20 okt

Zseni-díj a vegetáriánus matematikusnak

Zseni-díjat kapott két indiai származású tudós. Dr. Subhash Khot elméleti számítógép szakembert részletesen is bemutatjuk. Nemcsak azért, mert sok más elismerés mellett a matematikai Nobel-díjnak tartott Nevanlinna-díjat is elnyerte, hanem mert ő is jó példa annak a megalapozatlan feltételezésnek a cáfolatára, hogy egy vegetáriánus étrendet követő ember hiánybetegségben szenvedhet. Subhash Khot saját bevallása szerint még soha nem érintett számítógépet, mielőtt Bombay-ban beiratkozott az egyetemre. Doktori fokozatát számítógép-tudományból már a Princeton Egyetemen szerezte meg, ma New York-ban a számítógép-tudomány egyetemi professzora.

foglalkozások hírességek kutatás Nobel-díj

Dr. Subhash Khot és Dr. Manu Prakash kivételes kreativitásukért megkapták a Zseni-díjként is becézett  MacArthur támogatást. A 625.000 dollárt (171 millió Ft) öt év alatt, negyedéves részletekben adják át, és ennek köszönhetően fokozott koncentrációval tudják folytatni a munkát. A díjra sem jelentkezni, sem jelölteket állítani nem lehet, az alapítvány döntőbizottsága anonim módon működik. 
Subhash Khotot – bár orvos családból származik – már gyermekkorában is a matematika érdekelte legjobban. Ötödikes korában a matematikai problémák megoldásához nem a tizedes, hanem más rendszereket használt. Khot fiatalon a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián két alkalommal ezüstérmet szerzett. A Bombay-ban járt egyetemre, a Princeton Egyetemen 2003-ban doktorált. Disszertációját a Rádzsasztánból származó Sanjeev Arora felügyelete alatt készítette, aki az egyetem számítástechnikai professzora. Khotnak számos cikke jelenik meg tudományos folyóiratokban, és rendszeresen tart előadásokat.
2014-ben kapta meg a négyévenként kiadott Nevanlinna-díjat. A számítógép-tudományban nyújtott kiváló teljesítményre adott kitüntetést negyven év alatti matematikusok kapják. Ez és a Fields-érem a matematika Nobel-díja. A legenda szerint a svéd kémikus, Alfred Nobel megvetette a matematikát, miután kedvese megcsalta – egy matematikussal. Ennek a pletykának nincs történelmi alapja, de tény, hogy több tudományágban osztanak ki Nobel-díjat, vagy irodalomi, béke és gazdasági területen is, de matematikus nem kap. A legmagasabb matematikai elismerés így a Fields- és a Nevanlinna-díj lett. 2014-ben a szintén indiai szátmazású, szintén vegetariánus Manjul Bhargava egyetemi professzor nyerte el a Fields-érmet. (Róla következő cikkünkben olvashat bővebben.)
Az informatika a matematika friss tudományága. Ahogy a számítógépek az élet minden területén nélkülözhetetlenné váltak, a felhasználók méltán várják, hogy gyors megoldásokat kínáljon a gép és a programok is. Ez az elméleti számítógép-tudomány fő motivációja. Subhash Khot találékonysága és kitartása, a megoldatlan problémák területén alkalmazott tudása is ezt célozza. Számtalan cikk jelent meg a tudósról, de a magánemberről keveset olvashatunk. Pedig érdekes és tanulságos bepillantani egy nagy egyéniség hétköznapjaiba is.
A középiskolás évek során a legnagyobb hatással matematika tanára, az iskola igazgatója, Vaman G. Gogate volt rá. – Olyan, mint egy apa vagy nagyapa – mondta Khot. – Amikor hazamegyek, ő az első, akit felhívok és meglátogatok. A tanárok is szívesen emlékeznek a nagyszerű diákra. „Rendkívüli tudományos tehetség és figyelemre méltó koncentrációs erő” – ez az, amit elsősorban felidéznek vele kapcsolatban. Mások azt mondják: A legjobban úgy lehet leírni őt, mint kedves, szelíd és adakozó embert. 

foglalkozások hírességek kutatás Nobel-díj

2004-ben egy régi hagyományt követve elrendezett házasságot kötött. Felesége, Gayatri Nashikból származik, de követte férjét az USA-ba. Jelenleg elemző egy new york-i szövetségi bankban. A házaspárnak van egy hároméves kisfia. Khot analitikus megközelítése néha egészen őrjítő – mesélte nevetve a felesége. – Minden lehetséges módon megpróbálja optimalizálni a dolgokat. Például ha A pontból megy a B pontba, mindig meg akarja találni a legrövidebb utat. Úgy kell rávenni, hogy néha egy festőibb, de hosszabb útvonalat válasszon.

foglalkozások hírességek kutatás Nobel-díj
Ramanujan (középen) Cambridge-ben

A fiatal tudós „az új generáció Ramanujan-ja” megtisztelő címet is megkapta. A híres elődöt, Srinivasa Ramanujan a 20. században élt, de a valaha élt  egyik legnagyobb matematikai zseniként ünnepli a tudomány (A matematikai zseni, Srinivasa Ramanujan). India egyébként is sok kiváló matematikust adott az emberiségnek, már az időszámítás előtt pontos eredményeket mutattak fel. Ramanujan matematikai csodagyerek volt, aki 12 évesen már befejezte tanulmányait a fejlett trigonometria terén, és saját tételein dolgozott. Nagyon vallásos volt, elmondása szerint isten segítette a matematikai tételek felfedezésében. Ő is vegetáriánus étrendet követett. „Az ember, aki ismerte a végtelent” címmel film készült róla, tavasszal látható volt nálunk is.
Dr. Subhash Khot is tiszta vegetariánus, és a dzsain hit szerint él. A dzsain hit követői ősidők óta jelen vannak Mahárásztra államban, ahonnét ő is származik. A híres, három vallásnak is helyt adó Ellora barlangok többemeletes, bazaltba vájt szentélyei azt mutatják, hogy a dzsainizmus egy virágzó vallási kultúra része volt már a premodern időkben. Alaptétele az ahimsza, az erőszaknélküléség. A hívek vegetariánusok, és az élet tisztelete jegyében minden módon kerülik más élőlények elpusztítását. Khot élvezi a házias ételeket, több évvel ezelőtt, míg a Princetonon tanult, sokszor maga főzőtt. – Egy nap, késő este fehívtak a Princeton Egyetemről, Subhash volt, és a feleségemtől, Ushától érdeklődött egy recept felől. A sheera egyfajta búzadara puding, a kedvenc édessége – kuncogott volt tanára, Gogate.
Az emberek többsége a vegetariánus életet nemcsak egészségügyi szempontok szerint választják, és nem is vallási alapon. Aki szereti az állatokat, aki érző lényként, nem pedig tárgyként tekint rájuk, az tiszteli az életet, melyet nem ő adott, s melyet így nincs is joga megszakítani, ezért etikai okok miatt dönt a növényi alapú étrend mellett. Számtalan cikk és névsor szerepel már mindenfelé e téma kapcsán, híres tudósok, művészek, filozófusok, akik az ókortól napjainkig ezt a szemléletmódot követik.

Kapcsolódó cikkek



 


 

Tovább olvasom

29 aug

Dr. Frankenstein munkában - kérdések a fejátültetésről

Nagy figyelem kíséri a nem mindennapi orvosi bejelentést, mely szerint egy emberi fej transzplantációját akarják elvégezni. A még bizakodó fejtegetések is nagyon szkeptikusak, és számtalan etikai kérdést vetnek fel. Egy orosz férfi, Valery Spiridonov elsőként szeretné magát alávetni fej transzplantációnak. Igen, jól olvasták: olyan agyhalott személyre vár, akinek testére átoperáltathatja a fejét.

egészség kutatás tudomány érdekes ahimsza

Valery Spiridonov mérnök, saját oktatási-szoftver cége van. Ritka genetikai betegségben szenved, nem tud járni, kerekesszékből intézi ügyeit. Egyes orvosok számára meglepő, hogy még életben van. Spiridonovról azt írták: mély hite van – no, nem Istenben, hanem a technológiában. Úgy gondolja, a fejlett tudomány képes megmenteni az életét. Azt akarja, hogy orvosai várjanak, amíg találnak olyan donort, aki agyhalott ember, és korábban hozzájárult ahhoz, hogy a teljes testét felhasználják. Mivel az orosz állam nem vállalja a műtét költségeit, reméli, hogy a média hírverése révén összegyűlik a kívánt összeg. Ez csak találgatások tárgya, 20 és 100 millió dollár közöttre saccolják.

Spiridonov, ez a szomorú szemű fiatalember kijelentette: nem drága eutanáziára regisztrál. A betegsége miatt természetes együttérzést vált ki minden emberből, ugyanakkor gondolkodásra is késztet. A fej transzplantáció terve sokak számára horror: nem a másodlagos okok, a hihetetlen költségek és a siker elenyésző valószínűsége, hanem erkölcsi kérdések miatt. Szükséges állatok százait megkínozni? Hány beteg embert lehetne meggyógyítani ekkora összegből? – kérdezik sokan. Nem meglepő, hogy sok tudós és etikus azzal vádolja ezeket a sebészeket, hogy csupán a selejtes tudomány előmozdításában vesznek részt, növelve a hamis reményeket. 

A tudósok egyik legmegszívlelendőbb kijelentése szerint nem vagyunk azonosak az agyunkkal, hiszen számtalan eset bizonyítja, hogy az agyhalott emberek harcolnak a fertőzések ellen, és több esetről tudunk, amikor agyhalott nő adott életet egészséges kisbabának. Többek között erről értekezik Thomas Nagel és Alva Noe is. Az egyetemi professzorok kimutatták, hogy egy jól működő, egészséges agy nem kielégítő magyarázat az emberi létre. Ezzel teljes mértékben egyetért a Védák ősi bölcselete, amely kijelenti: nem a test a valódi énünk, az csak egy öltözete a léleknek, igazi önvalónknak. Aki pedig ezzel tisztában van, az nem bánkódik testének elvesztése miatt, melyre előbb-utóbb sor kerül, hiszen tudja, hogy halál nem is létezik, csupán átlépés egy másik létformába. Ez már a reinkarnáció kérdése.
   
egészség kutatás tudomány érdekes ahimszaAz anyagi tudomány az ideiglenes test megoldásait keresi. Nem ez lenne az első alkalom, hogy valaki megpróbál átültetni egy fejet egy új testbe. A kínai Xiaoping Ren és csapata képes volt 18 egér fejét kicserélni. A szánalmas élőlények nyaktól lefelé megbénultak, és csak körülbelül három órán át élték túl az operációt. 2013 óta nagyjából 1000 fej transzplantációt végzett egereken, s további kísérletekre törekszik. Ki akarja próbálni a technikát majmokon vagy kutyákon, abban a reményben, hogy létrehozza az első fej-transzplantált főemlőst, amely él és lélegzik – legalább egy kis időre. Korábban Vladimir Demikhov egy kutya fejét és mellső lábait ültette át egy nagyobb kutya testébe – 1954-ben. A szerencsétlen állat 23 napig élt még. Ezt az orvosok sikernek könyvelték el!

egészség kutatás tudomány érdekes ahimsza

1970-ben Robert White által vezetett idegsebész csapat átültette egy majom fejét egy másikra. A majmot mesterségesen lélegeztették, nem tudott mozogni. A szervezet immunrendszere a transzplantáció után kilenc nappal végül elutasította a beültetést… Mindez inspirálta az olasz neurológust, Sergio Canaverot, aki egyesek szerint Frankenstein megtestesülése. Canavero vállalta Spiridonov műtétének végzését, melyre tervei szerint 2017 decemberében kerülne sor, valószínűleg Kínában.

Mary Shelley megteremtette az őrült, megszállott tudós figuráját, aki az orvostudomány nevében, a morális határokat áthágva a borzalmak világába lép.

egészség kutatás tudomány érdekes ahimszaDe ki is volt Frankenstein? Mary Shelley (az angol romantikus költészet egyik legjelentősebb képviselőjének a felesége), írónő 1818-ban, 19 évesen alkotta meg főhősét, Victor Frankensteint. Victor egy fiatal egyetemista, aki hullákat használ fel, hogy összeférceljen egy új élőlényt, mely aztán életre kel. Mary Shelley főhőse életet teremtve Istent játszik, de csak a teremtés paródiája jön létre. Ezzel többek között barátja és felesége halálát is okozva számtalan tragédiát indít el, tettei következményei elől pedig elmenekül.

A regény alcíme: A modern Prométheusz. Azonban Mary Shelley számára Prométheusz antihős, sőt gonosztevő, aki a tűz ellopásával az emberiséget a vadászatra és gyilkolásra, húsevésre késztette. E felfogásban Prométheusz az istenek szerepét bitorolta. Shelley regénye részben figyelmeztetés a modern ember számára, hogy bár hatalmas tudományos áttörés is lehetséges, óriási a tévedés veszélye. A teljes, szerteágazó tudás sokkal összetettebb, és beláthatatlan következményekkel járhat a természet törvényeinek megsértése. Ellentétben sok gótikus mesével, amelyben kötelező helyszín a temető, Victor Frankenstein a lény kreálásakor a vágóhídra is elmegy alapanyagért. Mary Shelley tudatosan viszi Frankensteint a sírrablás mellett a vágóhídra. Mary Shelley egy olyan szellemi környezetben nőtt fel, ahol a vegetarianizmusról sok szó esett, ő maga és férje is vegetáriánus volt. Szerintük a főzés elfedi egy halott test borzalmait, és a húsevést lélektanilag és esztétikailag elfogadhatóvá teszi. A nagy költő, Percy Shelley romantikus vegetáriánus értelmezésében a mítosz jelentése: Prométheusz, aki az emberi fajt képviseli, végre valami nagy dolgot akar létrehozni, hogy az ember az állatok fölé emelkedhessen, ezért ellopja a tűzet, hogy étkezési célra használhassa. A következmény, hogy a máját (mivel a májnak kellene feldolgozni a hús által keletkezett méreganyagokat) újra és újra felfalta egy saskeselyű, vagyis a betegség. E kor nagy romantikus alakjai, mint a szintén vegetariánus Rousseau, az állatok megölésében az emberiség erkölcsi hanyatlását látták, mely egy degenerált világhoz vezet. Vajon mit szóltak volna az állatkínzáshoz?
 
Még egy érdekes adalék: A regényben Frankensteinnek van, a szörnynek nincs neve, aki rémítő külseje ellenére eleinte jó szándékú figura. A későbbi feldolgozások ugyan kezdettől gonosz teremtményként ábrázolják, de az írónő nem így alkotta meg. A rémalak eleinte jóra törekszik, sőt tudni akarja, ki is ő valójában. Hát nem elgondolkoztató? Tanul másoktól, érdekli a tudomány, de megszerzett tudását később rosszra használja fel. Mary Shelley története azóta is nagy hatással van az irodalomra, és egy teljesen új műfajt szült, a horror történetek és filmek kategóriáját, sőt ez tekinthető az első sci-fi regénynek is. A köztudatban a Frankenstein-karakter azóta is az Isten nélküli világ cinikus tudósalakja, aki a természet és az ember általános erkölcsi törvényeit is áthágja. 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

13 máj

2000 éves pálmalevél, a tamil Véda

"Ha másnak ártasz délelőtt, a baj felkeres délután"

Olvasható többek között a Thirukural-ban, a híres tamil etikai „tankönyv”-ben, melyet a madrasi (Chennai) legfelsőbb bíróság végzése szerint bevesznek a tartományi iskolák tananyagába. Ez az egyik legtiszteletreméltóbb ókori tamil nyelvű mű, mely az erkölcsös élet útmutatójaként szolgálhat. Az ellenzők szerint felesleges növelni a diákok megterheltségét, de R. Mahadevan bíró megindokolta a döntést: A matematika és a különféle tudományok a legnehezebb témák az iskolákban, a kormány mégsem akarta soha csökkenteni ezeket, mert szükségesnek tartja a hallgatók tudományos fejlődését. Az erkölcsi tudomány egyaránt fontos, sőt talán jobban. A pusztán intelligens, de erkölccsel nem rendelkező személy jobban tönkreteheti a társadalmat, mint egy erkölcsös, de tanulatlan ember. 

kutatás könyv régészet tradíció történelem ókori India
 A Thirukural pálmalevél kéziratának egy kiállított példánya, tamil Védaként is ismerik.

A nagy tamil remekművet 1730-ban Constanzo Beschi fordította latinra, ezáltal hamarosan ismertté vált az európai értelmiség számára. Thiru azt jelenti: szent, egyben Visnu egyik neve a tamil nyelvben, a kural az egyik legfontosabb klasszikus versforma a tamil költészetben. A Thirukural 133 fejezetből, s azok mindegyike 10 rímes verspárból áll, ezek pedig pontosan hét-hét szóból. 
A mű három részre oszlik: az első (Aram) az etikus viselkedéssel, a lelkiismeret, a becsület, a helyes magatartás kérdéseivel foglalkozik. A második (Porul) a világi ügyek megfelelő kezelését és a vezetői magatartást tárgyalja, a harmadik (Kaamam) pedig a férfi-nő kapcsolatot. Az első rész 38, a második 70, míg a befejező rész 25 fejezetet tartalmaz. Látható, hogy míg a költemény első és befejező fejezetei az egyén privát életével foglalkoznak, a középső, egyben leghosszabb szakasz a közélet etikai kérdéseit tárgyalja.

kutatás könyv régészet tradíció történelem ókori India
A híres tamil költő és
filozófus

A mű szerzője a valaha Dél-Indiában élt legnagyobb költő, szent és filozófus, Thiruvalluvar. 2000 évvel ezelőtt született Majiláppúrban Chennai közelében. Megmutatta az egész világnak, hogy egy házas ember szép családi életet élhet, miközben vezetőként dolgozik, szem előtt tartva az isteni élet tisztaságát és szentségét. Tanításai hiteles tanácsok minden generációnak.
 
 

kutatás könyv régészet tradíció történelem ókori India
Tiruvalluvar szobor
Kanyakumarinál, India déli
csücskénél

A Thirukural 133 fejezetének megfelelően Thiruvalluvar kőszobra 133 láb (40,6 m) magas. India legdélebbi pontján, 400 méterre a parttól, egy kis szigeten található, ahol két tenger és az óceán találkozik. Kompjárat közlekedik ott, mely érinti a kissé távolabb álló Vivekánanda Emlékmű szigetét is. A hatalmas szobrot V. Ganapati Sthapati (1927-2011) tervezte, aki az építészet ősi tankönyve, a Vasztu-sásztra segítségével oldotta meg a tervezési kihívást, így az elkészült mű földrengésbiztos, és rendíthetetlenül magasodik a sziklák fölé. Szintén ő építette Valluvar Kottam-ot, a híres mű gyönyörű emlékhelyét, egy 39 m magas különleges templom-szekeret, melynek a belsejében olvasható a szent szöveg, és látható a szerző szobra is. 

 
Chennai, Tamil Nadu állam fővárosa egyike India négy vezető nagyvárosának. Híres kulturális örökségéről, gazdag hagyományokban, templomokban és műemlékekben. Ezek egyike a Valluvar Kottam, a költő síremléke, mely a tamilok csodálatos kultúráját is szimbolizálja. A Valluvar Kottam különleges tulajdonsága, hogy minden pillére alap nélküli. Az 1330 vers vésett gránit oszlopokon olvasható, a homlokzati csarnokban, a folyosókon és a hatalmas nézőtéren, mely több mint 4000 embert képes befogadni.
 
A legendás építész és szobrász, V. Ganapati Sthapati sokat tett az ősi tudomány értékeinek megőrzéséért, a hagyományos hindu építészetet képviselte a modern indiai társadalomban. Céljául tűzte ki, hogy helyreállítsa az ősi Vasztu-sásztra tanítását, az építészet és térrendezés szakrális művészetét. Dr. Sthapati matematikából diplomázott. Egyetemi kurzusokat tartott, és 1992-ben létrehozta a Vasztu Védikus Kutatási Alapítványt, mely a tervezők, mérnökök és mesteremberek tehetséges csoportja, akik együtt dolgoznak a Vasztu-sásztra inspirálta templomokon és más épületeken Indiában és külföldön.

„Ez a tudomány a finom energia anyagban és térben, anyagi formában való megnyilvánulásának örök folyamatával foglalkozik”

. A cél a jelen generáció megismertetése a klasszikus művészettel és építészettel, valamint ennek megőrzése a jövő számára. Ganapati Sthapati munkássága rendkívüli: több mint 600 templomot tervezett és épített Indiában és az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Szingapúrban, Malajziában, a Fidzsi-szigeteken, Srí Lankán és Kenyában. 

A Thirukural nem utal semmilyen vallásra, de már legelső verse Istent köszönti: „Az ábécé kezdő betűje az A, hasonlóan, Isten az első a világon.” Számos témakört érint, középpontjában mindig az erényes magatartás és a szeretet áll.

A tamil irodalom eme értékes gyöngyszemét már több mint 60 nyelvre lefordították. Ízelítőül néhány verse:
 
 
A tanulás ártalmatlan, komoly, értékes, 
minden más vagyon nem igazi gazdagság.
Mi haszna tanulmányaidnak, 
ha nem adod át magad Isten lába előtt.
 
Azok, akik átadták magukat Istennek, 
átszelik majd az élet nagy óceánját; mások nem.
  
Akik szeretnék, hogy ne gyötörjék őket fájdalmas reakciók, 
nem ártanak másoknak.
 
Van valami, ami erősebb, mint a karma? Mindig is meghatározó, 
a leküzdése érdekében szőtt különféle tervek ellenére.
 
A hús valamely test sebe,
aki ezt felismeri, hagyja abba annak evését.
 
Azt, aki nem hajlandó ölni, és visszautasítja a húst, 
minden élet a karjaiba zár, és főhajtással tiszteli.
 
Minden erő leghatalmasabbika, 
ha segítünk és figyelünk olyan embereket, akik jobbak, mint mi.
  
Más felesége iránti oktalan vágyódás nincs meg azokban, 
akik az erény és birtoklás kérdéseiben megvilágosodottak. 
 
Az összes ismert igazság között, semmi sem
jelentősebb, mint a hitelesség.
 
Külső tisztaságot víz által érhetsz el; 
belső tisztaságot nyilvánvaló igazmondással.
 
A vágy a mag, amely minden életben 
csalhatatlanul vezet az újraszületés ciklusában.
 
Az élet egy állandó lakás lenne? 
Ideiglenes menedék ebben a testben.
 
 

 

Kapcsolódó cikkek


 

Tovább olvasom

01 ápr

Az angol korona más gyémántjával ékeskedik

A Koh-i-Noor gyémánt illegálisan került Nagy-Britanniába, és jelenleg a királyi koronaékszerek között őrzik. Egy pakisztáni ügyvéd visszakövetelné országának, pedig a drágakő valójában Indiát illeti, több mint kétezer éve ott bányászták. Indiai üzletemberek egy csoportja is pereskedik, de a háttérben sokkal többről van szó. A gyarmattartó Anglia és a kizsákmányolt India valódi történelme sokkal érdekesebb, mint egy csupa szénatomból álló ásvány.

történelem kutatás ókori India
Az angol koronát ékesítő Koh-i-Noori gyémánt  Indiából "származik".

A Világosság hegyének is nevezték ezt az ovális alakú, tyúktojás nagyságú drágakövet. Indiai és perzsa uralkodók egyaránt birtokolták, de eredeti tulajdonosa egy templomban él. 625-ben Pulakesi király egyik nagy győzelme után köszönetként templomot emeltetett Bhadrakáli istennőnek, és neki ajánlotta a Koh-i-Noor gyémántot. Az ékszer lett a tradicionális harcművészetek védőszentjének, Bhadrakálinak a bal szeme. Amikor 1323-ban Ulugh kán legyőzte a hindu uralkodót, a gyémánt a Delhi Szultánságba került. Ettől kezdve csalás és lopás révén kézről kézre vándorolt, míg végre újra egy templomnak ajándékozták.

történelem kutatás ókori India
A Koh-i-Noor gyémánt eredendően a tradicionális harcművészetek védőszentjének, Bhadrakálinak bal szeme volt

A Koh-i-Noor  a 19. sz. elején Pandzsáb uralkodójának, Randzsit Szing Maharádzsnak a birtokába került, aki 1839-ben, a halálos ágyán, a gyémántot a híres orisszai templom urának, Dzsagannáthnak adományozta. A drágakő soha nem jutott el Dzsagannáth Puriba, a brit adminisztrátorok nem adták át a templomnak. 1849-ben, Pandzsáb bekebelezése után rátették a kezüket. Így már második alkalommal került el egy hindu templom tulajdonából. Megjegyzés: a "hivatalos" történet szerint a pnadzsábi uralkodó az angoloknak ajándékozta...

történelem kutatás ókori India
Jagannáth sohasem kapta meg a neki ajándékozott Koh-i-Noor gyémántot

Lord Randolph Churchill (Winston Churchill apja) azon államférfiak sokaságához tartozott, akik tudatában voltak, hogy a 19. századi Anglia a gyarmatok, különösen India kifosztásával emelkedhet magasra. Annak idején a parlamenti képviselőkhöz fordulva ezt mondta: „A legbuzgóbb figyelemmel kísérjék, a leggondosabban fejlesszék, a legegységesebben és lankadatlan elszántsággal őrizzék Hindusztán földjét és népét, a királynő koronájának legértékesebb gyöngyszemét, melynek birtoklása valamennyi gyarmati tulajdonunknál jobban növelte kis szigethazánk hatalmát, erőforrásait és jólétét…”

Nos, a fejlesztésről azért érdemes néhány szót szólni. A 19. század végén Nagy-Britannia fennhatósága alatt állt az indiai szubkontinens háromötöde, de a többi rész sem volt teljesen mentes a brit „tanácsadók” jelenlététől. David Arnold történész Tudomány, technológia és orvostudomány a gyarmati Indiában c. könyvében nyíltan kijelenti: „Több ellentmondást tartalmaz az a hit, hogy a britek képesek voltak Indiát korszerűsíteni és civilizálni. Leginkább az a meggyőződés ismétlődik, hogy az indiaiak felkészületlenek vagy alkalmatlanok voltak arra, hogy befogadják a modern tudomány előnyeit.”

Lényegében majdnem minden, amit India örökölt rokkant állapotú volt. Ez többek között magába foglalta a brit ihletésű civil szolgáltatásokat és az elektromos hálózatot is. A gyarmati uralom alatt bármely más ázsiai kolóniához képest Indiában volt a legmagasabb az analfabetizmus. A Delhi Egyetem kivételével az összes főbb oktatási intézmény a gyarmatosítás után jött létre.

Néhány adat, hogy a lakosság hány százaléka tudott írni-olvasni:
1900 – 7%
1920 – 9%
1940 – 15%
1947 – Az ország kivívta függetlenségét.
1960 – 28%
1980 – 40%
2000 – 62%
2015 – 74%

Összehasonlításként: a legfrissebb felmérések szerint az USA lakosságának 14%-a analfabéta, és 42 millió amerikai egyáltalán nem tud olvasni, tehát India az egykori gyarmati kiszolgáltatottságot figyelembe véve, egyáltalán nincs lemaradva.

történelem kutatás ókori India
Vivékánandna Szvámi nagy sikert aratott az első Világvallások Parlamentjén való felszólalásával.

Érdemes Szvámí Vivekánanda híres beszédét felidézni, aki 1893-ban, Chicagóban, a Világvallások Parlamentjén többek között ezt mondta:

„Mi azért jöttünk keletről, mert nap mint nap lekezelő módon azt mondták nekünk, hogy el kellene fogadni a kereszténységet, mert a keresztény nemzetek dúsgazdagok. Körülnéztünk, és látjuk Angliát, mint a világ leggazdagabb országát, amely a lábát 250 millió ázsiai nyakán tartja. Visszatekintünk a történelemben, és látjuk, hogy a spanyol vagyon felhalmozása Mexikó inváziójával kezdődött. Az ilyen jólét embertársaink torkának elvágásából származik. Ilyen áron a hinduk nem akarnak fellendülést.”

Kemény szavak? Nos, egy zseniális brit úriember, a bizonyos G.B.Shaw is hasonlóan fogalmazott:

„Egy angol sohasem jön zavarba az erkölcsi állásfoglalást illetőleg. Mint a szabadság és függetlenség bajnoka, meghódítja a fél világot, és ezt gyarmatosításnak nevezi. Ha új piacot akar silány manchesteri áruinak, egy hittérítőt küld, hogy a béke evangéliumát hirdesse. A bennszülöttek megölik a hittérítőt: ő fegyverben rohan a kereszténység védelmére, hódít érte, és azt állítja, hogy a piac az Ég jutalma!

 Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

04 márc

Hamlet, Buddha és a Biblia tanácsai a boldogsághoz

Februárban jelentette meg a Huffington Post azt a statisztikai elemzést, mely szerint az Egyesült Királyságban a hinduk a legboldogabbak. A hivatalos statisztikák azt mutatják, hogy a különböző valláshoz tartozó emberek örömtelibbek, mint azok, akik a „nem vallásos” rubrikát jelölték meg.

egészség hinduizmus kutatás
A boldogság fejben dől el.

A brit Nemzeti Statisztikai Hivatal csak olyan személyeket vizsgált, akik nagyon egészségesnek tartják magukat. Az összeállított adatok szerint a következő minősítést szerezték a különféle csoportok (pontok száma, a maximális 10-ből):
- Hinduk 7,57 
- Keresztények 7,47
- Szikhek 7,45 
- Buddhisták 7,41
- Az átlagember, aki sem nem vallásosnak, sem ateistának nem vallotta magát 7,38
​- Zsidók 7,37
- Muszlimok 7,33
- Bármely más vallás 7.26
Akik egyértelműen „nem vallásos”-nak nevezték magukat, a pontozás szerint a legboldogtalanabbak, csak 7,22 az elért eredményük. A jelentés több mint 300.000 felnőtt jóléti adatait elemezte az Egyesült Királyságban. A mintákat három év alatt, 2012-2015 között gyűjtötték.
 
Emellett, a felmérés olyan címszavakat is feltüntetett, mint „elégedettség az élettel” vagy „érdemes csinálni”, és a szorongás-t is rangsorolták.
Az elégedettek országos átlaga 7,5.
Arra a kérdésre, hogy hasznosnak tartod-e, amit csinálsz az életben 7,8 az átlag, a szorongásnál pedig meglepően alacsony, 2,9.

Félő, ha Magyarországon egy hasonló elemzést készítenének, rendkívül alacsony számadatok születnének. Szinte nemzeti vonássá vált a pesszimizmus, ezt bizonyítják a korábbi hasonló statisztikák. Rá lehet fogni a gazdasági válságra, a bizonytalanságra és sok más negatív körülményre.

Nagyon kevesen értik meg, hogy a boldogság és elégedettség soha nem külső dolgoktól függ, hanem kizárólag belső állapot. Voltaire kijelentése is ezt összegzi: „Úgy döntöttem, hogy boldog leszek, mert az nagyon egészséges”.
A hinduizmus alaptanítása, hogy azt valósítod meg, amire vágysz, és ha lelki értékek után kutatsz, akkor nem hat rád semmilyen anyagi nehézség, illetve könnyedén átléped a problémákat. Minden az elmében kezdődik, a vágyak kialakulása, a különféle dolgokról és személyekről kialakult vélemény ugyanúgy, mint a kitűzött célokért való küzdelem elhatározása.

Nincs a világon se jó, se rossz, a gondolkozás teszi azzá – mondja Hamlet, de a nagy amerikai transzcendentalista filozófus-író, Ralph Waldo Emerson is hasonlóan fogalmaz: "Az ember nem más, mint amit egész nap gondolt."
Mit mond a Biblia? „Ahogy az ember az ő szívében gondolkodik, olyan ő.” (Példabeszédek 23.7.) Buddha pedig így tanít: "Amit gondolunk, azzá leszünk." Marcus Aurelius, a filozófus császár is bölcsen megállapította: „Olyan az ember élete, amilyenné a gondolatai teszik.” Rudyard Kipling több mint 150 évvel ezelőtt arra figyelmeztetett: „A szó a legütősebb kábítószer, amit az emberiség valaha is használt."
Milyen igaza volt!


Kapcsolódó cikkek:

Tovább olvasom

1234
»

India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon