A Gettómilliomos c. film fogalommá vált a filmrajongók és India szerelmesei között is. A 2008-ban bemutatott film tarolt a következő évben a világ legrangosabb díjkiosztóin: többszörös Oscar-díj, Golden Globe-díj, BAFTA-díj. Minden bizonnyal a Gettómilliomos egy örökzöld műként kerül be a filmtörténelembe. Lássuk, ki is áll valójában a film alaptörténete mögött?

Nobel-díj indiai filmekVikas Swarup neve nem ismeretlen, hiszen a híres Semmit és mindent c. regénye volt a Gettómilliomos alapja. Maga a könyv is több rangos díjat nyert, majd Danny Boyle brit rendező filmje világhírűvé tette.

Nemrégen kinevezték az indiai külügyminisztérium új szóvivőjét. Áprilistól Vikas Swarup tölti be ezt a tisztséget. Az író, filozófus és diplomata már több esetben szolgált külföldi nagykövetségeken, most hazája külügyi szóvivőjeként tevékenykedik

Itt pedig meg kell állni egy pillanatra: ugyanis a film több ponton is eltér a könyvtől. Mondhatnánk, ez megszokott dolog, hiszen két különböző művészeti ágról van szó. Ugyanakkor maga az író is kissé neheztelve ismerte el, hogy a regényen lényeges változtatás történt.

A szerződés aláírásakor a film képviselője megígérte neki, hogy tiszteletben fogják tartani „a regény lelkét”. Ő ezt a szokásos tisztességes módon értette, és jelentéktelen változtatásra gondolt. A valóságban azonban ugyancsak számottevően módosítottak egyes részeket, s ennek a mondanivalóban lényegbevágó következménye lett.

A könyv a 18 éves mumbai pincérfiú, Ram Mohammad Thomas történetét meséli el. A név jelképes, három vallást képvisel, mert árva gyerek, szülei ismeretlenek, s nem lehet tudni, milyen felekezethez tartozik.  A filmben a fiú egy teljesen muszlim nevet kapott: Jamal Malik lett. Boyle főhőse egy szegény szerencsétlen muzulmán, mellette a hinduk a rosszfiúk. Ebben az összefüggésben a hindu (nem muszlim!) vallási dalt éneklő megvakított koldusgyerekek is hátborzongató képet adnak a hinduizmusról.

Ugyanakkor a Nobel-békedíjas missziós nővér, Jeanne Devos, aki a siketek és vakok oktatására szakosodott, azt mondta, hogy az elmúlt évtizedek alatt, amikor szociális munkát végzett Mumbaiban soha nem találkozott ilyen tényleges helyzettel.