31 máj

Rámájana, a világ botanikai csodája

A Rámájana nem csupán egy epikus mű, Ráma nem egy fiktív karakter - állítja egy nemrég megjelent könyv. Chennaiban a Környezetvédelmi Oktatási Központ két tudósa többéves munkáját publikálta. A védikus kultúra híveinek nem újdonság, de a szkeptikusok figyelmét felkelti, hogy bizonyítékokat találtak Válmiki világhírű, több évezredes művének tudományos igazolására, mégpedig most a botanika szemszögéből. 

hinduizmus világörökség
Harci jelenet a Rámájanából: Ráma örök társáért, Szítá déviért küld a zsarnok Rávana ellen.

Egy mostanában napvilágra került kutatás szerint a Rámájana szó szerint örökzöld műnek bizonyult. Nem csak azért, mert tradicionális előadásmódja az UNESCO Világörökségi Listáján szerepel. Ezt a páratlan ősi írást a magyar közönség is régóta ismeri. Többek között Baktay Ervin feldolgozásában is olvashatjuk, de a közel fél évszázaddal ezelőtti Thalia Színház is bemutatatta Kazimír Károly rendezésében. A Rámájana eposz tele van a természetet dicsőítő remek leírásokkal, nem ismer határokat, nem köthető csupán egy valláshoz vagy nemzethez. Az élet örök értékeiről szól, a szülők tiszteletéről, a nép maximális megbecsüléséről, barátságról, hűségről, kitartásról, olyan viselkedésmintát adva, mely mind a mai napig vezérlő elv lehet. Például Narendra Modi miniszterelnök egyik beszédében arra figyelmeztetett, hogy minden férfi ihletet meríthet a Rámájanában szereplő Dzsatáju hősiességéből, aki a női becsület védelmében halt meg. 

A Rámájanában megtalálható biológiai változatosság már több kutató érdeklődését is felkeltette. Két tudós, M. Amrithalingam és P. Sudhakar három évig tartó vizsgálata után született meg az a könyv, melynek címe:  A növény- és állatvilág sokfélesége Válmiki Rámájanájában. A szerzőpáros így nyilatkozott: Nyomon követtük Ráma északról-délre vezető útját, és nem kis meglepetésünkre azonosítani tudtuk az összes növényfajt, amiről ebben a hősi eposzban olvashatunk. A Rámájana által említett mind a 182 növényt (virágok, gyógynövények, fák, gyümölcsök) felfedeztük utunk során. 

hinduizmus világörökség
A Dandakáranja erdő a Rámájana egyik meghatározó helyszíne


 
Nanditha Krishna, a Környezetvédelmi Oktatási Központ igazgatója, aki a projektet felügyelte elmondta, hogy Válmiki pontosan ismerte a földrajzot, a növények és állatok élővilágát. A Rámájana nemcsak egy történet, de krónika is. Csodálatos tényként könyvelhető el az egész út, melnyek során ugyanazt a flórát és faunát találták, mint amiről az egyes fejezetek beszámolnak.
Felkutatták a szanszkritul szereplő növényfajok latin és modern nevét, és azt tapasztalták, hogy valamennyi helyesen szerepel mind földrajzilag, mind botanikailag. Pedig ugyancsak hatalmas távolságot kellett megtenniük a mai Uttar Pradesh, Madhja Prades, Maharashtra és Karnataka államon keresztül Lankáig (ma Srí Lanka), a tengeren túlra.

A Válmiki által említett állatok, a szarvasok, medvék, hiénák stb. is mind fellelhetőek a térségben, esetleg olyan apró eltéréssel, hogy Válmiki ír a Dandakaranya erdőben lakó oroszlánokról és a tigrisekről, de sajnos az orvvadászat miatt oroszlánok ma már nincsenek ott. Sokféle madárról is olvashatunk, ezek közé tartozik például a hamsza (hattyú), karandava (szárcsa), krauncsa (üstökösgém), majura (páva) és sarasa (daru).
 
A növény- és állatvilág mellett a domborzat és az éghajlat is feltűnő hasonlóságot mutat még most is. A műben négy nagy ökoszisztéma szerepel. A topográfia, földrajz és ökológia alapos és pontos megfigyelése jellemzi. Változatos hegyi tájak, erdők, gyönyörű folyók mellett folyt a kutatás, a trópusi erdők, síkságok, a tengerpart vagy a Himalája egyaránt pontos helyszín. 

Kapcsolódó írás Hanumán szülőhelyéről: Ráma, édes Ráma, boldog szülinapot!

Tovább olvasom

21 máj

A reinkarnáció definíciója Balzac szerint

Május 20-a Balzac születésnapja. 2015-ben lenne 216 éves.  Illő emlékezni erre a különös személyiségre, aki Seraphita című regényében költői módon fogalmazza meg az egyik legfontosabb filozófiai gondolatot, a lélekvándorlás fogalmát.
 

reinkarnáció filozófia hírességek hinduizmus
"Életünk során kifejlődő erényeink korábbi életeinket összekötő láthatatlan szálak - mely létezésekre a szellem emlékszik csupán, mert az anyagnak nem lehetnek lelki emlékei." 
Honoré De Balzac

Balzacról minden tankönyv először azt jegyzi meg, hogy ő a francia realista regény legnagyobb alakja. Pedig magánélete inkább szürreális keretek közt folyt, a végletek között mozgott. Szülei nevelőintézetbe, majd egy szerzetesrend internátusába adták, azután jogot tanult. Később nagy lendülettel belekezdett egy-egy vállalkozásba, s ugyanolyan lendülettel bele is bukott, legyen az nyomda, fakereskedés, bányászat stb. A hírnév hamar rátalál, napi 16 órát dolgozik, elképesztő munkatempóját adósságai is fokozzák. Szereplőinek legfőbb mozgatórugója a vagyon, így rendkívül hiteles képet fest az egyre elmagányosodó, a pénz rabságában vergődő emberről.

reinkarnáció filozófia hírességek hinduizmus

>> Kattints a Gíta Jayanti esemény részleteiért! <<


 
Seraphita című regényének méltán híres soraival emlékezünk rá.
 
„Ki tudja, hányszor ölt hús-vér formát a mennyek örököse, mielőtt megérti a Lelki Világ értékeit? Egy egész élet jámborsága és erényessége kell ahhoz, hogy az előző élet bűneit jóvátegye az ember. A bensőnkben lassanként kibontakozó erény képezi azt a láthatatlan kapcsot, ami összefűzi létezéseinket – azokat az életeket, amikre csak a lélek emlékezhet, hiszen az anyag nem emlékezhet lelki élményére. Az emberi géniusz forrásának titka a múltnak a jelenig tartó, végeérhetetlen folytonossága.”

Tovább olvasom

19 máj

David Cameron a hinduizmusból merít ihletet

David Cameron rendkívül elismerően beszélt India kultúrájáról a választási kampánya során. Ne legyünk azért teljesen naívak. Bevándorláspolitika ide, vagy oda, az Egyesült Királyság az egymilliós létszámú indiai származású népességének szavazatai bizony sokat nyomnak a latban. Vajon mi marad az indiai kultúra dicsőítéséből az elsöprő választási győzelem után?

hírességek hinduizmus pudzsa
David Cameron a hinduizmusból merít ihletet -
legalábbis a választási kampány ideje alatt

Nagy-Britanniának ihletet kell merítenie a hinduizmusból, ha azt akarja, hogy jobban menjenek a dolgok – mondta nemrégiben David Cameron, brit miniszterelnök. Cameron, aki már háromszor járt Indiában, méltatta a nagy indiai eposzt, a Rámájanát is, és „a 21 század nagy partnerségéről” beszélt Indiával kapcsolatban.

Természetesen volt, akinél mindez mosolyt váltott ki, hiszen nem is olyan régen, Nagy-Britannia még egy gyarmatosító nagyhatalomként volt partner. De változnak az idők, a történelem lapjain most India jelentkezik feltörekvő gazdasági hatalomként és hatalmas felvevőpiaccal, ami szintén vonzó a befektetők számára. Érdekes fricska, hogy olyan nagy anglol státusz szimbólumok, mint a Jaguár és a Land Rover indiai cég kezében van. A valamikori gyarmat kivásárolta Anglia büszkeségeit.

Mindenesetre a többség jóleső érzéssel nyugtázta David Cameron szavait, amikor azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyságban is tanulhatnak a Rámájana csodálatos epikus soraiból, melyek fontosak még a modern időkben is.

„Ha megnézem a Rámájanát és a hindu vallást, megértem, hogy milyen lényeges a család szerepe, miért fontos a közösség, milyen elengedhetetlen az önkéntes szolgálat – ezek mind azon értékeket, amelyekre hazánkban is nagy szükség van.”

Ünnepeljük ezeket az értékeket, mondta, majd hozzátette: „Nekem a brit hindu értékek a legfontosabbak, mint a dharma, a helyes magatartás.”

Vajon David Cameron tisztában van azzal, hogy a dharma, pontosabban a szanátana-dharma szanszkrit kifejezés az élőlény Isten iránti örök kötelességét jelenti? A felekezeti hovatartozástól függetlenés a valláson túli istenszeretetet, tágabb értelemben minden élőlény szeretetteljes szolgálatát? Olyan magatartást, életformát, amely az univerzum minden élőlényére vonatkozik, mindegy, milyen korban és hol születik meg? Lehet miniszterelnök vagy szegény utcaseprő, a szanátana-dharma rá is vonatkozik. Vajon mit szólna hozzá David Cameron?

hírességek hinduizmus pudzsa
David Cameron a dívali hindu ünnepen indítja útjára a Hindu enciklopédiát. 

hírességek hinduizmus pudzsa
David Cameron hindu púdzsát mutat be. Ezen a gyönyörű szertartáson a hívek virágot és füstölőt ajánlanak fel az oltár előtt, vagy éppen a folyónak.

Tovább olvasom

12 máj

Menny és túlvilág az óind tradícióban

Az indiai hagyományokhoz hasonlóan más tradícióban is találkozhatunk a különböző világok és dimenziók hierarchikus rendeződésével. Ilyen rendszerezés például a menny és pokol leírása, vagyis a felső, közép és alsó világ meghatározása.

A Kabbala egy életfát mutat be, tíz számozott szférával és egy számozatlannal. Az iszlám vallásban a szufik négy megnyilvánult világról számolnak be és egy megnyilvánulatlanról.  A görögök Titánjai és Héroszai egy világot alkottak az emberekkel, de létszintjük magasabb fokon állt. Ezékiel mennyei királyságokat említ, és a kereszténység ismeri a csodálatos képességekkel bíró kerubokat, szeráfokat és angyalokat, akiknek lakhelyéül az ég és az eget a földdel összekötő tér szolgál. Az indiai védikus szakirodalom nem kevesebbet ígér mint, hogy aki megismeri és megérti az univerzum felépítését, az eléri az üdvözülést, és nem kell újjászületnie ebbe az anyagi világba. Ők a lelki világba kerülnek, vissza Istenhez. Az önmegvalósítás ösvényén az élőlény ráébred eredeti természetére: tudatos, örökkévaló, boldogsággal teli.

filozófia hinduizmus ókori India halál

Az újjászületés gondolata és az abba vetett hit természetesen nyugaton sem ismeretlen. A bolygórendszerek hosszú sora viszont kevésbé közismert. A védikus irodalom az óind világkép tananyagát tartalmazó írások gyűjteménye. Tudományos igényességgel fejt ki anyagi és transzcendentális ismereteket. Így nem csoda, hogy nagy részletességgel mutatja be ezen bolygórendszerek elhelyezkedését, méretét, földhöz és az egész világegyetemhez való viszonyát, az ott élők jellegzetes tulajdonságait, valamint, hogy hogyan lehet oda kerülni földi életünk befejeztével.

A földön élő embernek, teste elhagyása után lehetősége nyílik 8 400 000 létforma valamelyikébe újrakezdeni a pusztulás és élet örökös körforgását. Mindezt valamelyik univerzum tizennégy bolygórendszer világainak valamelyikén teheti meg.

filozófia hinduizmus ókori India halál
A védikus világképben Föld a közép bolygórendszerben helyezkedik el.

A védikus tradícióban a menny lakóit, amaráknak, halhatatlanoknak is szokták nevezni, mivel egy mennyei nap hat földi hónapnak felel meg, és az ő időszámításuk szerint az ott élők tízezer évig élnek. Tehát összehasonlítva a mi száz évünkkel, halhatatlannak tűnnek. Hosszú életük mellett testi szépségükben és erejükben is felülmúlják a miénket. Fényűző életük, paradicsomi életkörülményeik és határtalan élvezetük igazán irigylésre méltó. Azonban mint minden anyagi hely, a teremtés és a megsemmisülés ciklikus változásain megy keresztül. Odajutni sem olyan egyszerű, és egy csavar is van a dologban. Különböző mennyei bolygókra jutáshoz, különböző „vízumra” van szükségünk. A teljesség igénye nélkül, ilyenek például a ragaszkodástól való mentesség, a bölcsesség, a tudás, a kegy, az önfeláldozás, cölibátus, valamint az erkölcs és a morál szigorú követése. A csavar azonban az, hogy megerőltető szellemi, fizikai és spirituális lemondások után ugyan élvezhetjük tetteink gyümölcsét valamelyik mennyei bolygón, de karma bankszámlánk felélése után újra egy alacsonyabb szintű világban kell folytatnunk az életet. Védikus megközelítésben tehát, a mennybéli bolygók felett található az antianyagú lelki világ. Aki ide eljut, annak sosem kell többé újjászületnie.

Tovább olvasom

10 máj

Suszter a kaptafánál, turista a látványosságoknál

A Bharata Kultúrtér csapatának indiai útján készült filmetűdnek akár azt a címet is adhatnánk, hogy szürke hétköznapok Dzsaipurban. Ugyanis az év 365 napján, azaz hogy minden áldott nap több ezernyi hívő keresi fel a Góvinda Dév templomot. Ennek ellenére hiába is keresnénk az utazási irodák programjai között a Góvinda Dév templomot. Nézzünk hát utána, ki is ez a Góvinda Dév, miért látogatják oly sokan, és mi az a titok, ami miatt a dzsaipuriak hajnalok hajnalán felkelnek, majd oly átszellemülten képesek énekelni?

hinduizmus indiai filmek útleírás utazás
Az ötezer éves múltú Góvinda dév oltára Dzsaipurban nem turistalátványosság, viszont kötelezö megnézni. Előtte azonban érdemes utána nézni, hogy ha már odalátogat az ember, akkor azt mégse turistaként tegye...

Góvinda Dév a híres Vrindávanból kimenekített, évezredek óta imádott templomi Istenség. Vrindávan Delhitől mindössze 150 km-re található, ahova utazási irodák ugyancsak nem igazán visznek csoportokat, hacsak nem az ötezer éves múltra visszatekintő templomváros széléig. Állítom, hogy Vrindávan a világ legcsodálatosabb helye, mégis megértem, hogy nem turistaparadicsom. A lelkiség oly intenzíven hatja át egész Vrindávant, hogy nem is érezné magát jól ott a turista. Olyan turistáskodni Vrindávanban, mint egy fitness teremben nézelődve sétálgatni, és néha egyet-egyet teázgatni. Vagy beáll az ember a sorba és csinálja, vagy nem tudja magát jól érezni, akármilyen gyönyörű is az a fitness terem. Hasonlóan, az menjen Vrindávanba, aki a több évezredes tradíció előtt szeretne tisztelegni, s aki a világ legelégedettebb embereitől szeretné ellesni a belső béke tudományát. Különben hiába oly csodálatos hely az a Vrindávan, a turista hamar menekülőre fogja venni a sokat ígérő látogatást.

hinduizmus indiai filmek útleírás utazás
Az ember nem hisz a szemének. A korahajnali pudzsára futva érkezik a többezres tömeg.

Hasonló hely a dzsaipúri Góvinda Dév templom is. Valódi Vrindávan. Éppen ezért turistamentes. Pedig Dzsaipúr (Jaipur) Góvinda Dévnek épült. India egyetlen modern városa, mely a silpa sásztra ősi védikus városrendezés elvei alapján épült. A modern kicsit túlzás. Közel 300 évvel ezelőtt kezdték kiépíteni a mai várost, a környékbéli hegyen található régi város elhagyása miatt. A dzsajpúri királyi dinasztia mindig is nagy rajongója volt Vrindávannak. Éppen ezért fogadta be a hódítók pusztítása elől kimenekített évezredes múltú Góvida Dévet. Az akkori király Dzsaipúrt a védikus építési tudomány alapján Góvinda dév részére építette. Gondoljunk csak bele, hol is élünk mi? Ha turista Dzsajpurba látogat, megmutatják neki a szelek palotáját és az elefántháton bevehető Borostyán-erődöt, meg a vízi palotát, egy kis bazározás, aztán slussz. Hogy ki az a Góvinda Dév, és hogy a híres turistavárossá gyúrt Dzsajpúr a silpa sásztra alapján épült, és ráadásul Góvinda Dévnek, arról a turista vajmi keveset tud meg. Aztán, hogy hány turista látogat el a Dzsajpúrt éltető hajnali púdzsára, jobb ha bele sem gondolunk. Tulajdonképpen szerencse. Hogy is nézne ki a mi szeretett Góvinda Dév templomunk fotózó és értetlenkedő turistákkal teli? Mondok egy titkot. A nyugati embereken kívül senkit sem zavarnának. De az is biztos, hogy nem sokat értenének az egészből. Vagy mégis? Mindenki kipróbálhatja magát a lenti videóval. 

Tovább olvasom


India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon