Februárban jelentette meg a Huffington Post azt a statisztikai elemzést, mely szerint az Egyesült Királyságban a hinduk a legboldogabbak. A hivatalos statisztikák azt mutatják, hogy a különböző valláshoz tartozó emberek örömtelibbek, mint azok, akik a „nem vallásos” rubrikát jelölték meg.
A brit Nemzeti Statisztikai Hivatal csak olyan személyeket vizsgált, akik nagyon egészségesnek tartják magukat. Az összeállított adatok szerint a következő minősítést szerezték a különféle csoportok (pontok száma, a maximális 10-ből):
- Hinduk 7,57
- Keresztények 7,47
- Szikhek 7,45
- Buddhisták 7,41
- Az átlagember, aki sem nem vallásosnak, sem ateistának nem vallotta magát 7,38
- Zsidók 7,37
- Muszlimok 7,33
- Bármely más vallás 7.26
Akik egyértelműen „nem vallásos”-nak nevezték magukat, a pontozás szerint a legboldogtalanabbak, csak 7,22 az elért eredményük. A jelentés több mint 300.000 felnőtt jóléti adatait elemezte az Egyesült Királyságban. A mintákat három év alatt, 2012-2015 között gyűjtötték.
Emellett, a felmérés olyan címszavakat is feltüntetett, mint „elégedettség az élettel” vagy „érdemes csinálni”, és a szorongás-t is rangsorolták.
Az elégedettek országos átlaga 7,5.
Arra a kérdésre, hogy hasznosnak tartod-e, amit csinálsz az életben 7,8 az átlag, a szorongásnál pedig meglepően alacsony, 2,9.
Félő, ha Magyarországon egy hasonló elemzést készítenének, rendkívül alacsony számadatok születnének. Szinte nemzeti vonássá vált a pesszimizmus, ezt bizonyítják a korábbi hasonló statisztikák. Rá lehet fogni a gazdasági válságra, a bizonytalanságra és sok más negatív körülményre.
Nagyon kevesen értik meg, hogy a boldogság és elégedettség soha nem külső dolgoktól függ, hanem kizárólag belső állapot. Voltaire kijelentése is ezt összegzi: „Úgy döntöttem, hogy boldog leszek, mert az nagyon egészséges”.
A hinduizmus alaptanítása, hogy azt valósítod meg, amire vágysz, és ha lelki értékek után kutatsz, akkor nem hat rád semmilyen anyagi nehézség, illetve könnyedén átléped a problémákat. Minden az elmében kezdődik, a vágyak kialakulása, a különféle dolgokról és személyekről kialakult vélemény ugyanúgy, mint a kitűzött célokért való küzdelem elhatározása.
Nincs a világon se jó, se rossz, a gondolkozás teszi azzá – mondja Hamlet, de a nagy amerikai transzcendentalista filozófus-író, Ralph Waldo Emerson is hasonlóan fogalmaz: "Az ember nem más, mint amit egész nap gondolt."
Mit mond a Biblia? „Ahogy az ember az ő szívében gondolkodik, olyan ő.” (Példabeszédek 23.7.) Buddha pedig így tanít: "Amit gondolunk, azzá leszünk." Marcus Aurelius, a filozófus császár is bölcsen megállapította: „Olyan az ember élete, amilyenné a gondolatai teszik.” Rudyard Kipling több mint 150 évvel ezelőtt arra figyelmeztetett: „A szó a legütősebb kábítószer, amit az emberiség valaha is használt."
Milyen igaza volt!
Kapcsolódó cikkek:
