23 ápr

Ahol a kultúrák találkoznak

Egyre inkább találjuk magunkat szemben a kultúrák találkozásából eredő jelenségekkel, melyek olykor előnyére válnak az adott közösségeknek, máskor pedig feszültségek forrása vagy a hanyatlás oka lehet. A multikulturális társadalom velejárói alól India sem kivétel. Ha valahol, akkor Indiában valóban megannyi kultúra él együtt. Más-más vallások, népek, ókor és a XXI. század egyidejűleg. Mindez fokozza India különlegességét.

indiai képek filozófia kultúra
Fotó: Mario Kelek

Mindenek előtt leszögezem, és nem titkolom: szurkolok Indiáért. Azért is mert szerelmes vagyok belé, és mert felbecsülhetetlenül sokat kaptam és kapok tőle. Mindemellett tény, hogy a történelem vihara Indiát sem kímélte. Háborúk, leigázások, kizsákmányolás, pusztítások kísérik végig a legbékésebbnek vélt, Indiává keresztelt Bharata-varsát. A vak követők, szívtelen hódítók, gyarmatosítók, korrupt politikusok olyan mély sebeket ejtettek a sokezer éves kultúrában, hogy az ember néha csak figyeli, vajon mi lesz ebből a sokaknak megnyugvást jelentő álomországból.

A felbomlás előtt álló család viharának előszelei a környezet orcáját is meglegyintik: fel-feltörő feszültségek, közöny, ingerküszöb süllyedése, rendetlenség a konyhában és a ház körül, s mindezek a jelek Indiában is velejárói a mai kornak. Egyes szakemberek számára kérdés, hogyan tud majd India ellenállni a globalizáció támadásainak. Sem közel évezredes muszlim leigázás, sem a kétszáz éves angol gyarmatosítás nem tudta megtörni az indiai kultúrát. Amire a külső ellenség hosszú évszázadokon át nem volt képes, azt a globalizáció ezt lehet, hogy néhány évtized alatt belülről megteszi? Más szakemberek persze úgy látják, hogy az óind kultúrát soha, semmilyen ellenség meg nem törheti.

Mit látunk ma Indiában? Ilyet is, olyat is. Aki járt már ott, annak sokat mond ez az „ilyet-is-olyat-is". Látni eldugott faluban az ókort idéző, virágzó hindu kolostort, a földön kézi kőmalmot tekerő hatgyermekes kismamát, s látni igénytelenséget, szemetet, koszos falakat, sorban állást az amerikai gyorséttermek előtt. Látni vallásközi koncerteket, fölöttébb kellemes, sokezres közönséggel, amint a nyugati ember számára megfoghatatlanul bonyolult rágákat eufóriában, az ujjukon számolva követik, s ugyanezek fél órával később a pakisztáni muszlim szufi zenét átszellemült figyelemmel, lehunyt szemmel kísérik. S látni a vallási vagy politikai fanatizmusból eredő robbantásokról szóló jelentéseket. Látni a sok tucat indiai TV csatornát a világ legigényesebb filmjeivel, s látni az egyre sokasodó, a legalapvetőbb igényeket sem támasztó néző számára is hátborzongató szappanoperákat, show-műsorokat.

indiai képek filozófia kultúra
Fotó: Leveles Zoltán

És sorolhatnánk tovább oldalakon keresztül az Indiában szemlélődőt érő ellentétpárok kultúrsokk-pofonjait, melyek úgy két vállra fektethetik az embert, hogy csak piheg és prüszköl: mi ez az egész, varázslat, időutazás, mennyország vagy rémálom? Harmónia, káosz, begyepesedettség vagy szabadosság? Mi a jövője ennek az országnak? Képes volna-e a Gandhi-féle „ellent nem állás" átmenekíteni az óind kultúrát a 21. század ellentmondásain? Vagy ha néhány évezreddel később ugyan, de követi sorstársait, a már csak történelemkönyv formálta régi-régi kultúrákat?

Tovább olvasom

22 ápr

Legyen a Földnek jó napja!

Miért van az, hogy a legfontosabb dolgok felett az ember hajlamos elsiklani? Mért kell a mindennapokban elhesegetni a világ legnagyobb problémáit? Sokan úgy gondolják, hogy egy fecskeként úgysem tudnak nyarat csinálni. Szerencsére egyre többen hisznek éppen az ellenkezőjében. Mint Denis Hayes amerikai egyetemista 1970-ben. Méghozzá április 22-én. Egy fecske, akinek a Föld Napját köszönhetjük.

Sokan szerveznek Föld Napja ünnepséget. A Bharata Kultúrtér csapata abban bízik, hogy a náluk megszervezésre kerülő rendezvény hatására nem csak április 22-én, hanem az év minden napján ünnepli a Földet. Szóban, gondolatban és tettekben. 

A Földanyáról való megemlékezésen védikus tűzáldozaton és gudzsaráti néptáncon vehetnek részt az érdeklődők. A védikus karmatisztító tűzáldozat. A Bharatában szerveződő program április 22-én 19 órakor kezdődik. Hozhatsz magaddal egy kis virágot a tűzoltár díszítéséhez... 

programajánló környezetvédelem ünnepek
A Föld napját a Bharata Kultúrtérben is megünneplik- védikus tűzáldozat és indiai tánc.

Tovább olvasom

21 ápr

Világraszóló könyvfesztivál Indiában

Nyolcadik alkalommal rendezték meg a világ legnagyobb irodalmi találkozóját, a Dzsaipur Irodalmi Fesztivált. Találkozhatunk itt Nobel-díjasokkal, helyi nyelven írókkal, a Man Booker-díj nyerteseivel, debütáló regényíróval egyaránt. A leginkább figyelemre méltó, szellemes, érzékeny és ragyogó szerzői gyűjteményeket lehet megismerni az öt napos felolvasások, viták és tárgyalások ideje alatt a rádzsasztáni fővárosban.

könyv hírességek Nobel-díj hinduizmusHazánkban több programmal is készülnek a szervezők a Könyv napja megünneplésére, India már túl van rajta. A szabad és demokratikus beszéd irodalmi fóruma ez, ahol a résztvevők megoszthatják gondolataikat.  E rangos rendezvényt először 2006-ban szervezték meg a legnagyobb területű indiai állam, Rádzsasztán fővárosában, s mára már a kulturális katalizátor szerepét tölti be Indiában és szerte a világon. Az idei fesztivál túlnőtt a gyönyörű Diggi Palace falain, a több mint 300 rendezvényt 10 helyszínen bonyolították le. Az előadásokat és konzultációkat élőzene és interaktív foglalkozások tarkították.

A résztvevők egyik legismertebbike, Sir Vidiadhar Surajprasad Naipaul, az indiai származású Nobel-díjas brit író volt.

Újságíróként kezdte pályáját, és a BBC munkatársa volt. Ma már a St. Andrew's College, a Columbia, valamint a cambridge-i, oxfordi és londoni egyetem díszdoktora. 1990-ben Erzsébet királynő a brit irodalomnak tett szolgálataiért lovaggá ütötte.

Regényei társadalmi problémákat feszegetnek, az elidegenedésre keresi a választ, de számos munkája India történelmével, kettő pedig az iszlám kultúrkörrel kapcsolatos. Írásaiban megtalálható a növekvő irónia és a pesszimizmus, gyakran sötéten részletezi a harmadik világ gondjait, a gyarmatosítás múltját és jelenét, valamint a poszt-kolonializmust. 

Egy előadása során Indiai történelmével kapcsolatban emlékeztette hallgatóit, hogy Indiát különféle inváziók dúlták fel és intellektuálisan pusztították. Ennek ellenére India, mint egy hatalmas ősi civilizáció, évszázadokkal ezelőtt sikeresen beteljesítette fenséges küldetését.

„A hindu koncepció megoldása a dharma – a helyes út, a szentesített mód, melyet minden embernek természetének megfelelően követni kellene. Ez tág teret biztosít. A dharma legnemesebb része az, hogy az egyén számára egyesíti az önmegvalósítást és az igazságot a cselekvés, mint szolgálat elképzeléssel. Ennek a szolgálatnak pedig az a lelki jutalma, hogy az ember egy szent eszközzé válhat.”

könyv hírességek Nobel-díj hinduizmus

Tovább olvasom

16 ápr

Védőoltás és sebészet évezredekkel ezelőtt

Nemrégiben Delhiben az indiai Egyesült Tudomány és Technológia minisztere dr. Hars Vardhan a híres orvost, Szusrutát említette, és arról beszélt, hogy a modern orvostudomány számos eredménye már megtalálható volt az ősi Indiában. Többek között a himlő elleni oltás is.

egészség ayurveda régészet ókori IndiaEurópánál jóval korábban gyakorolták, hiszen Edward Jenner angol orvos csak 1796-ban találta meg a fekete himlő ellenszerét.

Dr. Vardhan, aki maga is orvos, arról is beszélt, hogy az ájurvéda bizonyos részeit a 9. században a bagdadi kalifa lefordíttatta arab és perzsa nyelvre, innét terjedt el Európába.

Korábban a Védák nemzetközi konferenciáján már elismerte, hogy Edward Jennernek köszönhető a himlő elleni védőoltás elterjedése, csak azt hangsúlyozta, hogy Indiában és Kínában is használtak oltásokat több száz évvel korábban a vakcina feltalálója előtt. „Ez nem dicsekvés, de a tények mindig tények” – mondta a miniszter.

Kurt Pollak, a zseniális akadémikus, akit a tudományos erkölcs portásának is neveztek szintén így vélekedett: „A himlőt megelőző védőoltás, amelyet Kínában alkalmaztak a 11. században, Indiából származik”.

Dr. Oliver Coult annak idején írt egy beszámolót a Bengalban tapasztalt himlő elleni oltásról, a tikah-ról (Calcutta, 1731. február 10.). Dr. J.Z. Holwell 1767-es beszámolójában pedig, melyet a londoni Orvosi Kollégium tagjainak címzett, már egész részletesen olvashatunk a Kelet-Indiában tapasztalt gyógyításról. Holwell nemcsak a beoltásról számol be, hanem általa az is kiderül, hogy az indiaiak tudták, hogy a mikrobák okoznak ilyen betegséget.

egészség ayurveda régészet ókori India
„Kinek teste egyensúlynak örvend, kinek emésztése, szövetei és anyagcseréje egészségesen működnek, kinek énje, elméje és érzékei szakadatlanul a belső boldogság állapotában vannak, őt nevezzük egészségesnek” – olvashatjuk a Szusruta Szamhitában.

A nagy nemzetközi érdeklődést kiváltó Hatodik Ájurvéda Világkonferencián Dr. Vardhan tavaly ősszel örömmel bejelentette, hogy mivel az ájurvédikus kórházaknak már hagyománya van, most emellett az ájurvédikus oktatás is előtérbe kerül már a 2015-16-os tanévben. A fül-orr-gégespecialista doktor-miniszter elismerően mondta: „Minden indiai büszke lehet arra, hogy az amerikai Illinois államban működő Chicago Medical School patológiai múzeumában, van egy kép Szusrutáról, s alatta a kövezkező szöveg olvasható: Az ember, aki az első szürkehályog műtétet végezte”.

Természetesen Szusruta ennél sokkal többet tett. A híres sebész könyvében említ egy (a himlőt jellemző) lázas kiütéses betegséget, de többek között közli a cukorbetegség tüneteit, orr-plasztikai vagy sérv műtétet továbbá a császármetszést is. Emellett számos sebészeti műszert és beavatkozást ír le Szusruta Szamhita c. művében. Sőt olyan precíz sebészeti műszert hoz szóba, mely függőlegesen kettévágott egy hajszálat.

Az ájurvédán alapuló két alapvető enciklopédikus gyűjteményt az i. e. első évezred és a i.u. 500 közötti időben állították össze. A Szusruta Szamhita mintegy 700 gyógynövényt, a Csaraka Szamhita pedig 500 orvosi szert ír le. 

Tovább olvasom

15 ápr

A hős anya legyőzte a krokodilt

10 perces csatában győzőtt az az indiai édesanya, aki lányát védte egy krokodil támadása ellen. Fegyvere csupán a mosáshoz használt sulykolófa volt.

 érdekesA nyugat-indiai Vishvamitri folyó eddig leginkább arról a híres master plan-ról volt nevezetes, melyet a két partján fekvő többmilliós nagyváros, Vadodara készített a folyó megóvása és természeti adottságainak, szépségének felhasználása érdekében.

Most azonban egy egyszerű asszony, az 58 éves Divali Vankar neve kapcsolódott össze ezzel a Gujarat államban kanyargó folyóval, mely nevét Visvámitráról, a nagy bölcsről és misztikus jógiról kapta. Visvámitra az egyik legismertebb indiai eposzban, a Rámájanában is szerepel, hiszen ő volt Ráma herceg tanítója.

Divali Vankar és családja egy Vadodarától 40 km-re fekvő falucskában él. Az anya és 19 éves lánya, Kanta a vízparton éppen ruhák mosásával foglalkozott, amikor egy krokodil elkapta Kanta jobb lábát. Az anya sietve megragadta lánya kezét, hogy megpróbálja elhúzni, de meg sem bírta mozdítani, a vadállat állkapcsa oly erősen fogva tartotta a lány lábát. A gyors gondolkodású anya ekkor úgy döntött, hogy megtámadja a krokodilt. Addig ütötte annak állkapcsát, míg végre, 10 perc elteltével a krokodil elengedte a lányt, és elmenekült.

„Hálát adok Istennek, amiért megmentette a lányomat – mondta szerényen Divali. – A sérülései nem olyan súlyosak, az orvosok szerint hamarosan felépül.”

érdekes

Tovább olvasom


India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon