Leveles Zoltán hindu tanító, a Bharata Kultúrtér alapítója a Földanya védelmében nyílt levelet írt, melyben kifejti, mit kellene megtanulnunk a koronavírustól.
A koronavírust a Földanya sikolyaként egy történelmi fordulópont lehetőségének tekinti. Mint írja, az egészség, a tiszta levegő, a tiszta ivóvíz és a vegyszermentes étel alapvető emberi jog. Hogyan lehetne erős az immunrendszerünk, ha mikroműanyaggal és vegyszerekkel mérgezett ételeket kell fogyasztanunk?
Eljött az idő, hogy alapvető módon átalakítsuk az életünket − egyénileg és globálisan is.
A koronavírus a Földanya sikolya
Az Országos Sajtószolgálatnak megküldött kivonatból is kiderül, mennyire komolyan kell vennünk a koronavírus jelenségét. Korántsem arról van szó, hogy mindent ennek számlájára lehetne írni. Hosszú évtizedek óta tart az a folyamat, melynek a mai helyzet az egyik felkiáltójele lehet.
Részletek a levélből
„Mi értelme egy olyan növekedésnek hitt folyamatot fenntartani, ahol nem az emberi egészség megőrzése és a Földanya megóvása a legfőbb szempont?
Át kell értékelni a gazdasági növekedés jelenkori tévhitét. Való igaz, ilyen kényelemben soha nem élt az ember, mint ma – a Föld sok országában, de nem mindenhol. Mások fizettek jólétünkért. A gazdasági felemelkedés ellenére a boldogsági index folyamatosan csökken. A depresszió népbetegség. Az elmúlt évszázad koncepciója szerinti gazdasági gyarapodás ára nemcsak az általános egészségi állapot romlása, hanem környezetünk tönkretétele is.
Földanyához való viszonyunkat teljesen más alapokra kell helyezni. Ennek meg kell mutatkoznia a gondolkodásban, az indítékokban, a tettekben. Be kell látnunk, hogy azonnali, gyökeres változásra van szükség a táplálkozásunkban, vásárlási szokásainkban és ipari termelésünkben egyaránt.
A nagyipari hústermelés egyértelműen a globális felmelegedés fő oka, melynek következménye a vírusok egyre nagyobb elterjedése. Továbbá, az ártatlan állatok kihasználásával és lemészárlásával járó hústermelés hatására az állatokat nem érző lényeknek, hanem tárgyaknak látjuk. Ezek után nem kell csodálkozni, ha a Földanyában sem az élőlényt, csak a kihasználható lehetőségeket látjuk.”
A megoldás rajtunk múlik
„Kis lépés az embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek”
– ismerős ez az 51 éve elhangzott, azóta már szállóigévé vált mondat? Ahhoz képest, hogy milyen csodálatos változást idézhetünk elő, oly keveset kell tennünk: kis lépés az egyénnek, menekvés az emberiségnek.
Forrás: http://os.mti.hu/hirek/151541/az_india_klub_alapitvany_kozlemenye
