31 márc

Egy hithű muzulmán a szent tehenek védelmében

ahimszaEgy olyan időszakban, amikor sok bollywoodi híresség és politikus bírálta a marha- és tehén levágásának tilalmát, a muszlim Faiz Khan a tehenek életéért küzd.  A 34 éves aktivista szilárd meggyőződése, hogy védeni kell a teheneket, mert ők nélkülözhetetlenek az emberiség életében. „A tehén nemcsak a hinduk, a muzulmánok számára is fontos, minden indiainak. Levágásuk semmilyen vallás szempontjából nem lehet helyes. Ők olyanok, mint az anyák.” – mondta. Egy új törvény megfogalmazását is javasolta, mely megtiltja a tehenek lemészárlását és szigorú büntetést szab ki azokra, akik megsértik ezt. Emellett követelte a hús azonnali kiviteli tilalmát. Az ahimsza az erőszakmentesség szanszkrit megfelelője.

Faiz Khan életében egy hindu könyv, Girish Pankaj regénye volt a fordulópont. Miután elolvasta, otthagyta főiskolai tanári állását, sok helyre elutazott, és tehénmenhelyeket hozott létre. Iskolákban és más intézményekben mintegy 200 előadást tartott már, hangsúlyozva a tehén fontosságát, a kapott adományokat pedig tehénmenhelyekre költi.

Tovább olvasom

28 márc

Ráma, édes Ráma, boldog szülinapot!

Emberemlékezet óta szolgál példaképül. Királyoknak, polgároknak, tanároknak, diákoknak, férjeknek, feleségeknek, szülőknek, gyermekeknek. Ráma történetének pontos időpontját a nyugati féltekén homály fedi. Maradjunk annyiban, hogy szülők, nagyszülők és tanítók emberemlékezet óta mesélik el a hős és igazságos, szeretetteljes és oly csodálatos Ráma életét.

filozófia hinduizmus világörökség indiai filmek
Ráma, amilyennek Kazimír Károly látta...

A mai napon ünnepli a Visnu avatárjaként tisztelt Ráma születésnapját. Ráma az Észak-Indiában fekvő Ajódjában született Daszaráth király és Kauszalja királynő szeretett gyermekeként. Már korai évei alatt sejteni lehetett, hogy nem közönséges gyermekről van szó. Életének történetét a Rámájanában olvashatjuk, mely pótolhatatlan történelmi, etikai és lelki szakirodalom. Sokszor a Mahábháratával egyetemben csak úgy említik: a két óind eposz. Ebben az esetben viszont egészen más hangsúlyt kap e páratlan lelki mű. Mintha tanmese kategóriába sorolódna, s valóban érdekes és tanulságos történet, de hát „csak egy mese” a sok közül. Vajon lehetséges volna egy mesehős születésnapja megünneplésének tradícióját évezredeken át továbbörökíteni?

filozófia hinduizmus világörökség indiai filmek
Ráma a nandafalvi hindu teplom
freskóján - Kiss Barbara alkotása

A Rámájana tradicionális előadásmódja, a Ráma-lílá a Világörökség listáján szerepel. Ugyancsak a védikus mantrarecitálás hagyományos módja is. A mai napon pedig, több évezredes hagyomány szerint sok-sok védikus kántálással, rítussal, templomi eseménnyel és kulturális programmal emlékeznek a dicsőséges Ráma születésére, és életének minden mozzanatával való örök érvényű tanítására. Nemrégiben Ráma egyik legkedvesebb híve születési helyén jártunk. A mellékelt videón Hanumán születési helyén zengik a papok a Rámájanát. Vajon mi lehet most ott a mai napon? Milliószor és milliónyian kiáltanak fel a mai napon: "Dzsaj Srí Rám!" - Dicsőség Rámának!

Tovább olvasom

26 márc

Édes élet - indiai cukorgyárban jártunk

Mennyi szidást kap a cukor manapság. Jogosan, vagy sem - döntse el mindenki maga. Az indiaiak vakítóan fehérlő foga viszont elgondolkodtat. Most megnézheted, hogy a vidéki Indiában milyen cukrot esznek.

Ezen a videón megnézheted, hogy hogyan is készül Indiában a barna nádcukor. Az íze egyenesen mennyei. Mint egy nagyon finom édesség. Miért is finomítják, amikor oly finom barnán is... 

Tovább olvasom

19 márc

India, ahol a lepény is édes

Megbabonáz teljesen ez az India. Minden tökéletes, miközben minden kaotikus. Minden oly csodás. Minden tökéletesen működik. De hogy még a lepénysütés is...!? Rövid film az indiai lepény készítéséről - eredeti környezetben...

Leveles Zoltán beszámolója

indiai ételek indiai filmek foglalkozások
Így sül az óriási lepény Indiában - indiai roti

Csak úgy sétálgattam a természet lágy ölén, gyönyörű kunyhók között. A táj, mintha mesében volnék. Sziklatenger, de nem akár milyen, mintha égi folyó mosta volna. Hatalmas vízmosta sziklák, mintha gyermekek a folyóparti kavicsokat játék közben egymásra hajigálták volna, s a játék kellős közepén édesanya rajtakapta volna őket, majd tüstént bezavarta volna őket. A kavicsdobálás pedig csak úgy abbamaradt volna.

Nos, egy ilyen táj kellős közepén egy sátor, benne pedig vagy 30 tüsténtkedő szakács. A vak is láthatja, hogy nagy lakomára készülnek. No de mi ebben az, ami olyan csodálatos? Nyugati szem vak marad. Fogalmam sincs, mi ez a varázslat, de egyszerűen gyönyörű! Most megnézheted te is, hogyan sütnek Indiában lepényt 1000 főre néhány pillanat alatt. Komoylan mondom, itt még a sós lepény is édes, de már csak a látványa is.

Megnézné élőben is a lepénysütést? Indiai kultúrtörténeti utak a Bharatával.

Ez is érdekelheti:

Tovább olvasom

11 szept

Mit látunk ma Indiában?

Ilyet is, olyat is. Aki járt már Indiában, annak sokat mond ez az „ilyetisolyatis”.

Látni eldugott faluban az ókort idéző, virágzó hindu kolostort, a földön kézi kőmalmot tekerő hat gyermekes kismamát, s látni igénytelenséget, szemetet, koszos falakat, sorban állást az amerikai gyorséttermek előtt. Látni vallásközi koncerteket, fölöttébb kellemes, sok ezres közönséggel, amint a nyugati ember számára megfoghatatlanul bonyolult rágákat eufóriában, az ujjukon számolva követik, s ugyanezek fél órával később a pakisztáni muszlim szufi zenét átszellemült figyelemmel, lehunyt szemmel kísérik, s látni a vallási fanatizmusból eredő robbantásokról szóló jelentéseket.

Látni a sok tucat indiai TV csatornát a világ legigényesebb filmjeivel, s látni az egyre sokasodó, a legalapvetőbb igényeket sem támasztó néző számára is hátborzongató szappanoperákat, show-műsorokat. 

Sorolhatnánk tovább oldalakon keresztül az Indiában szemlélődőt érő ellentétpárok kultúrsokk-pofonjait, melyek úgy két vállra fektethetik az embert, hogy csak piheg és prüszköl: mi ez az egész, varázslat, időutazás, mennyország vagy rémálom? Harmónia, káosz, begyepesedettség vagy szabadosság? Mi a jövője ennek az országnak? Képes lesz-e a Gandhi féle „ellen nem állás” átmentekíteni az óind kultúrát a 21. század ellentmondásain? Vagy ha néhány évezreddel később ugyan, de követi sorstársait, a már csak történelemkönyv formálta régi-régi kultúrákat?

Leveles Zoltán fotói

indiai képek filozófia útleírás

indiai képek filozófia útleírás

indiai képek filozófia útleírás

indiai képek filozófia útleírás

indiai képek filozófia útleírás

Tovább olvasom


India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon