21 máj

A reinkarnáció definíciója Balzac szerint

Május 20-a Balzac születésnapja. 2015-ben lenne 216 éves.  Illő emlékezni erre a különös személyiségre, aki Seraphita című regényében költői módon fogalmazza meg az egyik legfontosabb filozófiai gondolatot, a lélekvándorlás fogalmát.
 

reinkarnáció filozófia hírességek hinduizmus
"Életünk során kifejlődő erényeink korábbi életeinket összekötő láthatatlan szálak - mely létezésekre a szellem emlékszik csupán, mert az anyagnak nem lehetnek lelki emlékei." 
Honoré De Balzac

Balzacról minden tankönyv először azt jegyzi meg, hogy ő a francia realista regény legnagyobb alakja. Pedig magánélete inkább szürreális keretek közt folyt, a végletek között mozgott. Szülei nevelőintézetbe, majd egy szerzetesrend internátusába adták, azután jogot tanult. Később nagy lendülettel belekezdett egy-egy vállalkozásba, s ugyanolyan lendülettel bele is bukott, legyen az nyomda, fakereskedés, bányászat stb. A hírnév hamar rátalál, napi 16 órát dolgozik, elképesztő munkatempóját adósságai is fokozzák. Szereplőinek legfőbb mozgatórugója a vagyon, így rendkívül hiteles képet fest az egyre elmagányosodó, a pénz rabságában vergődő emberről.
 
Seraphita című regényének méltán híres soraival emlékezünk rá.
 
„Ki tudja, hányszor ölt hús-vér formát a mennyek örököse, mielőtt megérti a Lelki Világ értékeit? Egy egész élet jámborsága és erényessége kell ahhoz, hogy az előző élet bűneit jóvátegye az ember. A bensőnkben lassanként kibontakozó erény képezi azt a láthatatlan kapcsot, ami összefűzi létezéseinket – azokat az életeket, amikre csak a lélek emlékezhet, hiszen az anyag nem emlékezhet lelki élményére. Az emberi géniusz forrásának titka a múltnak a jelenig tartó, végeérhetetlen folytonossága.”

Tovább olvasom

20 máj

Használtruha biznisz és vidám kacagás

Több díjat is elnyert Meghna Gupta rövidfilmje, mely egy különös indiai üzembe vezeti a nézőt. Egy olyan használtruha üzembe, ahol a tonnaszám érkező használtruhát újra feldolgozzák. Hallhatjuk az indiai nők véleményét a nyugati öltözködéssel kapcsolatban, de leginkább az a szívből fakadó kacagás gondolkoztatja el a nézőt, mely végigkíséri ezt a nem egészen negyedórát. Dokumentumfilm vagy környezetvédelmi propaganda, szatíra, esetleg filozófiai mű? Nos, mindez igaz rá. Mint ahogyan az is, hogy mélyen elgondolkodtat.

indiai filmek filozófia környezetvédelem üzlet indiai ruhák

A film címe Unravel (Kibogoz). A szó ugyanakkor azt is jelenti: szálakra bontani, s pontosan ez történik azzal a mérhetetlen használt ruhamennyiséggel, melyet nyugatról Indiába szállítanak, és ott újrahasznosítják. Évente 100 ezer tonna használt ruha érkezik az észak-indiai Panipatba, mely egy álmos kisváros Észak-Indiában, és az egyetlen hely a világon, ahonnét fonalat kapunk vissza. A szétbontott és színek szerint szétválogatott textíliákból pokrócokat is szőnek, melyeket nyugaton értékesítenek.

Meghna Gupta humorral és együttérzéssel fűszerezett dokumentumfilmje számos nemzetközi díjat nyert, többek között első a tokiói Short Shorts Filmfesztiválon, a Mentsd meg a Földet! versenyen, J-WAVE díjat kapott a legjobb rövidfilm kategóriában és közönségdíjas is.

A nyugaton levetett ruhák hatalmas bálákban hajókon érkeznek Indiába. A képzelet és a pletykák különféle válaszokat gyártanak arra a kérdésre: Vajon miért dobják el a Föld egyik felén ezt a rengeteg ruhaneműt, melynek nagy része alig használt, teljesen újszerű. Sokan úgy gondolják, nincs elég víz nyugaton, nem tudják kimosni és kiteregetni a ruhákat , vagy ugyanolyan drága, mint a ruha, teszi hozzá egy szép fiatal lány, ezért csak néhányszor veszik fel, majd eldobják.

–  Nem tudom elképzelni, mi másért áradna ide – és újra csak kacagnak a nők.

indiai filmek filozófia környezetvédelem üzlet indiai ruhák
"Ki tudja? Talán csak nem szeretik mosni a ruháikat."

Fogalmam sincs, mért csinálják – mosolyog egy asszony.

– Tetszenek a külföldi hölgyek, igazán jól néznek ki – mondja minden irigység nélkül egy másik fiatal lány, miközben válogatja a ruhákat. Ahogy nevet látszik gyönyörű fogsora, mely beillene egy fogpaszta reklámba.

­

Ezek mind újnak tűnnek –, mondja, miközben nevetve felpróbál egy fehér, bokáig érő szép használtruhát. Nagyon jó a hangulat, semmiféle irigység nem érződik, bár van, aki megjegyzi:

– Mindig szerettem volna tudni, hogy valójában mit szeretnek a nyugati emberek. Valaki megjegyzi, hogy a Discovery Channelen már megnézte.

– Mindenféle fura darabot kapunk, olyat is, amit soha nem láttam azelőtt.

– Nem értem, hogyan veszik fel ezeket, nevetésre ösztönöz némelyik.

– Akkora nadrágot is látni, hogy négyen beleférnek… Mit ehetnek, hogy ilyen kövérek? – alig tudja végigmondani, úgy hahotázik.

– Néha találunk egész kedves darabokat – mutat egy szép szoknyára –, úgy érzem, szívesen átölelném azt, aki ilyet hord – közli most fényes mosollyal a megszólított.

Felvetődik az is, hogy a bugyin levő gyöngyök és bizsu kövek elég furák, kényelmetlenek, talán ennek viseletére kényszerítik a szegényeket? Válogatás közben folyamatos csacsogás és nevetés hangzik, árad a jókedv.

– Ezek a ruhák drágák lehetnek, az emberek biztosan gazdagok, és inkább kidobják, majd sok pénzért újat vesznek.

–  A nyugati hölgyeket tisztelik, Isten jó életet adott nekik, sokszor elgondolom, vajon milyenek lennének, ha itt élnének? Egész nap ezekkel a ruhákkal dolgozom, közben ilyenre is gondolok.

A film vége felé megszólal egyikük férje is:

– Öltöztetsz másokat, a nap végén pedig olyan gyönyörű leszel, mint amilyennek Isten megteremtett. Minden embernek megvan a természetes szépsége.

– Szeretnék egyszer elmenni külföldre és ilyen ruhákat hordani ­– szól közbe valaki, mire a férfi folytatja, közben felesége boldogan mosolyog:

– Ez a sorssal kapcsolatos, Isten talán ennyit írt elő számunkra. Légy boldog a mindennapi kenyérrel, míg el nem éred Isten lakhelyét.

Az anyák mellett sokszor ott játszadoznak, s a ruhatengerben hempergőznek a gyerekeik. Együtt vannak anyjukkal, akik a munka után kézen fogva vezetik vagy karjukon viszik kisgyermekeiket, szép színes ruháikban nyugodtan sétálva hazafelé.

–  Egyszer szeretném látni Amerikát, hogyan viselik ezeket a ruhákat az ott élő nők… – mondja egyikük. De a nézőben önkéntelenül felmerül a gondolat: Vajon akkor megmaradna-e ez az őszinte, szívből jövő mosoly e lányok és asszonyok ajkán?

A Unravel c. film rövid trailerje itt megnézhatő. Használtruha és minden, amit eszedbe juttat. 

Ugyancsak érdekesek a nézői vélemények, érdemes beleolvasni:

  • Nagyon érzékenyen elkészített film. Az itt szereplő nők rendkívül bölcsek. (Heather, Nova Scotia, Kanada)

  • Nem tudtam, sírjak-e vagy nevessek… (Dian)

  • Amikor megjelenik a textil pazarlása a mi gazdag nyugati életünkben, nagy árat kell fizetni érte. Olyan ár ez, amit a férjem és én nem vagyunk hajlandók megadni. …a túlzott fogyasztás fenntarthatatlan. (Karen, Ausztrália)

  • Ez egy zseniális rövidfilm, köszönöm. Úgy gondolom, hogy a filmben szereplő nők igazán szépek és koruktól függetlenül bölcsek. Nincs rajtuk smink, nincs divatos blúzuk és ékszereik, de a mosolyuk azt mondja, hogy boldogok és elégedett emberek. (Katalin, Hungary)

  • Gyönyörű alkotás, emlékeztet, miért kezdtem írni az etikus divatról és a fenntartható életformáról sok-sok évvel ezelőtt. Köszönöm, ezt az elgondolkodtató filmet. (Jennifer)

  • Igazán lenyűgöző rövid dokumentumfilm, amely kötetnyit beszél arról, hogyan látják mások a mi társadalmunkat. (Steve)

  • A rendező kevesebb, mint 15 perc alatt kinyitja a szemünket, nem lep meg, hogy számos díjat nyert. (Kathryn)

  • Zseniálisan egyszerű. Költői. Felvilágosítás 14 percben. (Geoff)

  • Hihetetlen. Megtudná mutatni a forgatócsoport a magánéletüket is? A családot, a gyerekeket és a barátokat? (Xi)

  • Ritkán dobok el ruhát, kivéve, ha már elhasználódott vagy már nem jó. Annyira örülök, ha arra gondolok, talán Panipatba kerül, és Reshma fogja rendezni. (Jane)

  • Elképesztő és elgondolkodtató munka. Egyszerűen hihetetlen  ezeknek a dolgozó  embereknek a szemével nézni a társadalmunkat.  Ők azok, akik bölcsek és gyönyörűek. (cucicucicoo)

  • Milyen nagy film - Milyen gyönyörű nők! Ez egy magával ragadó alkotás. Látva ezeket a ruhákat, melyeket nem sokat koptattak, megérthetjük, mennyire pazarló a társadalom kis része. (Susanna)

  • Emlékezni fogok erre a videóra legközelebb, ha el akarok dobni vagy venni akarok valamit.  Köszönöm. (Sacha)

  • Milyen érdekes dokumentumfilm! Látni, hogy eldobott ruháikon keresztül mások hogyan látják az amerikaiakat. (Kellie McKinney)

  • Szuper, tetszik! Néhány ártatlan kérdés, ami mélyen elgondolkodtató. (Joyashree)

Tovább olvasom

19 máj

David Cameron a hinduizmusból merít ihletet

David Cameron rendkívül elismerően beszélt India kultúrájáról a választási kampánya során. Ne legyünk azért teljesen naívak. Bevándorláspolitika ide, vagy oda, az Egyesült Királyság az egymilliós létszámú indiai származású népességének szavazatai bizony sokat nyomnak a latban. Vajon mi marad az indiai kultúra dicsőítéséből az elsöprő választási győzelem után?

hírességek hinduizmus pudzsa
David Cameron a hinduizmusból merít ihletet -
legalábbis a választási kampány ideje alatt

Nagy-Britanniának ihletet kell merítenie a hinduizmusból, ha azt akarja, hogy jobban menjenek a dolgok – mondta nemrégiben David Cameron, brit miniszterelnök. Cameron, aki már háromszor járt Indiában, méltatta a nagy indiai eposzt, a Rámájanát is, és „a 21 század nagy partnerségéről” beszélt Indiával kapcsolatban.

Természetesen volt, akinél mindez mosolyt váltott ki, hiszen nem is olyan régen, Nagy-Britannia még egy gyarmatosító nagyhatalomként volt partner. De változnak az idők, a történelem lapjain most India jelentkezik feltörekvő gazdasági hatalomként és hatalmas felvevőpiaccal, ami szintén vonzó a befektetők számára. Érdekes fricska, hogy olyan nagy anglol státusz szimbólumok, mint a Jaguár és a Land Rover indiai cég kezében van. A valamikori gyarmat kivásárolta Anglia büszkeségeit.

Mindenesetre a többség jóleső érzéssel nyugtázta David Cameron szavait, amikor azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyságban is tanulhatnak a Rámájana csodálatos epikus soraiból, melyek fontosak még a modern időkben is.

„Ha megnézem a Rámájanát és a hindu vallást, megértem, hogy milyen lényeges a család szerepe, miért fontos a közösség, milyen elengedhetetlen az önkéntes szolgálat – ezek mind azon értékeket, amelyekre hazánkban is nagy szükség van.”

Ünnepeljük ezeket az értékeket, mondta, majd hozzátette: „Nekem a brit hindu értékek a legfontosabbak, mint a dharma, a helyes magatartás.”

Vajon David Cameron tisztában van azzal, hogy a dharma, pontosabban a szanátana-dharma szanszkrit kifejezés az élőlény Isten iránti örök kötelességét jelenti? A felekezeti hovatartozástól függetlenés a valláson túli istenszeretetet, tágabb értelemben minden élőlény szeretetteljes szolgálatát? Olyan magatartást, életformát, amely az univerzum minden élőlényére vonatkozik, mindegy, milyen korban és hol születik meg? Lehet miniszterelnök vagy szegény utcaseprő, a szanátana-dharma rá is vonatkozik. Vajon mit szólna hozzá David Cameron?

hírességek hinduizmus pudzsa
David Cameron a dívali hindu ünnepen indítja útjára a Hindu enciklopédiát. 

hírességek hinduizmus pudzsa
David Cameron hindu púdzsát mutat be. Ezen a gyönyörű szertartáson a hívek virágot és füstölőt ajánlanak fel az oltár előtt, vagy éppen a folyónak.

Tovább olvasom

18 máj

Indiai közlekedés: mindig ez a játék!

Az indiai közlekedés bravúrjait nyilván nem kell bemutatnunk. A repülőgép landolása után, amikor mindenkinek megvan a maga baja, álmos, fáradt, kultúrsokk és hasonlók, egyszercsak elkezdődik a valódi rémálom. Elindul a taxi! Mintha lepöccintenék egy sípálya tetejéről, aztán lesz, ami lesz. Az adrenalin- és a játékfüggők viszont vidámparki élményként élik meg. Mint ahogyan például az India Hangja stábja is. Készítettünk ezért Keralában egy négyperces számítógépes játékélményt az indiai közlekedésről. Kellemes szórakozást hozzá!

közlekedés indiai filmek

A címet egy himalájai sofőrünk vezetés közbeni elszólásából vettük: Az élet egy utazás, melyen mindenre fel kell készülni...

Tovább olvasom

17 máj

Obama szerint mennyei blues őrület van Odaát

B.B. King, a blues király halálának napján Barack Obama azt találta mondani, hogy „ma este őrületes blues buli lesz a mennyekben”. Az India Hangja utána járt, hogy Obama szokatlan megjegyzésének lehet-e reális alapja. Tényleg, lehet a mennyekben bluesolni? Ha igen, akkor biztosan egyetlen blues zenész sem áll meg a mennyország kapujáig. Kérdés, hogy beléphet-e? Nézzük, mit mondanak erre az indiai bölcsek.

ahimsza zene halál

Hogy közös nevezőre jussunk, nevezzük most a mennyországot lelki égnek, odaátnak vagy Isten Országának, antianyagú világnak – helyettesítse be mindenki a számára legkedvesebb szókapcsolatot. A menny kifejezés ugyanis különböző jelentéssel bír az indiai és az európai kultúrkörnyezetben. Az óind hitvilágban a menny meghatározás inkább kozmológiai irányultságú, s nem igazán Isten országára értendő. Ne menjünk most ebbe bele, hogy témánknál maradhassunk. A mennyország óind értelmezéséről részletesebben korábbi cikkünkben olvashat.

Az kérdés tehát az, hogy szólhat-e Odaát a blues vagy sem. Az indiai bölcsek szerint az anyagi világ a lelki világ eltorzult tükörképe. E szerint a gondolat szerint az anyagi világban minden létező dolog létezik Odaát is. Megfordítva: csak olyan dolog létezhet az anyagi világban, ami Odaát is létezik, egy fontos különbséggel. Amíg Odaát minden harmonikus, hiszen önzetlen és a Legfelsőbb iránti odaadással teli, addig a mi lenti világunkban eltorzultan léteznek a dolgok. Odaát az jelent örömöt, ha a másiknak jó. Ez itt is létező érzés, de többnyire eltorzult formában. Az önzetlenség eltorzult formája a mindent elrontó irigység. Ugyanaz az érzés, de ellentétes minőségű. Mint a matematikában a +2 és a -2. Ugyanakkora érték, de ellentétes előjelű, éppen ezért ellentétes hatású. Amennyiben valaki már idelenn megszabadul az irigységtől, és szívből örül más sikereinek, boldogságának, akkor ebből az érzésből már érvényes útlevéllel rendelkezik. Az Odaátra érvényes vízum pedig az, ha mindent a Legfelsőbbel kapcsolatban látunk. Ugyanilyen ellentétpár a szeretet és a kéj. Ami odaát istenszeretet, idelenn kéj.  Vagy ami odaát a dolgok örömmel való elfogadása, az idelenn saját beteljesületlen vágyainkból fakadó magatehetetlen düh. A cél az, hogy idelenn kifejlesszük az odaáti tulajdonságainkat és aszerint éljünk. Akkor már idelenn mennyei életünk lesz.

ahimsza zene halál

Térjünk vissza a zenéhez. Zenének is lennie kell Odaát, hiszen idelenn is létezik. A korábbi gondolatmenetet követve, a zene odaát az élet szépségét zengi, és a Legfelsőbb örömét szolgálja, idelenn pedig sokszor öncélú, csupán szórakoztató vagy nihilista, esetleg magamutogató. Gyorsan hozzátenném, hogy idelenn is szolgálhatja a zene a világ és a Legfelsőbb szépségeinek dicsőítését. Ebben az esetben, bár a Földön szól, az a zene már nem földi, hanem égi.

Következő kérdésünk, hogy odaát milyen zenei stílusok lehetnek jelen, illetve, hogy lehet-e a mennyekben bluesolni? Nos, konkrétan egyetlen tradíció sem tudja erre a választ, így az óind szakirodalom sem. Viszont kikövetkeztethetjük. Ha belegondolunk, akkor az orgonamuzsika vagy a templomi kórusművek is egy-egy zenei stílust képviselnek. Nem azért tartjuk égi zenének, mert zenei zsenik csodálatos hangszereken játsszák, vagy több száz fős kórus énekli, hanem a mű szerzőjének és előadóinak indíttatása miatt. Lehet, hogy az égi zene egy templomban szólal meg, de az is lehet, hogy valahol a természet ölén, vagy egy sportcsarnokban. Nyilvánvalóan az is lehetséges, hogy valahol Odaát.

Végkövetkeztetés: hogy milyen zene szólal meg odaát, nem a zenei stílustól, hanem az előadó és a zenei mű indíttatásától függ. Azt pedig, hogy melyik zenésznek mi lakik a szívében, két személy tudja igazán. Saját maga a zenész és a Legfelsőbb. Az utóbbi viszont tévedhetetlenül tudja. Vagyis: nem kizárt, hogy blues zene is szólhat odaát.

A lenti videó nem odaát készült. Pontosabban odaát, a  tengeren túl - a Fehér Házban. Egy dolog, hogy Obama hosszas unszolás után együtt bluesol BB Kinggel, de a színpadon van Mick Jagger, Buddy Guy és Jeff Beck is.

Kapcsolódó cikk: Meghalt B.B. King - úgy, ahogyan akarta

Tovább olvasom


India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon