India Hangja

Richard Melville Hall, művésznevén Moby a világ egyik legkeresettebb zenésze, kilenc éves kora óta zenél. 19 éves korától vegán. Moby az állatok védelmét zenei hivatása elé helyezte. Fel akarja hívni a figyelmet, hogy az állatok mészárlása az emberek csökkenő egészségi állapota mellett az egész bolygóra hatással van. A globális felmelegedésre, az óceánok szennyezésére, az esőerdők pusztulására is. 

Richard Melville Hall 55 éve ezen a napon, 1965. szeptember 11-én született. Moby amerikai dalszerző, énekes és fényképész. 20 millió lemezt értékesített világszerte. Punk-orientált albuma, az Animal Rights, Állati jogok a rajongói egy részét elidegenítette. Nem témája, csupán zenei stílusa miatt. Moby 2014 óta nem turnézik.

Moby környezetvelmi küldetése

Moby talán a legismertebb név a techno zene területén, de ugyanígy felhívta magára a figyelmet környezetvédő tevékenységével is. Számos riportban kifejtette véleményét, ezek közül néhányat érdemes felidézni.

Nehéz gyerekkora volt, de Moby kilenc éves korában már zenélt. Az egyetemen filozófiát és fotózást tanult, de nem volt elégedett és abbahagyta. Nehéz időszak következett. Az 1980-as években több underground punk rock zenekarban játszott, majd az elektronikus zene felé fordult.

Moby 1991-es „Go” c. kislemeze meghozta számára a világsikert, de az életmódbeli változás 1995-ben következett be. Kiadta debütáló albumát, az All Is Wrong-t, amelynek címe a világ filozófiájáról alkotott véleményét tükrözte. Egy interjú során kifejtette:

„Úgy gondolom, hogy 500 év múlva az emberek azon gondolkodnak majd: mi történt. Úgy látják az emberi fajt, hogy dohányzott, autókat vezetett, háborúzott, a hitéért vagy szexuális irányultságáért üldözött másokat, és nem valósított meg semmit. Mindez 100%-ban rossz. A kérdés az, hogyan változtathatjuk meg.”

Az album jegyzetei kapcsán Moby két esszét is írt arról, hogy mit gondol a hibás történésekről. Sokféle témát, statisztikát tanulmányozott. Mint például az esőerdők helyzetét, a fák eldobható pelenkák miatti pusztítását. Moby vegán, azaz nem fogyaszt semmilyen állati eredetű terméket, nem iszik alkoholt, nem dohányzik és nem fehéríti a ruháját. Arra hivatkozva, hogy a fehérítő károsítja a vízellátást.

Moby, Richard Melville Hall elkötelezett állatjogi aktivista

Moby zenei karrierje mellett elkötelezett állatjogi aktivista, ő a világ egyik leghíresebb vegánja. Úgy tűnik tisztában van a védikus filozófia karma törvényével. Miszerint tetteink visszahatásai utolérnek bennünket:

„Ha nem akarsz megkínozva, bebörtönözve, megcsonkítva lenni, akkor ne okozz te sem ilyesmit másoknak, legyen az ember vagy állat.”

Moby kiadott egy könyvet, címe: Veszély: a nagyüzemi állattartástól az élelmiszer-biztonságig. Összehozta az ország tíz vezető élelmezőjét, orvosokat, politikai döntéshozókat, üzleti vezetőket és aktivistákat, hogy okos, tömör útmutatót készítsenek arról, amit tudni kell a húsfogyasztásról. A kemény tényeket híres vegetáriánusok idézeteivel erősítette. 

2016-ban a basszusgitáros és vegán aktivistával, Tony Kanallal megszervezte a világ első és egyetlen vegán zenei fesztiválját. Los Angelesben nyitott egy vegán éttermet, ahol bio, vegán, mediterrán ihletésű ételeket szolgálnak fel. Moby a meditáció különféle típusát gyakorolja, és adományaival egy családon belüli erőszak áldozatait segítő programot is finanszíroz. 

Kapcsolódó írások

• Értékelte a Golden Globe szervezését Leonardo DiCaprio a vegán menü miatt

• Percy Bysshe Shelley, az angol irodalom vegán fenegyereke

• Zseni-díj a vegetáriánus matematikusnak

Közhely vagy hiányérzet a barátság? Sokan sokféleképp magyarázgatják, mi is az igaz barátság. Van egy indiai történetünk a barátságról, melyben az állat is lehet az ember barátja.

Európában csupán az ember és kutya, vagy ember és lova szoros barátságát ismerjük, de Indiában természetes, hogy az állatok a barátaink. Az ahimsza, az erőszak nélküliség alapelve is azt tanítja, hogy minden élőlény a testvérünk, akiket védeni kell. Július 30-a „A barátság világnapja”, ezért közkinccsé tesszük az alábbi szép történetet.

Pancsatantra, ami a mesével tanít 

A Pancsatantra egy mai napig is élő „mesés szakkönyv”, mely semmit sem veszített népszerűségéből. Pancsatantra azt jelenti: öt könyvből álló gyűjtemény. Megjelenésétől kezdve a fiatalság nevelésére szolgált India határain túl is. Magyarországon a Pancsatantra először a XVII. sz-ban vált ismertté, Apafi Mihály erdélyi fejedelem tolmácsa révén, aki egy török változatból fordította. Ma már a szanszkrit eredeti magyar megfelelője is olvasható. A következő történet alapja a Pancsatantrában található.

Az igaz és hamis barátság

Történt egyszer, hogy Aditya, a természetet óvó fiatalember szokása szerint az erdőben sétált. Azt vizsgálta, hol van szükség a segítségre, amikor rátalált egy kútra, amiből hangok szűrődtek fel. Aditya odasietett, de sokkolta a látvány: egy tigris, egy kígyó és egy ember csapdába esett a kút belsejében. Mindhárman Adityát kérték, hogy húzza fel őket.
Aditya először megijedt:

− Mi van, ha a tigris nekem ront, vagy a kígyó megmar? Csupán az emberben bízhatom − gondolta. De a két állat biztosította őt, hogy nem ártanak neki, hiszen nem bántották a másik embert sem. Barátságot ígértek Adityának.

Aditya hosszú kötelet dobott a kút belsejébe. A tigris mászott ki először. 

− Köszönöm, hogy segítettél nekem, barátom. Ha ismét erre jársz, gyere hozzám. A barátomnak tekintelek, megígérem, hogy viszonzom a kedvességedet − mondta.

A kígyó volt a következő.

− Meréssssz fiatalember vagy. Esküsssszöm, hogy ott lessszek, amikor csak segítségre van ssssszükséged. Ssssszólíts bátran − sziszegte a kígyó.

 
Végül az ember is kijutott. Ő sokkal hosszabban hálálkodott. Eget-földet tanúként szólított, hogy milyen nagy szívességet tettek neki, és ezt ő soha nem felejti el:

− Köszönöm, köszönöm, uram! A fővárosban aranyművesként dolgozom. Megígérem, hogy örökre a barátod leszek. Bármikor a szolgálatodra állok.

A hálás tigris

Aditya folytatta útját, örült, hogy új barátokat szerzett. Néhány évvel később ugyanazon az erdőn haladt el. Emlékezett a tigris ígéretére, a barlanghoz ment, ahol az élt. A tigris melegen üdvözölte. Friss gyümölcsöket hozott az erdőből és friss vizet. Amikor Aditya éppen távozott, a tigris drágakövekkel borított arany dísztárgyakat adott neki: 

− Itt egy kis ajándék, kedves barátom. Az erdőben találtam egy halott mellett, aki sebeiben elvérzett már, mire ráakadtam.

Aditya hálás volt az ajándékért, de egyszerű életet élt, először nem tudta, mit kezdjen vele. Aztán eszébe jutott másik barátja, az aranyműves. Ő képes lesz beolvasztani a dísztárgyakat, és pár aranyérmét biztos ad neki is, az elég lesz.

Az aranyműves melegen üdvözölte Adityát, aki elmesélte jövetele okát. Az aranyművest sokkolta az arany látványa. Felismerte a díszeket. Ő készítette azokat a király öccse számára, aki néhány hónappal azelőtt eltűnt az erdőben. A király jutalmat ígért annak, aki információt tudott adni a hercegről.

Az aranyműves elrejtette döbbenetét, mert felébredt benne a kapzsiság:

„Ha azt mondom a királynak, hogy ez a fiatalember megölte a herceget, akkor biztosan megkapom a nagy jutalmat” − gondolta. Ezért arra kérte Adityát, hogy pihenjen le nála, ő pedig elindult a palotába. 

A kígyó hálája

A király katonákat küldött Aditya letartóztatására. Nem volt hajlandó meghallgatni Aditya történetét, csak börtönbe vettette. Aditya szomorúan ült a cellában, a barátságról elmélkedett. Ha egy ember, akit a barátjának tartott így elárulta, vajon mit várhat a többiektől?

Aztán mégis visszaemlékezett, milyen kedvesen fogadta a tigris, ajándékkal akarta segíteni, nem tehetett róla, hogy balul sült el. Márpedig a barátság lényege, hogy meghallgatjuk, segítjük egymást. 

Nem bánom, hívni fogom a kígyót, szükségem van a csavaros eszére − gondolta. Ezzel elkiáltotta a kígyó nevét, aki egy pillanattal később becsúszott a börtönbe. 

− Hogy vagy a barátom? – kérdezte. − Miért vagy börtönben?
Aditya elmondta az egész történetet. 

− Ne aggódj, Aditya. Van egy tervem – suttogta a fülébe a kígyó.

Másnap a palotában olyan hírek terjedtek, hogy a királynőt megharapta egy kígyó. Elhívták a királyság legjobb orvosait, de a királynő eszméletlen maradt. Az uralkodó nagy jutalmat kínált annak, aki meggyógyítja.

Aditya felajánlotta a segítségét, az őreivel üzent a királynak, aki azonnal érte küldött.

− Teljesen egyedül kell belépnem a királynő szobájába. Senki sem tartózkodhat a helyiségben. Egyébként a gyógymód nem működik – volt Aditya feltétele, amit azonnal teljesítettek. A szoba csendes volt, amikor Aditya belépett. Ismét elkiáltotta a kígyó nevét. A kígyó odasuhant és kivonta a mérget a királynő testéből. Aditya hálásan megköszönte neki, s a kígyó azonnal eltűnt. Néhány perc múlva a királyné kinyitotta a szemét. 

A király megkönnyebbült: 

− Fiatalember, bármilyen jutalmat kérhetsz!

− Felség, nem akarok gazdagságot. Csak azt kérem, hallgasd meg a történetemet. Nem bántottam a testvéredet. Arra kérlek, higgy nekem.

Aditya ezután mindent elmondott, ami történt. Beszélt a tigris, a kígyó és az aranyműves barátságáról és az utóbbi árulásáról. A király Aditya helyett az aranykereskedőt küldte börtönbe, és megkérte Adityát, hogy másoknak is beszéljen az állatok őszinte barátságáról.

Kapcsolódó cikkek

• Állatvédelem: szeret, nem szeret?

• Gyerekmesék a mesepszichológia tükrében

• A hercegnő és a béka Bangalorban

• Őrület: a Forma 1-es Hamilton vegán

Ki gondolná? Az F1-es pilóta, Lewis Hamilton vegán, sőt egy növényi alapú élelmiszerláncot is létrehozott. Egy Instagram-üzenetben kijelentette, hogy a vegán életmód elfogadása az „egyetlen módja bolygónk megmentésének”.

A Forma–1 Ausztriában rajtolt, és a hétvégén is ott zajlik a második futam. Lewis Hamilton brit autóversenyző, a Forma-1 hatszoros világbajnoka is készülődik.

Lewis Hamilton a legtöbb világbajnoki pontot gyűjtötte, a Forma–1futamgyőzelmek tekintetében is a második legeredményesebb versenyző, a hétszeres világbajnok Michael Schumacher előzte csak meg.

Lewis Hamilton vegán

A Mercedes hatszoros világbajnoka, Hamilton kijelentette, hogy két fő dolog motiválta a vegán étkezés elfogadását: az állatjólét kérdése, és mert a növényi étrend pozitívan befolyásolja a szervezetét. Egy dokumentumfilm hatására lett vegán.

Hamilton szerint a virágzó hús- és tejipar „erdőirtáshoz, állati kegyetlenséghez” és „tengereink pusztulásához” vezet. A világot „összezavarodott helynek” írta le, olyan vezetőkkel, akik „vagy iskolázatlanok, vagy egyáltalán nem törődnek a környezettel.”

Hamilton vegán Instagram üzenete

Hamilton vegán üzenete mellé az ipari állattenyésztés szörnyűségeiről szóló kisfilmet mellékelt:

 „Jelenleg olyan világban élünk, ahol az emberek úgy gondolják, hogy egy állati élet kevesebbet ér, mint a saját életünk. Azért lettem vegán, mert nem támogatom ezt a barbár magatartást, a több millió állat levágását. Az otthoni vagy éttermekben elfogyasztott ételek ilyen helyekről származnak. Nem támogatom ezt az ipart."

Számomra ez nem különbözik a háború során megölt több millió ember legyilkolásától. Elfogadhatatlan, együtt kell működnünk ennek megváltoztatásán. Kérlek, ne fordulj el, ha megváltoztatod a mellette lévő személyt, az is megváltoztathat valakit, és így valóban véget vethetünk ennek.”

Lewis Hamilton vegán élelmiszerlánca

2019 augusztusában bejelentették, hogy a vegán Hamilton részt vesz egy új, növényi alapú burgerlánc bevezetésében. A Neat Burger, Tiszta Burger nevű éttermet úgy jellemezték, mint „az első ilyen jellegű, növényi alapú fenntartható burgerláncot”. Azt állítják, hogy ételei követik a fenntartható fejlődést, egészségesek és etikusak lesznek. Hamilton egyik nyilatkozta:

„Mint az a valaki, aki növényi alapú étrendet követ, úgy gondolom, hogy szükségünk van egy egészségesebb választékra. Olyanra, amely csodálatos ízű, de valami izgalmasat kínál azok számára is, akik újra és újra húsmentesen akarnak étkezni.”

A 35 éves sportoló eladta magánrepülőjét, bár meggyőződése, hogy az ipari állattartás okozza a legnagyobb szennyeződést, sokkal fokozottabb mértékben, mint az utazás együttesen.

Kapcsolódó cikkek

• A vegán életmód követője az öltözködésben sem köt kompromisszumot

• Értékelte a Golden Globe szervezését Leonardo DiCaprio a vegán menü miatt

• Percy Bysshe Shelley, az angol irodalom vegán fenegyereke

• Donald Watson – az európai vegán úttörő

Sosem volt aktuálisabb a Golden Globe-gála kapcsán történt Leonardo DiCaprio vegán híreinek kirobbanása, mint most, amikor az ausztráliai bozóttüzek 500 millió állat életét oltották ki. Mindez a néhány hónappal korábban történt amazonasi őserdők megállíthatatlan erdőtüzei után történik. Talán a Golden Globe szervezői is látnak összefüggést a globális felmelegedés és az ipari állattartás között?

Az idén már hozott meglepetést a Golden Globe-gála, pedig még meg sem kezdődött. Miért? Mert első alkalommal 100%-ban növényi alapú ételeket szolgálnak fel a vendégeknek. Nemcsak vegetáriánus, de teljesen vegán menüt állítottak össze. A hírességek között természetesen több vegetáriánus vagy vegán található. Például Leonardo DiCaprio, aki január eleji üzenetében megköszönte a húsmentes menüt.

A Golden Globe-díjátadó a februárban megrendezendő Oscar-díjkiosztás előfutáraként is tekinthető. Az idén 77. alkalommal rendezik meg, mégpedig a fenntarthatóság jegyében. Január 5-én 1300 vendégre számítanak.

A Golden Globe-gála

Amikor Hollywoodban a külföldi sajtószövetség (HFPA) bejelentette, hogy a Golden Globe-díjátadó vacsoráját teljes egészében növényi alapanyagból készítik, sokan gratuláltak. Az éves ünnepség, amelyen a díjakat átadják, minden évben a filmipar egyik csúcspontja. A környezet fenntarthatóságának tudatosságát kívánják növelni azzal, hogy vegán ételeket szolgálnak fel a show után. Az eseményt nemcsak az egészséges étrend jellemzi majd, hanem az egyszer használatos műanyag kitiltása is.

Választásaink hogyan befolyásolhatják a környezetet? Egy étkezés nem változtatja meg a világot, de apró lépés a figyelemfelkeltés érdekében – nyilatkozta Lorenzo Soria, a HFPA újságíró-szervezet elnöke. Lorenzo Soria kifejtette: Az ünnepek alatt elgondolkoztunk a múltbeli gyakorlatról és az elkövetkező évtizedről. Az éghajlati válságot nem lehet figyelmen kívül hagyni. A teljesen növényi alapú ételek felszolgálásával reméljük, hogy felhívjuk a figyelmet arra: a kisebb változások is hatással lehetnek. 

 
A 77. Golden Globe-gála menüje

A csillogó díjkiosztó ünnepségen első ízben az összes étel vegán lesz. Fenntartható forrásból származó termékekből és zöldségekből készülnek. 

A Beverly Hilton főszakácsa, Matthew Morgan először „sokkoló”-nak érezte az utolsó pillanatban megváltoztatott menü ötletét, hiszen már kialakult az ételsor, melyben halak is szerepeltek. Ugyanakkor már tartalmazott vegán fogást is. Morgan számára, aki általában hónapokat tölt a gála menüjének tervezésével, kihívást jelentett az utolsó pillanatban kért változtatás, például a rizottó elkészítése parmezán sajt nélkül. A séf érdekes megjegyzést tett: „Kicsit megdöbbentő volt, amikor először megemlítették, mert nagyon közel álltak a tényleges földgömbhöz.”

Ízelítő a menüből

Aranysárga zöldségleves, megszórva helyben termesztett cseresznyevirággal és a tápanyagokban gazdag pirított amarántmaggal, erdei gomba rizottó, sárgarépa dísszel, apró pörkölt lila és zöld kelbimbó kíséretében. A desszert „vegán opera kupola” lesz. A Los Angeles Times megjegyezte, hogy a gála büféi, amelyek általában húsos szendvicseket és sajtdarabokat kínáltak, szintén vegán lesz.

 
Leonardo DiCaprio és mások örültek a Golden Globe-gála menüjének
Mindezt nagyra értékelte Leonardo DiCaprio is, aki hosszú ideje vegán életmódot folytat. DiCaprio január másodiki Facebook bejegyzésében reagált az örvendetes hírre. Több százan innét értesültek a ritka eseményről, és kifejezték köszönetüket Leonardo DiCaprio vegán postjára. 

Leonardo DiCaprio barátja és színésztársa, az éghajlat-aktivista Mark Ruffalo a Twitteren dicsérte a döntést. Ruffalo így reagált: A vegetáriánus étel ízletes, egészséges, és nagymértékben csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A HFPA elismerést érdemel, az összes többi díjkiosztásnak követnie kellene a jó példát. DiCaprio itt kicsit egyszerűbben kommentálta a híreket: „Köszönöm HFPA!” 

A hírességek közül nemcsak ők tapsoltak. A gyönyörű, vegán Nathalie Emmanuel szintén tömören, egy nagy „IGEN”-nel válaszolt. Korábban azt nyilatkozta: „Nem bízom az élelmiszeriparban, nem bízom abban, amit az élelmünkbe tesznek − valójában betegnek érzem magam tőle.”

Leonardo DiCaprio vegán környezetvédő

A háromszoros Golden Globe nyertes Leonardo DiCaprio már évek óta a vegán étkezés elkötelezettje. Az Oscar-díjas színész a környezetvédelem terén kifejtett munkássága révén is világhírűvé vált. Alapítványa milliókat fektet a természet megóvását segítő projektekbe. DiCaprio nemrégiben nyíltan a 16 éves vegán Greta Thunberg éghajlati aktivista mellé állt, segíteni akarja az éghajlatváltozással kapcsolatos kezdeményezéseiben. 

Kapcsolódó cikkek

• Donald Watson – az európai vegán úttörő

• A vegán életmód követője az öltözködésben sem köt kompromisszumot

• Percy Bysshe Shelley, az angol irodalom vegán fenegyereke

Isaac Bashevis Singer zsidó származású lengyel amerikai szerző volt. Már maga ez a származás is elég lenne egy regényes életrajzhoz. Talán ez az oka annak, hogy Singer legjellemzőbb történetei valamilyen időtlen, örök múltban zajlanak. A kis emberek sorsának hátterében ott sötétlik a kegyetlen 20. század, mégis minden munkáján érezhető a valódi cél: az elérhető metafizikai vigasz keresése. Emelkedettebb gondolkodásra inspirál. Vegetáriánusként pedig az állatok határozott és művelt szószólója volt.

Azt mondták róla, mesemondó, mert sok története kezdődik így: Hadd mondjak neked egy történetet , vagy: Hallgasd meg, mi történt, és hasonló kifejezések. Novellái a folklórt, a varázslatot és a valóságot egyesítik. Teljesen zökkenőmentes és hiteles történet bontakozik ki előttünk, valami hihetetlenről. A főszereplő elméjébe és szívébe viszi az olvasót, s mivel ő együtt érez az esendőkkel, minket is erre tanít:

„A kreatív ember pesszimizmusa nem a dekadencia, hanem az ember megváltásának hatalmas szenvedélye.”

Isaac Bashevis Singer élete

Lengyelországban, a Visztula parti kis faluban született, egy rabbi fiaként. A tradicionális zsidó nevelés ellenére a fiatalember eltávolodott az ortodox vonaltól, inkább a kabbalista irodalom, a zsidó hit misztikus ága foglalkoztatta. Hite megerősödött. Ahogy ő mondta:

„Otthonunkban és sok más házban az örökkévalóság kérdései olyan ténylegesek voltak, mint a jiddis újság legfrissebb hírei.”

Rabbinak tanult, de abbahagyta tanulmányait, írni kezdett.  Bátyja segítségével egy varsói modern jiddis újságnál dolgozott, és  rövid idő alatt népszerűvé vált. Mire Lengyelországból Amerikába távozott, Singer már 33 éves volt. Folytatta történeteinek írását és fordítását a nyolcvanas évekig, amikor a demencia elrabolta tőle e képességét.

Ezért kapott Nobel-díjat

A Nobel bizottság ítélete szerint Singer kiérdemelte a magas díjat: „szenvedélyes elbeszélő művészetéért, mely a lengyel-zsidó kulturális tradíciókban gyökerezik, és univerzális emberi feltételeket hív életre.”

Singer irodalmi jiddis nyelven írt. Szokatlan történetei nem csupán varázslatosan realisztikusak. Gyakran félelmetesek az emberi természetről rajzolt képei. Az írói küldetést így fogalmazta meg:

„az örök igazságokat, a létezés lényegét keresi. Saját módján megpróbálja megoldani az idő és a változás rejtvényét, választ találni a szenvedésre, felfedni a szeretet a kegyetlenség és az igazságtalanság mélységében.”
 

Ezért volt vegetáriánus

Arra a kérdésre, hogy az egészsége miatt lett-e vegetáriánus, Singer így felelt: „a csirkék egészsége miatt”. Szigorú vegetáriánus volt, ez műveiben gyakran megmutatkozik. 
 

„Az emberek nem rendelkeznek azzal, amivel az állatok. Ők a tanáraink és mestereink lehetnének, nem pedig az ételünk. Alázatosak, szerények és őszinték. Nem valamiféle ennivalók, hanem Isten csodálatos alkotásai.”

A mészáros című rövid novellájában Yoineh Meir tragédiáját ábrázolta, akit rabbi hivatása helyett gyilkosnak kényszerítenek. Összeroppan, mert nem szeret állatokat ölni. Az állatok iránti szánalma és a munkájának brutalitása olyan konfliktushelyzetet teremt, amiből az öngyilkosságba szökik. 
 „A tehenek emberi formát öltöttek, Yoineh Meir borjút vágna le, de ez lánnyá alakul (…) 
minden test ellenállt, a maga módján megpróbált elmenekülni.”
A befejezés gúnyos és ironikus: környezete bolondnak tartja, ezért megérdemli a temetést. Utána pedig keresni kezdik az új mészárost.

A „Levélíró” történetben még keményebben szembesíti az olvasót az állatmészárlás bűnével. A következőket írta: 

„Mindannyian Isten teremtményei vagyunk – az hogy kegyelemért és méltányosságért imádkozunk, miközben tovább esszük az állatok húsát, amiket miattunk öltek meg, számomra összeegyezhetetlen. Én akkor is vegetáriánus maradnék, ha az egész világ elkezdene húst enni. Ez az én tiltakozásom a világ állapota ellen. Atomenergia, éhínség, kegyetlenségek – lépéseket kell tennünk ellenük. Az én lépésem a vegetarianizmus. És azt gondolom, hogy egy nagyon fontos lépés. Gyakran emlegetik, hogy az ember mindig is evett húst, mintha ez megbocsáthatóvá tenné, hogy továbbra is ezt tegyék. Ha ezt a logikát követjük, akkor azt sem szabadna megakadályozni, hogy ember embert öljön, hiszen ez is ősidők óta megtörténik. Az állatokkal szemben, mindenki nácivá válik... Az állatok számára ez egy örök Treblinka.”
 

Singer híres „December 8-i beszéde”

Isaac Bashevis Singer Nobel-díjas beszéde, egy gyönyörű eszmefuttatás hagyományőrzésről, emberi felelősségről és írói hivatásról egyaránt. Néhány részlet:

Korunk mesemondója, mint bármikor máskor is, legyen a szellem házigazdája a szó teljes értelmében, nem csak a társadalmi és politikai eszmék prédikátora. Nincs paradicsom az unatkozó olvasók számára, és nincs mentsége az unalmas irodalomnak, amely nem teszi kíváncsivá az olvasót, nem emeli fel a szellemét, nem ad neki örömet és menekülést, amelyet az igaz művészet mindig ad.

Ugyanakkor az is igaz, hogy korunk komoly írójának mélységesen aggódnia kell nemzedéke problémái miatt. Nem láthatja, hogy a vallás hatalma, különösen a kinyilatkoztatásba vetett erő ma gyengébb, mint az emberi történelem bármely más korszakában. Egyre több gyermek nő fel Istenbe vetett hit nélkül, a jutalomba és a büntetésbe vetett hit, a lélek halhatatlansága és az etika érvényessége nélkül.

A hiteles író nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy a család elveszíti lelki alapját. (…) Semmilyen technológiai eredmény nem enyhítheti a modern ember csalódását, magányát, alacsonyabb rendűség érzését, valamint a háború, a forradalom és a terror félelmét. Nemzedékünk nem csak a gondviselésbe vetett bizalmát veszítette el, hanem magában az emberben és intézményeiben sem hisz, sőt gyakran azokban sem, akik a legközelebb állnak hozzá.

Kétségbeesésükben sokan, akik már nem bíznak a társadalom vezetőiben, az íróhoz, a szavak mesteréhez fordulnak. Újra azt remélik, hogy a tehetség és érzékenység embere talán megmentheti a civilizációt. Lehet, hogy végül is a művészben egy próféta szikrája van.

Összefoglalás
 

Isaac Bashevis Singer az irónia, a szellemesség és bölcsesség gazdag keverékével alkotott. Az elesett, magára maradt, nehézségekkel küzdő sorsokat ábrázolta sajátos módon. Együttérzése nem volt részrehajló, megilletett minden élőlényt, legyen az ember vagy állat. Az 1978. évi Nobel-vacsoráján vegetáriánus étrenddel ünnepelték.

Kapcsolódó cikkek:

Percy Bysshe Shelley, az angol irodalom vegán fenegyereke

Zseni-díj a vegetáriánus matematikusnak 

A gumicukor készítés borzalmai 

November elseje vegán világnap, ez a brit Vegán Társaság 1944-es alapítási dátuma. Az alapító Donald Watson, aki 14 éves korában lett vegetáriánus, majd felnőttként vegán. Kijelentette, hogy egy vegán társadalom lenne „az első, amely valóban megérdemelné a civilizáció címet.”

A „vegán” szó Watson számára az erőszakmentesség, a környezetvédő tudat és az empátia alapelveit jelentette. Donald Watson halálának évfordulóján őrá emlékezünk.
 
Az ifjú Watson sok időt töltött nagybátyja farmján. Egyszer szemtanúja lett a gazdaságban egy disznóvágásnak, mely iszonyattal töltötte el. Így emlékezett vissza:

„George bácsi, akit nagyra tartottam, része volt mindennek. Azt hiszem, abban a pillanatban úgy döntöttem, hogy a gazdaságokat és a bácsikákat újra kell értékelni. Egy kicsit sem voltak olyanok, amilyennek látszottak az addig félreinformált fiú előtt.”

Donald Watson attól kezdve nem evett többé húst.
  

A vegán szót Donald Watson felesége alkotta meg

Az 1940-es években Watson elhagyta a dohányzást, és nem ivott semmilyen alkoholt. A következő lépésként vegánná vált. Érezte, hogy a tejtermékek gyártása etikátlan – a bocik megölésén alapszik. Ráadásul a tehenek sokszor szánalmas körülmények között éltek, de csak addig, amíg jó tejelők voltak. Úgy döntött, hogy elhagyja a tejtermékeket is. 

Amikor találó nevet keresett új étrendjének leírására, felesége, Dorothy a rövid, frappáns „vegán” szóval állt elő. A vegetáriánus szó elejéből és végéből alkotta. A kifejezés akkor még csak a „tejtermék nélküli vegetáriánus” étkezésre utalt. Később minden állati eredetű anyagot elutasítottak, így a Társaság 1951-ben a veganizmus definícióját ekképpen bővítette ki:

„az a világnézet, amely szerint az embernek az állatok kizsákmányolása nélkül kellene élnie”.

A Vegán Társaság megalapítása

1931-ben Mahátma Gandhi is részt vett az akkor már jól működő Vegetáriánus Társaság egyik találkozóján Londonban. Kiemelte, hogy a húsmentes étrendet az ahimsza, a nem ártás elve alapján morális kérdésként is hangsúlyozni kell. Az ember jó egészsége a kegyetlenség mentes étkezés velejárója. Ahhoz, hogy valaki meggyőződéssel kitartson a vegetáriánus étkezés mellett, etikai alapon kell állnia – mondta Gandhi.

Néhány évet kellett csak várni, és létrejött a Vegán Társaság. Az idén 75. évfordulóját ünneplő egyesület a megalakulásakor 25 taggal indult. Donald Watson és a szervezet szoros kapcsolata akkor kezdődött, amikor ő lett a társaság első titkára, és a Vegan News első szerkesztője, amelyet egymaga írt és készített. Ennek a négyoldalas kiadványnak a korai kiadásai egyértelműen kifejezték rendíthetetlen álláspontját: küzdeni az állatokkal szembeni kegyetlenség ellen.

1951-ben a társaság a veganizmus definícióját kibővítette a következő jelentéssel: „az a világnézet, amely szerint az embernek az állatok kizsákmányolása nélkül kell élni”.

 
Részlet a Vegán magazin első számából

„Nyilvánvaló, hogy jelenlegi társadalmunk az állatok kizsákmányolására épül, csakúgy, mint ahogy a múlt civilizációi a rabszolgák kizsákmányolására. (…) Annak ellenére, hogy még hiányoznak a tudományos bizonyítékok, vészesen feltételezhetjük, hogy az ember erkölcsi fejlődésének nagy akadálya lehet.”

Donald Watson vajon erősen fogalmazott? Aligha. 

Sokkal keményebb vélemény hangzott el már az ókorban.  Pühtagorasz híres kijelentését gyakran idézik a vegetáriánus és vegán érdekképviseletek:
 

„Amíg az ember továbbra is az alacsonyabb rendű élőlények könyörtelen pusztítója, soha nem fogja megismerni az egészséget és a békét. Mindaddig, amíg a férfiak mészárolják az állatokat, egymást is meg fogják ölni. Valóban, aki a gyilkosság és a fájdalom vetőmagját veti, nem arathat örömöt és szeretetet. "

Donald Watson, az elkötelezett pacifista

Testvéreivel együtt Watson lelkiismereti okból tiltakozott a második világháború alatt. Folytatta vegán érdekképviseleti munkáját, nem vonult be, tanárként dolgozott. Reménykedett, hogy talál módot arra, hogy „a nemzet életéért dolgozzon, és ne öljön meg olyan embereket, akikkel még soha nem találkozott, és hogy leszármazottaiknak ne kelljen gyászolniuk.” Érdekes, hogy a saját anyjuk nehezen fogadta el fiai döntését. Kijelentette, hogy olyan tyúknak érzi magát, ami kacsatojásokat keltett ki.

Donald Watson soha nem szedett semmilyen gyógyszert

Donald Watson nemcsak étkezése révén, egyébként is egészséges életet élt. A szabad idejét kerékpározással, sétálással töltötte. Hitt a vegán életmód előnyeiben, mert az mentes minden káros toxintól. Életében soha sem vett be semmilyen gyógyszert. Már csak azért is megtagadta a gyógyszerek szedését, mivel azok szoros kapcsolatban állnak az állatkísérletekkel.

Büszkén kérdezte: Ismersz olyan időseket, akik soha sem szedtek gyógyszert? 2005-ben, 95 éves korában halt meg, Röviddel a halála előtt ezt mondta:

„Nem minden nap születik olyan mozgalom, amely általános értelemben forradalmasíthatja az emberiséget.”

Néhány érdekesség

Az első ismert vegán szakácskönyvet,  Rupert H. Wheldon „No Animal Food” című könyvét C.W. Daniel adta ki Angliában 1910-ben.
A szót először 1962-ben közölte független szócikként az Oxford Illustrated Dictionary, így definiálva: „olyan vegetáriánus, aki nem eszik vajat, tojást, sajtot vagy tejet”.

Londonban Thomas Low Nichols 1879-ben nyitotta meg az első vegetáriánus éttermet, az „Alpha”-ot, az Oxford Streeten.

A veganizmus okai

Donald Watson munkássága óriási eredményt hozott. Ma már sok tudós figyelmeztet arra, hogy a felelősen gondolkodó ember számára elengedhetetlen a tudatváltás. Nemcsak az egészsége érdekében, hanem a Föld jövője érdekében is.
 
A veganizmus nemcsak étrend, egyben egy életstílus is. Kizárja az állatok iránti erőszakot és kizsákmányolásuk minden formáját. Legyen az élelmiszer, ruházat, kozmetikum vagy bármi más céljából. A vegán életformát főként három okból követik. Donald Watson azért dolgozott, hogy a többség esetében ezek mindegyike megtalálható legyen.

• Étrendi: az egészséges táplálkozás miatt.
• Etikai: az állatokat érző lénynek tekintik, és kizsákmányolásuk ellen tiltakoznak.
• Környezetvédelmi: a fenntartható fejlődés érdekében egyre sürgetőbb a húsevés elhagyása.

A környezeti okokból vegánná válók tisztában vannak azzal, hogy a növénytermesztés sokkal kevesebb erőforrást fogyaszt, így kisebb környezeti kárt okoz. Az állattartás következménye a klímaváltozás, vízszennyezés, talajromlás, a biodiverzitás csökkenése. A hús alapú étrend több földet, vizet és energiát használ, mint a vegetáriánus étkezés.

Kapcsolódó cikkek

• Percy Bysshe Shelley, az angol irodalom vegán fenegyereke

• A gumicukor készítés borzalmai

• Vegetáriánus indiai élsportolók

• Zseni-díj a vegetáriánus matematikusnak

Percy Bysshe Shelley mindössze 29 éves volt, amikor elnyelték a tenger hullámai. Rövidre sikerült földi pályafutása ellenére az angol irodalom egyik nagy alakja. Az életmű rövid, mégis több szempontból is felhívta magára a kortársak figyelmét. Nem mondhatni, hogy pozitív visszhanggal. Az utókor viszont méltán ünnepli az angol romantika egyik legjelentősebb képviselőjeként. Mindemellett az európai vegán életmód egyik úttörője.

Percy Bysshe Shelley, az angol irodalom kiemelkedő költője elbűvölő, ellentmondásos személyiség volt. Ifjúkorát párhuzamba lehetne állítani napjaink jó néhány színészének vagy rock sztárjának hasonlóan meghökkentő életvitelével. De mindez 200 évvel ezelőtt történt, s mivel csak a fiatal évekkel számolhatunk, nem lehet tudni, milyen lett volna lehiggadva. Mégis azt írják róla: vitathatatlanul neki köszönhető az angol nyelv egyik legszebb költeménye.

A három barát:  Shelley, Byron és John Keats

A nagy romantikus triász, Shelley, Byron és John Keats szinte versenyezhetett abban, hogy kinek volt rövidebbre szabva életpályája. 29, 36 és 25 éves korában halt meg e három különleges ember. Shelley és Byron még abban is versenghetett volna, hogy melyikük élete volt bonyolultabb, zajosabb és megdöbbentőbb.

Keats és Shelley barátsága közismert volt, Shelley fájó szívvel vette tudomásul korai halálát. Pár év múlva meg Byronnak kellett vele kapcsolatban átélnie ugyanezt, amikor a halotti máglyáját meggyújtotta.

Shelley, a vegetáriánus

Percy Bysshe Shelley az angol ősi arisztokráciához tartozó, dúsgazdag családban látta meg a napvilágot. Már az is épp eléggé ellentmondásos, hogy nem kellett neki sem a cím, sem a vagyon. Oxfordi diákként egy röpiratot szerkesztett az ateizmus szükségességéről, ami miatt ki is csapták az egyetemről.

Ez volt az első lökés a társadalommal való szembeforduláshoz. Az sem volt általános, hogy angol létére az írek szabadságjogáért emelte fel szavát.

 
19 évesen Shelley házasságot kötött a 16 éves Harriet Westbrookkal, egy kocsmáros lányával. Nem lehet tudni, hogy ezt a mélyen rangon aluli házasságot a családja, különösen főrendi apja elleni dac motiválta-e.  Ez a kapcsolat később tragikus véget ért. 

Az viszont tény, hogy barátaiknak az ifjú házasok azt írták: elfogadták a „pitagoraszi rendszert”, vagyis vegetáriánusok lettek. Shelley művelt fiatalként latinul és görögül is olvasott, így ismerte Püthagorasz tanítását, az erőszakmentes életről. Abban az időben még ez is szélsőséges cselekedetnek számított.

Később Shelley találkozott Londonba John Frank Newtonnal, a „Visszatérés a természethez” szerzőjével és egy híres orvossal. Dr. William Lambe a Királyi Orvosok Kollégiumának tagja volt. Őt tartják a vegán étkezés atyjának, aki a „Víz- és Növényi Diéta” című munkájában azokat az alapelveket fektette le, melyeket ma vegánizmusnak hívnak. Az ifjú Shelley hamar csatlakozott hozzájuk.

Shelley esszét is írt a természetes táplálkozásról, majd a Mab királynő című versében is megfogalmazta véleményét.

„Többé már nem
öli meg a bárányt, amely az arcába néz,
És nem falja fel iszonytatón az összetört testet.”

A Mab királynőhöz fűzött jegyzetekben pedig egészen drasztikusan írta le:

„A halott állat húsát a konyhai elkészítés „álcázza”, vagyis evésre alkalmassá teszi, így az egyébként nyers, véres valóság látványa már nem okoz utálatot, kibírhatatlan ellenszenvet.”

Mindezt 1813-ban írta!

Későbbi társa, Mary Shelley is vegetáriánus volt. Ő az a híres női szerző, akit tulajdonképpen a sci-fi irodalom megalapítójaként kell elismernünk.

Frankenstein alakja az ő tolla által született meg, hogy aztán a hozzá hasonló számtalan figura benépesítse az irodalomban ezt a műfajt. Erről bővebben a Dr. Frankenstein munkában - kérdések a fejátültetésről című cikkünkben.

 
Shelley sajátos ateizmusa

Percy Bysshe Shelley Mab királynő című verse más szempontból is nevezetes. Kora társadalmának, álszent erkölcsének, politikai agressziójának éles kritikája. Így már érthető, hogy szigorú bírálata az egyházra is kiterjed.

Antiklerikális nézetei hosszú időre megbélyegezték. Életművének modern kritikai kiadása azonban már figyelembe veszi a teljes hátrahagyott anyagot, és így árnyaltabb képet kapunk.

A költő hírhedt kijelentése, miszerint nincs Isten, néhány év múlva már átalakul. Shelley számára a büntetést osztó istenkép volt elfogadhatatlan. 1821-ben már így írt:

„Egy, az univerzummal együtt örökkévaló, mindent átható Szellem hipotézise megingathatatlan.” 

Van, hogy Shelley úgy utal magára, mint a „bizonyíték hiánya által ateista” emberre. Máskor meg hosszú tanulmányt ír Jézusról, és a lélek halhatatlanságát emlegeti. Shelley nem volt teológus, sem filozófus.

Amit biztosan érezhetünk soraiból, hogy Shelley számára Isten nem lehet az, aki örök kárhozatra utalja az embert halála után, mert ez teljesen ellenkezne az „Isteni” fogalmával.
 

Kapcsolódó cikkek

• Arany János születésének 200. évfordulóján 

• Dr. Frankenstein munkában - kérdések a fejátültetésről

• Legnagyobb gyógyszeripari ág az irodalom

A belga filmrendező, Alina Kneepkens horror hatású filmje komor részletességgel bemutatja, hogyan készül a nyúlós gumicukor. A felvételek fordított sorrendet követnek: a kész édességgel kezdődnek, és felfedik a véres kezdeteket. Amikor a rövid kis videó megjelent, a média így kommentálta: Mélyen felkavaró, Csak erős idegzetűeknek, Ha látta, hogyan készül a gumicukor, soha nem eszik újra. A gumicukor alapanyaga zselatin, melyet állati csontból, inakból, porcból és bőrből nyernek. 

  
Alina Kneepkens leleplező filmje

Ha a gumicukor és nyúlós féregcukor a kedvenc édességei közé tartozik, akkor érdemes abbahagyni az olvasást. Így kezdődött több cikk is, miután megjelent Alina Kneepkens rövidfilmje a gumicukor készítésről. 

Alina Kneepkens belga szabadúszó film és tv rendező, újságíró. Számára a filmes történetmesélésben az a fontos, hogy megtalálja a tökéletes vizuális módot. Kneepkens bátor hangú riporter. Az sem tartja vissza, ha a lényeg megjelenítése borzongást vagy akár felháborodást vált ki. 

"Újságíróként dolgozom, szeretek összpontosítani a mai világ dolgaira. Olyan témákat keresek, melyek szerintem alulértékeltek napjainkban. Sajátos érdeklődésem az élelmiszer- és egészségügyi témákkal kapcsolatos."

Miből készül a gumicukor?

A sok gyerek és felnőtt által is kedvelt gumicukor a sok cukor miatt alapvetően egészségtelen. De elborzadnánk, ha látnánk az előállítását. Többen ezt fogalmazták meg, miután látták Alina Kneepkens filmjét.

A boltban kapható gumicukor maci és nyúlós féregcukor (micsoda név!) mindenféle adalékanyagot és színezéket tartalmaz. Tulajdonképpen nagyon egyszerű az összetétele. Nem más, mint ízesített és cukrozott zselatin.

Mi a zselatin?

A zselatint, a csontenyvet a vágóhídon elpusztított háziállatok, főleg sertések, lovak és szarvasmarhák bőréből és csontjaiból állítják elő. A zselatin elkészítése nem más, mint a vágóhídi hulladék felhasználása. Az élelmiszer- és gyógyszeriparban, a fényképészetben hasznosítják. Több kozmetikumban is megtalálható.

Egészséges gumicukor házilag

A házi gumicukor elkészítése rendkívül egyszerű. Az alapanyag változatos: gyümölcsök, gyümölcslevek és pektin, agar-agar, karragén, vagyis valamilyen növényi alapú sűrítő. Az eljárás során a felfőzött gyümölcs sűrítményhez kell hozzákeverni a növényi zselésítőt. Nem szükséges telenyomni cukorral, mert maga a gyümölcs is édes. Édesítőszerként inkább fehércukor helyett nyírfa- vagy nádcukrot, esetleg mézet ajánlanak. Formába öntve hamarosan megszilárdul.

 
A nem „édes élet” film hatása

Belgiumban nagy visszhangja volt annak a sorozatnak, melyet Over Eten – Amit tudni kell az ételről címmel mutatott be a flamand közszolgálati műsorszolgáltató. Alina Kneepkens a témái között szerepelt a chips, a véres hurka, vagy a belgák egyik kedvenc étele, a nyúlpörkölt. A film nem titkolta el, hogyan vágják el a sokkos állapotban levő nyuszik torkát. Azt, hogy a sertéseket gázkezeléssel elzsibbasztják, leszívják a vérüket, mielőtt megölik őket. Egy igazi szemet nyitó sorozat lett. Annak idején a tv show a zselatinról szóló részt is bemutatta, melyre sok komment érkezett. Íme, néhány:

„Soha többé nem eszem zselatin alapú terméket.”

„A végén majd megszakadt a szívem a disznó miatt – írta másvalaki. – Soha nem eszem semmit, ami zselatint tartalmaz. Eszel egy cukorkát vagy akár bizonyos gyümölcsös joghurtot, és az egy disznó részét tartalmazza? Na, nem.”
Egy anya azt írta, hogy a Zselatin volt az élelmiszer adalékokról szóló első olyan film, melyet megmutatott a lányának. „Remélhetőleg úgy fog felnőni, hogy megalapozottabb döntéseket hoz majd arról, hogy mit visz a testébe” – tette hozzá.

Összegzés

Alina Kneepkens filmje azt mutatja be, hogyan készülnek bizonyos ételek, pl. a közkedvelt gumicukor. Mi mindent fogyasztunk el úgy, hogy fogalmunk sincs róla, mit tartalmaznak! Ennyire közömbösek vagyunk, ennyire nem érdekel az egyik legfontosabb dolog, az egészség? A cél, hogy gyorsan meglegyen valami, ne kelljen elkészíteni? Pedig dédmamáink még szaloncukrot is otthon csináltak szeretteiknek. Akaratlanul is párhuzamba kerül a készétel és kész gondolat korszaka. Nem kell időt fordítani a főzésre, és gondolkodni sem kell, ha mások teszik helyettünk.
 

Kapcsolódó cikkek:

• Állatvédelem: szeret, nem szeret?

• Buddha imádkozó disznója

• Édes élet - indiai cukorgyárban jártunk

• Egészség világnapja táplálkozásra hangolva

• Vegetáriánus hajóskapitány a Föld körül

Január 17-e a háziállatok védőszentjének, Remete Szent Antalnak az ünnepe. Felmerül a kérdés: miért csak házi kedvenceinket szeretjük és sok esetben extrém módon dédelgetjük, miközben a többit nagy szenvedésnek tesszük ki? Vajon amikor a kínai kutyapiac nyugati ember számára iszonyatos képeit látjuk, miért nem jut eszünkbe, hogy nyugat ugyanezt teszi a vágóhidakon. Node hogy kerülnek az állatok a templomba?

 
Szelektív szeretet

Szent Antalra emlékezve egy szép katolikus szertartás zajlik minden évben. Ezen a napon áldásban részesülnek a gazdik házi kedvencei a római Sant’Eusebio all’Esquilino templom előtti téren. Azt is olvashatjuk, hogy a nagytestű háziállatok a Szent Péter téren kapnak áldást. Természetesen ezt a szokást más templomok is követik szerte a világban, és ősszel Szent Ferencnek, az állatok védőszentjének ünnepén is megismétlődik.

Annak idején Pekingben a kínai császárok kutyatemetőben helyezték el kedvenceiket, az aranyozott, ezüstözött márvány sírköveket lazúrkő és elefántcsont díszítette. Sok nyugati ember is szívesen őrzi kedvenc kutyája emlékét. Európában Párizs mellett van a legrégebbi kisállattemető, a híres Cimetière des Chiens, a „Kutyák temetője”. Több mint 40.000 tetem gyűlt össze itt az évek során. 

Magyarországon, ha valaki a nyaralása idejére kutyahotelbe akarja tenni kedvencét, választhat kamerás benti kennelt, napi 3500.- Ft-ért, így a távolról is figyelheti kutyusát. A végső búcsúvételt is pompásan megrendelheti, volt, aki papot is akart hívni. Hazánkban is sok helyen van kisállattemető, a legdrágább kutya síremlék 2-300 ezer forintba került.

 
Néhány hónap elteltével párezer kilométerre kezdődik majd a kínai kutyaevő fesztivál. Nem kevesebb, mint 10 millió kutyát ölnek meg évente Kínában, csak a Jülin fesztivál alkalmával több, mint tízezret. A youtube-on is látni azt a dokumentumfilmet, ami a tavalyi „ünnep” zavargását mutatja: állatvédő aktivisták és a kutyahús kedvelők közelharcot folytattak a dél-kínai Jülin főterén. Ezidőtájt terjedt az interneten az a szívszorító fotó is, amelyen egy vietnámi kislány siratta kutyusát. Vietnámban is kedvelt élelmiszer a kutyahús. A Daily Mail közölte a cikket: A gyermek napokig kereste barátját, és összeroppant, amikor megsütve látta… A cikkhez többen hozzászóltak. Íme, néhány: Az emberek olyan kegyetlenek. Milyen szörnyű, undorító emberek. Fújj, hogy lehet a kutyát megenni! 

A kínai kutyapiac, ahol kis rekeszekben árulják a levágni szánt ebeket elborzaszt, de arra már nincs szemünk, hogy ugyanígy taszítson a marha, a kisborjú, a baromfi vagy a malac levágása. Az egyiket a szobánkba, a másikat a tányérunkra szánjuk. Miért ez a szelektív szeretet?

Deviáns, aberrált „szeretet”

Január tizenegyediki hír: Floridában letartóztattak egy 23 éves férfit, állatkínzással és állattal történt közösüléssel vádolják. Az USA tíz államában legális az állatokkal folytatott szexuális aktus. Úgy gondolják: magánügy. Most éppen Kentuckyban gondolkoznak azon, hogy talán mégsem normális dolog. Wesley Morgan, republikánus képviselő javaslata értelmében bűncselekmény a kutyával vagy a macskával való fajtalankodás. Később a haszonállatok is felkerülnek majd a listára.

Dániában legális volt az állatokkal való közösülés 2015 tavaszáig, míg utolsó európai országként ott is betiltották. Norvégiában, Svédországban, Németországban és Nagy-Britanniában már korábban büntetendő tettnek számított. Na, azért nem sokkal, csak néhány évvel előzték meg Dániát.

A valódi szeretet nem elvesz, csak ad

Norvégiában rénszarvas vágóhídra visznek kisiskolásokat, hogy tudják, honnét származik az asztalukra kerülő étel. Ez egy természetes, bevett szokás. Néhány gyerek mindig rosszul lesz, de nem számít, mert fő a tananyag, egyébként is meg kell edzeni őket.
Sir Paul McCartney a legendás Beatles együttes gitárosa volt. Készített egy filmet, hogy felhívja a figyelmet az állattenyésztés szörnyűségeire, és az állatok brutális lemészárlására. Egy rövid részlet a filmszöveg elejéről:

„Hello, Paul McCartney vagyok. Gyakran mondogatom, ha a mészárszéknek üvegfalai lennének, mindenki vegetáriánussá válna. A korszerű nagyüzemi gazdaságokban nevelt és mészárszéken leölt állatok szinte elképzelhetetlen szenvedésen mennek keresztül. Remélem, hogy amint rájössz arra a rutinszerű kegyetlenségre, amivel az élelmiszer céljából tartott állatok nevelése, szállítása és leölése jár, csatlakozol a sok-sok millió emberhez, akik úgy döntöttek, hogy örökre elhagyják a húst.”

Az az ember, aki tudatosan él, és érzékeny mások szenvedéseire, az látni fogja, mi folyik körülötte. Egy ilyen személy nem elégszik meg azzal, hogy az élelmiszerbolt hűtőjéből kivegye élőlénytársa testének egy darabját, mert számára nem szépen becsomagolt árut jelent.

Még csak nem is a „Ne ölj” bibliai parancsát, hiszen senkit nem lehet felszólítani a szeretetre és az önzetlenségre. Különféle szinteken élünk, van, akinek az állatokkal való fajtalankodás csak természetes szükségleteinek kiélése. Van, akinek napi 300 kutya feltrancsírozása csak elvégzett munka, amiből eltartja a családját. És vannak, akik azt mondják: semmilyen vér ne tapadjon a kezemhez. Ettől ők még nem szentek vagy hősök, de az bizonyos, hogy ez a magatartás egy jó alap, amire már lehet építeni, ha a cél az emberi nemesség, harmónia, boldogság és lelki tisztaság elérése. 

Kapcsolódó cikkek

• A The Smiths sokkoló igazsága

• Szamuráj kódex és állatvédelem 

• Ne csak reménykedj a változásban: lobbizz érte! - állati kérdések

• Női Barack Obama, az indiai származású demokrata állatjogokért küzd

A szamuráj harcosokkal kapcsolatban először a heves küzdelmek, a harcművészetek gyakorlása és a szigorú fegyelem jut eszünkbe. Ezt a harcos szellemet mind a mai napig tisztelik Japánban is. Ugyanakkor egy szamuráj sokkal összetettebb jellemű ember volt, akinek a spirituális gyakorlatok épp oly fontosak voltak, mint a többféle művészetben való jártasság. Érdekes dolgokra bukkantunk a japán harcosokkal kapcsolatban. Nézzük, mit mond a szamuráj kódex az állatvédelemezésről.

Ma úgy gondoljuk, a tehénvédelem Indiára jellemző, Japánra nem. Tévedés. Amerikai befolyásra csak az elmúlt 150 évben változott meg a japán kultúra ősi hagyománya. A japán császárok évszázadokon keresztül megvédték a teheneket, sőt betiltották a húsfogyasztást. A tehén egyik legnagyobb védelmezője a szamuráj volt. 

A japán szamuráj

A harcosok rendje egy széles társadalmi osztályt jelentett, eleinte csak a nemesség soraiból kerültek ki, később vitézség révén alacsonyabb születésű is azzá válhatott, és örökölni is lehetett. Mivel Japán történetében nagy számban és hosszú ideig tartott a befolyásuk, minden egyes ma élő japán ember elmondhatja, hogy valamelyik őse révén ereiben szamuráj vér csörgedezik. 

A szamuráj rend kialakulása előtt jó néhány híres női harcos élt, akik magasan képzett kard- és lándzsaforgatók voltak. Háború esetén védték a családot és a női erényt. Később női szamurájok is szép számmal voltak. Az 1580-as híres Senbon Matsubaru-i csata helyén maradt csontvázmaradványok DNS tesztje azt mutatta, hogy a 105 halott közül 35 nő volt. A 17. században, ahogy megjelent a nyugati hatás, a nők egyre jobban háttérbe szorultak.

A legtöbb szamuráj jól képzett volt. Egy olyan időszakban, amikor még kevés európai tudott olvasni, a szamuráj műveltségi szint rendkívül magasnak számított. A szamuráj gyakorolta a kalligráfiát, jártas volt a költészet, a zene, a festészet, a matematika terén, sőt még a híres teaszertartásban is. Értett a sziklakertek művészi kialakításához, a dráma előadáshoz. A szamuráj részt vett számos kulturális és művészeti törekvésben. Számára a művészet szorosan az élethez tartozott, éppen olyan fontos volt, mint a testedzés és a meditációs gyakorlatok.

  
Szamuráj kódex

A szamuráj követte a Bushido, a harcos útját. Ezt a sajátos magatartási kódexet a konfuciánus szellemiség hatotta át. Őszinteség, tisztelet, hűség, az együttérzés és a bátorság voltak a legfontosabb értékek, melyeket követtek. Szigorú erkölcsi törvények alkották, komoly filozófiával a háttérben, amely szabályozta az egész életet. Bármit is gyakorolt a szamuráj, arra törekedett, hogy szakértővé váljon. Nemcsak a bátorság és a fegyelem terén. Az „elég jó” nem volt elfogadható számára. Bölcsen felismerték, hogy előbb-utóbb mindenki hibázik. Ezt szem előtt tartva tanították az

„amit elvégzel a lehető legtökéletesebb legyen”

alapelvet. Egyetlen feladat vár: a ma tökéletesen elvégzett munka. Nem számít a tegnap ejtett hiba, és nincsenek elvárásai a holnapnak. Ma cselekedj tökéletesen. Ez a filozófiai megközelítés csak erősítette az akaraterőt, nem okozott a múlton való kesergéssel depressziót, vagy stresszt a jövőtől való félelem miatt. Egyértelműen a jelenre összpontosított.

Hasonlóan az európai lovagkultúrához a szamuráj kódex legfőbb alapelve az urához való megkérdőjelezhetetlen hűség volt. Ez számára erkölcsi fölényt jelentett, mert az urához tartozó védtelenekért küzdött. Akár élete árán is mindent és mindenkit védett feljebbvalója közelében. Ezt a rendkívül erős hagyományt használták ki a politikusok a II. világháborúban a kamikazék esetében.

Harcosok étrendje: Mit eszik a szamuráj?

Manapság szamuráj diéta néven sokféle valótlan recept olvasható, ami nem felel meg a valóságnak, mert a szamurájok életformája eleve egyszerű életmódot diktált. Az Edo korszakban (1603-1868), egy tipikus szamuráj étkezés a következő fogásokból állt: egy tál rizs hántolt fehér vagy hántolatlan barna rizs egy tál valamilyen pácolt vegyes zöldséggel, retek vagy uborka és talán grillezett hal. Vörös babot, borsót, tofut vagy édesburgonyát is gyakran fogyasztottak, valamint a tök, a dinnye és a tökfélék egészítették ki az étrendet. Dísztelen menü, mégis tápanyaggal teli, a kalória bevitele jelentős. Ezek az ételek tükrözik a bushido fegyelem elvét. Többnyire rizst fogyasztottak, de gyógynövényekkel összefőzve az árpa, búza és köles kása is előfordult. 

Népszerű országúti csemege volt a datolyaszilva és a rizs torta, amelyet mézzel vagy gyümölccsel édesítettek, és egy nagy levélbe csomagolva árultak. Állítólag 24 féle burgonyát, 9 féle retket, 14 féle uborkát ismertek. A szójababból készült az ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag tofu. A búzasikér, más néven búzahús, szeitán volt a fő fehérjeforrás.

Különösen népszerű volt a katonák körében a savanyú, pácolt, ecetes szilva Emellett a gesztenye, a különböző dióféle, tengeri moszat, hagyma, gomba, a lótusz- és jamgyökér, sárgabarack, őszibarack, alma és narancs. 
Az 1700-as években sokféle új élelmiszer jelent meg. Ez alatt az idő alatt a zen buddhista vegetáriánus étrend volt a domináns. Népszerű volt a párolt zsemle, a babból készült paszta, miso, a szójaszósz és a zöld torma, valamint a hal, annak ellenére, hogy a buddhista vallás szerint nem volt engedélyezett élelmiszer.

A két évszázados elszigeteltség során, Japán kifejlesztett egy sajátos konyhát. Ebben az időben, nagyon kevés húst fogyasztottak, vörös húst szinte egyáltalán nem. Egyrészt a buddhista vallás fejlett etikája miatt, amely az ahimsza, az erőszaknélküliség elvét követte. A minden érző lény iránti tisztelet a természetközeli népeknél könnyen kialakult. Az egymás közti érintkezés rendkívül komoly udvariassági szertartásai mellett az állatvédelem is fontos szerepet kapott. Másrészt az ősi japán sinto hit is tisztátalannak bélyegezte az állatmészárlást, sőt megtiltotta az érintkezést a hentesmunkát végzőkkel.

 
A középkori Japánban egy paraszt szokásos étkezése zöldség, rizs és hal (ha halásztak), főzelék vagy sűrű leves volt. A szegény azonban csak rizst evett gyógynövényekkel. A legtöbb japán falu 2-3 bivallyal rendelkezett, ezek jelentős értéket képviseltek, hiszen velük szántottak. Mivel a falu a daimjó tulajdonában volt, a szamuráj mindent megtett, hogy védje ura birtokát és az azon élőket. Tudta, hogy a saját étele is a parasztok munkájából szármatik, így a tehenekkel együtt gondosan védte őket. A japán paraszt számára a tehén szent állat volt. A tejivás nem volt általános, de voltak esetek, amikor a tejszín és vaj szerepelt adófizetési eszközként. A szamurájok védték a teheneket, és lehetővé tették, hogy azok a királyi kerteket békésen körüljárják. Egy japán tejtermék, a „daigo”, a szó jelentése a „daigomi” azaz „a legjobb rész” fogalomból származik. Szimbolikusan úgy látták, hogy a tisztított vaj, a ghí használata segít a megvilágosodás felé. Első említése megtalálható a Nirvana Szútrában:

„A tehenektől jön a friss tej, friss tejből tejszín vagy aludttej, aludttejből vaj, vajból a ghí (daigo). Daigo a legjobb.”

Egy másik tejtermék a raku, a cukorral kevert tej, melyet addig főztek, míg kemény sajtféle lett. Olyan korban, amikor még nincs hűtőszekrény, ez nagyon jó tartósító eljárásnak bizonyult, lehetővé tette a tejfehérje megőrzését, és szállítása is könnyű volt. A raku forgácsait eladták, vagy forró teához tették.

A szamuráj: a tehenek védelmezője 

1549-ben Francis Xavier, a jezsuita rend egyik alapítója, valamint portugál misszionáriusok érkeztek Nagasaki partjához, és elkezdtek prédikálni. Japánban ebben az időben politikai megosztottság uralkodott. Kezdetben a jezsuiták óvatos megfigyelők voltak, mert belátták, hogy egy magas szintű idegen kultúrát találtak.

Megjegyezték, hogy a japánok a tisztaság megszállottjai, mert mindennap fürödnek. Ez szokatlan volt számukra, mert az európaiak csak ritkán tették ezt, vagy egyáltalán nem fürödtek. Az idegenek látták, hogy míg ők erős katonai felszereléssel rendelkeztek, a szamurájok karddal és nyíllal harcoltak. A jezsuiták engedélyt kaptak, hogy részt vegyenek a kereskedelemben. Idővel a keresztény misszionáriusok több daimjót áttérítettek, a kereskedők pedig nagyon gazdaggá váltak. 

Mivel a portugálok száma is bővült, kezdték bevezetni a húsevést. Eleinte csak a szállásukon, mondván, hogy egészségük érdekében szükséges a hús. Ahol az új hitet elterjesztették, ott a húsevés is népszerű lett. Japánban ugyanakkor volt egy társadalmi osztály, az „eta”(szó szerinti fordítása: „rengeteg mocsok”), ahol a számukra tisztátalan foglalkozásúak csoportosultak. Hóhérok, vágóhidakon dolgozók, hentesek, tímárok alkották. Mai nevük Burakumin, s bár illegálisan, de még ma is létezik kirekesztettségük. 

De a húsevés terjedése csak a kezdet volt. A portugálok voltak ekkoriban az egyik fő rabszolga-kereskedők. Több ezer japán nőt fogdostak össze és adtak el a világ minden tájára. III. János, portugál király arról is nevezetes volt, hogy hazájában bevezette az inkvizíciót. A pápával folytatott levelezése szerint 50 japán lányért 1 hordó nitrát (lőpor) járt. 

 
A betolakodók az ősi buddhista templomokat és szentélyeket – mint „pogány” helyeket – ahol tudták, lerombolták. Ekkor jelent meg a történelem színpadán egy szamuráj: Toyotomi Hidejosi. Paraszt családban született, de kiemelkedő tehetségű tábornokká vált. A hatalom birtokában már felléphetett az idegenek ellen. Toyotomi Hidejosi törvényekkel védte hazáját a nyugati „barbárokkal” szemben.

1587-ben Hidejosi maga elé rendelte Gaspar Coelho jezsuita papot, és átnyújtott neki egy dokumentumot. A 11 pont között ezek is szerepeltek:

1. Minden japánok ellen irányuló rabszolga-kereskedelemnek véget kell vetni, és minden japán nőt a világ minden tájáról vissza kell szolgáltatni. 
2. Minden húsevést meg kell szüntetni, különösen a tehenet és a lovat soha nem lehet megölni.
3. A buddhista templomok megszentségtelenítésének véget kell vetni. 
4. Minden kényszeráttérésnek véget kell vetni. 

Azzal érkezésük után 38 évvel kiutasította a jezsuitákat Japánból. 
Amikor Hidejosi seregei élén megérkezett a déli barbárok földjére, borzadva látta a levágott tetemeket árusító utcai üzleteket. A szamurájokkal kihirdettette mindenfelé a húsfogyasztás tilalmát, mert számára a hús nem csupán egy „tisztátalan” étkezési szokást jelentett, hanem együtt járt a külföldi barbár gonoszsággal: a szexuális rabszolgaságot, a buddhista vallás gyalázását és a politikai felforgatást jelentette.

Hidejosi halála után, 1598-ban egy másik szamuráj Tokugava Ieyasu még tovább ment: látta, hogy a misszionáriusok csak előőrsök, de az idegen kormányok célja Japán meghódítása. Ezért 1614-ben teljesen betiltották a kereszténységet. Végül a Sakoku (zárt ország) ediktum 1635-ben lezárta Japánt a külföldi befolyás elől. A kereskedelem Dejima kis félszigetére korlátozódott, és mindössze 19 külföldi lehetett egy időben ott.
A következő 218 évben Japán elszigetelt maradt, de politikailag stabil. Ez az időszak lehetővé tette, hogy többek között az állatvédelem hagyományos kultúráját is megőrizzék.

A barbárok visszatérnek

Amerika Kínával folytatott növekvő kereskedelme, valamint az amerikai bálnavadászok igénye a japán vizekre azt eredményezte, hogy elhatározták, ha másképp nem megy, katonai erővel kényszerítik ki Japántól kapuinak megnyitását. 

1853-ban M. Perry sorhajókapitány megjelent négy amerikai hadihajóval Uraga megerősített kikötője előtt, és blokád alá vonta az öblöt. A japánok technológiailag messze lemaradtak, így esélyük sem volt a modern amerikai hadihajókkal szemben. Az alkoholista Perry az Egyesült Államok nevében, a teljes megsemmisítéssel fenyegetőzve követelte, hogy a japánok a szabad kereskedelem megnyitása érdekében írjanak alá egy szerződést. Erre a következő évben került sor.

A dokumentum neve „Amerikai-japán béke és barátsági szerződés”, melynek értelmében az Egyesült Államok konzult is küldhetett Japánba. Nem sokkal később az angol, holland és orosz követek is hasonló fegyveres taktikákkal kikényszerítették a szabadkereskedelmi megállapodást. Japán kiszolgáltatottá vált…

  
A lemészárolt tehén temploma

Az állatvédelem lehetővé tette, hogy 1200 évig egyetlen tehenet sem vágtak le Japánban. Aztán az amerikai főkonzul, Townsend Harris 1856-ban kedvenc steak vacsorájához lemészároltatott egy tehenet, és tolmácsa, Hendrick Heusken társaságában vidáman eszegetett, és itta mellé a bort. A vérontás óriási sokkot okozott, a parasztok kezdték elrejteni teheneiket. Végül Heuskent egy szamuráj megölte. Így kezdődött a modern Japán története… 

A húsevés bevezetése nem ment könnyen, a tehén a japán gazdák számára olyan volt, mint egy családtag. Ahol megnyílt egy vágóhíd, ott pánik keletkezett. A japán ember azt érezte, meggyalázták a környéket, tisztátalan és kedvezőtlen jövő kezdődik. 1869-ben a japán pénzügyminisztérium létrehozott egy vállalatot, melynek célja a marhahús értékesítése külföldi kereskedőknek. Aztán 1872-ben Meiji császár nyilvánosan bejelentette, hogy személy szerint szereti a marha- és birkahúst. A császár feloszlatta a szamuráj harcosokat, akik egyik napról a másikra elszegényedtek. Helyükbe nyugati stílusú sorozott hadsereget állított, és modern fegyvereket vásárolt az Egyesült Államokból és Európából. 

A húst a modernitáshoz, a fejlett nyugati technikához kapcsolták, a bőséget és a jólétet jelentette. De a nagyközönség ennek ellenére még tisztátalannak és bűnös tettnek tekintette az állatmészárlást. Ravaszul kellett elhitetni ennek ellenkezőjét. Az egyik technika az volt, hogy a húst átnevezték. Például, vaddisznó „Botan” (pünkösdi rózsa virág), a szarvas „Momiji” (juharlevél), és a ló „Sakura” (cseresznyevirág) lett. Hasonló marketing-fogás a mai Happy Meal, annak érdekében, hogy elrejtse az erőszakot. A népámító folyamat lassan sikeressé vált...

1931-ben az amerikai konzulátus egykori épülete „A lemészárolt tehén temploma” nevet kapta. Buddha szobra őrzi, az emelvény domborművén pedig tehenek néznek az épület felé. Japán bombázása után amerikai tisztségviselők az iskolai ebéd részeként elkezdtek marhahúsos ételt adni az alultáplált japán gyerekeknek. Ez csalánkiütéshez hasonló járványt okozott, mielőtt sikeresen hozzászoktatták a gyerekeket a számukra idegen ételekhez. Végül elérték céljukat, megnyithatták az utat az amerikai szarvasmarha export előtt.

Kapcsolódó cikkek

• A The Smiths sokkoló igazsága

• Állatvédelem: szeret, nem szeret?

• Egy hithű muzulmán a szent tehenek védelmében

• Mit keres a tehén az étteremben?

• Tiszavirág életű címkék az örökkévalóság jegyeivel

• Ne csak reménykedj a változásban: lobbizz érte! - állati kérdések