.

filozófia ahimsza menekültválság útleírás
Hindu körmenet Bangladesben. Fotó: Leveles Zoltán

Itt van a menekültválság problémája elásva. Ugyanez történik a Földdel is. A Föld nem a miénk. Így nem is oszthatjuk azokat országokra. Megtiszteltetés, hogy a Föld vendégei lehetünk, és itt élhetünk egy ideig. Ráadásul teljesen ingyen. A Föld nem kér érte pénzt. Mi pedig mindenért pénzt kérünk. Az albérlő továbbértékesíti az ingyen megkapott ingatlanokat és ingóságokat. Ne éljünk vissza a Föld vendégszeretetével. Nekünk rossz, ha tulajdonosnak véljük magunkat, és albérlőként tulajdonosi jogokat gyakorlunk. A bitorlást nem csak az ember alkotta jog tartja tiszteletlenségnek és büntetendőnek, de a Földet átható ok-okozati törvény is előbb-utóbb visszaüt. Például háború vagy menekültválság formájában.

A menekültválságot ez a fajta birtoklásvágy okozza. Én országom, te országod. Én vallásom, te vallásod. Én kultúrám, te kultúrád. Nem szabad félreértelmezni e sorokat. Az indiai bölcsek nem azt mondják, hogy nincs szükség országokra, vallásokra és kultúrákra. Igen is szükség van rájuk. Meg kell azonban érteni, hogy legvégső identitásunkat nem szabad szem elől téveszteni. A családi, baráti, városi, nemzeti, vallási identitás mind pozitív és szükséges. Mi volna legfontosabb az ember életében, ha nem az anyanyelve, a vallása, a küldetése? Nagyon helyes, hogy minden ember a legszebbnek éli meg saját anyanyelvét, kultúráját, vallását. Legszebbnek, de nem legjobbnak, s nem is egyetlen igaznak. A himalájai bölcsek szerint azonban ennél is tovább kell lépnünk. Mondhatjuk, hogy van olyan identitásunk is, hogy Föld lakója. Ez már valóban magas szint. A bölcsek még ennél is magasabb tudatsíkon szeretnének bennünket látni. A lelki identitás szintjén. Amikor nem csak az embert, de minden élőlényt egyenlőnek látunk. Egyik élőlényt sem szeretnénk ember okozta szenvedéstől lesújtva látni. Még a Földanyát sem. A Bhagavad-gítá, a „hindu biblia” egyik utolsó verse arra int bennünket, hogy emelkedjünk a vallások fölé. Ezt nyugati gondolkodással nem könnyű értelmezni. Nyugaton a vallás egyenlő a spiritualitással. Az indiai bölcsek szerint a vallások a lelki tudatszintre emelő különböző ösvények. Amennyiben helyesen gyakoroljuk. A vallás olyan, mint egy óceán felé tartó folyó. Az óceán a tiszta, lelki tudatszint, a folyó pedig a vallásgyakorlás. A helyes gyakorlásban folyónk vize eljut az óceánig. Az óceánba érve azonban a folyó elveszíti jelentőségét. A folyón hajózva tisztában kell lennünk az úti céllal. A cél nem a folyó, hanem a minden folyót befogadó óceán.

Összegzés

India bölcseinek tanítása szerint szenvedéseink oka a testi önazonosítás és a birtoklásvágy. A menekültválság a hamis önazonosítás és a birtoklásvágy eredménye.

Kiút

Amikor egy gombolyag teljesen összekuszálódik, szinte lehetetlen azt kibogozni. Anyagi megoldással szenvedést végérvényesen nem lehet megszüntetni. Nem lehet valódi megoldás a menekülés, nem lehet kiút a menekültek befogadása, és nem lehet kiút a menekültek kiutasítása sem. Minden hozzáadott anyagi megoldásra való próbálkozás tovább bonyolítja a gombolyag csomóit. A valódi megoldás a lelki tudatsíkra való felemelkedés. Való igaz, nem a Himalája barlangjaiban élünk, de lelki hozzáállásunk és szeretetünk nem függ földrajzi környezettől. Lelki tudatsíkra emelkedve képesek leszünk meglátni mindig mindenben az abszolút harmóniát. Hogyan volna lehetséges a világbéke  belső béke nélkül?

Leveles Zoltán írása

Leveles Zoltán korábbi írásai

Tovább olvasom


India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon