20 máj

Használtruha biznisz és vidám kacagás

Több díjat is elnyert Meghna Gupta rövidfilmje, mely egy különös indiai üzembe vezeti a nézőt. Egy olyan használtruha üzembe, ahol a tonnaszám érkező használtruhát újra feldolgozzák. Hallhatjuk az indiai nők véleményét a nyugati öltözködéssel kapcsolatban, de leginkább az a szívből fakadó kacagás gondolkoztatja el a nézőt, mely végigkíséri ezt a nem egészen negyedórát. Dokumentumfilm vagy környezetvédelmi propaganda, szatíra, esetleg filozófiai mű? Nos, mindez igaz rá. Mint ahogyan az is, hogy mélyen elgondolkodtat.

indiai filmek filozófia környezetvédelem üzlet indiai ruhák

A film címe Unravel (Kibogoz). A szó ugyanakkor azt is jelenti: szálakra bontani, s pontosan ez történik azzal a mérhetetlen használt ruhamennyiséggel, melyet nyugatról Indiába szállítanak, és ott újrahasznosítják. Évente 100 ezer tonna használt ruha érkezik az észak-indiai Panipatba, mely egy álmos kisváros Észak-Indiában, és az egyetlen hely a világon, ahonnét fonalat kapunk vissza. A szétbontott és színek szerint szétválogatott textíliákból pokrócokat is szőnek, melyeket nyugaton értékesítenek.

Meghna Gupta humorral és együttérzéssel fűszerezett dokumentumfilmje számos nemzetközi díjat nyert, többek között első a tokiói Short Shorts Filmfesztiválon, a Mentsd meg a Földet! versenyen, J-WAVE díjat kapott a legjobb rövidfilm kategóriában és közönségdíjas is.

A nyugaton levetett ruhák hatalmas bálákban hajókon érkeznek Indiába. A képzelet és a pletykák különféle válaszokat gyártanak arra a kérdésre: Vajon miért dobják el a Föld egyik felén ezt a rengeteg ruhaneműt, melynek nagy része alig használt, teljesen újszerű. Sokan úgy gondolják, nincs elég víz nyugaton, nem tudják kimosni és kiteregetni a ruhákat , vagy ugyanolyan drága, mint a ruha, teszi hozzá egy szép fiatal lány, ezért csak néhányszor veszik fel, majd eldobják.

–  Nem tudom elképzelni, mi másért áradna ide – és újra csak kacagnak a nők.

indiai filmek filozófia környezetvédelem üzlet indiai ruhák
"Ki tudja? Talán csak nem szeretik mosni a ruháikat."

Fogalmam sincs, mért csinálják – mosolyog egy asszony.

– Tetszenek a külföldi hölgyek, igazán jól néznek ki – mondja minden irigység nélkül egy másik fiatal lány, miközben válogatja a ruhákat. Ahogy nevet látszik gyönyörű fogsora, mely beillene egy fogpaszta reklámba.

­

Ezek mind újnak tűnnek –, mondja, miközben nevetve felpróbál egy fehér, bokáig érő szép használtruhát. Nagyon jó a hangulat, semmiféle irigység nem érződik, bár van, aki megjegyzi:

– Mindig szerettem volna tudni, hogy valójában mit szeretnek a nyugati emberek. Valaki megjegyzi, hogy a Discovery Channelen már megnézte.

– Mindenféle fura darabot kapunk, olyat is, amit soha nem láttam azelőtt.

– Nem értem, hogyan veszik fel ezeket, nevetésre ösztönöz némelyik.

– Akkora nadrágot is látni, hogy négyen beleférnek… Mit ehetnek, hogy ilyen kövérek? – alig tudja végigmondani, úgy hahotázik.

– Néha találunk egész kedves darabokat – mutat egy szép szoknyára –, úgy érzem, szívesen átölelném azt, aki ilyet hord – közli most fényes mosollyal a megszólított.

Felvetődik az is, hogy a bugyin levő gyöngyök és bizsu kövek elég furák, kényelmetlenek, talán ennek viseletére kényszerítik a szegényeket? Válogatás közben folyamatos csacsogás és nevetés hangzik, árad a jókedv.

– Ezek a ruhák drágák lehetnek, az emberek biztosan gazdagok, és inkább kidobják, majd sok pénzért újat vesznek.

–  A nyugati hölgyeket tisztelik, Isten jó életet adott nekik, sokszor elgondolom, vajon milyenek lennének, ha itt élnének? Egész nap ezekkel a ruhákkal dolgozom, közben ilyenre is gondolok.

A film vége felé megszólal egyikük férje is:

– Öltöztetsz másokat, a nap végén pedig olyan gyönyörű leszel, mint amilyennek Isten megteremtett. Minden embernek megvan a természetes szépsége.

– Szeretnék egyszer elmenni külföldre és ilyen ruhákat hordani ­– szól közbe valaki, mire a férfi folytatja, közben felesége boldogan mosolyog:

– Ez a sorssal kapcsolatos, Isten talán ennyit írt elő számunkra. Légy boldog a mindennapi kenyérrel, míg el nem éred Isten lakhelyét.

Az anyák mellett sokszor ott játszadoznak, s a ruhatengerben hempergőznek a gyerekeik. Együtt vannak anyjukkal, akik a munka után kézen fogva vezetik vagy karjukon viszik kisgyermekeiket, szép színes ruháikban nyugodtan sétálva hazafelé.

–  Egyszer szeretném látni Amerikát, hogyan viselik ezeket a ruhákat az ott élő nők… – mondja egyikük. De a nézőben önkéntelenül felmerül a gondolat: Vajon akkor megmaradna-e ez az őszinte, szívből jövő mosoly e lányok és asszonyok ajkán?

A Unravel c. film rövid trailerje itt megnézhatő. Használtruha és minden, amit eszedbe juttat. 

Ugyancsak érdekesek a nézői vélemények, érdemes beleolvasni:

  • Nagyon érzékenyen elkészített film. Az itt szereplő nők rendkívül bölcsek. (Heather, Nova Scotia, Kanada)

  • Nem tudtam, sírjak-e vagy nevessek… (Dian)

  • Amikor megjelenik a textil pazarlása a mi gazdag nyugati életünkben, nagy árat kell fizetni érte. Olyan ár ez, amit a férjem és én nem vagyunk hajlandók megadni. …a túlzott fogyasztás fenntarthatatlan. (Karen, Ausztrália)

  • Ez egy zseniális rövidfilm, köszönöm. Úgy gondolom, hogy a filmben szereplő nők igazán szépek és koruktól függetlenül bölcsek. Nincs rajtuk smink, nincs divatos blúzuk és ékszereik, de a mosolyuk azt mondja, hogy boldogok és elégedett emberek. (Katalin, Hungary)

  • Gyönyörű alkotás, emlékeztet, miért kezdtem írni az etikus divatról és a fenntartható életformáról sok-sok évvel ezelőtt. Köszönöm, ezt az elgondolkodtató filmet. (Jennifer)

  • Igazán lenyűgöző rövid dokumentumfilm, amely kötetnyit beszél arról, hogyan látják mások a mi társadalmunkat. (Steve)

  • A rendező kevesebb, mint 15 perc alatt kinyitja a szemünket, nem lep meg, hogy számos díjat nyert. (Kathryn)

  • Zseniálisan egyszerű. Költői. Felvilágosítás 14 percben. (Geoff)

  • Hihetetlen. Megtudná mutatni a forgatócsoport a magánéletüket is? A családot, a gyerekeket és a barátokat? (Xi)

  • Ritkán dobok el ruhát, kivéve, ha már elhasználódott vagy már nem jó. Annyira örülök, ha arra gondolok, talán Panipatba kerül, és Reshma fogja rendezni. (Jane)

  • Elképesztő és elgondolkodtató munka. Egyszerűen hihetetlen  ezeknek a dolgozó  embereknek a szemével nézni a társadalmunkat.  Ők azok, akik bölcsek és gyönyörűek. (cucicucicoo)

  • Milyen nagy film - Milyen gyönyörű nők! Ez egy magával ragadó alkotás. Látva ezeket a ruhákat, melyeket nem sokat koptattak, megérthetjük, mennyire pazarló a társadalom kis része. (Susanna)

  • Emlékezni fogok erre a videóra legközelebb, ha el akarok dobni vagy venni akarok valamit.  Köszönöm. (Sacha)

  • Milyen érdekes dokumentumfilm! Látni, hogy eldobott ruháikon keresztül mások hogyan látják az amerikaiakat. (Kellie McKinney)

  • Szuper, tetszik! Néhány ártatlan kérdés, ami mélyen elgondolkodtató. (Joyashree)

Tovább olvasom

14 máj

Hahota jóga vagy síró szoba?

A hahota jóga lényege, hogy nevetés közben mindenféle jó dolog történik az emberi szervezetben. Természetesen egy indiai orvos szabadalmaztatta. Felszabadítóan jól eső érzés, amikor a szívből jövő hahota kicserél bennünket. Hasonló tapasztalható a sírás után is, feltéve, ha azt nem valamilyen tragikus esemény okozza. Szégyen, nem szégyen, a szívből jövő érzelmi kitörések felszabadítanak, új dimenziókat nyitnak az ember előtt.

érdekes filozófia

A minap arról olvashattunk, hogy a Tokyo Hotel „síró szobákat” létesített, kifejezetten nők számára. A kényelmesebb filmnézés miatt…
 
Folyhatnak a krokodilkönnyek, mégpedig luxus körülmények között. Állítólag ez jó stresszoldó hatású, mert az ide bezárkózó nők, miközben „lányos” filmek között válogathatnak, felül tudnak kerekedni érzelmi problémájukon. Természetesen kiemelt minőségű zsebkendőket használhatnak, és másnap reggel smink és gőzfürdő áll a vendégek rendelkezésére, hogy eltüntessék duzzadt szemhéjukat.
 
Nem vagyok meggyőződve róla, hogy az egyébként is személytelenné váló hétköznapjainkat segítheti a magányosan eltöltött sírdogálás. Az indiai bölcsek aranyszabálya: Amire vágysz, azt add. Ahogyan Gandhi fogalmazta meg az óind tanítást egyetlen mondatban: "Légy magad a változás, mit a világban látni szeretnél!" Ha tudásra vágysz, adj tudást másoknak. Ha békére vágysz, segíts másokat békéhez. Szeretet hiányod van? Oszd meg a szeretetedet másokkal, és sokszorosan visszakapod. A felsorolást mindenki aktualizálhatja a maga élethelyzete szerint.

érdekes filozófia

A síró szoba csapásiránya azonban nem rossz. Az óind szakirodalom kétféle sírást különböztet meg. Egyik a boldogságtól való sírás, másik a keserű fájdalomból eredő zokogás. Mindkét féle sírás felszabadít, tulajdonképpen módosítja a tudatállapotot. Mint írja a védikus szakirodalom, a boldog sírástól "hideg" könnyeket hullat az ember, a fájdalmas sírásban pedig "forrókat". Kíváncsi volnék, a Tokyo Hotel síró szóbájában forró vagy hideg könnyek koppannak a padlón...?

Tovább olvasom

12 máj

Menny és túlvilág az óind tradícióban

Az indiai hagyományokhoz hasonlóan más tradícióban is találkozhatunk a különböző világok és dimenziók hierarchikus rendeződésével. Ilyen rendszerezés például a menny és pokol leírása, vagyis a felső, közép és alsó világ meghatározása.

A Kabbala egy életfát mutat be, tíz számozott szférával és egy számozatlannal. Az iszlám vallásban a szufik négy megnyilvánult világról számolnak be és egy megnyilvánulatlanról.  A görögök Titánjai és Héroszai egy világot alkottak az emberekkel, de létszintjük magasabb fokon állt. Ezékiel mennyei királyságokat említ, és a kereszténység ismeri a csodálatos képességekkel bíró kerubokat, szeráfokat és angyalokat, akiknek lakhelyéül az ég és az eget a földdel összekötő tér szolgál. Az indiai védikus szakirodalom nem kevesebbet ígér mint, hogy aki megismeri és megérti az univerzum felépítését, az eléri az üdvözülést, és nem kell újjászületnie ebbe az anyagi világba. Ők a lelki világba kerülnek, vissza Istenhez. Az önmegvalósítás ösvényén az élőlény ráébred eredeti természetére: tudatos, örökkévaló, boldogsággal teli.

filozófia hinduizmus ókori India halál

Az újjászületés gondolata és az abba vetett hit természetesen nyugaton sem ismeretlen. A bolygórendszerek hosszú sora viszont kevésbé közismert. A védikus irodalom az óind világkép tananyagát tartalmazó írások gyűjteménye. Tudományos igényességgel fejt ki anyagi és transzcendentális ismereteket. Így nem csoda, hogy nagy részletességgel mutatja be ezen bolygórendszerek elhelyezkedését, méretét, földhöz és az egész világegyetemhez való viszonyát, az ott élők jellegzetes tulajdonságait, valamint, hogy hogyan lehet oda kerülni földi életünk befejeztével.

A földön élő embernek, teste elhagyása után lehetősége nyílik 8 400 000 létforma valamelyikébe újrakezdeni a pusztulás és élet örökös körforgását. Mindezt valamelyik univerzum tizennégy bolygórendszer világainak valamelyikén teheti meg.

filozófia hinduizmus ókori India halál
A védikus világképben Föld a közép bolygórendszerben helyezkedik el.

A védikus tradícióban a menny lakóit, amaráknak, halhatatlanoknak is szokták nevezni, mivel egy mennyei nap hat földi hónapnak felel meg, és az ő időszámításuk szerint az ott élők tízezer évig élnek. Tehát összehasonlítva a mi száz évünkkel, halhatatlannak tűnnek. Hosszú életük mellett testi szépségükben és erejükben is felülmúlják a miénket. Fényűző életük, paradicsomi életkörülményeik és határtalan élvezetük igazán irigylésre méltó. Azonban mint minden anyagi hely, a teremtés és a megsemmisülés ciklikus változásain megy keresztül. Odajutni sem olyan egyszerű, és egy csavar is van a dologban. Különböző mennyei bolygókra jutáshoz, különböző „vízumra” van szükségünk. A teljesség igénye nélkül, ilyenek például a ragaszkodástól való mentesség, a bölcsesség, a tudás, a kegy, az önfeláldozás, cölibátus, valamint az erkölcs és a morál szigorú követése. A csavar azonban az, hogy megerőltető szellemi, fizikai és spirituális lemondások után ugyan élvezhetjük tetteink gyümölcsét valamelyik mennyei bolygón, de karma bankszámlánk felélése után újra egy alacsonyabb szintű világban kell folytatnunk az életet. Védikus megközelítésben tehát, a mennybéli bolygók felett található az antianyagú lelki világ. Aki ide eljut, annak sosem kell többé újjászületnie.

Tovább olvasom

24 ápr

India kincsei

Nagy sikerélmény, amikor jut ülőhely a túlzsúfolt indiai buszokon. Az ember – az álló utasokkal szembeni némi lelkiismeret-furdalással ugyan – hátradől az ülésen, s ha valóban nagy szerencséje van, akkor az ablak melletti ülésen kapaszkodhat a veszettül száguldó busz oldalába. Akár egy többvásznú mozi, ahol útifilmet és mindenféle életképet vetítenek egyszerre.

Az ablakon túl a gyönyörűséges táj, a busz belsejében pedig az élettörténetek. Minden utasnak megvan a maga világa, s mintha mindig, mindenki valahova vinne valamit, persze jóval többet, mint amennyit könnyűszerrel elbírna. Ez a közlekedésre is jellemző. A gyalogos egy riksányit elcipel a fején és a hátán, a riksás kisteherautónyit, a kisbusz kamionnyit, a kamion platóján pedig szerelvényre való árumennyiség tornyosul. Az autóbuszon utazó tömeg látványa nem riasztja el az új felszállókat. Szinte leszállni már nehezebb, mint felszállni. Amikor az ember azt gondolná, hogy most már aztán tényleg képtelenség volna újabb felszállóknak felpréselődnie, a buszvezető lassít, s valahogyan felkapaszkodnak az új utasok, akik mindegyékével újabb epizód kezdődik a képzeletbeli buszos moziban.

Még csak fészkelődött a mellettem ülő leszállni készülő utas, amikor egy idősebb úr telepedik mellém. Nem szólunk egymáshoz. A deres hajú bácsi az előttünk levő ülésbe kapaszkodva figyeli a mozgó tájat, ahogyan elfutnak előttünk a kókuszdiótól roskadozó pálmafák és a buja rizsföldek. Aztán szóba elegyedünk. Gondoltam, jó alkalom, hogy a régi időkről beszélgethessek valakivel. Mindig is szerettem hallgatni az öregek történeteit. Azokban a napokban kissé arcul ütött a szegénység. A következő kérdéssel fordultam hozzá: „India mindig ilyen szegény volt?” Mintha ifjúkori kedvesében gyönyörködne, távolba merengő tekintetét körbevezette a tájon. Majd jött a válasz: „India nagyon is gazdag…” Kis elcsendesülés után folytatta: „Itt a Himalája, és itt a Gangesz. India nem szegény…” 

indiai képek útleírás filozófia
Reggeli púdzsá Násikban                                                                              Fotó: Leveles Zoltán

indiai képek útleírás filozófia
Reggeli fürdés a Gódávari folyón                                                        Fotó: Leveles Zoltán

indiai képek útleírás filozófia
Az elefánt is fürdik                                                                              Fotó: Leveles Zoltán

indiai képek útleírás filozófia
Reggeli meditáció után Vrindávanban                                             Fotó: Leveles Zoltán

indiai képek útleírás filozófia
Vrindávan, a hinduk híres zarándokhelye                                  Fotó: Leveles Zoltán

Tovább olvasom

23 ápr

Ahol a kultúrák találkoznak

Egyre inkább találjuk magunkat szemben a kultúrák találkozásából eredő jelenségekkel, melyek olykor előnyére válnak az adott közösségeknek, máskor pedig feszültségek forrása vagy a hanyatlás oka lehet. A multikulturális társadalom velejárói alól India sem kivétel. Ha valahol, akkor Indiában valóban megannyi kultúra él együtt. Más-más vallások, népek, ókor és a XXI. század egyidejűleg. Mindez fokozza India különlegességét.

indiai képek filozófia kultúra
Fotó: Mario Kelek

Mindenek előtt leszögezem, és nem titkolom: szurkolok Indiáért. Azért is mert szerelmes vagyok belé, és mert felbecsülhetetlenül sokat kaptam és kapok tőle. Mindemellett tény, hogy a történelem vihara Indiát sem kímélte. Háborúk, leigázások, kizsákmányolás, pusztítások kísérik végig a legbékésebbnek vélt, Indiává keresztelt Bharata-varsát. A vak követők, szívtelen hódítók, gyarmatosítók, korrupt politikusok olyan mély sebeket ejtettek a sokezer éves kultúrában, hogy az ember néha csak figyeli, vajon mi lesz ebből a sokaknak megnyugvást jelentő álomországból.

A felbomlás előtt álló család viharának előszelei a környezet orcáját is meglegyintik: fel-feltörő feszültségek, közöny, ingerküszöb süllyedése, rendetlenség a konyhában és a ház körül, s mindezek a jelek Indiában is velejárói a mai kornak. Egyes szakemberek számára kérdés, hogyan tud majd India ellenállni a globalizáció támadásainak. Sem közel évezredes muszlim leigázás, sem a kétszáz éves angol gyarmatosítás nem tudta megtörni az indiai kultúrát. Amire a külső ellenség hosszú évszázadokon át nem volt képes, azt a globalizáció ezt lehet, hogy néhány évtized alatt belülről megteszi? Más szakemberek persze úgy látják, hogy az óind kultúrát soha, semmilyen ellenség meg nem törheti.

Mit látunk ma Indiában? Ilyet is, olyat is. Aki járt már ott, annak sokat mond ez az „ilyet-is-olyat-is". Látni eldugott faluban az ókort idéző, virágzó hindu kolostort, a földön kézi kőmalmot tekerő hatgyermekes kismamát, s látni igénytelenséget, szemetet, koszos falakat, sorban állást az amerikai gyorséttermek előtt. Látni vallásközi koncerteket, fölöttébb kellemes, sokezres közönséggel, amint a nyugati ember számára megfoghatatlanul bonyolult rágákat eufóriában, az ujjukon számolva követik, s ugyanezek fél órával később a pakisztáni muszlim szufi zenét átszellemült figyelemmel, lehunyt szemmel kísérik. S látni a vallási vagy politikai fanatizmusból eredő robbantásokról szóló jelentéseket. Látni a sok tucat indiai TV csatornát a világ legigényesebb filmjeivel, s látni az egyre sokasodó, a legalapvetőbb igényeket sem támasztó néző számára is hátborzongató szappanoperákat, show-műsorokat.

indiai képek filozófia kultúra
Fotó: Leveles Zoltán

És sorolhatnánk tovább oldalakon keresztül az Indiában szemlélődőt érő ellentétpárok kultúrsokk-pofonjait, melyek úgy két vállra fektethetik az embert, hogy csak piheg és prüszköl: mi ez az egész, varázslat, időutazás, mennyország vagy rémálom? Harmónia, káosz, begyepesedettség vagy szabadosság? Mi a jövője ennek az országnak? Képes volna-e a Gandhi-féle „ellent nem állás" átmenekíteni az óind kultúrát a 21. század ellentmondásain? Vagy ha néhány évezreddel később ugyan, de követi sorstársait, a már csak történelemkönyv formálta régi-régi kultúrákat?

Tovább olvasom


India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon