A Scientific American nemrégiben érdekes cikket közölt az ősi szanszkrit szavak és kifejezések, az úgynevezett mantrák memorizálásával kapcsolatban. Kísérletek bizonyítják, hogy a mantrák megtanulása, fejleszti a kognitív funkcióhoz kapcsolódó agyterületek méretét. Mit jelent ez a laikus olvasó számára? Erre kerestük a választ. Mutatjuk, mit tudnak a mantrák a kognitív képességek fejlesztése területén.

guru kutatás tradíció hinduizmus

James Hartzell posztdoktori kutató Spanyolországban, vendégkutató Olaszországban, és a Columbia Egyetem buddhista tanulmányi központjának tanácsadója New Yorkban.

Sok évet töltött a szanszkrit tanulásával és fordításával. Munkatársaival együtt olyan vizsgálatot folytatott, mely a panditok hihetetlen emlékezőképességén alapult. 

A panditok a tudósok egy különleges csoportja Indiában. A szanszkrit nyelv és a Védák tanítói, a védikus irodalom ismerői, magyarázói.

Számtalan hivatásos pandit dolgozik a hindu közösségekben, akik különféle rendezvényeken fejből idézik a megtanult slókákat, a szanszkrit verseket. A szakemberek azt kutatták, hogy az intenzív memorizálás összefüggésben van-e a kognitív képességekkel.

Mik azok a kognitív funkciók? 

A kognitív funkciók olyan gyűjtőfogalom, mely a megismerési és gondolkodási tevékenységeket foglalja magába. A kognitív képesség az agy megismerő funkcióira utal. A hippokampusz nevű agykérgi terület gyarapodhat, de depresszió esetén zsugorodhat is.

Hogyan látjuk a világot? Mi az, amit felfogunk, és ez hogyan alakítja viselkedésünket? Mire és mennyi ideig emlékezünk? Napjaink egyik legérdekesebb tudományága, a kognitív- vagy megismerés-tudomány erre is keresi a válaszokat.

„Ha valami nagyszerű cél, valami rendkívüli projekt inspirál, minden gondolatod felszabadul a kötelékek alól. Az elméd transzcendens korlátok közé kerül, a tudatod minden irányba kibontakozik. Új, nagyszerű és csodálatos világban találod magad. A szunnyadó erők, a képesség és a tehetség sokkal jobban kibontakoznak, mint valaha is álmodtad!”

– Patanjali, a nagy jóga tudós.

A kognitív képességek felsorolása

A kognitív képességek az alábbi agyi tevékenységeket jelentik:

  • figyelem, megfigyelőképesség (a látással és a hallással kapcsolatos)
  • érzékelés (a tapintással és a mozgással függ össze)
  • emlékezet (rövid és hosszú távú)
  • tanulás (pl. a számolás, nyelvek megértése, használata)
  • gondolkodás (döntéshozatal, problémamegoldás, elmélkedés)

Ez utóbbihoz tartozik az egyik legfontosabb, minden területet érintő fogalom, az önismeret is. A kognitív funkciók fejlesztésének nem csupán az iskolába való beilleszkedés vagy az eredményes  munka a célja.

A felsorolt részképességek az élet minden területén szükségesek. A jó hír az, hogy a megszerzett képesség szinten tartható, sőt fejleszthető.

A kognitív funkciók fejlesztése mantrákkal


A szanszkrit mantrák tanulásával kapcsolatos vizsgálat is azt igazolja, hogy az agytevékenységek fejleszthetők. A memória a gyakorlással nemcsak szinten tartható, de fejleszthető is. Az MRI vizsgálatok azt mutatják, hogy az ősi mantrák megjegyzése javítja mind a memóriát, mind a gondolkodást.

guru kutatás tradíció hinduizmus

Indiában a hagyományos tanulási módszer az ősi mantrák, slókák, vagyis versek memorizálása.

Az indiai panditok kora gyermekkortól tanulják a több ezer éves védikus szanszkrit szövegeket, melyek 40 000-től több mint 100 000 szóig terjednek. A tudósok azt szerették volna kideríteni, hogy az ilyen intenzív verbális memória-edzés hogyan befolyásolja agyuk fizikai szerkezetét. 

   
Az India Nemzeti Agykutató Központban mágneses rezonancia képalkotást (MRI) alkalmaztak, hogy megvizsgálják a panditok és a kontroll csoport tagjainak az agyát.

Amit felfedeztek, ugyancsak figyelemreméltó volt. A számos régióból érkezett panditok agyában az agykéreg vastagsága megnőtt, és a szürkeállomány drámaian nagyobb volt, mint az ellenőrzött többi alany esetében.

Márpedig a tudósok azt már korábban kimutatták, hogy az agykéreg vastagságának csökkenése a kognitív funkciók hanyatlását idézi elő. Az agykéreg elvékonyodása és a depresszió közti kapcsolat is bizonyított tény.

 
A bipoláris zavar 

A bipoláris zavar vagy mániás depresszió hangulati betegséget jelent. A depressziós és a „feldobott állapot” váltja egymást. Ez a szélsőséges hangulatváltozás egy érzelmi hullámvasút, mely világszerte egyre nagyobb méreteket ölt. 

Sajnos a statisztika azt mutatja, hogy Magyarország az EU legdepressziósabb országa, a felnőtt lakosság 10,5 százaléka depressziótól szenved. Az EU-s átlaga 6,8 százalék!

Mielőtt bárki a nehéz gazdasági okokra hivatkozik, meg kell jegyezni, hogy utánunk nem valamely fejlődő ország, hanem Portugália és Svédország következik.

Agyműködésünk fejlesztés


Számtalan emlékeztetőt írunk, az okostelefonunk, számítógépünk mindent megjegyez – sokszor helyettünk. Nem használjuk kellőképpen az agyunkat.

Pedig ha megnézzük a nemesi és polgári oktatás történelmét, azt találjuk, hogy a régebbi korokban nem volt ritka az 5-6 nyelven beszélő, egész hosszú költeményeket fejből elszavaló fiatal. 

Egy korábbi vizsgálat során a londoni University College tudósai az agy elemzésekor taxisofőröket vizsgálták. Megállapították, hogy – összehasonlítva más emberekkel – a taxisofőröknek nagyobb az agy azon része, mely a navigációhoz kapcsolódik, hiszen rengeteg utcanevet és irányt kell megtanulniuk.

„Ez nagyon érdekes, most látjuk, hogy lehetnek strukturális változások az egészséges emberi agyban”

–nyilatkozta dr. Eleanor Maguire, aki a kutatócsoportot vezette.

A modern tudomány nem véletlenül fordul sok esetben a keleti kultúra évezredes örökségéhez.  A Waterloo Egyetem például a hatha-jógát és a tudatos meditációt vizsgálta ilyen szemszögből. Megállapították, hogy a jóga gyakorlása jelentősen javíthatja az agyműködést és az agy energiaszintjét.

„Szemben a csupán fizikai pózokkal a jóga az agy kognitív előnyeit erősíti”

– mondta dr. Kimberley Luu, klinikai oktató. Újra és újra bebizonyosodik a meditáció áldásos eredménye. Az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy a stressz által zaklatott elménkre tartós pozitív hatást gyakoroljunk.

Következtetés


Agyunkban a hippokampusz elsősorban a memóriához, főként a hosszú távú memóriához, valamint a térbeli tájékozódáshoz kapcsolódik. Az Alzheimer-kór először a hippokampuszt támadja meg. A súlyos depresszió esetében a hippokampusz zsugorodni kezd. 

Testünk számára számtalan konditerem és fitneszközpont van, de szellemi képességeinket nem óvjuk kellőképpen. Az időskori feledékenység, a memóriazavar is megelőzhető, ha folyamatosan edzésben tartjuk agyunkat.

Ennek egyik jó módja a számunkra érdekes szövegek, versek, idézetek, nyelvek tanulása. S ha már tanulunk, mért ne jegyeznénk meg lélekemelő szövegeket? Akkor nem csak az agyunk, de egész valónk egészségesebb lesz.
 

Kapcsolódó cikkek