25 márc

Abortuszkérdés a magzatgyermek világnapja kapcsán

A magzatgyermek világnapja alkalmával is sok szó esik az abortuszról, a mellette és ellene érvelők különféle indokokat sorakoztatnak fel. A média befolyása óriási. Abortuszkérdés tekintetében többségében azokat az információkat juttatja tovább, melyek rutinműtétnek, a nő természetes jogának tartja az élet elvételét. Nem hívja fel a figyelmet sem a súlyos etikai szempontokra, de még csak az anyát érintő, később bekövetkezhető veszélyekre sem.

ahimsza filozófia halál karma kutatás társadalom ünnepek
A 21. század egyik súlyos gondja a népesség öregedése. A WHO szerint évente 40-50 millió abortuszt végeznek a világon. Ez kb. 125 ezer abortuszt jelent naponta.

„Olyan döntést hozni, hogy a gyermeknek meg kell halnia ahhoz, hogy saját akaratunk szerint éljünk – ez nyomorúságos”

– mondta Teréz anya. Ezzel egyetértve szakembereket, orvosokat idézünk.

Dr. Paksy Mária pszichiáter, a Pacem in Utero (Békét az anyaméhben) magzatvédő egyesület alapító tagja:


 „Az első terhesség megszakítása különösen veszélyesnek számít, noha az abortuszt sokan rutin beavatkozásnak gondolják (…), rendkívül megnő a későbbi terhességek során a vetélés, a koraszülés kockázata.”


 „…az abortusz korlátlanul és legálisan végrehajtható, ez a védekezés egy lehetőségként él a köztudatban.”


 „A szülők nem ismerik saját gyerekeiket, márpedig, ha kamaszkor előtt nem beszélnek erről velük, utána már gyakorlatilag lehetetlenné válik.”


Hangsúlyozta, hogy az abortuszt követő tünetekről azért nem akarnak tudomást venni:

„Mert akkor szembesülni kellene azzal az öt évtizedes gyakorlattal, amelyben módszeres, manipulatív tudatformálással széles körben elfogadottá tették, hogy a nő önmegvalósítás címen elpusztíthatja megfogant gyermekét.”


A hippokratészi eskü ide vonatkozó része eredetileg így szól: …nem segítek hozzá egyetlen asszonyt sem magzata elhajtásához. Dr. Paksy Mária elmondta, hogy „a végzős orvosok azonban ma már a hippokratészi esküt nem mondják el. Helyette minden egyetem összeállít egy, a hivatásetika főbb elveit tartalmazó esküszöveget, melyben az abortuszra vonatkozó elveket nem említik meg.”

ahimsza filozófia halál karma kutatás társadalom ünnepek
A KSH adatai szerint 2015-ben 31176 terhességmegszakítás történt.

Dr. Kellermayer Miklós a tudomány kategóriában Príma-díjjal kitüntetett professzor. Az élet érték című előadásában többek között olyan szörnyűségeket említ „mint a Holocaust vagy a művi abortusz.” „A magyarságot érintő problémák forrása az abortusz és a gyermekellenesség. Ennek oka pedig: úgy élünk, hogy nem tudjuk, mit cselekszünk. A tudásunkkal, a tudatosságunkkal van tehát a baj” – mondta.

Dr. Kopp Mária egyetemi tanár, pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese volt.

 
„Az abortusz a védtelen élettel szembeni agresszió legkegyetlenebb megnyilvánulása, egyben a fogyasztói ideológia legdrámaibb kifejeződése.” 


Kifejtette, hogy a mai magyar párok 20 százaléka meddő, és bármennyire is nincs ez a köztudatban, összefügg az abortusz magas számával. „A megfogant magzatok harmadát nem engedik megszületni, holott sok pár szívesen örökbe fogadná ezeket a gyermekeket” – mondta. A megelőzést hangsúlyozta, szerinte rendkívül fontos lenne a fiatalokat megismertetni a művi terhességmegszakítás következményeivel. 

ahimsza filozófia halál karma kutatás társadalom ünnepek
9 hetes abortált magzat

Prof. Dr. Ferencz Antal a Semmelweis Egyetem igazgatója, egyetemi tanár egyenesen „katasztrofális cselekedet”-nek nevezi:

„A művi abortusz éppen olyan káros és pusztító, mint amennyire torz a mai közfelfogásnak az az autonómia felfogása, amelyre hivatkozva gátlástalanul és – az a benyomásom – egyre gátlástalanabbul végzik ezt ország- és világszerte.”

Prof. Dr. Széll Kálmán nyugalmazott osztályvezető főorvos, a MTA Orvostudományok Kandidátusa, Szombathely díszpolgára, nemzetközileg elismert tudós. Ez csak néhány a számtalan megtisztelő cím közül, melynek birtokosa. Munkássága során mindig kihangsúlyozta az orvosi hivatás etikus művelésének elengedhetetlen fontosságát. Néhány éve Az orvos és az abortusz című konferencián egy valóban rendkívüli előadást tartott. Néhány részlet Az abortusz orvosetikai szempontjai című beszédéből:

„…már az orvosok nagy részének sincs helyes elképzelése. Nem is csoda, hiszen nem tanultak róla. Az általános tájékozatlanság vagy helytelen tudás következményei kollegáinkon is lemérhetők.”

„Az orvosnak tudnia kell, hogy akár sebészi, akár vegyi abortusz végzésekor egy megindult élet, egy leendő személyiség megsemmisítéséről van szó, amely ellenkezik a szívünkbe vésett természeti törvénnyel, a természettől ránk szabott szülői szereppel, sőt az orvosi hivatással is.” 

ahimsza filozófia halál karma kutatás társadalom ünnepek

„Szokás a feministákra támaszkodva a személyiségi jogokat tanúul hívni, mondván, hogy az a nő elidegeníthetetlen emberi joga, hogy a testével szabadon rendelkezzen. E jogát természetesen senki sem vonja kétségbe. Így például szabadon tűzhet a fülébe, orrába, nyelvére vagy a köldökére gyűrűket, ékszereket, bizsukat, vagy akár le is vághatja egyik fülét vagy az ujjait. De ugyanezt már nem teheti meg a magzatgyermekkel, mert a magzat nem az ő teste! A magzat csak vendégségben és átmenetileg tartózkodik az anya testében, különbözik az anya testfelépítésétől, fele részben az apa génjeit hordozva mindkét szülőtől eltérő, új biológiai egyed: személy.”

„…a magyar ugaron termett és nevelődött liberálisok sajnálatosan elfelejtik, hogy az asszonynak adott abortusz-szabadsággal voltaképpen a magzatgyermek szabadságát korlátozzák, márpedig az egyik ember szabadságát nem jogos, még kevésbé etikus egy másik egyed életének kioltásával legalizálni.”

„Minden emberi logikával ellenkezik, hogy most, amikor a csecsemőhalandóságot soha nem remélt mértékben csökkenteni tudtuk, az orvosi tudást a leendő csecsemők tömeges elpusztítására használják fel.” 

  „Bűn tehát egy – mondhatni – teljesen egészséges egyénen kockázattal járó olyan orvosi beavatkozást végezni, amely gyökeresen ellentmond az orvosi hivatásnak, mert különös kegyetlenséggel öl meg egy leendő embert.” 

„Sajnos többnyire az történik, hogy az az orvos, aki nem ért egyet az abortusz magzatgyermeket pusztító beavatkozásával, eleve nem megy szülész-nőgyógyásznak. Ezáltal e szakma irányában sajátos kiválasztódás érvényesül, amely már eleve mintegy kiközösíti magából azokat, akik az abortuszt nem tudják életvédő erkölcsi meggyőződésükkel összeegyeztetni. Pedig sok múlik az orvosokon, akiknek testületileg meg kellene tagadniuk ezt az életidegen, s az orvosi hivatástól is idegen beavatkozást.” 

„Albert Schweitzer szerint "az igazán erkölcsös ember szemében minden élet szent, még az is, amely emberi szempontból alacsonyabb rendűnek tűnik." Az édesanya nem lehet saját magzata vérbírája, az orvos pedig – ha mégis megtörténne – nem lehet ennek az ítéletnek a végrehajtója. Nem kétséges, hogy az orvos évezredeken át az élet ügyvédje volt, s hogy neki a halál kultúrája helyett ma is az élet kultúráját kell választania!” 

Aki 2017. március 15-én a Nemzeti Múzeumnál járt láthatta azt az óriásplakátot, melyen egy 11 hetes, abortusz miatt szétroncsolt magzat fényképe volt látható. Mellette Máté evangéliumának híres sorai:

„Amennyiben megcselekedtétek eggyel is az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg.”
A megölt magzat testrészei jól kivehetően mutatták a kis emberkét…

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

22 márc

A víz világnapja: vízügy – közügy

Március  22. a Víz világnapja. Több nemzetközi világnap célja a természetes vizek védelme.  Március 14-ét a Gátellenes világnapra jelölték ki, melyet a természetes vízgyűjtő területek védelme ihletett.

környzetvédelem társadalom ünnepek

A nemzetközi akciónap a duzzasztógátak ellen, a folyók, a víz és az élet mellett érvel. Amiről a gátakat emelő lobbi nem beszél: a felborult ökoszisztéma, mely beláthatatlan következményeket vonz, a fokozódó erdőirtások, a lakóhelyük elhagyására kényszerített családok. Ráadásul a rothadó növényzet óriási széndioxid-kibocsátással jár.

Március 22. a víz világnapja

Ne csak az év egy napján törődjünk a természettel, a vízzel. Talán még nem késő megmenteni!

„Miután reggel gondosan rendbe szedte magát az ember, gondosan rendbe kell szednie a bolygóját is.” - Antoine de Saint-Exupéry

Számunkra a víz a mindennapokban azt a kivételes anyagot jelenti, amely folyékony, szilárd és gázhalmazállapotban is megtalálható. Talán csodálkozunk azon, hogy a növényekben a gravitációval ellentétes irányban, felfelé is áramlik, melynek oka a víz egyedi felületi feszültsége. Nem ismerjük a megdöbbentő számadatokat, miszerint az Egyesült Államokban naponta 500 liter vizet fogyasztanak fejenként, az EU-ban átlagban 200-at, Magyarországon 100-at, Etiópiában 20 litert. Nekünk a tiszta víz még nem elérhetetlen. Még. Tegyünk róla, hogy ne is váljon azzá.  

A vízügy közügy - legyen minden nap a víz napja


A „vízügyi” történelem néhány elgondolkoztató esetét szeretnénk közreadni. Talán segít, hogy jobban megbecsüljük létfontosságú természeti kincsünket, a vizet.

környzetvédelem társadalom ünnepek

 
Sokkoló felvételeket lehet látni azokon a NASA felvételeken, melyek az Aral tóról készültek régen és most jelleggel… Az Aral tó volt a világ negyedik legnagyobb sós tava, de ma már több mint 40 ezer négyzetkilométernyi sós sivataggá vált, hajóroncsok temetőjévé. A műholdképeken jól nyomon követhető a szomorú folyamat. Kazahsztán és Üzbegisztán határvidékén, a Kaszpi-tengertől keletre helyezkedik el.

Két folyó, az Amu-darja és a Szir-darja táplálta, de miután az egykori Szovjetunióban, a legelők gyapotföldekké alakítása érdekében inkább öntözésre használták, ma már nem érik el a pusztuló tavat. Az Aral tó az emberi ostobaság és kapzsiság következményének elrettentő példája lett. A kiszáradt meder só koncentrációja magas, a szél egészen az Északi-sarkkörig viszi, siettetve ezzel a jégolvadást…

környzetvédelem társadalom ünnepek

  
A 18. században a bécsi Helytartótanács egyetértett azzal a vízvédelmi megoldással, amely a Balaton teljes lecsapolását tervezte. Kellett volna a hely az olcsó magyar gabonának, pedig a kiszárított tó medrében csupán futóhomok maradt volna.

A térképen pirossal bejelölt rész mutatja, ami megmaradt volna. Nem csupán a nádassal, mocsarakkal fedett területekről volt szó. Szerencsére a pénzhiány és a passzív ellenállás megmentette a tavat. A fellendülő turizmus után már szóba sem jött ez a gyilkos terv. 1863-tól a Sió-csatorna az árvizek problémáit is megszüntette.

Ha valaki utánanéz, azt tapasztalja, hogy minden évben a Víz világnapja alkalmából megjelent írások két elmaradhatatlan kijelentést tartalmaznak:

  1.  A legfontosabb, nélkülözhetetlen természeti kincsünk egyike a víz. 
  2.  A szennyvizek kb. 50 %-át az ipari szennyvizek adják, a húsipar szennyvize a legtöbb gondot okozó koncentrált szennyvíz.


Józan ésszel teljességgel érthetetlen, hogy ezt évente megismételjük, és nemhogy csökkenne a húsipar tevékenysége, még növekszik is… 1 kg hús előállításához átlag 100-szor több vizet használnak föl (és szennyeznek el), mint 1 kg haszonnövény termesztéséhez. 

környzetvédelem társadalom ünnepek


Felzabált jövő címmel tavaly jelent meg F. Szabó Kata cikke, melyben az AsapSCIENCE megdöbbentő adatáról is olvashatunk:


„Mi történne, ha az emberiség hirtelen egyáltalán nem fogyasztana többé húst. Tehát ha a jelenleg élő, fogyasztási célból tartott körülbelül 20 milliárd csirke, 1,5 milliárd marha, 1 milliárd disznó és 1 milliárd bárány nagy része egyszerűen eltűnne, mert megszűnne a felvevőpiac. Ezzel párhuzamosan 33 millió négyzetkilométernyi – vagyis Afrika területével nagyjából megegyező – földterület szabadulna fel, amelyet jelenleg állattartásra és az ő táplálkozásukat fedező növény előállítására használnak.”

A víz csodái


 Dr. Masauru Emoto bölcsészdiploma után alternatív gyógyászatból szerzett doktorátust Japánban. A vizet nem tudományos kutatóként vizsgálta, mégis világszerte felfigyeltek a vízkristályokról készült csodálatos fotóira.

környzetvédelem társadalom ünnepek

A vízminőségtől függően más képet mutatnak a lefagyasztott vízkristályok. Csodálatos, csipkeszerű, hatszög alakú formát vesz fel a természetes, tiszta forrásból nyert víz. A szennyezett vízből csak zavaros kristályok rajzolódnak ki. 2004-ben jelent meg A víz rejtett bölcsessége c. könyve, melyben érdekes tényeket fogalmazott meg:


„A víz sokféle szempontból ellentmond a fizika törvényeinek. Más anyagokkal ellentétben nem úgy viselkedik, ahogyan viselkednie kellene, például -75 fok helyett (ahol molekulasúlya miatt kellene) csak +100 fokon forr fel, és 0 fokon fagy meg, holott a periódusos rendszer szerint -120 foknál kellene. A víz fagyáskor kitágul, és könnyebb lesz, ahelyett, hogy szabályosan összehúzódna, és nehezebbé válna. Mindezeket a szabálytalanságokat a tudomány máig nem tudta megmagyarázni.”


„Nincs a világon két teljesen egyforma hópehely, mindegyik egyedi, egyéni, de mindenképpen szabályos hatszög alakú kristály. Úgy néz ki, mintha valamennyi vízcsepp önálló individuum volna, egyfajta személyiség megváltozhatatlan karakterrel. Még ha egy hópelyhet fel is olvasztunk, majd újra megfagyasztunk, hajszálpontosan ugyanazt a mintát képezi, mint korábban.”

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

25 feb

Télbúcsúztató szokások és a busójárás

Több nemzet hagyományaiban is valamilyen formában megtalálhatók a tavaszköszöntő és a télbúcsúztató szokások. Nálunk a busójárás a leghíresebb karnevál. Egyik fontos eleme a tűz. Több országban is régi tradíció az álarcos felvonulás, vagy tűzre vetni a rosszat jelképező szalmabábút. Úgy tartják, ezzel az önmagukban rejlő negatívumtól is búcsút veszünk. A tél végén érdemes egy izgalmas kirándulást tenni, megnézni néhány ország télbúcsúztató hagyományait. 

kultúra tradíció társadalom ünnepek

A télbúcsúztató szokások kaleidoszkópja színesen kavargó képeket mutat. Az emberiség egy nagy család, és gyermekei minden földrészen szeretnek játszani, ünnepelni. Hagyományaik hasonlóak. A nagyvilágban számos helyen megünneplik a tavasz eljövetelét. Az ember – bár ottléte alatt örült a télnek – az év elején elbúcsúzik a hidegtől. A spirituális ember köszönti a mindig megújuló Földanyát, és jó alkalmat talál arra is, hogy fesztivált rendezzen a Jó győzelmének. De azt sem felejti el, hogy a belső rossz tulajdonságok legyőzése az igazi siker.

A busójárás története


Nincs történelmi alapja, mégis lelkesítő. A monda szerint a Mohácson és környékén élő sokácok, a katolikus délszlávok ijesztő álarcokat tettek magukra, maskarába öltöztek, és hatalmas zajt csapva keltek át a Dunán. Nagy rémületet keltettek, és kizavarták a törököket a városból. Ennek emlékére rendezik meg februárban a rémisztő maszkos felvonulást, melyre több ezer ember érkezik a kisvárosba. 

 A busójárás UNESCO világörökség 


A mohácsi busójárás 2012 óta hungarikumnak számít. 2009-től szerepel az UNESCO szellemi örökség reprezentatív listáján. egy évvel korábban pedig az indiai Rámlila került a szellemi értékek világörökség listájára. Mi kapcsolja őket össze?

kultúra tradíció társadalom ünnepek

A busójárás hetében kerül sor a kiszebáb égetésre, mely a Rossz elűzését jelenti. Az indiai Dussehra ünnep szintén erről szól: Rávanának, a Rámájana eposz Főgonoszának bábuja a lángok martaléka lesz, így minden évben diadalmaskodik a jó a rossz fölött.

A busójárás farsang?


Magyarországon a mohácsi busójárásnak nagy vonzereje van. A farsang a maskarás felvonulások, vidám mulatságok ideje, de alapvetően a tél búcsúztatásának változatos hagyományaira épül. A leghíresebb a riói, valamint a velencei karnevál. Velencében bíróság előtt a városban történt minden rosszért elítélik, majd tűzre vetik a szalmabábút. Bővebben: Fények ünnepe, velencei és rioi karnevál


A január elején kezdődő farsangi időszak vége a „farsang farká”-nak nevezett 3 nap, mely farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott. A busójárás február végi, több napos ünnep. A busók hol csoportokat alkotnak, hol egyedül csatlakoznak a felvonuláshoz. A télbúcsúztató program része a főtéren máglyára helyezett koporsó elégetése, mely a telet jelképezi. A tűz körültáncolásával búcsúznak a hidegtől, és üdvözlik a hamarosan beköszöntő tavaszt.

Milyen a busó jelmez és a busó álarc?


Ha nem egy farsangi felvonulás lenne, akkor a szörnyű, ördögpofájú szörnyeket látva fejvesztve menekülnénk előlük. A maszkot fűzfából faragják. Vannak olyanok, melyeket neves népművész készít, azok nemcsak egyediek, de drágák is. A jellegzetes busó ruha tartozéka: bocskor, csizma, fehér vászongatya és a bundájával kifordított birkabőr. Ezt derékban kötéllel vagy lánccal kötik össze. Az övre hatalmas kolompokat aggatnak, mellyel óriási hangzavart tudnak csinálni. Némelyeknél kereplő vagy fakürt és buzogány van. A rémisztő alakok mellet már egyre több szép lányt látni, akik gyönyörű sokác népviseletben sétálnak. A „Szépség és a szörnyeteg” magyar változatának is mondhatnánk.

Télbúcsúztató népszokások

kultúra tradíció társadalom ünnepek

Orosz: Február vége a Maslenitsa hagyomány vígassága Oroszországban. Gyakran laza fordítással „palacsinta hét”-nek is nevezik, a tányérokon tornyosuló finom édesség miatt. Az utolsó napja a legérdekesebb, a tél kitömött figurájának ünnepélyes elégetése. Énekelnek, táncolnak, a mulatság egyesíti a nagy orosz ortodox szertartást egy sokkal régebbi ünnepnappal.

kultúra tradíció társadalom ünnepek

Bolgár: Január végén kerül sor a busójáráshoz nagyban hasonló ünnepre a Szófiától 30 km-re fekvő Pernik városában. A Surva Nemzetközi Fesztivál szintén álarcos felvonulás. A fából vagy textilből, számtalan gyöngy felhasználásával készült álarcok félelmetesek vagy színpompásak. A maszkok sok esetben szimbolikus jelentésűek, némelyik kétarcú, a boldogság és boldogtalanság ellentétpárjára utal. A dekoráció színei: a leggyakrabban használt vörös, ami a termékenységet, az újjáéledő természetet, a nap és a tűz erejét jelképezi, a fekete jelöli a Földanyát, a fehér a víz és a fény jelképe. A különleges mágikus táncok, a kolompok a gonosz szellemeket hivatottak elriasztani. 

kultúra tradíció társadalom ünnepek

Svájci: Tschäggättä az ünnep neve. Íratlan szabály, hogy csak nőtlen férfiak öltik fel az ijesztő maskarát. Fából készült pálcával és feldobott korommal (ma már inkább konfettivel) ijesztgetik a gyanútlan áldozatokat. Azt mondják, a résztvevők kiengedik a mindennapi stressz fáradtságát, s ez egy kifejezés, egyfajta lázadás. Régi hagyomány elijeszteni a tél szellemeit. Tschäggättä legendája szerint egy már nem létező település vad emberei, a tolvajok ijesztő jelmezekbe öltöztek, hogy félelmet keltve könnyebben lophassanak.

kultúra tradíció társadalom ünnepek

Francia: Menton város Citromfesztiválja a francia Riviérán szintén februárban van. A tél végének ünneplése. Két hétig a város központjában levő Biovès kertet nagy szobrok és figurák töltik meg, minden citrusfélékből van. Kijelölik az év témáját, például Verne Gyula egyik regényhősét, de a lényeg, hogy mindennek citromból és narancsból kell készülnie.

kultúra tradíció társadalom ünnepek

Spanyol: Minden év január első vasárnapján rendezik meg Silió faluban a Vijanerát. Az erdők és Silió utcái tele vannak hagyományokat idéző, legendás alakokkal, mitológiai lényekkel. Az emberalakok átalakulnak tiszta természetté. A legismertebb karakterek fekete álarcot viselnek, nehéz, nagyhangú harangokat hordanak, hogy kivédjék a gonosz szellemeket. Itt is megünneplik a jó győzelmét a gonosz felett. A falusiak különböző maszkokat, állati bőröket és élénk színű ruházatot hordanak. Az egésznek a természetkultusz és a szimbolizmus érdekes összetettsége adja meg különös varázsát.

kultúra tradíció társadalom ünnepek

Amerikai: Santa Fe fiesztáján egy hatalmas alak magasodik mogorván az emberek ezrei fölé, kísérteties fehér muszlin köntöse csapkod körülötte. A Zozobra egy óriás marionett bábú, amit elégetnek, ezzel elpusztítják az előző év gondjait, bajait. A spanyol szó jelentése: fájdalom és kétségbeesés. Ahogy a báb neve sugallja, ő testesíti meg a sötétséget és a szomorúságot. A fesztivált megelőző hetekben több ezer ember névtelenül egy kis cédulára saját kezűleg felírja problémáit, fájdalmát, és a városszerte felállított dobozokba dobja. Még a városi rendőrség is betesz számtalan jelentést felaprított formában, de esküvői ruhák, jelzálog papírok, végkielégítés közlemények és orvosi látleletek is kerülnek ide. A fesztiválon a dobozok Zozobra lába előtt elégnek.


A magyar kiszebáb égetésekor is ez történik: a bajokkal teleírt papírdarabokat rárakják a bábura. Indiában is van ilyen szokás: a gondokat, amiktől meg akar valaki szabadulni, egy papírra írja, és bedobja a folyó hullámai közé, hogy az messze elvigye tőle.


Észak-Wisconsinban a szóvivő, az ünnep királya előrelép egy tekerccsel. Bejelenti, eljött az ideje, hogy a kukorica király visszatérjen hazájába. A sötét időnek vége, jön az újjászületés. Toronymagas láng ég, amit körbe táncolnak. A dobpergés gyorsítja a ritmust. Énekelnek, kiabálnak, üdvözlik a mágikus tűz rituálét.  

 Szalmabábégetés Indiában 


A hindu Dussehra fesztivál októberi ünnep, itt a 10 fejű démonkirály, Rávana bábuját vagy képmását égetik el. A Rámájana negatív főhőse ő, aki a rossz jelképeként Indiában a megtestesül Gonosz.

kultúra tradíció társadalom ünnepek

Ennek az ünnepségnek már a 15. századi Vijayanagar királyok korától van nyoma. Maga a szó jelentése: Dasanan-ravan, Rávana veresége. A kivilágított feldíszített városokban országszerte templomi menet, színdarabok, fáklyás felvonulások láthatók. A Dussehra munkaszüneti nap. A barátok és a családok összejönnek, ajándékokat és édességet cserélnek. Híres művészek lépnek fel, és megelevenedik a hősi eposz, a Rámájana. Dél-Indiában még a házakat is feldíszítik a Rámlila szereplőinek kis szobraival. Ezt követi a díváli, a fények örömnapja, Ráma herceg, a tökéletes király hazatérése, mely egyben azt is jelenti, hogy minden rossznak vége szakadt.

Külső és belső fény


Vajon miért népszerű oly sok helyen a jelmezes alakoskodás? Mert bűnbakot lehet találni, és elégetni? Mert el lehet bújni egy felvett szerep mögé? Sokan ilyenkor döbbennek rá, hogy a mindennapok is hasonlóan telnek, és ők valójában nem azok, akiknek gondolják magukat. Mint ahogy a karneválon sem vicsorgó szörnyetegek, csupán egy játék szereplői. Talán az is kiderül, hogy a rossz csak az elmében van. A maszk levételekor szembe kell nézni a valósággal már a következő napon. 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

12 feb

 Milyen az indiai elbűvölő nő? - házasság világnapi meditáció

Ki ne kapná fel a fejét az elbűvölő nő kifejezés hallatán? Pláne, ha az indiai elbűvölő nőről van szó. Házasság Világnapja alkalmából most kicsit körbejárjuk a témát.

indiai nők tradíció történelem ünnepek érdekes
Az elbűvölő nő megtestesítője talán csak az álomvilágban létezik? Nem! Minden élőlény elbűvölő.

Az indiai hercegnők fennkölt kecsessége, mesebelinek ható környezetük egy számunkra misztikus világ részének tűnhet. Holott ők is épp úgy asszonyok, feleségek, anyák és sok esetben harcostársak voltak. A Házasság Világnapja február második vasárnapja, ebből az alkalomból vettük elő a témát.

Az indiai történelem számos elbűvölő nőt sorakoztat fel. Nagyon hosszan lehetne ismertetni az életrajzokat, a teljesség igénye nélkül most bemutatunk néhány különleges hölgyet a királyi India történelméből. Fókuszba állítjuk az elbűvölő nők adottságait és képességeit – természetesen indiai vonatkozásban.

Milyen legyen hát az indiai elbűvölő nő?

Amikor India 1947-ben elnyerte függetlenségét, a maharadzsák elvesztették királyi hatalmukat, de még mindig megmaradt körülöttük egy jó értelemben vett romantika és varázslat. Indiai hercegnők: mesebeli címként hangzik, s képzeletünk talán csodás környezetbe, ragyogó színek és pompa közé repít minket. Nos, valóban: India királyi történelme számtalan hercegnőről számol be, akik nemcsak szépségükkel babonáznak meg, hanem nemes jellemük, kifinomultságuk is ámulatba ejt. Jó néhányuk ma is szépségverseny győztese lenne, ezt bizonyítják a fennmaradt ritka fotók. Az indiai maharánikról, királynőkről kevés festmény vagy fénykép készült. Óvták őket, nem voltak reflektorfényben. A XX. században élő hírességekről aránylag több van, a királyi magángyűjteményekben még fellelhető. 

Az elbűvölő nő iskolai képzettsége 


Sok téves felfogás van azzal kapcsolatban, hogyan kezelték a nőket az ókori Indiában. A védikus időszakban a fejedelmekkel egyenrangú bánásmódban részesültek, és csak később, a muszlim, majd az angol gyarmatosítás korában romlott le ez az állapot. A rádzsput hercegnők nemcsak általános értelemben voltak képzettek, hatalmas tudással rendelkeztek a különböző harcművészetek terén is. Az ősi indiai nyelvészek, mint Patanjali és Katyayana arra utalnak, hogy a nők képzettek voltak. A Rigvéda néhány verse azt mutatja, hogy az ősi időkben a nők szabadon választották férjüket. A Rigvéda és az Upanisadok több női bölcsről és filozófusról írnak. Több írásban is szerepel a lányok taníttatásának fontossága, és számtalan himnusz zengi a képzett nők dicsőségét. Ismerjünk meg néhány elragadó hercegnőt!

indiai nők tradíció történelem ünnepek érdekesSita Devi, más néven Princess Karam korának egyik legelbűvölőbb asszonya volt. 19 éves korában a Vogue magazin a legújabb „világi istennő”-nek nevezte. Rendkívül művelt személy hírében állott, folyékonyan beszélt több európai nyelven. 1930-ban ő inspirálta Gershwin egyik szerzeményét.

Rani Vijaya Devi az egyik legszebb hercegnő volt. Zenei tehetsége kimagasló szintű oktatást igényelt. Gyönyörűen játszott az indiai klasszikus hangszeren, a vinán, és jártas volt a dél-indiai klasszikus zenében.

Fiatal hercegnőként a londoni Trinity College zenei részlegén folytatta tanulmányait, majd a világhírű Juilliard Zeneiskolában, New York-ban. Férje is kiváló zongorista volt. 

Elbűvölő indiai uralkodónők


indiai nők tradíció történelem ünnepek érdekesMaharáni Gayatri Devi, más néven „Rajmata Jaipur” divat ikonná vált, az elegancia és a finomság megtestesítőjévé. Rajmata jelentése több mint királynő, magába foglalja az anya fogalmát, talán a Jaipur népének királynői anyja a pontosabb fordítás.

A Vogue magazin őt „a világ tíz legszebb asszonya” közé vette be. Azt írták róla a kegyelem és szépség ötvözete. Fontos szerepet játszott a leányoktatás fejlődésében. Gayatri és nagyanyja az ájurvédikus bölcsesség ismerője volt.

Bhopal hercegi államában 1819-1926 között 3 hölgy, a munkát elkezdő nagymama, azt folytató lánya és unokája a leghíresebb bégum, uralkodó. Gohar Bégum, miután egy merényletben elvesztette férjét, maga vette át az irányítást: a vízmű, a vasút, a postai rendszer kiépítése a család egymást követő nőtagjainak volt köszönhető.

A spirituális elbűvölő nő

 
indiai nők tradíció történelem ünnepek érdekesA mogul birodalom feje, Akbar császár egy dzsaipuri hercegnőt vett feleségül. Bővebben: Vallásközi dialógus a középkori művészetben. Szigorúan vegetáriánus felesége, Hira Kunwari az Úr Krisna híve és követője volt.

Palotáját Krisnáról készült freskók és festmények díszítették. Akbar nagyon szerette őt, nem korlátozta vallásos gyakorlataiban, sőt olykor maga is részt vett a hindu szertartáson. Ez vezetett oda, hogy sokkal kedvezőbb képet alkotott magának a hinduizmusról.

Hira Kunwari egy nagyon ügyes üzletasszony volt, aki aktív nemzetközi kereskedelmet folytatott fűszerekkel, selyemmel. Akkora felhalmozott magánvagyonra tett szert, amely mellett eltörpült sok európai királyi kincstár.

indiai nők tradíció történelem ünnepek érdekesMaharáni Suniti Devi négy fiú és három lány szépséges édesanyja volt. Férjével együtt az oktatást tartották egyik legfontosabb feladatuknak. A Suniti Akadémia az ő nevét viseli.

Az ő alapítványa finanszírozta a Maharáni Főiskolát lányok részére. Pedagógus volt és női jogi aktivista, a Bengáli Női Unió első elnöke.

Nővérével együtt híresen elegáns öltözködési stílust képviseltek. 1870-ben férjével együtt Viktória királynő vendége volt, aki külön vegetáriánus ételt készíttetett számukra.

indiai nők tradíció történelem ünnepek érdekesRajkumari Amrit Kaur, a gyönyörű hercegnő alap iskolái után Dorsetben, egy angliai leányiskolában tanult, majd Oxfordban végzett. Miután befejezte tanulmányait, visszatért Indiába, és részt vett India szabadság mozgalmában.

1919-ben találkozott Mahátma Gandhival és megérezte, hogy ő a jövőkép az ország számára. Arisztokrata háttere nem akadályozta meg, hogy Gandhi ásramjában éljen, vegetáriánus egyszerű életet követett. Tizenhat évig volt Gandhi egyik titkára, a brit hatóságok zendülés miatt kétszer is bebörtönözték. Kiállt az általános választójog mellett, a parlamentben indiai alkotmányos reformokat sürgetett.


India függetlenné válása után tíz évig egészségügyi miniszter volt. Később az indiai küldöttség tagjaként részt vett az UNESCO konferencián Londonban és Párizsban. Nehru első kabinetjében ő volt az első nő. 1950-ben ő volt az első női elnöke az Egészségügyi Világszervezet Közgyűlésének. 14 évig szolgált az indiai Vöröskereszt elnökeként, vezetése alatt az indiai Vöröskereszt számos úttörő munkát végzett. 

indiai nők tradíció történelem ünnepek érdekesRajendra Narayan Singh és felesége, Kailash Kumari Devi más kultúrából jött, mégis házastársként is híresen jó barátok voltak. A Maharáni értékelte férje szellemes dinamizmusát, és igazi társává vált.

Maharaja Singh Deo mérhetetlenül türelmes és szerető apa hírében állt. Legfiatalabb gyermeke egy interjúban elmesélte, soha életében nem látta, hogy apja elvesztette volna a lélekjelenlétét. A királyság ügyeit úgy végezte, hogy otthona a nyugalom helye volt, ezzel elnyerte sokak csodálatát. 


Mindketten nagyon spirituális beállítottságúak voltak. A házaspár gyakran hívott vegetáriánus lakomára szent életű bölcseket. 1965-ben a Maharáni elfogadott gurujaként egy brahmanát, akit mélyen tisztelt. Rendszeres lelki gyakorlatot folytattak, szent mantrákat énekeltek. Az emberek uralkodójuk magas lelki műveltségének misztikus erőt is tulajdonítottak, mert meg tudta gyógyítani azt, akit egy állat mérgező harapása megsebzett. 


A 14 éves uralkodása alatt R.N. Szingh Deo Maharádzs bebizonyította, hogy egy rendkívüli kaliberű államférfi. Számos előrelátó, erősen demokratikus politikai intézkedés fűződik nevéhez. Ugyanakkor mindenki tudta és tiszteletben tartotta, hogy mellette egy különleges feleség állt. 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

14 jan

Ezerszeres áldás a vidámság és művészet napján

A híres Pongal-fesztivál a tamiloknál, Dél-India 3 napos vidámsága, északon ennek megfelelője a Makar Sankranti, mely minden évben január 14-ére esik. A hagyomány úgy tartja, hogy ezen a napon ezerszeresen hatnak a tettek eredményei, a jó tettekért ezerszeres áldás, a negatív cselekedetekért pedig ugyanennyi rossz következményre lehet számítani. Az ünnep része a rangoli művészet – a díszítés lényege, hogy színes porból, vagy apró rizs szemcsékből gyönyörű ábrákat alkotnak. Északon pedig a sárkányeregető fesztivál, mely mára már nemzetközi hírűvé vált. Az a csodálatos mindkettőben, hogy nem öncélúak: a művészet, a színek tobzódása, a finom ételek révén ott van az Istennek szóló felajánlás, a köszönet és a hála. 

ahimsza hinduizmus kultúra ünnepek

 
A hinduizmus nemcsak egy vallás, hanem egy életforma is. A kemény munkát számtalan fesztivál, sőt ünnepek sorozata színezi. Egy-egy ilyen fesztivál annyira túláradó, hogy nehéz leírni minden részletét. A monszun miatt Indiában két aratás van, a tavaszi és az őszi betakarítás. Amikor a Nap a Bak (Makara) jegyébe lép, változás (Sankranti) következik be. A Föld északi féltekéje újra a Nap felé közeledik, kezdődik a tavasz, a természet megújulása. A Makar Sankranti az egyik legkedvezőbb nap a hinduk számára, és szinte az ország minden részén odaadással, felfokozott vidámsággal ünneplik meg.


Amikor a tél ereje csökken, várakozó érzés, öröm és ujjongás bontakozik ki, de a mulatozás alkalmából nem felejtik el a hálaadást sem. Ezen a napon különösen ajánlják a jótettek végzését, ami a szentírások szerint ezerszeresen térül meg. A jótékonykodás értéke Makar Sankranti napján sokkal jelentősebb, mint máskor, de az írások azt is említik, ha valaki nem tud adományozni, akkor sincs semmi baj, hiszen egy kis édességet vagy egy jó szót mindenki tud adni a másik embernek. A fesztivál arra is emlékeztetni kíván, hogy a bennünk levő szeretet Isten felé irányíthat minket.

A Makara Sankranti jó alkalom az esetleges nézeteltérések elengedésére és a megértés növelésére. Ennek egyik módja az, amikor az emberek ezen a napon édességeket kínálnak egymásnak. A főleg szezámmagból készült finomságokat először felajánlják Istennek, ez segít megőrizni a saktit, az isteni energiát és a csaitanját, az isteni tudatosságot. Az ájurvéda szerint a szezámmag télen nagyon előnyös. Aki valamely szent folyó közelében lakik, rituális fürdőt vesz, mások otthon végzik ezt el.

ahimsza hinduizmus kultúra ünnepekKínálgatják egymást, a jólét, az egészség és a boldogság jókívánságaival együtt. Nagy tábortüzet raknak, és minden régi, haszontalan dolgot rádobnak a máglyára.

Ez szimbolizálja az új kezdetet, a rossz dolgok, a negatív gondolkodás eltörlését. Ugye ismerős? A magyar busójárás hagyományában is megtaláljuk a tűzbe vetett vicik-vacak tárgyakat, mely a megtisztulást jelképezi. 

  
Színek, formák végtelene


Tamil Naduban a Makar Sankranti neve „Pongal”, mely a kifutott szóból származik. Tejben új rizs, dal (lencseféle), jaggery (a kókuszpálma nedvéből nyert cukor) és szárított gyümölcs fő egy új agyagedényben, melyet forrni hagynak, jelezve az elkövetkező évre kívánt bőséget és jólétet. Az újonnan betakarított rizs, lencse és a jaggery vadonatúj agyag edényekbe kerül.


A január közepén négy napig tartó szüreti fesztivál hálaadás a természetnek, a rizs és egyéb gabonafélék, cukornád, kurkuma szürete, ezek a tamil főzés nélkülözhetetlen elemei. A nők korán reggel kelnek, feldíszítik otthonaikat, a kis házi szentélyeket és a házak előtt az utat. Csodálatos mintákat festenek, semmi sem szab határt a kreativitás művészetének. A motívumok India különböző részein eltérőek, de már a 16. századból maradt fenn adat, hogyan alakult a rangoli művészet, melynek alkotásai ünnepekkor egész Indiában megtalálhatóak. A padlóra rajzolt, sokszor virágokkal is díszített művészi minták alapanyaga rizsliszt vagy finom mészkőpor.


Az Istenség köszöntéséhez is használják. Emellett a rangoli még két fontos dolgot jelez: a színeket, mely oly jellemző India minden vidékére, és az ünnepségeket, hiszen évente több száz fesztivál van, amit családi körben töltenek el. Legyen az bármilyen alkalom, a rangoli emelni tudja a hangulatot, és színt visz a hétköznapokba. Rangoli versenyeket is szerveznek, az emberek egyre inkább tudatában vannak, hogy milyen fontos megőrizni ezt a kincset, ezt a gyönyörű hagyományos művészetet. Díválikor is szokás a színes rizsporból, virágszirmokból álló rangolit készíteni.


Nagyon népszerű a páva vagy a pávatoll motívum, hiszen ez India nemzeti madara, ráadásul a hívőket Krisnára emlékezteti. A rangoli versenyek ihlető forrásai a színek és a virágok, ehhez összegyűjtik a szirmok különböző árnyalatait és a leveleket. Vannak, akik kis gyertyákat, mécseseket is használnak. 

Bikaviadal, ahol az állat nem sérül meg


A dél-indiai falvakban a Pongal ünnep arra is jó alkalom, hogy ökrösszekér versenyeket rendezzenek, és olyan bikaviadalt, ahol az állatot nem bántják, csak megmérkőznek futásban, birkózásban. 

ahimsza hinduizmus kultúra ünnepekA szarvasmarha és különösen a tehenek nagy tiszteletben állnak, hiszen egy tradicionális hindu számára olyan, mint az édesanya, aki tejjel lát el. A tehén a jólét előfutára, a finom tejtermékeket és a bikák földeken végzett munkáját megköszönik. A gazdák szépen megmossák az állatokat, majd megetetik finom cukornáddal. Feldíszítik kagylókkal, gyöngyökkel és virágfüzérekkel, majd kiveszik a falu körüli felvonulásra. Az egész légkör ünnepi és egyben szórakoztató. A fiatal férfiak megmutatják bátorságukat, a férfiak úgy birkóznak egy erős bikával, hogy a szarvánál fogva megpróbálja a földre teperni. A győztes nyereménye egy erszény, amit előzőleg a szarvak közé kötnek. 
A bikaviadal indiai változatának semmi köze ahhoz a barbár európai szokáshoz, ahol többen éles fegyverekkel megsebzik a szerencsétlen állatot, nyilakat lőnek bele, palánkok mögé bújhatnak, és az számít hősiességnek, amikor a legyengült, meghajszolt állatot ledöfik.

Tábortüzek, tánc, édességek édes szavakkal


Orisszában tábortüzek fényével, a körülötte lejtett tánccal és sajátos ételekkel ünnepelnek.


Pandzsábban is, ahol a december és a január az év leghidegebb hónapja, hatalmas máglya világít Sankrant előestéjén. Édességeket, cukornádat és rizst dobnak a tűzbe, mely körül a barátok és rokonok összegyűlnek. A híres pandzsábi Bhangra táncot kimerülésig járják. Aztán pazar lakoma következik, amelyet speciálisan erre az alkalomra készítenek. 


Maharashtra államban az emberek szezámmagból készült sokszínű édes golyókat cserélnek, közben így köszönnek egymásnak: „Fogadja el ezeket az édességeket és édes szavakat.” Aztán jó szándékú megjegyzések és jókívánságok következnek. A szokás lényege, hogy elfelejtsék a múlt rossz emlékeit, az esetleges sértődéseket és az ellenségeskedést. Megoldásra, jóvátételre törekednek az „édes” beszéddel, hogy barátok maradjanak. 


A nők sokféle ajándékokat kapnak, Gudzsarátban pedig van egy szokás, amelyben a család idősebb tagjai megajándékozzák a fiatalabbakat. Ezen a kedvező napon több segítséget adnak a hallgatói ösztöndíjak, a magasabb tanulmányok terén, különösen az asztrológia és a filozófia élvez támogatást. Ez a fesztivál így segíti a családon és a közösségen belüli társas kapcsolatok karbantartását. 

 
A szabadság gyönyörű szimbólumai


Gudzsarátban nemcsak tisztelettel néznek fel a Napra, hanem szép sárkányok formájában ezer színes ajándékot kínálnak az égnek az egész városban. Ezek Isten dicsőségét, az Ő megközelítését és a szabadságot képviselik. A családok nagy része étellel és itallal látja el magát a háztetőkön, ahonnét jól figyelemmel kísérhető a színes forgatag. Ilyenkor több száz sárkány látható az égen, kivilágított formában még éjjel is.

ahimsza hinduizmus kultúra ünnepek

Mára a sárkány-gyártás komoly üzletággá fejlődött ebben a régióban, az alapanyag könnyű, vékony papír, esetleg textil vagy műanyag, a váz pedig könnyű és rugalmas bambusz. Aki teheti, ezen a napon papírsárkányt ereget. Narendra Modit, India miniszterelnökét is rendszeresen lefényképezik sárkányröptetés közben. Néha jó pár papírsárkányt sorba fűznek, s ügyesen terelgetik, szép látvány, ahogy az égen kígyózik. Számos városban sárkányeregető fesztivált rendeznek, melyek némelyike nemzetközi hírű, ahol több ezer külföldi látogató vagy versenyző is megfordul.

A papírsárkányokat az indiai kulturális örökség részeként tekintik. Az első említése egészen a Mahábháratáig nyúlik vissza. A papírsárkányokat kommunikációs eszközként, üzenetek továbbítására is használták, sőt a háborús időkben távolságok mérésére is alkalmas volt. A középkori uralkodók is élvezték a sárkányeregetést, királyi sportként kezdődött, de idővel a lakosság közös szórakozása lett. Lucknow navabjai egy kis arannyal vagy ezüsttel bélelt erszényt rakattak a reptetett sárkányokra, jutalomként a megtalálójának. Jaipur egyik maharadzsája szintén nagyon szerette a sárkányokat és a 16. században külön műhelyt alapított a sárkánykészítők számára. Az első nagy nemzetközi sárkányeregető fesztivál 1989-ben volt, ma már mintegy 8-10 millió ember vesz részt az eseményeken. Ez egy jó játék, amiben mindenki részt vesz, függetlenül a nemi, vallási hovatartozástól vagy a képzettségtől.

A hívő számára az ég és föld közötti kapcsolatot is jelent, a zsinór a hit, az kapcsolja össze a földön állót és az ég felé törekvőt. Az azúrkék eget a szárnyaló sárkányok színkavalkádja tarkítja, a hívek számára ez vidám, boldog és örök köteléket jelent ember és Isten között. 


Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom


India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon