18 márc

Indiában már az időszámítás előtt pontos számításokat végeztek a matematikusok

"Kína és India jóval megelőzte a nyugati tudományt és technológiát, több száz évvel ezelőtt sokkal előbbre tartott, mint a nyugati gondolkodás" - jegyezte meg könnyedén Joseph Needman
Az előkelő brit tudós a Royal Society és a Brit Akadémia kitüntetettje, a Becsületrend tulajdonosa. Megjegyezték róla, hogy ő volt az egyetlen, aki e három címet egyszerre magáénak mondhatta. Más művei mellett megjelent egy érdekes esszé kötete, melyben India tudománytörténetével foglalkozik.
 
Ha az úgynevezett sötét középkort nézzük, az indiai tudomány abban az időben racionálisabb, mint Európában. Indiában soha nem működött inkvizíció, még hasonló szervezet létezése is elképzelhetetlen volt a kulturális sokszínűség mellett. Például senki sem ítélte el a tudós Árjabhatát csak azért, mert a Rahuk-Ketu mítoszt nem tartotta tudományosnak. A másik nagy matematikus, Brahmagupta kritikája sem volt hatással hírnevére, ragyogó matematikusként és csillagászként ismerik mind a mai napig.
 
R. Narazimha professzor egy kiváló tudós és űrhajózási mérnök, több olyan vezető nemzetközi akadémia tagja, mint a Royal Society vagy az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiája. Ő is arra a következtetésre jutott, hogy a klasszikus indiai tudomány valóban racionális, és ez a fajta ésszerűség nem ütközik a vallással. Azért küzd, hogy ezt a nyugati világ is elfogadja. Hasonló célkitűzéssel dolgozik G.G. Joseph, a Manchester Egyetem nyugalmazott professzora is. Küldetésének érzi, hogy felhívja a figyelmet Indiának a matematika történetében betöltött kiemelkedő szerepére. Könyve, A matematika nem-európai gyökerei is ezt bizonyítja.
 
Ha nem is a teljesség igényével, de érdemes néhány mondat erejéig bepillantani az óind matematika legnagyobbjainak munkásságába.

tudomány történelem ókori India
Kanád ácsarja és Newton. Amit ma Newton törvényeként ismerünk, valójában Kanád ácsarjától származik, kb.2500 évvel ezelőttről.


Kanád ácsárját tartják az atomelmélet atyjának. Fő műve, a Vaisésika-szútra i.e. 600 táján keletkezett. Közel 2500 évvel John Dalton előtt az atomokról és a molekulákról értekezik. Egyik tétele: Akció és reakció egyenlő és ellentétes irányú. Ismerős? Newton törvényként tanultuk az iskolában. A jeles történész, T.N. Colebrook azt mondta: „Összehasonlítva az európai tudósokkal Kanád és más indiai tudósok a globális mesterek ezen a területen."

tudomány történelem ókori India
Árjabhata, Newton másik "barátja". A PI értékét az ötödik században pontosan megállapította és az is tudta, hogy a Föld gömb alakú és egy fordulata 23 óra 56 perc és 4,01 másodpercig tart.


Árjabhata 476–550 között élt. Már 23 évesen az univerzum működését leíró matematikai rendszert alkotott, híres munkája az Árjabhatijam. Négy tizedesjegy pontossággal határozta meg a PI értékét. Matematikai csillagászati értekezésében azt állítja, hogy a Föld gömb alakú, forog a tengelye körül, és elliptikus pályán forog a Nap körül. Mindez 1000 évvel Kopernikusz és Galilei előtt! Azt is kiszámolta, hogy a föld egy fordulata 23 óra 56 perc és 4,01 másodpercig tart, amely egybeesik a modern értékekkel 23 óra 56 perc 4,091 másodperc. Galileit 1633-ban az inkvizíció elé idézték, és rákényszerítették, hogy vonja vissza a Föld mozgására vonatkozó tanait.
 
A klasszikus indiai tudósok nem rendelkeztek mély szentírási ismeretekkel, de sokan közülük, mint például Nilakantha kiváló védikus szaktekintély is volt. Valójában sok indiai tudós munkáit, még csak nem is ismerjük.

tudomány történelem ókori India
Mádhava (1340-1425)
A PI értékét meghatározó
matematikai sorozat felfedezője

Mádhavát, az indiai matematikust (1340-1425) ma már elismeri a Nemzetközi Matematika Tanács, és már megváltoztatta a nevét a PI értékét meghatározó matematikai sorozatnak. De erre is sokat kellett várni… A korábban Gregory-Leibniz néven használt matematikai sor, ma már Mádhava-Gregory sor. Szangamagrámi Mádhava már a 14. században ismerte azt, amit 1668-ban újra felfedezett Európában a skót James Gregory, majd Leibniz. Mádhava a keralai csillagászati-matematikai iskola alapítója volt. Munkái versekben íródtak. A Mádhava-Newton-sor a szinusz és koszinusz értékek közelítésére vonatkozik, 300 évvel Newton előtt! Európába jezsuita misszionáriusok és kereskedők révén juthatott, először az iszlám világ arab tudósaihoz, majd a nyugati kutatókhoz, továbbadva india bölcsességét.

Kapcsolódó cikkek:

Tovább olvasom

25 jan

Lopott szappanból készül a kiállítás az indiai börtönben

Agra  a világörökség részeként számon tartott  Vörös Erőd és a Tádzs Mahal révén India egyik legismertebb városa. A helyi sajtó címlapsztorija nemrégiben a Tadzs Mahal helyett azonban a központi börtön egyik fogvatartottjáról  szólt. Firoz Khan cellájában az egyetlen képlékeny anyagból, szappanból farag gyönyörű szobrokat. A hír azért is szenzációs, mert muzulmánként a hindu alapműveknek számító Rámájana és a Mahábhárata, valamint az indiai történelem egyéb kulcsfiguráit formázza meg.

történelem hinduizmus világörökség karma érdekes
Hindu Pantheon és az indiai történelem kulcsfigurái indiai börtönben jelentek meg - szappanból.

Egy emberrablási ügyben ítélték szabadságvesztésre a 35 éves férfit, aki az első napok nyomott hangulata után munkába fogott. Méghozzá nem is akármilyen eredménnyel. Egyrészt a témaválasztás, másrészt a kivitelezés révén hamarosan felfigyeltek rá. A börtönben is minden évben megtartják a Dívali pudzsát, a fény ünnepét, vagyis a jó győzelmét a gonosz fölött. Talán abban is reménykednek, hogy az elítéltek számára ez terápiás hatással is lehet. Az ünnepre Firoz Khan készítette a gyönyörű istenszobrokat.

Egy tucat szép faragás került már ki a keze alól, beleértve Ráma hívének, a híres Hanumánnak a fegyverét, egy gyönyörű buzogányt vagy a híres oroszlános Asóka pillért is. Asóka felirattal díszített oszlopának egy másolata nálunk is látható a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Asóka kegyetlen, véres kezű uralkodóként kezdte hatalma gyakorlását az i.e. 3. században, de miután rádöbbent tettei borzalmas következményeire, jó útra tért. Olyannyira, hogy nemcsak a háborúzást hagyta abba, de hittel vallotta, hogy csakis az önmagunk felett aratott győzelem az igazi siker. A nem ártás elvét gyakorolva vegetáriánus lett, és számos erkölcsi tanács mellett törvénybe foglalta az állatok védelmét is. 

Egy üzletember elrablása miatt kerültem börtönbe – mondta Firoz Khan. – Eleinte depressziós voltam, majd egy lelki gyakorlatokat folytató rabtársam megmutatta a helyes utat, így képes voltam bocsánatot kérni az Úrtól. Néhány napon belül elkezdtem a szappanlopást… 

Hobbijának csupán fogvatartott társait fizették meg az árát. Minden reggel keresték a szappanokat, mialatt ő újabb és újabb ravasz ötleteket talált ki azok begyűjtésére. De mivel Firoz művészete lenyűgözte az összes többi rabot, így megbocsátották neki.

Lenyűgöző tehetsége nagy hatással volt a börtönhatóság képviselőire is, ezért úgy döntöttek, hogy támogatják, és alkotásait bemutatják magasabb fórumokon. „Egyszerűen zseniális, teljesen meglepett minket. Órákon át ül a sarokban, és dolgozik – mondta a börtönőr, L.S. Ratnakar. – Bár hibázott ifjúkorában, de meg kell adni a lehetőséget, hogy kijavítsa azt.” Ratnakar felvette a kapcsolatot két civil szervezettel, hogy támogassák Firozt, aki azóta már egy nemzeti díjat is kapott.

Kapcsolódó cikkek:


 

Tovább olvasom

19 szept

Az európai kultúra bölcsője

Mark Twain Indiát az emberiség bölcsőjének és a történelem anyjának nevezte. Egy frissen megjelent könyv apropóján vált újra aktuálissá ez az izgalmas téma. E hónap elején jelent meg dr. Alok Kumár, a new york-i Oswego Egyetem fizika professzorának A tudomány története a világ kultúráiban című könyve. Nem ez az első könyve ebben a témában. Korábban is nagy sikert aratott az ősi hindu tudományról szóló munkájával. Dr. Alok Kumár igazán különleges egyéniség, aki elnyerte a német Humboldt Alapítvány és a NASA ösztöndíját, tanári munkájával kancellári nívódíjat, tudományos és alkotó tevékenységével és kutatásaival az Oswego Egyetem elnöki díját. Lássuk hát, szerinte hogyan is alakult a tudomány a világ kultúrájában.

filozófia történelem ókori India kultúra
India még ma is élő tradicionális oktatási formája a "gurukula", ahol az asramba beköltözött tanoncok általános műveltségéért szakavatott tanítók, guruk felelnek. A több évezredes tradíció élő továbböröklődésének hatékony formája.  Fotó: Leveles Zoltán 

.

Kellár Márta tollából

Barangolás a szürkehályog műtéttől az e-mail-ig

filozófia történelem ókori India kultúra
Dr. Alok Kumár, A tudomány története
a világ kultúráiban
c. köny szerzője. 
Elnyerte a német Humboldt Alapítvány
és a NASA ösztöndíját, tanári munká-
jával kancellári nívódíjat, tudományos
és alkotó tevékenységével és kutatá-
saival az Oswego Egyetem elnöki díját.
 

Dr. Alok Kumár az európai tudományos „felfedezések” eredetét kutatja. Bebizonyítja, hogy ezek közül sok jóval korábbi civilizációkból származik, Kínából, Perzsiából, Babilóniából vagy Indiából. A társszerző Scott L. Montgomery, a Washington Egyetem professzora. A szerzőpáros számára fontos volt a könyv indirekt mondanivalója is, miszerint a valódi tudományos gondolkodás és a tanulás nem öncélú, évezredek ősi kultúrái szerte a világon arra törekedtek, hogy az embereket közelebb hozzák a Legfelsőbbhöz. Ahogy Einstein is kijelentette annak idején: „A tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak.”

Kumár professzor szerint: „Mindezek a kultúrák tudományos és technológiai eszközöket használtak, hogy fokozzák a teremtésről és a Teremtőről szóló tudást.” Ismét Einsteint idézve: „Minden vallás, művészet és tudomány egyazon fának a különböző ágai. Ezeknek a törekvéseknek a célja az emberi élet nemesítése…”

Hosszú az a lista, mely feltünteti, mi mindent köszönhet a tudomány az ősi indiai civilizációnak. Többek között az atomelmélet, a trigonometrikus függvények, a nulla fogalma, a csillagászat, a heliocentrikus világkép, a navigáció, a hajózástan művészete, a plasztikai sebészet, a várostervezés, az első egyetem mind ősi indiai gyökerekre vezethető vissza. Az ájurvéda tudósai részletes anatómiai és sebészeti ismeretekkel rendelkeztek. Az acélgyártás kezdete szintén Indiához fűződik, elsőként alkalmaztak különleges kohászati ​​eljárást. Évszázados néhány esetben évezredes tudományos tényekről van szó, mielőtt azokat újra felfedezték, illetve elfogadták Európában. Az olvasót ugyancsak elgondolkoztatja az ókortól napjainkig tartó adatok meglepő sokasága. Emellett dr. Kumár a hindu gyakorlatot, a jógát, ájurvédát és a vegetariánizmust a modern problémák megoldási lehetőségeként is tárgyalja.

filozófia történelem ókori India kultúra
Az 5000 évvel ezelőtti Mahábhárata történelmi esemény ábrázolása Ellórában. A Kailász templomban található gyönyörű faragvány a világ legnagyobb monolitjét díszíti. A hét generáción át faragott óriási sziklatemplom a VIII. században készült el.  Fotó: Leveles Zoltán

Olvashatunk arról is, hogy India fölénye a tudomány és a technológia terén az ókorban elismert volt, és a tudósok nagy távolságokat utaztak, hogy tanuljanak a hindu mesterektől és guruktól. Napjainkban a nemzetközi tudományos közösség jelentése szerint Indiának van a harmadik legnagyobb tudósközössége a világon. Amerikai felmérés pedig azt igazolja, hogy indiaiak alkotják a legnagyobb kisebbséget a tudósok közösségében az USA-ban. Tehát a múlt eredményei folytatódnak. Erről ritkán olvashatunk, mint ahogy azt is kevesen tudják, hogy például a naponta használt elektromos levelezésünket az indiai Siva Ayyadurai álmodta meg először.

Néhány vélemény Az ősi hindu tudomány c. könyvről

Dr. Ronald A. Brown, nyugállományú fizika professzor:

 „Tagadhatatlan és igazolt Kumár dokumentációjának ténybeli pontossága. A könyv hiánypótló szerepet tölt be a tudomány történetében. Egy részletesebb és teljesebb képet kapunk a tudomány és a matematika legkorábbi kezdeteiről, amely megelőzte az ókori görögöket is.”

Maria Wirth, német indológus:

„A legtöbb nyugati számára az ókori világ Görögországgal zárul. Kíváncsi vagyok, vajon az ősi India hatalmas kultúrájának figyelmen kívül hagyása szándékos vagy csak tudatlanságból ered-e. (…) a brit oktatási rendszer sikeresen ábrázolta az ősi hagyományt méltatlanul. Itt az ideje, hogy az igazság kiderüljön.”

John Kares Smith, a kommunikációs tanulmányok professzora, New York: 

„Újra találkoznia kell Keletnek és Nyugatnak. Dr. Alok Kumár teljesíti ezt. Közülünk hányan is bólintottak vagy hajtottak térdet a görögök és a 18. századi felvilágosodás előtt, így hozva létre és táplálva a tudományt. E könyv annak van szentelve, amit kihagytak. ... a védikus kultúra, az ősi hindu tudás jelentősen hozzájárulhat a tudományokhoz. Van egy csodálatos fejezet a jógáról is. A könyv a szintézis remekműve, az, ami hosszú ideje hiányzott, de sajnos mindeddig nagyon elhanyagolt volt.”

Scott L. Montgomery, tudománytörténész, Washington Egyetem:

„Az ókori India szerteágazó tudománya rendkívül gazdag, és olyan téma, amit túl gyakran figyelmen kívül hagynak, pedig egy központi helyet érdemel a történelem modern kutatásakor. Ezt a szerepet tölti be Alok Kumár kiváló munkája, mely hatalmas szolgáltatás a tudományos és oktatási közösségek számára. Megalapozott, széleskörű kutatás, mégis könnyen követhető gondolatiság jellemzi.”

Kapcsolódó cikkek:

Tovább olvasom

04 jún

Koronázás a világ legnagyobb demokráciájában - a mesés kelet napjainkban

A dél-indiai Karnataka állam egykori Maiszúra (Mysore) királyságának 600 éves Vadijar-dinasztiája örökös nélkül maradt. A gyermektelen özvegy ezért örökbe fogadta unokaöccsét, egy 23 éves közgazdász végzettségű fiatalembert, akit az elmúlt napokban szenteltek fel a dinasztia 23. maharadzsájává. 

történelem indiai filmek érdekes
Koronázás a világ legnagyobb demokráciájában. Mysore városának 23 éves maharadzsája lett.

India 1947-ben vált függetlenné, megváltozott a társadalom felépítése, de a maharadzsák még ma is a nagy tiszteletnek örvendenek. Maiszúra királyságát a több mint ötszáz hasonló hercegséggel együtt beolvasztották a szövetségi államba.

A 17. században éppen harc dúlt a Wadiyar-dinasztia és egy másik hercegség között. Srirangapatna hercegnője, amikor elfoglalták országát, nem adta meg magát, inkább a halálba menekült, de még előtte megátkozta a Wadiyar-dinasztiát hogy mindig legyenek gyermektelenek. Úgy tűnik, az átok beteljesedett, a mostani címzetes uralkodót is az özvegy hercegné fogadta örökbe.

történelem indiai filmek érdekes
Mysore (Maiszúra ) palotája egészen biztosan a világ egyik legszebb és legpazarabb épülete.


 
Az üvegablakairól, tükreiről, a tömör ezüst ajtókról, márvány és mahagóni faragásokról, ezüst trónjáról, csodálatos kertjeiről méltán híres maiszúrai palota az egyik leghíresebb turisztikai látványosság. A komplexumban tizenkét hindu templom is megtalálható. A palota termei néhány napig zárva voltak a látogatók elől, amíg az ünnepélyes beiktatási ceremónia folyt. 40 pap, Bhagavad-gítá idézetek, virágfüzérek, védikus mantrák zengése jellemezte a címzetes maharadzsa beiktatásának ünnepét. A királyi család tagjai mellett számos politikus és más előkelőség volt jelen.
Jaduvi Krisnadatta Csamaradzsa Vadija a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy szeretné megőrizni elődei örökségét. A dinasztia mindig híres volt a társadalmi és gazdasági reformjairól. A tiszteletbeli király ősszel visszatér az Egyesült Államokba, hogy befejezze egyetemi tanulmányait.

történelem indiai filmek érdekes
Szemet szemért, fogat fogért: India két leigázójának küzdelmében az angol hadsereg Srirangapatnában végez Tipu szultánnal, így a sok évszázados muszlim elnyomást átvehette az angol gyarmatosítás.


 
Maiszúra királyságának történelme összefonódik a kegyetlenségéről híres Tipu szultán hódításával (1782-1799). A 17 évig tartó rezsimet elsősorban katonai és gazdasági terror jellemezte, egész városokat szó szerint földig rombolt, égetett fel.
Egyik levelében azzal dicsekedett, hogy parancsára 40.000 foglyot erőszakkal iszlám hitre térítettek, majd beépítették hadseregének alakulataiba. A csaták során ártatlan törzseket élő pajzsként használt.
A becslések szerint nyolcezer templomot pusztított el Dél-Indiában. Tipu nem titkolta gyűlöletét a „hitetlenek”, mind a hinduk, mind a keresztények iránt.
Annyira rémisztő uralmat gyakorolt, hogy több száz templom papja családjával együtt elmenekült. Egyes templomokat levelekkel borítottak be, hogy elrejtsék. Tipu közeledésének hírére a híres Omkareshvara templom tornyát eltávolították, és a helyére egy kupolát raktak, ezáltal messziről úgy nézett ki, mint egy mecset. Tipu szultán csatában esett el, halála előestéjén, már csak két hindu templom volt, amelyben naponta végeztek szertartást.

Rövid film Mysore maharadzsájának megkoronázásáról.

Tovább olvasom

1234
»

India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon