25 feb

Télbúcsúztató szokások és a busójárás

Több nemzet hagyományaiban is valamilyen formában megtalálhatók a tavaszköszöntő és a télbúcsúztató szokások. Nálunk a busójárás a leghíresebb karnevál. Egyik fontos eleme a tűz. Több országban is régi tradíció az álarcos felvonulás, vagy tűzre vetni a rosszat jelképező szalmabábút. Úgy tartják, ezzel az önmagukban rejlő negatívumtól is búcsút veszünk. A tél végén érdemes egy izgalmas kirándulást tenni, megnézni néhány ország télbúcsúztató hagyományait. 

kultúra tradíció társadalom ünnepek

A télbúcsúztató szokások kaleidoszkópja színesen kavargó képeket mutat. Az emberiség egy nagy család, és gyermekei minden földrészen szeretnek játszani, ünnepelni. Hagyományaik hasonlóak. A nagyvilágban számos helyen megünneplik a tavasz eljövetelét. Az ember – bár ottléte alatt örült a télnek – az év elején elbúcsúzik a hidegtől. A spirituális ember köszönti a mindig megújuló Földanyát, és jó alkalmat talál arra is, hogy fesztivált rendezzen a Jó győzelmének. De azt sem felejti el, hogy a belső rossz tulajdonságok legyőzése az igazi siker.

A busójárás története


Nincs történelmi alapja, mégis lelkesítő. A monda szerint a Mohácson és környékén élő sokácok, a katolikus délszlávok ijesztő álarcokat tettek magukra, maskarába öltöztek, és hatalmas zajt csapva keltek át a Dunán. Nagy rémületet keltettek, és kizavarták a törököket a városból. Ennek emlékére rendezik meg februárban a rémisztő maszkos felvonulást, melyre több ezer ember érkezik a kisvárosba. 

 A busójárás UNESCO világörökség 


A mohácsi busójárás 2012 óta hungarikumnak számít. 2009-től szerepel az UNESCO szellemi örökség reprezentatív listáján. egy évvel korábban pedig az indiai Rámlila került a szellemi értékek világörökség listájára. Mi kapcsolja őket össze?

kultúra tradíció társadalom ünnepek

A busójárás hetében kerül sor a kiszebáb égetésre, mely a Rossz elűzését jelenti. Az indiai Dussehra ünnep szintén erről szól: Rávanának, a Rámájana eposz Főgonoszának bábuja a lángok martaléka lesz, így minden évben diadalmaskodik a jó a rossz fölött.

A busójárás farsang?


Magyarországon a mohácsi busójárásnak nagy vonzereje van. A farsang a maskarás felvonulások, vidám mulatságok ideje, de alapvetően a tél búcsúztatásának változatos hagyományaira épül. A leghíresebb a riói, valamint a velencei karnevál. Velencében bíróság előtt a városban történt minden rosszért elítélik, majd tűzre vetik a szalmabábút. Bővebben: Fények ünnepe, velencei és rioi karnevál


A január elején kezdődő farsangi időszak vége a „farsang farká”-nak nevezett 3 nap, mely farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott. A busójárás február végi, több napos ünnep. A busók hol csoportokat alkotnak, hol egyedül csatlakoznak a felvonuláshoz. A télbúcsúztató program része a főtéren máglyára helyezett koporsó elégetése, mely a telet jelképezi. A tűz körültáncolásával búcsúznak a hidegtől, és üdvözlik a hamarosan beköszöntő tavaszt.

Milyen a busó jelmez és a busó álarc?


Ha nem egy farsangi felvonulás lenne, akkor a szörnyű, ördögpofájú szörnyeket látva fejvesztve menekülnénk előlük. A maszkot fűzfából faragják. Vannak olyanok, melyeket neves népművész készít, azok nemcsak egyediek, de drágák is. A jellegzetes busó ruha tartozéka: bocskor, csizma, fehér vászongatya és a bundájával kifordított birkabőr. Ezt derékban kötéllel vagy lánccal kötik össze. Az övre hatalmas kolompokat aggatnak, mellyel óriási hangzavart tudnak csinálni. Némelyeknél kereplő vagy fakürt és buzogány van. A rémisztő alakok mellet már egyre több szép lányt látni, akik gyönyörű sokác népviseletben sétálnak. A „Szépség és a szörnyeteg” magyar változatának is mondhatnánk.

Télbúcsúztató népszokások

kultúra tradíció társadalom ünnepek

Orosz: Február vége a Maslenitsa hagyomány vígassága Oroszországban. Gyakran laza fordítással „palacsinta hét”-nek is nevezik, a tányérokon tornyosuló finom édesség miatt. Az utolsó napja a legérdekesebb, a tél kitömött figurájának ünnepélyes elégetése. Énekelnek, táncolnak, a mulatság egyesíti a nagy orosz ortodox szertartást egy sokkal régebbi ünnepnappal.

kultúra tradíció társadalom ünnepek

Bolgár: Január végén kerül sor a busójáráshoz nagyban hasonló ünnepre a Szófiától 30 km-re fekvő Pernik városában. A Surva Nemzetközi Fesztivál szintén álarcos felvonulás. A fából vagy textilből, számtalan gyöngy felhasználásával készült álarcok félelmetesek vagy színpompásak. A maszkok sok esetben szimbolikus jelentésűek, némelyik kétarcú, a boldogság és boldogtalanság ellentétpárjára utal. A dekoráció színei: a leggyakrabban használt vörös, ami a termékenységet, az újjáéledő természetet, a nap és a tűz erejét jelképezi, a fekete jelöli a Földanyát, a fehér a víz és a fény jelképe. A különleges mágikus táncok, a kolompok a gonosz szellemeket hivatottak elriasztani. 

kultúra tradíció társadalom ünnepek

Svájci: Tschäggättä az ünnep neve. Íratlan szabály, hogy csak nőtlen férfiak öltik fel az ijesztő maskarát. Fából készült pálcával és feldobott korommal (ma már inkább konfettivel) ijesztgetik a gyanútlan áldozatokat. Azt mondják, a résztvevők kiengedik a mindennapi stressz fáradtságát, s ez egy kifejezés, egyfajta lázadás. Régi hagyomány elijeszteni a tél szellemeit. Tschäggättä legendája szerint egy már nem létező település vad emberei, a tolvajok ijesztő jelmezekbe öltöztek, hogy félelmet keltve könnyebben lophassanak.

kultúra tradíció társadalom ünnepek

Francia: Menton város Citromfesztiválja a francia Riviérán szintén februárban van. A tél végének ünneplése. Két hétig a város központjában levő Biovès kertet nagy szobrok és figurák töltik meg, minden citrusfélékből van. Kijelölik az év témáját, például Verne Gyula egyik regényhősét, de a lényeg, hogy mindennek citromból és narancsból kell készülnie.

kultúra tradíció társadalom ünnepek

Spanyol: Minden év január első vasárnapján rendezik meg Silió faluban a Vijanerát. Az erdők és Silió utcái tele vannak hagyományokat idéző, legendás alakokkal, mitológiai lényekkel. Az emberalakok átalakulnak tiszta természetté. A legismertebb karakterek fekete álarcot viselnek, nehéz, nagyhangú harangokat hordanak, hogy kivédjék a gonosz szellemeket. Itt is megünneplik a jó győzelmét a gonosz felett. A falusiak különböző maszkokat, állati bőröket és élénk színű ruházatot hordanak. Az egésznek a természetkultusz és a szimbolizmus érdekes összetettsége adja meg különös varázsát.

kultúra tradíció társadalom ünnepek

Amerikai: Santa Fe fiesztáján egy hatalmas alak magasodik mogorván az emberek ezrei fölé, kísérteties fehér muszlin köntöse csapkod körülötte. A Zozobra egy óriás marionett bábú, amit elégetnek, ezzel elpusztítják az előző év gondjait, bajait. A spanyol szó jelentése: fájdalom és kétségbeesés. Ahogy a báb neve sugallja, ő testesíti meg a sötétséget és a szomorúságot. A fesztivált megelőző hetekben több ezer ember névtelenül egy kis cédulára saját kezűleg felírja problémáit, fájdalmát, és a városszerte felállított dobozokba dobja. Még a városi rendőrség is betesz számtalan jelentést felaprított formában, de esküvői ruhák, jelzálog papírok, végkielégítés közlemények és orvosi látleletek is kerülnek ide. A fesztiválon a dobozok Zozobra lába előtt elégnek.


A magyar kiszebáb égetésekor is ez történik: a bajokkal teleírt papírdarabokat rárakják a bábura. Indiában is van ilyen szokás: a gondokat, amiktől meg akar valaki szabadulni, egy papírra írja, és bedobja a folyó hullámai közé, hogy az messze elvigye tőle.


Észak-Wisconsinban a szóvivő, az ünnep királya előrelép egy tekerccsel. Bejelenti, eljött az ideje, hogy a kukorica király visszatérjen hazájába. A sötét időnek vége, jön az újjászületés. Toronymagas láng ég, amit körbe táncolnak. A dobpergés gyorsítja a ritmust. Énekelnek, kiabálnak, üdvözlik a mágikus tűz rituálét.  

 Szalmabábégetés Indiában 


A hindu Dussehra fesztivál októberi ünnep, itt a 10 fejű démonkirály, Rávana bábuját vagy képmását égetik el. A Rámájana negatív főhőse ő, aki a rossz jelképeként Indiában a megtestesül Gonosz.

kultúra tradíció társadalom ünnepek

Ennek az ünnepségnek már a 15. századi Vijayanagar királyok korától van nyoma. Maga a szó jelentése: Dasanan-ravan, Rávana veresége. A kivilágított feldíszített városokban országszerte templomi menet, színdarabok, fáklyás felvonulások láthatók. A Dussehra munkaszüneti nap. A barátok és a családok összejönnek, ajándékokat és édességet cserélnek. Híres művészek lépnek fel, és megelevenedik a hősi eposz, a Rámájana. Dél-Indiában még a házakat is feldíszítik a Rámlila szereplőinek kis szobraival. Ezt követi a díváli, a fények örömnapja, Ráma herceg, a tökéletes király hazatérése, mely egyben azt is jelenti, hogy minden rossznak vége szakadt.

Külső és belső fény


Vajon miért népszerű oly sok helyen a jelmezes alakoskodás? Mert bűnbakot lehet találni, és elégetni? Mert el lehet bújni egy felvett szerep mögé? Sokan ilyenkor döbbennek rá, hogy a mindennapok is hasonlóan telnek, és ők valójában nem azok, akiknek gondolják magukat. Mint ahogy a karneválon sem vicsorgó szörnyetegek, csupán egy játék szereplői. Talán az is kiderül, hogy a rossz csak az elmében van. A maszk levételekor szembe kell nézni a valósággal már a következő napon. 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

12 feb

 Milyen az indiai elbűvölő nő? - házasság világnapi meditáció

Ki ne kapná fel a fejét az elbűvölő nő kifejezés hallatán? Pláne, ha az indiai elbűvölő nőről van szó. Házasság Világnapja alkalmából most kicsit körbejárjuk a témát.

indiai nők tradíció történelem ünnepek érdekes
Az elbűvölő nő megtestesítője talán csak az álomvilágban létezik? Nem! Minden élőlény elbűvölő.

Az indiai hercegnők fennkölt kecsessége, mesebelinek ható környezetük egy számunkra misztikus világ részének tűnhet. Holott ők is épp úgy asszonyok, feleségek, anyák és sok esetben harcostársak voltak. A Házasság Világnapja február második vasárnapja, ebből az alkalomból vettük elő a témát.

Az indiai történelem számos elbűvölő nőt sorakoztat fel. Nagyon hosszan lehetne ismertetni az életrajzokat, a teljesség igénye nélkül most bemutatunk néhány különleges hölgyet a királyi India történelméből. Fókuszba állítjuk az elbűvölő nők adottságait és képességeit – természetesen indiai vonatkozásban.

Milyen legyen hát az indiai elbűvölő nő?

Amikor India 1947-ben elnyerte függetlenségét, a maharadzsák elvesztették királyi hatalmukat, de még mindig megmaradt körülöttük egy jó értelemben vett romantika és varázslat. Indiai hercegnők: mesebeli címként hangzik, s képzeletünk talán csodás környezetbe, ragyogó színek és pompa közé repít minket. Nos, valóban: India királyi történelme számtalan hercegnőről számol be, akik nemcsak szépségükkel babonáznak meg, hanem nemes jellemük, kifinomultságuk is ámulatba ejt. Jó néhányuk ma is szépségverseny győztese lenne, ezt bizonyítják a fennmaradt ritka fotók. Az indiai maharánikról, királynőkről kevés festmény vagy fénykép készült. Óvták őket, nem voltak reflektorfényben. A XX. században élő hírességekről aránylag több van, a királyi magángyűjteményekben még fellelhető. 

Az elbűvölő nő iskolai képzettsége 


Sok téves felfogás van azzal kapcsolatban, hogyan kezelték a nőket az ókori Indiában. A védikus időszakban a fejedelmekkel egyenrangú bánásmódban részesültek, és csak később, a muszlim, majd az angol gyarmatosítás korában romlott le ez az állapot. A rádzsput hercegnők nemcsak általános értelemben voltak képzettek, hatalmas tudással rendelkeztek a különböző harcművészetek terén is. Az ősi indiai nyelvészek, mint Patanjali és Katyayana arra utalnak, hogy a nők képzettek voltak. A Rigvéda néhány verse azt mutatja, hogy az ősi időkben a nők szabadon választották férjüket. A Rigvéda és az Upanisadok több női bölcsről és filozófusról írnak. Több írásban is szerepel a lányok taníttatásának fontossága, és számtalan himnusz zengi a képzett nők dicsőségét. Ismerjünk meg néhány elragadó hercegnőt!

indiai nők tradíció történelem ünnepek érdekesSita Devi, más néven Princess Karam korának egyik legelbűvölőbb asszonya volt. 19 éves korában a Vogue magazin a legújabb „világi istennő”-nek nevezte. Rendkívül művelt személy hírében állott, folyékonyan beszélt több európai nyelven. 1930-ban ő inspirálta Gershwin egyik szerzeményét.

Rani Vijaya Devi az egyik legszebb hercegnő volt. Zenei tehetsége kimagasló szintű oktatást igényelt. Gyönyörűen játszott az indiai klasszikus hangszeren, a vinán, és jártas volt a dél-indiai klasszikus zenében.

Fiatal hercegnőként a londoni Trinity College zenei részlegén folytatta tanulmányait, majd a világhírű Juilliard Zeneiskolában, New York-ban. Férje is kiváló zongorista volt. 

Elbűvölő indiai uralkodónők


indiai nők tradíció történelem ünnepek érdekesMaharáni Gayatri Devi, más néven „Rajmata Jaipur” divat ikonná vált, az elegancia és a finomság megtestesítőjévé. Rajmata jelentése több mint királynő, magába foglalja az anya fogalmát, talán a Jaipur népének királynői anyja a pontosabb fordítás.

A Vogue magazin őt „a világ tíz legszebb asszonya” közé vette be. Azt írták róla a kegyelem és szépség ötvözete. Fontos szerepet játszott a leányoktatás fejlődésében. Gayatri és nagyanyja az ájurvédikus bölcsesség ismerője volt.

Bhopal hercegi államában 1819-1926 között 3 hölgy, a munkát elkezdő nagymama, azt folytató lánya és unokája a leghíresebb bégum, uralkodó. Gohar Bégum, miután egy merényletben elvesztette férjét, maga vette át az irányítást: a vízmű, a vasút, a postai rendszer kiépítése a család egymást követő nőtagjainak volt köszönhető.

A spirituális elbűvölő nő

 
indiai nők tradíció történelem ünnepek érdekesA mogul birodalom feje, Akbar császár egy dzsaipuri hercegnőt vett feleségül. Bővebben: Vallásközi dialógus a középkori művészetben. Szigorúan vegetáriánus felesége, Hira Kunwari az Úr Krisna híve és követője volt.

Palotáját Krisnáról készült freskók és festmények díszítették. Akbar nagyon szerette őt, nem korlátozta vallásos gyakorlataiban, sőt olykor maga is részt vett a hindu szertartáson. Ez vezetett oda, hogy sokkal kedvezőbb képet alkotott magának a hinduizmusról.

Hira Kunwari egy nagyon ügyes üzletasszony volt, aki aktív nemzetközi kereskedelmet folytatott fűszerekkel, selyemmel. Akkora felhalmozott magánvagyonra tett szert, amely mellett eltörpült sok európai királyi kincstár.

indiai nők tradíció történelem ünnepek érdekesMaharáni Suniti Devi négy fiú és három lány szépséges édesanyja volt. Férjével együtt az oktatást tartották egyik legfontosabb feladatuknak. A Suniti Akadémia az ő nevét viseli.

Az ő alapítványa finanszírozta a Maharáni Főiskolát lányok részére. Pedagógus volt és női jogi aktivista, a Bengáli Női Unió első elnöke.

Nővérével együtt híresen elegáns öltözködési stílust képviseltek. 1870-ben férjével együtt Viktória királynő vendége volt, aki külön vegetáriánus ételt készíttetett számukra.

indiai nők tradíció történelem ünnepek érdekesRajkumari Amrit Kaur, a gyönyörű hercegnő alap iskolái után Dorsetben, egy angliai leányiskolában tanult, majd Oxfordban végzett. Miután befejezte tanulmányait, visszatért Indiába, és részt vett India szabadság mozgalmában.

1919-ben találkozott Mahátma Gandhival és megérezte, hogy ő a jövőkép az ország számára. Arisztokrata háttere nem akadályozta meg, hogy Gandhi ásramjában éljen, vegetáriánus egyszerű életet követett. Tizenhat évig volt Gandhi egyik titkára, a brit hatóságok zendülés miatt kétszer is bebörtönözték. Kiállt az általános választójog mellett, a parlamentben indiai alkotmányos reformokat sürgetett.


India függetlenné válása után tíz évig egészségügyi miniszter volt. Később az indiai küldöttség tagjaként részt vett az UNESCO konferencián Londonban és Párizsban. Nehru első kabinetjében ő volt az első nő. 1950-ben ő volt az első női elnöke az Egészségügyi Világszervezet Közgyűlésének. 14 évig szolgált az indiai Vöröskereszt elnökeként, vezetése alatt az indiai Vöröskereszt számos úttörő munkát végzett. 

indiai nők tradíció történelem ünnepek érdekesRajendra Narayan Singh és felesége, Kailash Kumari Devi más kultúrából jött, mégis házastársként is híresen jó barátok voltak. A Maharáni értékelte férje szellemes dinamizmusát, és igazi társává vált.

Maharaja Singh Deo mérhetetlenül türelmes és szerető apa hírében állt. Legfiatalabb gyermeke egy interjúban elmesélte, soha életében nem látta, hogy apja elvesztette volna a lélekjelenlétét. A királyság ügyeit úgy végezte, hogy otthona a nyugalom helye volt, ezzel elnyerte sokak csodálatát. 


Mindketten nagyon spirituális beállítottságúak voltak. A házaspár gyakran hívott vegetáriánus lakomára szent életű bölcseket. 1965-ben a Maharáni elfogadott gurujaként egy brahmanát, akit mélyen tisztelt. Rendszeres lelki gyakorlatot folytattak, szent mantrákat énekeltek. Az emberek uralkodójuk magas lelki műveltségének misztikus erőt is tulajdonítottak, mert meg tudta gyógyítani azt, akit egy állat mérgező harapása megsebzett. 


A 14 éves uralkodása alatt R.N. Szingh Deo Maharádzs bebizonyította, hogy egy rendkívüli kaliberű államférfi. Számos előrelátó, erősen demokratikus politikai intézkedés fűződik nevéhez. Ugyanakkor mindenki tudta és tiszteletben tartotta, hogy mellette egy különleges feleség állt. 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

02 feb

Ezt csinálják a szikh szerzetesek Indiában

Február másodikát a szerzetesek és a vizes élőhelyek napjának jelölték ki. Ez jó alkalom annak a követendő példának a tanulmányozására, melyet Pandzsáb államban láthatunk. India nagy szent folyói, a Gangesz és a Jamuna is veszélyeztetettek, szennyezettek, bár komoly állami és magánkezdeményezések igyekeznek megfékezni a bajt. 

asram tradíció érdekes


 
A vizet meg kell őrizni a jövő generációinak
– mondja a környezet „óvó bácsija”.

A természeti erőforrások, tavak, folyók, patakok tisztaságának visszaállításáért manapság már komoly erőfeszítéseket kell tenni. Szerencsére a környezetvédelem területén vannak eredmények is. Pandzsáb állam legnevesebb környezetvédője egy szikh szerzetes, Balbir Singh Seechewal. Az ő erőfeszítései révén a szent Kale Bein folyó ma már újra él. „Bármilyen munkát tettünk a Kali Bein megtisztítása érdekében, azt az emberiség jóléte érdekében cselekedtük” – mondta Balbir Singh.


A Kali Bein egy 160 km hosszú, a szikh lakosság számára szent folyó. Úgy tartják, hogy Guru Nának, a szikh vallás alapítója itt érte el a megvilágosodást, miután megfürdött habjaiban. Azonban a környezetszennyezés ezt a folyót sem kímélte, az elmúlt néhány évtizedben mocskos csatornává vált, amelybe hat város és több mint 40 falu vezette a szennyvizet, és dobálta bele a hulladékot. A folyó részben kiszáradt, így a szomszédos mezőgazdasági területek is erre a sorsra jutottak. A szennyezett víz elszivárgott a föld alatt, megfertőzte a felszín alatti vizeket, és betegséget okozott. 2000-ben Seechewal, a szikh szerzetes, elindult, hogy megtisztítsa ezt a folyót.

  
Környezetvédelem a gyakorlatban


Önkénteseket gyűjtött a szolgálathoz, és követőit megtanította, hogy tudásukat adják tovább a helyieknek, értessék meg, miért kell kitisztítani a Kali Beint. A feladat óriási volt, mert az egész medret befedte a vízi jácint, és alig volt víz, csupán iszap. A beépített folyópartok és az odavezető utak is elhanyagoltak voltak. Seechewal figyelemfelkeltő kampányokat indított a falusiak ösztönözésére, hogy megállítsa a környezetszennyezést. 

asram tradíció érdekes

Néhány faluban újjáéledt a hulladék kezelésének hagyományos, ökologikus módszere, és végül a kormány is intézkedett, hogy a szennyvizet a csatornába vezessék el, és az üzemek és gyárak sem dobhatták a kezeletlen hulladékot a folyóba. Az újonnan kialakított földalatti csatornarendszer egy olcsó modell, amely összegyűjti a szennyvizet, és természetes módon kezeli, így felhasználható öntözési célra a mezőgazdaságban. Balbir Singh jelenleg egy olyan céggel keresi a kapcsolatot, amely készüléke segítségével összegyűjti az olyan nehéz részecskékből álló szemetet, mint a polietilén, az üveg és a vas. 

A természet hálás, ha megóvják


A víz már több ezer hektár földet visszahódított, áramlása helyreállt, az elsivatagosodás már nem fenyeget azon a területen. Balbir Singh példamutató munkáját nemcsak Indiában, külföldön is elismerték. Főleg azzal vívta ki a figyelmet, hogy több embert, egész közösségeket inspirált a környezet megőrzésére. Faiskolákat hozott létre, ahol évente százezer növényt díjmentesen szétosztanak az emberek között.

asram tradíció érdekes


  
Általános iskolákban és főiskolákon tart előadásokat. A környezetvédelmen kívül a tudatlanság felszámolása a célja, de a nőkkel szembeni atrocitások ellen is felszólal.

Vezető szerepet vállalt, hogy a kormány a lakosok segítségével szisztematikusabb módon megtisztítsa a folyókat és a patakokat az egész államban. „Bebizonyítottuk, hogy a folyók érintetlen állapotának visszaállítsa lehetséges. Itt az ideje, hogy ezt nagyobb léptékben is megtegyük.” Ma a Kali Bein virágzik. Mivel a meder tiszta, a természetes forrása újjáéledt, és a folyó újra töltődni kezdett. Azóta a part mentén fát ültettek, és a biológiai sokféleség megőrzése érdekében betiltották a halászatot. A folyópartra vezető utakat is rendbe hozták, most a gaz helyett virágok szépítik. A családok boldogan használják piknikezésre és a szertartásos tisztító fürdőre a vallási ünnepeken. 

A szikh vallás 3 pillére

  1. kegyelem, együttérzés, a szükségben lévők segítése,
  2. csalás és mások kihasználása nélküli becsületes életmód, 
  3. Isten valamint tulajdonságainak imádása, szent nevének zengése. 


Alapvetően a vegetarianizmust írja elő, de manapság már sokan nem követik ezt. A hindu lélekvándorlás tanát a karma törvényének következményeivel együtt megtartva Guru Nának, az alapító azt hirdette: „Nincs hindu és nincs muzulmán. Csak egy Isten van, és mindenki egyenlő előtte.”

Környezetvédelem és spiritualitás


Víz Nobel-díjként említik azt a magas rangú kitüntetést, amit dr. Rajendra Singh, az indiai Környezetvédelmi Minisztérium munkatársa kapott. Ájurvédikus orvos is ő, aki szintén a szikh közösséghez tartozik. A The Gaurdian „vízember”-nek nevezte, és besorolta az „50 ember, aki képes megmenteni a bolygót” csapatába.

„A víz az víz. Legyen ez Pandzsábban, Indiában vagy bármely más országban – mindenkinek szüksége van rá, mint a levegőre. Szeretnénk, ha az a hullám, mely a Kali Bein folyótól indult, elterjedne nemcsak Indiában, hanem az egész világon. A ma emberének a környezetvédelem az egyik elsődleges feladata.” 

Balbir Singh, ismertebb neve „Eco Baba”(bácsi), melynek kedveskedő jelentése: a környezet óvó bácsija. Azon a véleményen van, hogy az embert csak akkor lehet embernek nevezni, ha a kicsinyes önzés fölé emelkedik, és emlékezve a mindenható Istenre, másokért, többek között a környezetéért, ezáltal az egész emberiség jólétéért is dolgozik.

Indiától az Amazonasig

Szvámí B. A. Paramadvaiti hindu szerzetes, aki nemcsak filozófusként és tanárként, környezetvédőként is közismert. Az Amazonas védelme ugyanúgy szívügye, mint Indiában a szent Jamuna folyó megmentése. A dél-amerikai Amazonas egy gyönyörű dalra is megihlette, mely a brazil zenei élet egyik kimagasló képviselőjének CD-jén is megjelent. Indiában hívek és önkéntesek segítségével rendszeresen szervez szemétgyűjtési akciót, ennek érdekében megalapította a Segítő Kéz nevű vrindávani projektet.


„Minél kisebb ökológiai lábnyomot szeretnénk hagyni magunk után. Igyekszünk csökkenteni a környezet károsodását, összeszedjük az eldobált műanyagot, kitakarítjuk a folyókat. Szelektíven gyűjtjük a hulladékot, megmentjük a folyót a közvetlen szennyezéstől. A víz Földanyától származik. Víz nélkül nincs élet.” Erről és még sok másról is olvashat az India Gangesz-parti mosolya című magyarul megjelent könyvében.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

02 jan

Szamuráj kódex és állatvédelem 

A szamuráj harcosokkal kapcsolatban először a heves küzdelmek, a harcművészetek gyakorlása és a szigorú fegyelem jut eszünkbe. Ezt a harcos szellemet mind a mai napig tisztelik Japánban is. Ugyanakkor egy szamuráj sokkal összetettebb jellemű ember volt, akinek a spirituális gyakorlatok épp oly fontosak voltak, mint a többféle művészetben való jártasság. Érdekes dolgokra bukkantunk a japán harcosokkal kapcsolatban. Nézzük, mit mond a szamuráj kódex az állatvédelemezésről.

ahimsza kutatás sport tradíció állatok egészség


Ma úgy gondoljuk, a tehénvédelem Indiára jellemző, Japánra nem. Tévedés. Amerikai befolyásra csak az elmúlt 150 évben változott meg a japán kultúra ősi hagyománya. A japán császárok évszázadokon keresztül megvédték a teheneket, sőt betiltották a húsfogyasztást. A tehén egyik legnagyobb védelmezője a szamuráj volt. 

A japán szamuráj


A harcosok rendje egy széles társadalmi osztályt jelentett, eleinte csak a nemesség soraiból kerültek ki, később vitézség révén alacsonyabb születésű is azzá válhatott, és örökölni is lehetett. Mivel Japán történetében nagy számban és hosszú ideig tartott a befolyásuk, minden egyes ma élő japán ember elmondhatja, hogy valamelyik őse révén ereiben szamuráj vér csörgedezik. 

ahimsza kutatás sport tradíció állatok egészség


A szamuráj rend kialakulása előtt jó néhány híres női harcos élt, akik magasan képzett kard- és lándzsaforgatók voltak. Háború esetén védték a családot és a női erényt. Később női szamurájok is szép számmal voltak. Az 1580-as híres Senbon Matsubaru-i csata helyén maradt csontvázmaradványok DNS tesztje azt mutatta, hogy a 105 halott közül 35 nő volt. A 17. században, ahogy megjelent a nyugati hatás, a nők egyre jobban háttérbe szorultak.

A legtöbb szamuráj jól képzett volt. Egy olyan időszakban, amikor még kevés európai tudott olvasni, a szamuráj műveltségi szint rendkívül magasnak számított. A szamuráj gyakorolta a kalligráfiát, jártas volt a költészet, a zene, a festészet, a matematika terén, sőt még a híres teaszertartásban is. Értett a sziklakertek művészi kialakításához, a dráma előadáshoz. A szamuráj részt vett számos kulturális és művészeti törekvésben. Számára a művészet szorosan az élethez tartozott, éppen olyan fontos volt, mint a testedzés és a meditációs gyakorlatok.

  
Szamuráj kódex


A szamuráj követte a Bushido, a harcos útját. Ezt a sajátos magatartási kódexet a konfuciánus szellemiség hatotta át. Őszinteség, tisztelet, hűség, az együttérzés és a bátorság voltak a legfontosabb értékek, melyeket követtek. Szigorú erkölcsi törvények alkották, komoly filozófiával a háttérben, amely szabályozta az egész életet. Bármit is gyakorolt a szamuráj, arra törekedett, hogy szakértővé váljon. Nemcsak a bátorság és a fegyelem terén. Az „elég jó” nem volt elfogadható számára. Bölcsen felismerték, hogy előbb-utóbb mindenki hibázik. Ezt szem előtt tartva tanították az

„amit elvégzel a lehető legtökéletesebb legyen”

alapelvet. Egyetlen feladat vár: a ma tökéletesen elvégzett munka. Nem számít a tegnap ejtett hiba, és nincsenek elvárásai a holnapnak. Ma cselekedj tökéletesen. Ez a filozófiai megközelítés csak erősítette az akaraterőt, nem okozott a múlton való kesergéssel depressziót, vagy stresszt a jövőtől való félelem miatt. Egyértelműen a jelenre összpontosított.

Hasonlóan az európai lovagkultúrához a szamuráj kódex legfőbb alapelve az urához való megkérdőjelezhetetlen hűség volt. Ez számára erkölcsi fölényt jelentett, mert az urához tartozó védtelenekért küzdött. Akár élete árán is mindent és mindenkit védett feljebbvalója közelében. Ezt a rendkívül erős hagyományt használták ki a politikusok a II. világháborúban a kamikazék esetében.

Harcosok étrendje: Mit eszik a szamuráj?


Manapság szamuráj diéta néven sokféle valótlan recept olvasható, ami nem felel meg a valóságnak, mert a szamurájok életformája eleve egyszerű életmódot diktált. Az Edo korszakban (1603-1868), egy tipikus szamuráj étkezés a következő fogásokból állt: egy tál rizs hántolt fehér vagy hántolatlan barna rizs egy tál valamilyen pácolt vegyes zöldséggel, retek vagy uborka és talán grillezett hal. Vörös babot, borsót, tofut vagy édesburgonyát is gyakran fogyasztottak, valamint a tök, a dinnye és a tökfélék egészítették ki az étrendet. Dísztelen menü, mégis tápanyaggal teli, a kalória bevitele jelentős. Ezek az ételek tükrözik a bushido fegyelem elvét. Többnyire rizst fogyasztottak, de gyógynövényekkel összefőzve az árpa, búza és köles kása is előfordult. 

Népszerű országúti csemege volt a datolyaszilva és a rizs torta, amelyet mézzel vagy gyümölccsel édesítettek, és egy nagy levélbe csomagolva árultak. Állítólag 24 féle burgonyát, 9 féle retket, 14 féle uborkát ismertek. A szójababból készült az ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag tofu. A búzasikér, más néven búzahús, szeitán volt a fő fehérjeforrás.

Különösen népszerű volt a katonák körében a savanyú, pácolt, ecetes szilva Emellett a gesztenye, a különböző dióféle, tengeri moszat, hagyma, gomba, a lótusz- és jamgyökér, sárgabarack, őszibarack, alma és narancs. 
Az 1700-as években sokféle új élelmiszer jelent meg. Ez alatt az idő alatt a zen buddhista vegetáriánus étrend volt a domináns. Népszerű volt a párolt zsemle, a babból készült paszta, miso, a szójaszósz és a zöld torma, valamint a hal, annak ellenére, hogy a buddhista vallás szerint nem volt engedélyezett élelmiszer.

A két évszázados elszigeteltség során, Japán kifejlesztett egy sajátos konyhát. Ebben az időben, nagyon kevés húst fogyasztottak, vörös húst szinte egyáltalán nem. Egyrészt a buddhista vallás fejlett etikája miatt, amely az ahimsza, az erőszaknélküliség elvét követte. A minden érző lény iránti tisztelet a természetközeli népeknél könnyen kialakult. Az egymás közti érintkezés rendkívül komoly udvariassági szertartásai mellett az állatvédelem is fontos szerepet kapott. Másrészt az ősi japán sinto hit is tisztátalannak bélyegezte az állatmészárlást, sőt megtiltotta az érintkezést a hentesmunkát végzőkkel.

ahimsza kutatás sport tradíció állatok egészség

 
A középkori Japánban egy paraszt szokásos étkezése zöldség, rizs és hal (ha halásztak), főzelék vagy sűrű leves volt. A szegény azonban csak rizst evett gyógynövényekkel. A legtöbb japán falu 2-3 bivallyal rendelkezett, ezek jelentős értéket képviseltek, hiszen velük szántottak. Mivel a falu a daimjó tulajdonában volt, a szamuráj mindent megtett, hogy védje ura birtokát és az azon élőket. Tudta, hogy a saját étele is a parasztok munkájából szármatik, így a tehenekkel együtt gondosan védte őket. A japán paraszt számára a tehén szent állat volt. A tejivás nem volt általános, de voltak esetek, amikor a tejszín és vaj szerepelt adófizetési eszközként. A szamurájok védték a teheneket, és lehetővé tették, hogy azok a királyi kerteket békésen körüljárják. Egy japán tejtermék, a „daigo”, a szó jelentése a „daigomi” azaz „a legjobb rész” fogalomból származik. Szimbolikusan úgy látták, hogy a tisztított vaj, a ghí használata segít a megvilágosodás felé. Első említése megtalálható a Nirvana Szútrában:

„A tehenektől jön a friss tej, friss tejből tejszín vagy aludttej, aludttejből vaj, vajból a ghí (daigo). Daigo a legjobb.”


Egy másik tejtermék a raku, a cukorral kevert tej, melyet addig főztek, míg kemény sajtféle lett. Olyan korban, amikor még nincs hűtőszekrény, ez nagyon jó tartósító eljárásnak bizonyult, lehetővé tette a tejfehérje megőrzését, és szállítása is könnyű volt. A raku forgácsait eladták, vagy forró teához tették.

A szamuráj: a tehenek védelmezője 


1549-ben Francis Xavier, a jezsuita rend egyik alapítója, valamint portugál misszionáriusok érkeztek Nagasaki partjához, és elkezdtek prédikálni. Japánban ebben az időben politikai megosztottság uralkodott. Kezdetben a jezsuiták óvatos megfigyelők voltak, mert belátták, hogy egy magas szintű idegen kultúrát találtak.

Megjegyezték, hogy a japánok a tisztaság megszállottjai, mert mindennap fürödnek. Ez szokatlan volt számukra, mert az európaiak csak ritkán tették ezt, vagy egyáltalán nem fürödtek. Az idegenek látták, hogy míg ők erős katonai felszereléssel rendelkeztek, a szamurájok karddal és nyíllal harcoltak. A jezsuiták engedélyt kaptak, hogy részt vegyenek a kereskedelemben. Idővel a keresztény misszionáriusok több daimjót áttérítettek, a kereskedők pedig nagyon gazdaggá váltak. 

Mivel a portugálok száma is bővült, kezdték bevezetni a húsevést. Eleinte csak a szállásukon, mondván, hogy egészségük érdekében szükséges a hús. Ahol az új hitet elterjesztették, ott a húsevés is népszerű lett. Japánban ugyanakkor volt egy társadalmi osztály, az „eta”(szó szerinti fordítása: „rengeteg mocsok”), ahol a számukra tisztátalan foglalkozásúak csoportosultak. Hóhérok, vágóhidakon dolgozók, hentesek, tímárok alkották. Mai nevük Burakumin, s bár illegálisan, de még ma is létezik kirekesztettségük. 

De a húsevés terjedése csak a kezdet volt. A portugálok voltak ekkoriban az egyik fő rabszolga-kereskedők. Több ezer japán nőt fogdostak össze és adtak el a világ minden tájára. III. János, portugál király arról is nevezetes volt, hogy hazájában bevezette az inkvizíciót. A pápával folytatott levelezése szerint 50 japán lányért 1 hordó nitrát (lőpor) járt. 

ahimsza kutatás sport tradíció állatok egészség

 
A betolakodók az ősi buddhista templomokat és szentélyeket – mint „pogány” helyeket – ahol tudták, lerombolták. Ekkor jelent meg a történelem színpadán egy szamuráj: Toyotomi Hidejosi. Paraszt családban született, de kiemelkedő tehetségű tábornokká vált. A hatalom birtokában már felléphetett az idegenek ellen. Toyotomi Hidejosi törvényekkel védte hazáját a nyugati „barbárokkal” szemben.

1587-ben Hidejosi maga elé rendelte Gaspar Coelho jezsuita papot, és átnyújtott neki egy dokumentumot. A 11 pont között ezek is szerepeltek:

  1. Minden japánok ellen irányuló rabszolga-kereskedelemnek véget kell vetni, és minden japán nőt a világ minden tájáról vissza kell szolgáltatni. 
  2. Minden húsevést meg kell szüntetni, különösen a tehenet és a lovat soha nem lehet megölni.
  3. A buddhista templomok megszentségtelenítésének véget kell vetni. 
  4. Minden kényszeráttérésnek véget kell vetni. 


Azzal érkezésük után 38 évvel kiutasította a jezsuitákat Japánból. 
Amikor Hidejosi seregei élén megérkezett a déli barbárok földjére, borzadva látta a levágott tetemeket árusító utcai üzleteket. A szamurájokkal kihirdettette mindenfelé a húsfogyasztás tilalmát, mert számára a hús nem csupán egy „tisztátalan” étkezési szokást jelentett, hanem együtt járt a külföldi barbár gonoszsággal: a szexuális rabszolgaságot, a buddhista vallás gyalázását és a politikai felforgatást jelentette.

Hidejosi halála után, 1598-ban egy másik szamuráj Tokugava Ieyasu még tovább ment: látta, hogy a misszionáriusok csak előőrsök, de az idegen kormányok célja Japán meghódítása. Ezért 1614-ben teljesen betiltották a kereszténységet. Végül a Sakoku (zárt ország) ediktum 1635-ben lezárta Japánt a külföldi befolyás elől. A kereskedelem Dejima kis félszigetére korlátozódott, és mindössze 19 külföldi lehetett egy időben ott.
A következő 218 évben Japán elszigetelt maradt, de politikailag stabil. Ez az időszak lehetővé tette, hogy többek között az állatvédelem hagyományos kultúráját is megőrizzék.

A barbárok visszatérnek


Amerika Kínával folytatott növekvő kereskedelme, valamint az amerikai bálnavadászok igénye a japán vizekre azt eredményezte, hogy elhatározták, ha másképp nem megy, katonai erővel kényszerítik ki Japántól kapuinak megnyitását. 

1853-ban M. Perry sorhajókapitány megjelent négy amerikai hadihajóval Uraga megerősített kikötője előtt, és blokád alá vonta az öblöt. A japánok technológiailag messze lemaradtak, így esélyük sem volt a modern amerikai hadihajókkal szemben. Az alkoholista Perry az Egyesült Államok nevében, a teljes megsemmisítéssel fenyegetőzve követelte, hogy a japánok a szabad kereskedelem megnyitása érdekében írjanak alá egy szerződést. Erre a következő évben került sor.

A dokumentum neve „Amerikai-japán béke és barátsági szerződés”, melynek értelmében az Egyesült Államok konzult is küldhetett Japánba. Nem sokkal később az angol, holland és orosz követek is hasonló fegyveres taktikákkal kikényszerítették a szabadkereskedelmi megállapodást. Japán kiszolgáltatottá vált…

  
A lemészárolt tehén temploma


Az állatvédelem lehetővé tette, hogy 1200 évig egyetlen tehenet sem vágtak le Japánban. Aztán az amerikai főkonzul, Townsend Harris 1856-ban kedvenc steak vacsorájához lemészároltatott egy tehenet, és tolmácsa, Hendrick Heusken társaságában vidáman eszegetett, és itta mellé a bort. A vérontás óriási sokkot okozott, a parasztok kezdték elrejteni teheneiket. Végül Heuskent egy szamuráj megölte. Így kezdődött a modern Japán története… 

ahimsza kutatás sport tradíció állatok egészség


A húsevés bevezetése nem ment könnyen, a tehén a japán gazdák számára olyan volt, mint egy családtag. Ahol megnyílt egy vágóhíd, ott pánik keletkezett. A japán ember azt érezte, meggyalázták a környéket, tisztátalan és kedvezőtlen jövő kezdődik. 1869-ben a japán pénzügyminisztérium létrehozott egy vállalatot, melynek célja a marhahús értékesítése külföldi kereskedőknek. Aztán 1872-ben Meiji császár nyilvánosan bejelentette, hogy személy szerint szereti a marha- és birkahúst. A császár feloszlatta a szamuráj harcosokat, akik egyik napról a másikra elszegényedtek. Helyükbe nyugati stílusú sorozott hadsereget állított, és modern fegyvereket vásárolt az Egyesült Államokból és Európából. 

A húst a modernitáshoz, a fejlett nyugati technikához kapcsolták, a bőséget és a jólétet jelentette. De a nagyközönség ennek ellenére még tisztátalannak és bűnös tettnek tekintette az állatmészárlást. Ravaszul kellett elhitetni ennek ellenkezőjét. Az egyik technika az volt, hogy a húst átnevezték. Például, vaddisznó „Botan” (pünkösdi rózsa virág), a szarvas „Momiji” (juharlevél), és a ló „Sakura” (cseresznyevirág) lett. Hasonló marketing-fogás a mai Happy Meal, annak érdekében, hogy elrejtse az erőszakot. A népámító folyamat lassan sikeressé vált...

1931-ben az amerikai konzulátus egykori épülete „A lemészárolt tehén temploma” nevet kapta. Buddha szobra őrzi, az emelvény domborművén pedig tehenek néznek az épület felé. Japán bombázása után amerikai tisztségviselők az iskolai ebéd részeként elkezdtek marhahúsos ételt adni az alultáplált japán gyerekeknek. Ez csalánkiütéshez hasonló járványt okozott, mielőtt sikeresen hozzászoktatták a gyerekeket a számukra idegen ételekhez. Végül elérték céljukat, megnyithatták az utat az amerikai szarvasmarha export előtt.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

14 dec

Indiai bölcsességek: rövid frappáns mottók

Mindenki szeret rövid, frappáns mottókat, bölcs mondásokat olvasni. Nem véletlenül külön gyűjtemények jelennek meg ebben a témában. Bölcsességek könyve többszöri kiadást ért meg, a neten rendszeresen olvashatóak a csattanós idézetek gyűjteménye, a vállalkozásfejlesztési tréningek inspiráló mondásokat tesznek közzé. Az indiai bölcsességek és szanszkrit idézetek mindig is populárisak voltak a rövid frappáns mottók között.

filozófia tradíció tudomány történelem ókori India
Az indiai bölcsességek tárháza az óind bölcsek és a szanszkrit irodalom hagyatéka

Rövid frappáns mottók

Miért szeretjük az indiai bölcsességeket és mottókat? Mert röviden és nagyon odaillően találnak el hozzánk, s néha olyasmire is emlékeztetnek, amit a mindennapokban elfelejtettünk.

Többnyire híres emberek mondásai ezek. Most indiai szervezetek szlogenjeiből állítottunk össze egy olyan különleges gyűjteményt, ami nemcsak érdekes, de elgondolkoztató is. A több ezer éves védikus kultúra szanszkrit versei mind a mai napig helytállóak és lelkesítőek.
 


 A mottó jelentése


A mottó többnyire olyan rövid mondat, amire könnyű emlékezni. Kifejezi egy személy, egy szellemi alkotás eszmeiségét, vagy valamely kezdeményezés, ország, politikai párt vagy más csoport meggyőződését. Egy üzenet, amelyet reklám céljából is használhatnak. Mivel a közmondásokra is hasonlítanak, könnyű megérteni és helyeselni a cáfolhatatlannak tűnő bölcsességüket.

A címereken, a nemesi házak, tudományos épületek, templomok homlokzatain is megtalálható egy-egy ilyen bölcs mondás, aforizma. Még a Google is rendelkezik jelmondattal: Tedd a helyes dolgot! (Do the right thing). Az már más kérdés, hogy mit értenek ez alatt, remélhetőleg általános érvényű, nemcsak a cég számára hasznos dolgokra gondoltak.


 
Indiai bölcsességek


A szanszkrit mottók, mondások az élet szinte minden területét felölelik, hiszen a Védák segítséget adnak az embernek az életfeladatok közti eligazodásban, hogy a boldogságot ne mások kárára keressék. A teljesség igénye nélkül néhány a legszebbek közül:
 
Az India Köztársaság nemzeti mottója: 


Csak az igazság győzedelmeskedik. 
(satyameva jayate – Mundaka Upanisad 3.1.6.)


 
Orvostudományi Intézet:


A test a Dharma /minden lény saját kötelessége/ beteljesedésének eszköze. 
(shareermadhyam khaludharmasa dhanam –Kalidasa Sarga 5.33.)


 
Turizmus Fejlesztési Társaság: 


A vendéget istennek kijáró fogadás illeti. 
(athithi devo bhavah – Taittiriya Upanisad 11.2.)


 
Mysore Egyetem: 


Semmi sem hasonlítható az igaz tudáshoz. 
(na hi jnanena sadrsam – Bhagavad-gítá 4.38.)


 
Orvosi Tudományok Intézete, Andhra Pradesh: 


Legyen mindenkinek jó egészsége.
(sarve santu niramaya – Sankara által komponált ima egyik sora)


 
Bengáli Műszaki és Tudományos Egyetem, Shibpur: 


Ébredj! Kelj fel! Ne állj meg a cél eléréséig.
(uttisthita jagrata prapya varan nibodhata – Katha Upanisad 1.3.14.)


 
Nemzeti Technológiai Intézet, Srinagar:


Vezess minket a sötétségből a fénybe.
(tamasoma jyotir gamaya – Brihadaranyaka Upanisad 1.3.28.)


 
Ahilyabai királynőről elnevezett állami egyetem, Indore: 


Az isteni értelem vezesse tetteinket.
(dhiyoyo nah prachodayat – Jadzsurvéda 36. 3.)


 
Nemzeti Jogi Egyetem, Gujarat: 


A nemes gondolatok jussanak eszünkbe mindennel kapcsolatban. 
(aa no bhadrah krutavo yantu vishwato – Rigvéda 1.89.)

Hyderabad Egyetem, Andhra Pradesh: 


A helyes tanulási mód nem korlátozza a tudást.
(sa vidja ya vimuktaye –Visnu Purána 1.19.41.)


 
Műszaki Főiskola, Gorakhpur:


A jóga minden munka művészete.
(yogah karmasu kausalam – Bhagavad-gítá 2.50.)


 
Az indiai haditengerészet titkársági iskolája, Mumbai:


A hittel rendelkező eléri a tudást.
(sraddhaval labhate jnanam – Bhagavad-gítá 4.39.)


 
Sampurnanand Szanszkrit Egyetem: 


Az az isteni bölcsesség vezérel, amit megtanultam.
(shrutam me gopaya – Taittiriya Upanisad)


 
Cochin Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, Kerala:


Legyen a tanár és diák tudása sugárzó. 
(tejasvi navadhitamastu – Taittiriya Upanisad)


 
Arya Samaj Alapítvány:


Tedd az egész világot nemessé!
(krinvanto visvam aryam – Rigvéda 9.63.5.)


 
Az indiai légierő egyik helikopteres egysége:


Nehézségek között mutatkozik meg az igaz barát.
(apathsu mithram – Hitopadesa 1. 3.)


 
Falusi Orvosok Szövetsége: 


Minden élőlény mindenhol legyen boldog és szabad.
(lokah samastha sukhino bhavantu – Védák)


 
Baroda Egyetem, Gujarat:


Igazság, hit és szépség!
(satyam sivam sundaram – Jadzsurvéda)


 
Védelmi Akadémia, Delhi:


A bölcs mindig erős.
(buddhir yasya balam tasya – Hitopadesa)


 
Környezettudomány Tervezési és Technológiai Központ, Ahmedabad:


Bölcsesség, amivel a tudás megvalósítható.
(jnanam vijnana sahitam – Bhagavad-gítá 9. 1.)


 
 
A jelmondat hosszú magyarázkodások helyett azonnali meggyőzésre törekszik, és egyben kifejezi az összetartozást. Szellemisége azt sugallja, hogy az emberiség egy nagy család, ezért követésre buzdít. 

Egy-egy indiai bölcsesség és szanszkrit idézet, mondás nagyszerű emlékeztető, hatalmas kincs, az egyetemes igazság drágaköve. Igazi ajándék az egész világ számára. A rövid frappáns mottók ereje megigéző. Keresse további mottóinkat!

Kapcsolódó cikkek


 


 

Tovább olvasom


India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon