Február másodikát a szerzetesek és a vizes élőhelyek napjának jelölték ki. Ez jó alkalom annak a követendő példának a tanulmányozására, melyet Pandzsáb államban láthatunk. India nagy szent folyói, a Gangesz és a Jamuna is veszélyeztetettek, szennyezettek, bár komoly állami és magánkezdeményezések igyekeznek megfékezni a bajt. 

asram tradíció érdekes


 
A vizet meg kell őrizni a jövő generációinak
– mondja a környezet „óvó bácsija”.

A természeti erőforrások, tavak, folyók, patakok tisztaságának visszaállításáért manapság már komoly erőfeszítéseket kell tenni. Szerencsére a környezetvédelem területén vannak eredmények is. Pandzsáb állam legnevesebb környezetvédője egy szikh szerzetes, Balbir Singh Seechewal. Az ő erőfeszítései révén a szent Kale Bein folyó ma már újra él. „Bármilyen munkát tettünk a Kali Bein megtisztítása érdekében, azt az emberiség jóléte érdekében cselekedtük” – mondta Balbir Singh.


A Kali Bein egy 160 km hosszú, a szikh lakosság számára szent folyó. Úgy tartják, hogy Guru Nának, a szikh vallás alapítója itt érte el a megvilágosodást, miután megfürdött habjaiban. Azonban a környezetszennyezés ezt a folyót sem kímélte, az elmúlt néhány évtizedben mocskos csatornává vált, amelybe hat város és több mint 40 falu vezette a szennyvizet, és dobálta bele a hulladékot. A folyó részben kiszáradt, így a szomszédos mezőgazdasági területek is erre a sorsra jutottak. A szennyezett víz elszivárgott a föld alatt, megfertőzte a felszín alatti vizeket, és betegséget okozott. 2000-ben Seechewal, a szikh szerzetes, elindult, hogy megtisztítsa ezt a folyót.

  
Környezetvédelem a gyakorlatban


Önkénteseket gyűjtött a szolgálathoz, és követőit megtanította, hogy tudásukat adják tovább a helyieknek, értessék meg, miért kell kitisztítani a Kali Beint. A feladat óriási volt, mert az egész medret befedte a vízi jácint, és alig volt víz, csupán iszap. A beépített folyópartok és az odavezető utak is elhanyagoltak voltak. Seechewal figyelemfelkeltő kampányokat indított a falusiak ösztönözésére, hogy megállítsa a környezetszennyezést. 

asram tradíció érdekes

Néhány faluban újjáéledt a hulladék kezelésének hagyományos, ökologikus módszere, és végül a kormány is intézkedett, hogy a szennyvizet a csatornába vezessék el, és az üzemek és gyárak sem dobhatták a kezeletlen hulladékot a folyóba. Az újonnan kialakított földalatti csatornarendszer egy olcsó modell, amely összegyűjti a szennyvizet, és természetes módon kezeli, így felhasználható öntözési célra a mezőgazdaságban. Balbir Singh jelenleg egy olyan céggel keresi a kapcsolatot, amely készüléke segítségével összegyűjti az olyan nehéz részecskékből álló szemetet, mint a polietilén, az üveg és a vas. 

A természet hálás, ha megóvják


A víz már több ezer hektár földet visszahódított, áramlása helyreállt, az elsivatagosodás már nem fenyeget azon a területen. Balbir Singh példamutató munkáját nemcsak Indiában, külföldön is elismerték. Főleg azzal vívta ki a figyelmet, hogy több embert, egész közösségeket inspirált a környezet megőrzésére. Faiskolákat hozott létre, ahol évente százezer növényt díjmentesen szétosztanak az emberek között.

asram tradíció érdekes


  
Általános iskolákban és főiskolákon tart előadásokat. A környezetvédelmen kívül a tudatlanság felszámolása a célja, de a nőkkel szembeni atrocitások ellen is felszólal.

Vezető szerepet vállalt, hogy a kormány a lakosok segítségével szisztematikusabb módon megtisztítsa a folyókat és a patakokat az egész államban. „Bebizonyítottuk, hogy a folyók érintetlen állapotának visszaállítsa lehetséges. Itt az ideje, hogy ezt nagyobb léptékben is megtegyük.” Ma a Kali Bein virágzik. Mivel a meder tiszta, a természetes forrása újjáéledt, és a folyó újra töltődni kezdett. Azóta a part mentén fát ültettek, és a biológiai sokféleség megőrzése érdekében betiltották a halászatot. A folyópartra vezető utakat is rendbe hozták, most a gaz helyett virágok szépítik. A családok boldogan használják piknikezésre és a szertartásos tisztító fürdőre a vallási ünnepeken. 

A szikh vallás 3 pillére

  1. kegyelem, együttérzés, a szükségben lévők segítése,
  2. csalás és mások kihasználása nélküli becsületes életmód, 
  3. Isten valamint tulajdonságainak imádása, szent nevének zengése. 


Alapvetően a vegetarianizmust írja elő, de manapság már sokan nem követik ezt. A hindu lélekvándorlás tanát a karma törvényének következményeivel együtt megtartva Guru Nának, az alapító azt hirdette: „Nincs hindu és nincs muzulmán. Csak egy Isten van, és mindenki egyenlő előtte.”

Környezetvédelem és spiritualitás


Víz Nobel-díjként említik azt a magas rangú kitüntetést, amit dr. Rajendra Singh, az indiai Környezetvédelmi Minisztérium munkatársa kapott. Ájurvédikus orvos is ő, aki szintén a szikh közösséghez tartozik. A The Gaurdian „vízember”-nek nevezte, és besorolta az „50 ember, aki képes megmenteni a bolygót” csapatába.

„A víz az víz. Legyen ez Pandzsábban, Indiában vagy bármely más országban – mindenkinek szüksége van rá, mint a levegőre. Szeretnénk, ha az a hullám, mely a Kali Bein folyótól indult, elterjedne nemcsak Indiában, hanem az egész világon. A ma emberének a környezetvédelem az egyik elsődleges feladata.” 

Balbir Singh, ismertebb neve „Eco Baba”(bácsi), melynek kedveskedő jelentése: a környezet óvó bácsija. Azon a véleményen van, hogy az embert csak akkor lehet embernek nevezni, ha a kicsinyes önzés fölé emelkedik, és emlékezve a mindenható Istenre, másokért, többek között a környezetéért, ezáltal az egész emberiség jólétéért is dolgozik.

Indiától az Amazonasig

Szvámí B. A. Paramadvaiti hindu szerzetes, aki nemcsak filozófusként és tanárként, környezetvédőként is közismert. Az Amazonas védelme ugyanúgy szívügye, mint Indiában a szent Jamuna folyó megmentése. A dél-amerikai Amazonas egy gyönyörű dalra is megihlette, mely a brazil zenei élet egyik kimagasló képviselőjének CD-jén is megjelent. Indiában hívek és önkéntesek segítségével rendszeresen szervez szemétgyűjtési akciót, ennek érdekében megalapította a Segítő Kéz nevű vrindávani projektet.


„Minél kisebb ökológiai lábnyomot szeretnénk hagyni magunk után. Igyekszünk csökkenteni a környezet károsodását, összeszedjük az eldobált műanyagot, kitakarítjuk a folyókat. Szelektíven gyűjtjük a hulladékot, megmentjük a folyót a közvetlen szennyezéstől. A víz Földanyától származik. Víz nélkül nincs élet.” Erről és még sok másról is olvashat az India Gangesz-parti mosolya című magyarul megjelent könyvében.

Kapcsolódó cikkek