India Hangja

Kerala leglátványosabb fesztiválja kétségtelenül az Onam, átírva Ónám ünnep. A dal, a tánc, a jókedv és a mesteri virágkompozíciók mellett a kígyó alakú csónakok versenye fémjelzi ezeket a napokat. Valamint az a csodálatos történet, mely az óind történelem egyik híres királyáról szól.

Kerala, a kókuszok földje

Kerala nevét a két világhírű hindu eposz, a Rámájana és a Mahábháratha is említi. A dél-indiai Kerala államot a pálmafák véget nem érő sora is jellemzi. Maga a Kera szó jelentése is erre utal: a kókuszdió földje. Itt minden évben nagy lelkesedéssel ünneplik meg a történelmi múltat. Az élénk és színes Onam fesztivál Kerala világhírű nevezetessége. 

Ezt az ünnepség sorozatot augusztus végén vagy szeptember elején rendezik meg. A vallás nevében szinte mindenhol megosztottság tapasztalható, kaszt vagy hitvallás, felekezeti különbségek választják szét az embereket. Az Onam fesztivál üzenete a Vasudhaiva Kutumbakam – az „egyetemes testvériség”. Bár Kerala India legtöbb fajta vallású állama, a különbségektől függetlenül az egész állam ünnepel.

Az ünnep a belülről fakadó rajongás, hála és odaadás kifejezésének eszköze.

 
Az Onam fesztivál híres programjai

A tíznapos Onam ünnepség ideje alatt a hagyományokat követő sajátos rituálék zajlanak. Az északi Pongalhoz hasonlóan ez egyben szüreti fesztivál. A házakat alaposan kitakarítják és feldíszítik. Ennek külön művészete van, mely leírhatatlanul színes és változatos, különböző színű festék, rizspor és virágok tucatjai adják az alapanyagot. 

Sok helyen a fesztivál fő attrakciója a csónakok versenye. A hajókat zászlókkal és selyem napernyőkkel díszítik fel. Ezek az úgynevezett kígyó csónakok. Körülbelül 100 evezős alkotja a sort a hatalmas, kecses kígyó hajókban, melyek fürgén siklanak a vízen. Ünneplő ruhába öltözött férfiak és nők figyelik mozgásukat.

A felvonulásokon feldíszített elefántok, a tereken népművészeti bemutatók láthatók. Szünet nélkül hallható a zene, és lankadatlanul táncolnak. A híres Kathakali tánc több helyen is látható. Ajándékok cserélnek gazdát a rokonok és barátok között. Az ünnepségsorozat végén tűzijátékot rendeznek.

Mindez látványos eseménysor, amely sokszor agyon reklámozott idegenforgalmi rendezvény. Mégis megtartotta a hinduizmus spiritulitását. Az emberek Visnu királyi hívére emlékeznek ilyenkor, és fohászkodnak a közbenjárásáért. Manapság már ritkább látvány, de a falvakban még fellelhető az a régi szokás is, miszerint valaki megszemélyesíti Mahabalit. Ez a személy a híres király képviselőjeként felkeres jó néhány házat, és Mahabali nevében áldásban részesíti lakóit. 

 
Kerala királya az Onam fesztiválon

Az Onam vidám napjai összekapcsolódnak a legendás király, Mahabali emlékével. Mahabali maharádzs rendkívüli személy volt, akit alattvalói tiszteltek és szerettek. Királyságában mindenki boldogan élt, nem volt kaszt vagy osztály alapú megkülönböztetés. A gazdagokat és a szegényeket egyformán kezelték. Nem volt sem bűnözés, sem korrupció. Az emberek nem zártak be ajtóikat, mert ebben a birodalomban nem voltak tolvajok. Mahabali király uralmában nem volt szegénység, bánat vagy betegség.

Mahabali egy különleges dinasztiához tartozott, ahol démonikus és szentéletű uralkodók váltották egymást. Mahabali Visnu lelkes imádója volt. Jelleme, bátorsága, bölcsessége és erkölcsi tartása révén elnyerte a Mahabali, a királyok királya címet. Messze földön híres volt nagylelkűségéről, adományairól és jótékonyságáról. Ha valaki segítségért fordult hozzá, mindig teljesítette kérését. Ezt még akkor is megtette, amikor saját élete látszólag veszélybe került. Visnunak ajánlotta teljes önmagát. Az Onam ünnepen erre is emlékeznek, sőt a hagyomány úgy tartja, hogy ilyenkor a dicső király meglátogatja népét.

Politikai allegória

Az Onam egyben politikai allegória is. Eszköz, mely emlékeztet az ideális királyra és a jóléti államra. Mahabali, más néven Maveli uralkodása Kerala aranykorának számít. Dél-Indiában ezekben a napokban nagyon sok helyen felhangzik a jól ismert dal: Maveli nadu vaneedum kalam – Amikor a Mavelik uralták a földet. 

Ezen a rövid videón hallható a gyönyörű dal, melyben többek között arról énekel a kislány, hogy Indiában, az aranykorban az emberek a Védák szerint éltek. Követték a vallásos elveket, mindenki egyenlő és boldog volt.

Nem volt sem szorongás, sem betegség, a gyerekhalandóság ismeretlen volt, sehol nem tűnt fel gonosz ember a láthatáron. Nem volt sem lopás, sem csalás, hamis szavak vagy ígéretek, senki sem csalta vagy sértette meg a szomszédját. 
 

Kapcsolódó cikkek

• Fények ünnepe, velencei és rioi karnevál

• India függetlensége, az indiaiak nemzeti ünnepe

• A szeretet, ami összeköt: Raksha bandhan

India spirituális lehelete sok kiemelkedő gondolkodót megcsapott a múltban. Csokorba gyűjtöttünk néhány idézetet, vallomást a varázslatos India erejéről. Hiszen az írók, művészek, filozófusok és tudósok közül is sokakat megérintett az óind bölcselet.

India spiritualitása évszázadok óta nem vesztett üdeségéből. A ma emberének is szól.

Sir Charles Eliot (1862-1931), brit diplomata és gyarmati tisztviselő, az Oxford Egyetem híres tudósa és nyelvésze:

„Hadd vallom be, hogy nem osztom az európaiak felsőbbrendűségébe és módszereibe vetett bizalmat, amely elterjedt a nyugati világban. Az európai civilizáció nem kielégítő. Ázsia valami sokkal vonzóbbat kínál, még azoknak is, akik távol vannak az ázsiai lelkiségtől.”

Mahátma Gandhi (1869-1948) az erőszakmentesség híve és úttörője:

„Én egy hindu vagyok, így nem csak az embereket szeretem, hanem minden élőlényt.”

George Bernard Shaw (1856- 1950), Nobel díjas író:

„Az indiai életmód a hamisítatlan, valódi élet. Mi természetellenes álarcokkal takarjuk el önmagunkat. India arcán láthatók a gyengéd kifejezések, melyek a Teremtő kezének nyomait hordozzák.”

 
Klaus L. Klostermaier (1933) katolikus pap, aki kilenc évig misszionárius és teológiai tanár volt Indiában. A hinduizmuson belül a vaisnava bölcseletet tanulmányozta.

Tapasztalatai arra késztették, hogy egy időre a nem keresztény vallások tanácsadója legyen a Pápai Irodában, a Vatikánban. A kanadai Manitoba Egyetem vallási tanulmányok nyugalmazott professzora, a szanszkrit és a hinduizmus tudósa, a kanadai Királyi Társaság tagja: 

„Bármely más vallás közül a hinduizmus bizonyult a legnyitottabbnak az új ötletek, a tudományos gondolkodás és a társadalmi kísérletek terén. Sok fogalom, mint például a reinkarnáció, a meditáció, a jóga és mások világszerte elfogadásra találtak. Nem lenne meglepő, ha a hinduizmus válna az uralkodó vallássá a huszonegyedik században. (…) Minden kereső számára úgy fog megjelenni, amilyen mélységben kutatja: az idealistának idealista, a gyakorlatiasnak pragmatista, a spirituális keresőnek lelki módon, és érzékinek az itt-és-most generációnak.”

Carl Jung (1875-1961), svájci pszichiáter, pszichológus:

„Lehet, hogy az igazi élet India, és a fehér ember az akadályok őrültekházában él.” 

Dr. Carl Sagan (1934-1996), amerikai csillagász, asztrofizikus, a Cornell Egyetem csillagászati és űrtudományi tanszékének professzora. Békeaktivista:

„Ez az egyetlen vallás, amelyben az időkeretek megfelelnek a modern tudományos kozmológiának.” 

Mark Twain (1835-1910), egyike a legszélesebb körben szeretett és ünnepelt amerikai íróknak.

/India/ „Az első civilizáció, az első felhalmozódó anyagi gazdagság és jólét, népes volt elmélyült gondolkodók sokaságával és kifinomult elmékkel, voltak bányái és erdői és egy gyümölcsöző lelki élete.”

Erwin Schrödinger (1887-1961), osztrák elméleti fizikus. Több európai egyetem professzora volt, 1933-ban fizikai Nobel-díjat kapott: 

„Az indiai filozófia megismerése után a kvantumfizika néhány ötlete, amely korábban őrültnek tűnt, hirtelen sokkal több értelmet nyert.”

Gróf Hermann Keyserling (1880-1946) filozófus, író, szónok, a darmstadti Bölcsek Iskolájának vezére. Munkáiban kihangsúlyozta a nem nyugati kultúrák és filozófiák értékét és érvényességét:

„A hinduizmus beszél a legjobban az egyetlen releváns igazságról, a szó szoros értelmében vett önmegvalósításról.
A hinduizmus hozta létre a legmélyebb metafizikát, amit ismerünk.
Indiának abszolút fölénye van a Nyugat filozófiájával szemben; költészete a Mahábhárata, amely tartalmazza a Bhagavad-gítát, a világirodalom talán legszebb munkáját.”

Kapcsolódó cikkek

• 2000 éves pálmalevél, a tamil Véda

• Indiában már az időszámítás előtt pontos számításokat végeztek a matematikusok

• Rámájana, a világ botanikai csodája

• Védőoltás és sebészet évezredekkel ezelőtt

„Angolok, távozzatok Indiából!” – így hangzott Gandhi híres felkiáltása, amit számos történelmi esemény előzött meg. Indiában augusztus 15-én ünneplik 70. évfordulóját annak, hogy a 200 éves gyarmati elnyomás véget ért.

1947. augusztus 14-én éjfélkor India hivatalosan is felszabadult a brit iga alól. A gyarmatosítás azonban mind a mai napig érezteti hatását.

 
India rövid története – egyedi pillanatképben

Jellemző, hogy maga az „India” elnevezés sem e szubkontinens lakóitól származik. Az ország hindi neve Bharata, vagyis a legendás király, Bhárata dinasztia földje. A bha szótő jelentése világosság, mely a tudást jelképezi, a rata padig: kíván, vágyakozik, élvezi. Ezért a Bharata név azokra utal, akik vágynak a tudásra, és élvezik azt.

Egy másik megközelítés a Bha-ra-tha felosztás. Bha az érzelmi intelligenciát képviseli, ami ellentétben a boncolgató jellegű intellektussal, inkább a szív bölcsessége.

A keleti kultúrák mindig is az érzelmi intelligenciát tartották fontosabbnak. Ez életorientált, és nem befolyásolják ideiglenes, mulandó célok.
Ra - Raga vagy az élet dallama. Ez a teremtés forrása. Nekünk csak azt kellene megtanulni, hogyan lehetünk összhangban ezzel, a tudás végső formájával.
Tha - képviseli a ritmust. Nem könnyű megtalálni azt a ritmust, mely egyéni, mégis harmóniában van mindennel. Életünk univerzalitásának ismerete, amely egyúttal egyedülálló személyiségünk kifejeződése is.

Amikor egy nemzetet leigáznak, az első dolog, a kultúra manipulálása. Ehhez tartozik a nevek megváltoztatása is. Többek között Mumbai (Bombay) és Chennai (Madras) is csak a közelmúltban kapta vissza eredeti nevét, melynek történelmi és spirituális jelentése van.

A név elvétele a rabszolgaság technológiája. Például amikor az afrikai embereket Amerikába vitték, első teendőként elvették afrikai nevüket. Ez történt itt is. Igaz, India nem az angolok „találmánya”, de a gyarmatosítás tette világszerte elfogadottá. Az India szó nem jelent semmit. A hagyomány, a védikus kultúra ily módon is háttérbe került.

Az ősi szanszkrit nyelvben Szindhu az Indus folyó neve. India lakóit a Szindhu folyó mögött élő népek jelentették, s mivel a perzsák nem tudták kimondani ezt a nevet, megalkották a hindu szót. Később görög közvetítéssel elterjedt a hindu kifejezés. A földrajzi meghatározásban a h lekopott, így lett az indusok országa, majd a nyugati hódítók a középkorban véglegesen elterjesztették az ország nevét: India. 

India függetlensége: India, mint angol gyarmat

Annak idején Lord Randolph Churchill a parlamenti képviselőkhöz fordulva kijelentette: „…a legbuzgóbb figyelemmel kísérjék, a leggondosabban fejlesszék, a legegységesebb és lankadatlan elszántsággal őrizzék Hindusztán földjét és népét, a királynő koronájának legértékesebb gyöngyszemét, melynek birtoklása valamennyi gyarmati tulajdonunknál jobban növelte kis szigethazánk hatalmát, erőforrásait és jólétét…”

Részlet Kamala Markandaya: Aranycsapda című híres regényéből

„Az értékes gyöngyszem megőrzése érdekében az angolok segélynyújtási szerződések és kölcsönös megállapodások rendszerét tartották fenn India látszólag független fejedelmeivel. E rendszer értelmében angol ellenőrzés alatt álló haderőt vezényeltek a fejedelemségekbe, hogy megvédjék őket a támadásoktól, és ennek ellenében a fejedelemség uralkodója hozzájárulást fizetett a saját határain belül, általában a fővárosa területén állomásozó helyőrség fenntartásához. 

Valójában olyan volt ez, mint a 22-es csapdája. Ha a fejedelem visszautasítja a hozzájárulás fizetését, ezzel államának annexióját kockáztatja, ha pedig fizet, akkor olyan erőt tart fenn, amely gyakorlatilag az ő alávetettségét biztosítja.”

Arról nem is beszélve, hogy az angolok egyidejűleg kulturális gyarmatosítást is folytattak. Elhitették az indiaiakkal, hogy a saját gazdag civilizációjuk alacsonyabb rendű. Már sokan érezték a fojtó igát, amikor megjelent a történelem színpadán egy vékony úriember, Mahátma Gandhi, aki az erőszakmentesség fegyverét adta népe kezébe. Mozgalma megállíthatatlan volt. 

 
India függetlenné válása

1947. augusztus 15-ének reggelére India kivívta függetlenségét, de az ország hivatalosan csak 1950. január 26-án vált köztársasággá. India utolsó alkirálya és az első főkormányzója, Lord Mountbatten még tíz hónapot töltött Újdelhiben. 1948-ban a főkormányzói tisztséget Csakravarti Radzsagopálacsári vette át.

Radzsagopálacsári (1878-1972) egy indiai ügyvéd, függetlenségi aktivista, politikus, író és államférfi volt. Gandhihoz harminc éves munkatársi és baráti kapcsolat fűzte. A Mahátma úgy emlegette őt, mint „lelkiismeretének kapusá”-t.

India több ezer éves védikus civilizációjáról ma már találunk elfogadható tanulmányokat. A történelmi múlt öröksége mind a tudományos élet, mind a művészet terén felbecsülhetetlen értéket képvisel. India sokaknak mégis a filozófiája, maga szintű lelkisége révén vált vonzóvá, s ez mind a mai napig tart. 

Narendra Modi, India jelenlegi miniszterelnöke augusztus 2-i beszédében már hazája függetlenségének 75. évfordulójáról beszélt, melyet 2022-ben ünnepelnek majd. Azt hangsúlyozta, hogy Indiának ma kell megoldania, hogy beteljesítse a szabadságharcosok álmait.

Kapcsolódó cikkek

• Indiában már az időszámítás előtt pontos számításokat végeztek a matematikusok

• Naredra Modi, India miniszterelnöke himalájai jógiként zarándokolt

• Védőoltás és sebészet évezredekkel ezelőtt

A hindu ünnepek egyike a Raksha bandhan. Ez a nagy augusztus elejei fesztivál a nők védelmét helyezi előtérbe. A hagyományok szerint a lány férfi rokona csukójára karperecként egy szépen feldíszített fonalat köt, ezzel kérve a védelmét. Tágabb értelemben a rakhi szolidaritást, eszmei rokonságot is jelenthet.

Világszerte ismert a védelem céljából átadott amulett, mely lehet gyöngy, fonal vagy bármilyen kis tárgy. Az ősi egyiptomi vagy sumér és arab kultúrában egyaránt megtalálható. A kereszténység is átvette ezt a szép szokást. Egy szeretetteljes kapcsolatban az aggódó fél amulettet ad a másiknak, hogy az megvédje minden bajtól. 

A nők tisztelete 

A hindu ünnepek között a Raksha bandhan azért is jelentős, mert középpontjában a nők tisztelete áll. A raksha jelentése: védelem, a bandhan szóé pedig: összeköt. A hagyomány szerint egyszer Indrának, a félistenek királyának a gonoszokkal vívott harca során nagy nehézségekkel kellett szembenéznie. Elhatalmasodott rajta a szomorúság. Hű felesége, Szacsi vett egy szál fonalat, szent versekkel és mantrákkal felruházta, és férje karjára kötötte. A szerető védelem hatására Indra hamarosan győzelmet aratott. Indiában minden évben nagy fesztivált rendeznek ennek emlékére. 

Az évszázadok egy kissé átalakították ezt az ünnepet, ma Rakhi néven is ismert, mely a nővér és a fiútestvér közti örömteli nap. A lány testvér egy szép szertartást végez, majd imádkozik fivére jólétéért és egészségéért: Védelmezzen téged minden lények Ura! Ő, aki megteremti, megőrzi és feloldja az életet, megvéd téged. 

A fiú fogadalmat tesz, megígéri, hogy mindig megóvja őt, majd kölcsönös kedveskedésként megetetik egymást édességgel. A nők nemcsak vér szerinti testvéreiktől kérhetik a védelmet, lehet az bármelyik férfi rokon vagy egy jó barát, sőt még csak hindunak sem kell lennie az illetőnek. Az ősi hagyományt követve azok az emberek, akik ismerik a Védák szent mantráit, ezzel a kötelékkel a betegségeket és a félelmet is megpróbálják távol tartani. 

A királynő védelmében

Az indiai középkorban, ha egy nő valaki kezére rakhit kötött, annak szent kötelessége volt élete végéig megvédeni őt, akár önmaga feláldozása árán is. Azokban a napokban, sok rádzsput áldozta életét, hogy megvédje lelki testvérét. Ezt bizonyítja Chittor királynőjének, Kamavatinak és a mogul császárnak, Humayunnak a története is.

A 15. század közepén sokszor dúlt háború a radzsputok, a gudzsarati szultán és a mogulok között. Rakhi akkoriban azt jelentette: lelki kötelezettség, védelem. Az özvegy Karnavati királynő rájött, hogy nem tud védekezni az ellene támadó gudzsaráti szultán, Bahadur Shah ellen. Egyetlen reményként Humayun császárnak egy rakhit küldött, akit annyira szíven talált ez a gesztus, hogy azonnal felvállalta lelki testvéri kötelezettségét, s azonnal a segítségére sietett, sőt még saját katonái ellenében is megvédte a királynőt. 

A hagyomány szerint Nagy Sándort Roxána királynő védte meg ily módon. Amikor Nagy Sándor betört Indiába, az erényes hölgy rakhit küldött az indiai uralkodónak, kérve, hogy kímélje meg Sándor életét. Kaikeya királya, amikor látta a rakhit saját csuklóján, visszafogta magát, és személyesen nem támadott a betolakodóra.

 
Az összetartozás jelképei

Mára ez a szép hindu ünnep általánossá vált a szubkontinensen és Nepálban is. A rakhi puha, színes, feldíszített selymes szálakból áll, dísztárgyak, képek, arany és ezüst szálak is kiegészítik. De van rakhi film, képeslap, ajándékbolt. A kínálat az egyszerű fonáltól egészen művészi fokig kivitelezett ajándékokig ível. Valamennyinek közös célja van: a védelmet kérő s a védelmet adó szeretetteljes érzéseit és jó kívánságait jelképezi. Papok is adhatják a hívőknek a lelki összetartozást szimbolizálva. 

Az irodalmi Nobel-díjas Rabindranath Tagore is felhívta a figyelmet a Raksha Bandhan hagyományára. Még egy verset is szentelt ennek. A gyarmati korszak idején azt akarta, hogy a hindu ünnepek mindenkinek pozitív élményt jelentsenek. A rakhi olyan fogalom legyen, amely a kölcsönös szeretetre és tiszteletre inspirálja a hindukat és muzulmánokat egyaránt. Érdekesség, hogy még az indiai függetlenségi mozgalom idején is előfordult, hogy ezt a szokást felelevenítve jelezték az emberek egymás között a hasonló gondolkodásmódot.

Kapcsolódó cikkek

• Helyzetkép a  család nemzetközi napja kapcsán

• Nőnap, amikor a férfiakért imádkoznak

• Nyugati nők keleten

• Származásom francia, választásom India

A  műanyag környezetre gyakorolt káros hatása jól ismert. Ezért ma már vannak olyan kezdeményezések, melyek szeretnék a nehezen lebomló műanyagot újrahasznosítani. Ilyen Robert Bezeau ötlete is: azt tervezi, hogy műanyag palackokból épít egy egész falut Panama északkeleti csücskében.

Az óceánok szennyezettsége

Amikor eldob egy ásványvizes vagy üdítős palackot, biztosan nem gondola arra, hogy mi történik majd vele, vagy hogy még fel lehetne használni. Az egyik legelterjedtebb műanyag a polietilén-tereftalát (PET).

Használata folyamatosan emelkedik, és már riasztó szinten áll az óceánok szennyezettségének mértéke. Főleg a Csendes-óceán szemétszigeteiről olvashatunk egyre gyakrabban rémisztő híreket. Az el nem bomló, apró műanyagdarabok veszélyeztetik az ökoszisztémát, számtalan madár, teknős és a vízi élőlény halálát okozva.

A Panamához tartozó, 9 fő szigetből álló tartomány fővárosa Bocas del Toro gyönyörű tengerparttal rendelkezik. Szerencsére eddig elkerülte a turisták hada. Édesvízkészlete korlátozott, így nem alakulhatott ki egyfajta falusi turizmus sem. Nincsenek óriásszállodái, mégis szemétkupacok maradnak a strandolók után.

 
   
Ökofalu a környezetvédelem érdekében

Robert Bezeau egy kanadai vállalkozó, aki már évek óta él a közép-amerikai országban, Panamában.  Újrahasznosítási projektjét 2012-ben kezdte, miután észrevette a sok hanyagul elhajított műanyag hulladékot a sziget gyönyörű partján.

A következő másfél évben Bezeau és önkéntesei összegyűjtöttek több mint egy millió műanyag palackot! 2015-ben született meg a terv, miszerint a palackokat fel lehetne használni otthonok építésére.

Az első épület a szigetcsoport legészakibb részén található. A kétszintes családi házról több fotó is készült, mert a végső képről senki sem mondaná meg, hogy mi alkotja a „téglákat”.

Bár még a kezdeteknél tartanak, Bezeau egy egész közösségben gondolkodik, melyhez 90-120 otthon tartozna majd. A fejlesztés magába foglalna egy öko zöldséges és gyógynövény kertet is és egy kis butikot.

Ha pénzt tud szerezni, Bezeau egy oktatási központot is szeretne kialakítani, hogy mások is megtanulják, hogyan kell használni hatékonyabban a műanyag hulladékot. 

  
Pet palack újrahasznosítás

A műanyag palackokból készülő otthonok kialakítása meglepően könnyű. Az építők egy acélvázat emelnek, amely utánozza a ház formáját, és „feltöltik” PET palackokkal.  Általában üdítőitalokat tartalmazókat használnak.

Méretétől függően, egy ház palack igénye 10000 és 25000 darab között mozog. Amint a helyükre kerülnek, a szükséges szolgáltatások következnek, például az elektromos vezetékek telepítése. A palackokkal töltött keretet egy réteg betonnal fedik be. Ez után jönnek az ablakok, az ajtó beépítése, valamint a tető.

Érdekesség, hogy más környezeti előnyökkel is jár a műanyag palackok építési felhasználása. Amellett, hogy ez a módszer csökkenti az óceánokba dobott hulladék mennyiségét, más haszna is van.

Mint kiderült, a palackok jó szigetelők. Megőrizik a belső kellemes hőmérsékletet,  nincs szükség a drága, energia-elszívó légkondicionálókra. Ez jelentős előny az olyan trópusi országokban, mint amilyen Panama is. Ráadásul védenek a földrengés ellen is, ami azért fontos, mivel a térségre jellemző az erős szeizmikus aktivitás.

Természetvédők, névtelen hősök

Bár Bezeau az első, aki PET palackokból akar építeni egy egész falut, nem az övé ez a kreatív ötlet. A Honduras székhelyű Eco-Tec cég már épített hasonló módon házakat, víztározókat. A cég alapítója, Andreas Froese kijelentette:

„Ez az ötlet egy Istentől jött ajándék, nem kívánom szabadalmaztatni.”

Robert Bezeau sem oldja meg a világ műanyag gondjait, de kezdeményezése mégis komoly esemény a természetvédelem terén. Reményt kelt, talán majd mások is követik példáját.

Mindnyájunk érdeke, hogy az ember ökológiai lábnyoma ne a szemét növelésében, hanem a természetvédelemben és az újrahasznosítás terén gyarapodjon.

Kapcsolódó cikkek

• A víz világnapja: vízügy – közügy

• India a szélenergia piac egyik legfontosabb szereplője

• Környezettudatosan: banánlevél árus Dél-Indiában

• Szeméthegyekből varázsoló művész

Percy Bysshe Shelley mindössze 29 éves volt, amikor elnyelték a tenger hullámai. Rövidre sikerült földi pályafutása ellenére az angol irodalom egyik nagy alakja. Az életmű rövid, mégis több szempontból is felhívta magára a kortársak figyelmét. Nem mondhatni, hogy pozitív visszhanggal. Az utókor viszont méltán ünnepli az angol romantika egyik legjelentősebb képviselőjeként. Mindemellett az európai vegán életmód egyik úttörője.

Percy Bysshe Shelley, az angol irodalom kiemelkedő költője elbűvölő, ellentmondásos személyiség volt. Ifjúkorát párhuzamba lehetne állítani napjaink jó néhány színészének vagy rock sztárjának hasonlóan meghökkentő életvitelével. De mindez 200 évvel ezelőtt történt, s mivel csak a fiatal évekkel számolhatunk, nem lehet tudni, milyen lett volna lehiggadva. Mégis azt írják róla: vitathatatlanul neki köszönhető az angol nyelv egyik legszebb költeménye.

A három barát:  Shelley, Byron és John Keats

A nagy romantikus triász, Shelley, Byron és John Keats szinte versenyezhetett abban, hogy kinek volt rövidebbre szabva életpályája. 29, 36 és 25 éves korában halt meg e három különleges ember. Shelley és Byron még abban is versenghetett volna, hogy melyikük élete volt bonyolultabb, zajosabb és megdöbbentőbb.

Keats és Shelley barátsága közismert volt, Shelley fájó szívvel vette tudomásul korai halálát. Pár év múlva meg Byronnak kellett vele kapcsolatban átélnie ugyanezt, amikor a halotti máglyáját meggyújtotta.

Shelley, a vegetáriánus

Percy Bysshe Shelley az angol ősi arisztokráciához tartozó, dúsgazdag családban látta meg a napvilágot. Már az is épp eléggé ellentmondásos, hogy nem kellett neki sem a cím, sem a vagyon. Oxfordi diákként egy röpiratot szerkesztett az ateizmus szükségességéről, ami miatt ki is csapták az egyetemről.

Ez volt az első lökés a társadalommal való szembeforduláshoz. Az sem volt általános, hogy angol létére az írek szabadságjogáért emelte fel szavát.

 
19 évesen Shelley házasságot kötött a 16 éves Harriet Westbrookkal, egy kocsmáros lányával. Nem lehet tudni, hogy ezt a mélyen rangon aluli házasságot a családja, különösen főrendi apja elleni dac motiválta-e.  Ez a kapcsolat később tragikus véget ért. 

Az viszont tény, hogy barátaiknak az ifjú házasok azt írták: elfogadták a „pitagoraszi rendszert”, vagyis vegetáriánusok lettek. Shelley művelt fiatalként latinul és görögül is olvasott, így ismerte Püthagorasz tanítását, az erőszakmentes életről. Abban az időben még ez is szélsőséges cselekedetnek számított.

Később Shelley találkozott Londonba John Frank Newtonnal, a „Visszatérés a természethez” szerzőjével és egy híres orvossal. Dr. William Lambe a Királyi Orvosok Kollégiumának tagja volt. Őt tartják a vegán étkezés atyjának, aki a „Víz- és Növényi Diéta” című munkájában azokat az alapelveket fektette le, melyeket ma vegánizmusnak hívnak. Az ifjú Shelley hamar csatlakozott hozzájuk.

Shelley esszét is írt a természetes táplálkozásról, majd a Mab királynő című versében is megfogalmazta véleményét.

„Többé már nem
öli meg a bárányt, amely az arcába néz,
És nem falja fel iszonytatón az összetört testet.”

A Mab királynőhöz fűzött jegyzetekben pedig egészen drasztikusan írta le:

„A halott állat húsát a konyhai elkészítés „álcázza”, vagyis evésre alkalmassá teszi, így az egyébként nyers, véres valóság látványa már nem okoz utálatot, kibírhatatlan ellenszenvet.”

Mindezt 1813-ban írta!

Későbbi társa, Mary Shelley is vegetáriánus volt. Ő az a híres női szerző, akit tulajdonképpen a sci-fi irodalom megalapítójaként kell elismernünk.

Frankenstein alakja az ő tolla által született meg, hogy aztán a hozzá hasonló számtalan figura benépesítse az irodalomban ezt a műfajt. Erről bővebben a Dr. Frankenstein munkában - kérdések a fejátültetésről című cikkünkben.

 
Shelley sajátos ateizmusa

Percy Bysshe Shelley Mab királynő című verse más szempontból is nevezetes. Kora társadalmának, álszent erkölcsének, politikai agressziójának éles kritikája. Így már érthető, hogy szigorú bírálata az egyházra is kiterjed.

Antiklerikális nézetei hosszú időre megbélyegezték. Életművének modern kritikai kiadása azonban már figyelembe veszi a teljes hátrahagyott anyagot, és így árnyaltabb képet kapunk.

A költő hírhedt kijelentése, miszerint nincs Isten, néhány év múlva már átalakul. Shelley számára a büntetést osztó istenkép volt elfogadhatatlan. 1821-ben már így írt:

„Egy, az univerzummal együtt örökkévaló, mindent átható Szellem hipotézise megingathatatlan.” 

Van, hogy Shelley úgy utal magára, mint a „bizonyíték hiánya által ateista” emberre. Máskor meg hosszú tanulmányt ír Jézusról, és a lélek halhatatlanságát emlegeti. Shelley nem volt teológus, sem filozófus.

Amit biztosan érezhetünk soraiból, hogy Shelley számára Isten nem lehet az, aki örök kárhozatra utalja az embert halála után, mert ez teljesen ellenkezne az „Isteni” fogalmával.
 

Kapcsolódó cikkek

• Arany János születésének 200. évfordulóján 

• Dr. Frankenstein munkában - kérdések a fejátültetésről

• Legnagyobb gyógyszeripari ág az irodalom

A belga filmrendező, Alina Kneepkens horror hatású filmje komor részletességgel bemutatja, hogyan készül a nyúlós gumicukor. A felvételek fordított sorrendet követnek: a kész édességgel kezdődnek, és felfedik a véres kezdeteket. Amikor a rövid kis videó megjelent, a média így kommentálta: Mélyen felkavaró, Csak erős idegzetűeknek, Ha látta, hogyan készül a gumicukor, soha nem eszik újra. A gumicukor alapanyaga zselatin, melyet állati csontból, inakból, porcból és bőrből nyernek. 

  
Alina Kneepkens leleplező filmje

Ha a gumicukor és nyúlós féregcukor a kedvenc édességei közé tartozik, akkor érdemes abbahagyni az olvasást. Így kezdődött több cikk is, miután megjelent Alina Kneepkens rövidfilmje a gumicukor készítésről. 

Alina Kneepkens belga szabadúszó film és tv rendező, újságíró. Számára a filmes történetmesélésben az a fontos, hogy megtalálja a tökéletes vizuális módot. Kneepkens bátor hangú riporter. Az sem tartja vissza, ha a lényeg megjelenítése borzongást vagy akár felháborodást vált ki. 

"Újságíróként dolgozom, szeretek összpontosítani a mai világ dolgaira. Olyan témákat keresek, melyek szerintem alulértékeltek napjainkban. Sajátos érdeklődésem az élelmiszer- és egészségügyi témákkal kapcsolatos."

Miből készül a gumicukor?

A sok gyerek és felnőtt által is kedvelt gumicukor a sok cukor miatt alapvetően egészségtelen. De elborzadnánk, ha látnánk az előállítását. Többen ezt fogalmazták meg, miután látták Alina Kneepkens filmjét.

A boltban kapható gumicukor maci és nyúlós féregcukor (micsoda név!) mindenféle adalékanyagot és színezéket tartalmaz. Tulajdonképpen nagyon egyszerű az összetétele. Nem más, mint ízesített és cukrozott zselatin.

Mi a zselatin?

A zselatint, a csontenyvet a vágóhídon elpusztított háziállatok, főleg sertések, lovak és szarvasmarhák bőréből és csontjaiból állítják elő. A zselatin elkészítése nem más, mint a vágóhídi hulladék felhasználása. Az élelmiszer- és gyógyszeriparban, a fényképészetben hasznosítják. Több kozmetikumban is megtalálható.

Egészséges gumicukor házilag

A házi gumicukor elkészítése rendkívül egyszerű. Az alapanyag változatos: gyümölcsök, gyümölcslevek és pektin, agar-agar, karragén, vagyis valamilyen növényi alapú sűrítő. Az eljárás során a felfőzött gyümölcs sűrítményhez kell hozzákeverni a növényi zselésítőt. Nem szükséges telenyomni cukorral, mert maga a gyümölcs is édes. Édesítőszerként inkább fehércukor helyett nyírfa- vagy nádcukrot, esetleg mézet ajánlanak. Formába öntve hamarosan megszilárdul.

 
A nem „édes élet” film hatása

Belgiumban nagy visszhangja volt annak a sorozatnak, melyet Over Eten – Amit tudni kell az ételről címmel mutatott be a flamand közszolgálati műsorszolgáltató. Alina Kneepkens a témái között szerepelt a chips, a véres hurka, vagy a belgák egyik kedvenc étele, a nyúlpörkölt. A film nem titkolta el, hogyan vágják el a sokkos állapotban levő nyuszik torkát. Azt, hogy a sertéseket gázkezeléssel elzsibbasztják, leszívják a vérüket, mielőtt megölik őket. Egy igazi szemet nyitó sorozat lett. Annak idején a tv show a zselatinról szóló részt is bemutatta, melyre sok komment érkezett. Íme, néhány:

„Soha többé nem eszem zselatin alapú terméket.”

„A végén majd megszakadt a szívem a disznó miatt – írta másvalaki. – Soha nem eszem semmit, ami zselatint tartalmaz. Eszel egy cukorkát vagy akár bizonyos gyümölcsös joghurtot, és az egy disznó részét tartalmazza? Na, nem.”
Egy anya azt írta, hogy a Zselatin volt az élelmiszer adalékokról szóló első olyan film, melyet megmutatott a lányának. „Remélhetőleg úgy fog felnőni, hogy megalapozottabb döntéseket hoz majd arról, hogy mit visz a testébe” – tette hozzá.

Összegzés

Alina Kneepkens filmje azt mutatja be, hogyan készülnek bizonyos ételek, pl. a közkedvelt gumicukor. Mi mindent fogyasztunk el úgy, hogy fogalmunk sincs róla, mit tartalmaznak! Ennyire közömbösek vagyunk, ennyire nem érdekel az egyik legfontosabb dolog, az egészség? A cél, hogy gyorsan meglegyen valami, ne kelljen elkészíteni? Pedig dédmamáink még szaloncukrot is otthon csináltak szeretteiknek. Akaratlanul is párhuzamba kerül a készétel és kész gondolat korszaka. Nem kell időt fordítani a főzésre, és gondolkodni sem kell, ha mások teszik helyettünk.
 

Kapcsolódó cikkek:

• Állatvédelem: szeret, nem szeret?

• Buddha imádkozó disznója

• Édes élet - indiai cukorgyárban jártunk

• Egészség világnapja táplálkozásra hangolva

• Vegetáriánus hajóskapitány a Föld körül

A Jóga Világnapja ma már egy fontos tradíció. Egy olyan nemzetközi megmozdulás, mely határok nélkül, kortól, nemtől függetlenül összefog embereket. Egyben a tudatosság napja. Van, akinél a testi egészség a cél, de sokaknál szellemi és lelki fejlődésre való gyakorlat is. A Nemzetközi Jóga Nap célja, hogy világszerte felhívja a figyelmet a jóga előnyeire.

Nemzetközi Jóga Nap története

A nyári napforduló, június 21-e ma már hagyományosan a Jóga Nemzetközi Napja. Az ENSZ Közgyűlése elsöprő többséggel 2014-ben fogadta el az erre tett javaslatot. Indiát 175 nemzet támogatta ebben a komoly tervben. Akkor a sajtó azt is kiemelte, hogy ez az első és mind a mai napig az egyetlen olyan határozat, mely rekordidő, 3 hónap alatt létrejött.

Amikor India miniszterelnöke, Narendra Modi először meghirdette, a fél világ megmozdult, és óriási sikere lett. Látszik, hogy az embereket jó cél érdekében össze lehet fogni, miként annak idején Gandhi mellett is ezren és ezren sorakoztak fel. Amikor a döntés megszületett, Modi lelkesen ünnepelte. Többek között a jóga szellemi, gondolkodásbeli és a testi egészség harmóniájáról beszélt. A jóga képes összekovácsolni az emberiséget – mondta. – Csodálatosan egyesíti a karmát, a cselekvést, a gjánát, a tudást, és a bhaktit, az odaadást.

Nemzetközi Jóga Nap 2017

Az idén már harmadik alkalommal kerül sor a Nemzetközi Jóga Nap megrendezésére. Ma már nem kétséges, hogy a jóga gyakorlása mindenki számára hasznos. A rendszeresen felmerülő kérdés inkább az, hogy mennyire üzletiesedig el vagy mennyire válik divathóborttá. A jóga évezredes hagyományai többről tanítanak.

Az ENSZ az idei jóga nap témájának a „Jóga az egészségért” címet adta. A szervezők kiemelik azt a tényt, hogy a jóga hozzájárulhat az elme és a test közötti egyensúly megteremtéséhez, melyre zaklatott korunkban ugyancsak nagy szükség van. A stressz oldása nemcsak az egyén életében szükséges. Többen úgy gondolják, hogy a jóga holisztikus megközelítése, a természettel való összhangja az alapja az egészségének és jólétének is. Közvetlen és hasznos hozzájárulás az emberiség küldetéséhez, a fenntartható életmód felé.

Gangesz-Duna: Indiai Kulturális Fesztivál

Az Indiai Nagykövetség és az Amrita Sher-Gil Kulturális Központ szervezésében hazánkban több helyszínen is színes hétvégi fesztiválra kerül sor. Számtalan indiai kulturális programra mehetnek az érdeklődők, és természetesen lesz jóga, jóga és megint csak jóga sok helyszínen. Hazánkban több városban is megtartják a Nemzetközi Jóga Napot, nemcsak Budapesten.

A szent Gangesz és hazánk fő folyója méltán kap kiemelt szerepet. Az aktualitást a testvérfolyók jelentősége mellett a Duna Nemzetközi Napja is adja, amely hamarosan következik. Talán nem mindenki hallott róla, de a Gangesz Indiában nemrég személyi státuszt kapott.

Kapcsolódó cikkek

• A jóga ászanák ősi tudománya

• A modern jóga alapító atyja

• A világ egyik leghíresebb igaz orvosa jógát ajánl a betegeinek

40 millió tonna műanyag evőeszközt dobunk el minden évben, legtöbbjüket egyetlen használat után. Indiában egy környezettudatos életmódot folytató vállalkozó zseniális réspiacra talált. Kifejlesztett egy nagyon finom, ehető evőeszközt. A kezdeményezés valóban innovatív. Tegyük hozzá: és sikeres.

A környezettudatos evőeszköz összetétele révén forró és hideg ételhez is illik. Ha pedig étkezés után használója mégsem eszi meg, csak eldobja, hamar lebomlik. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy az ehető evőeszköz lehetne a jövő szemétgondjának egyik megoldása.

Statisztika a környezetpusztító életmódról 

A legtöbb műanyag veszélyt jelent a természetre. A Gazdasági Világfórum már néhány éve elképesztő adatokat közölt. Eszerint a globális műanyaggyártás 1964-től 2014-ig 15 millió tonnáról 311 millió tonnáig emelkedett. Várhatóan 2050-ig mindez megduplázódik. Ez az emelkedő szám sokakat megfontolásra késztet. 

Narayana Peesapaty az indiai Andhra Pradesh államban él. Vállalkozó és környezetvédő. Környezettudatos életmódjának köszönhetően zseniális dolgot csinál: ehető evőeszközök gyártásával és forgalmazásával foglalkozik. Cége, a Bakeys a gyönyörű Hyderabad  városában működik, ez az ehető evőeszközök gyártásának központja. A vállalat a világon elsőként ehető evőeszközöket gyárt. Ígéretes megoldás: egy kanál, amit meg lehet enni. 

Eb, aki a kanalát meg nem eszi!

A Mátyás király mesék között van az a sokunk által ismert történet, amikor az okos juhász kivágja magát szorult helyzetében. Vendégségbe hívta a király hűséges jobbágyát, de meg akarta viccelni, és nem tetetett kanalat a levese mellé. Tálalás után pedig így kiáltott: Eb, aki a levesét meg nem eszi! A juhász a kenyér végét szépen lekanyarította, kivájta a belét, majd jóízűen kikanalazta a levest. Aztán megszólalt:

"Eb, aki a kanalát meg nem eszi!"

Nem valószínű, hogy Narayana Peesapaty ismerte ezt a történetet. Az ehető kanál megalkotására a műanyag felhasználás csökkentése miatt törekedett.

 
Így készül a környezettudatos evőeszköz

Az ehető evőeszköz alapanyaga cirok, rizs- és búzaliszt. A cirok bőségesen termő növény, ráadásul kicsi a tápanyag és vízigénye. Az ehető evőeszköz gluténmentes változatán is dolgoznak.

És ez nem minden. A valóban környezettudatos életmód szellemiségében a termék legyen erőszakmentes is. Így az ehető evőeszköz természetesen vegán termék, tartósítószert nem tartalmaz. Eltarthatósága száraz, hűvös helyen legfeljebb három év. Mmmm... jó étvágyat hozzá!

A kanalak többféle méretben készülnek, ezért felszolgáláskor is használhatóak. Elsődleges összetevőjének, a ciroknak köszönhetően  nagyon rugalmas. 15-20 percig képes ellenállni a forró levesnek és a fagyasztott desszerteknek is anélkül, hogy szétesne.

Ellentétben a műanyag eldobható evőeszközökkel, amelyek mérgező és rákkeltő anyagot is tartalmaznak, ehető evőeszközeink rendkívül tápláló és környezetbarát termékek – nyilatkozta Narayana Peesapaty. – A változás elkerülhetetlen. Fogyasztási és termelési mintáink ilyen átalakulása már régóta esedékes. Reméljük, 2017 közepéig már elindul az evőeszközformák változatos gyártása. Kis csészéket is tervezünk.

Íme, a megoldás: edd meg a kanalad! A Bakeys termékek között kanál, villa és pálcika is található, mind teljesen lebomló és ehető. A kanalat sós, édes és natúr ízben is gyártják. 

Többféle ízesítésű kapható, többek között cukor, gyömbér, fahéj, római kömény is szerepel a fűszer alapanyagok között. Az étel elfogyasztása így különleges kulináris élvezet. Annak, aki eldobja, nem kell bűntudatot éreznie. A műanyag kanállal ellentétben, ami szinte az örökkévalóságig szennyezi a környezetet , a Bakey-eszközök eldobás után 5-6 napon belül lebomlanak, ha ki vannak téve az időjárás viszontagságainak.

Az eldobható bio-evőeszközök hagyománya Indiában 

Indiában gyakran láthatjuk, hogy a tányér egy tisztára mosott banánlevél, melyre felhalmozzák a különféle fogásokat. Jóízűen falatoznak úgy, hogy csak jobb kezüket használják az étel felemeléséhez. Ujjaikkal bámulatos ügyességgel kis falatkákat emelnek szájukhoz.

A pohár félig kiégetett agyagcsésze, melyet ha eldobnak, hamar szétmorzsolódik, nem szennyezi a környezetet. A banánlevél az esetleges ételmaradékkal pedig a tehenek és a majmok csemegéje.

Kapcsolódó cikkek

• Történetek a spirituális indiai étkezésről

• Környezettudatosan: banánlevél árus Dél-Indiában

• Mit keres a tehén az étteremben?

• Édes élet - indiai cukorgyárban jártunk

Az emberi ostobaság következtében több millió tonna műanyag kerül az óceánokba minden évben. Rengeteg tengeri élőlény, madarak, emlősök és teknősök halálát okozza. A legveszélyeztetettebb hely a Csendes-óceán. Szemétszigeteinek kiterjedése jóval nagyobb, mint feltételezték. Az Óceánok világnapja alkalmából nem árt egy kicsit tájékozódni. Mi az óceánok szerepe a globális felmelegedésben? Mi az óceánok szerepe az élet körforgásában? E kérdésekre adott válaszok még akkor is fontosak lennének, ha nem érintene bennünket a világtengerek sorsa. 

​

​

Hány óceán van?

Az óceánok a földrészeket választják el egymástól. Természetföldrajzi szempontból 3 óceánt különböztetnek meg: a Csendes-, az Indiai- és az Atlanti-óceánt. A magyar kartográfia nem tekinti óceánnak, de van olyan besorolás, mely szerint ide tartozik még két világtenger. A Nemzetközi Hidrográfiai Társaság 4. és 5. óceánként nevezi a Déli-óceánt és az Északi-Jeges-tengert, közismertebb néven a Jeges-tengert. 

 
Mióta van Óceánok világnapja?

1992-ben az ENSZ Rio de Janeiróban globális környezetvédelmi csúcstalálkozót tartott. Ekkor fogalmazódott meg a gondolat, hogy az óceánok védelme érdekében világnapot jelöljenek meg. Azóta a környezetvédelemre való felhívások és az ismeretterjesztés fontos dátuma lett június 8-a, az Óceánok világnapja.

1992 óta minden évben megemlékezünk erről a jeles napról. Földünk több mint 70 %-át tenger borítja. Ha valaki egy kicsit tájékozottabb, nemcsak a világtengerekről szóló a szép leírásokat ismeri. Azt is tudja, hogy óriási veszély fenyegeti őket, legfőképpen a legnagyobb kiterjedésű óceánt.

Melyik a legnagyobb óceán

A Csendes-óceán a legnagyobb világtenger. Magellántól kapta a nevét. Mare Pacificum, csendes tenger, így nevezte a portugál felfedező. Az óceánok nagy kiterjedésű, több tízmillió km²-es nagyságú világtengerek. Több ezer méter átlagos mélységgel rendelkeznek.
A Csendes-óceán nemcsak a legnagyobb, de itt van a világ legmélyebb pontjaként ismert Mariana-árok Challenger szakadéka. Japán közelében található, több mint 10 kilométer mélységű. Összehasonlításképpen: az óceáni területek alig két százaléka mélyebb hatezer méternél, a Mount Everest pedig 8848 méter magas.

Az óceánok szerepe az élet körforgásában

Az éltető oxigén nagy részét az óceánok és a tengerek adják. Több helyen is olvashatjuk, hogy minden második levegővétel az óceánok növényvilágának köszönhető. Nemcsak oxigénkészletünk felét juttatják el az élővilágnak, még a széndioxid egy részét is elnyelik. Az óceánoknak köszönhetjük a felhőket is, ebből következik, hogy édesvizeinkre is hatást gyakorolnak. 

Óceánok szerepe a globális felmelegedésben
A globális felmelegedés olvadást okoz. Megemelkedik a tengervíz szintje és a hőmérséklete, ezzel veszélybe kerül az élőviláguk. A biológiai egyensúly felborulása pedig súlyos ökológiai problémák alapja lehet. 1840-től már vannak időjárási adataink. Az utóbbi évtizedekben voltak a legforróbb esztendők. 

Tenger helyett szeméttenger

 
A csendes-óceáni szemétsziget nagyobb, mint Texas állam. A központi része egymillió négyzetkilométer, de csaknem 3,5 millió négyzetkilométerre becsülik a teljes kiterjedését. Ráadásul ez csak a látható rész, ami a víz felett torlódott össze. Vannak hatalmas szemét foltok az Indiai- és az Atlanti-óceánon is.

A műanyagok nem bomlanak le, csak apró darabokra hullnak, amiket elfogyasztanak a halak és a tengeri emlősök. Évente több százezer tengeri élőlény és madár pusztul így el, sokszor nagy kínok között.

A tengerfenék és az óceánok mélye egyben hulladéklerakó is. A mérgező anyag sok helyen hatalmas koncentrációban mérhető. A kutatók kimutatták, hogy Kína egyik legszennyezettebb folyójában talált rákok sejtjeiben kisebb a szennyezettség mértéke, mint a Csendes-óceán mélyén élőkébe. Az ott kifogott rákok szöveteiben 50-szer magasabb szennyezőanyag-koncentrációt találtak.

Óceánok környezetvédelmi helyzete 2017-ben

Hacsak nem változtatunk életmódunkon, ha a fogyasztói társadalom káros folyamatait nem tudjuk megfordítani, akkor az ökológiai bajok belátható időn belül visszafordíthatatlanná válnak. A környezetszennyezés időzített bombaként előbb-utóbb katasztrófához vezethet. 

A hangsúly a tudatváltáson van. Aki megérti, hogy a természet része, és felelős a környezetéért, az nem fogja mérgezni és szennyezni azt.

Egy lelkesítő példát érdemes felhozni. A horvát származású Boyan Slat, egy holland feltaláló és vállalkozó. Az Ocean Cleanup alapítvány vezérigazgatója. A 22 éves fiatalember már nagy hírnévnek örvend világszerte. A 20 legígéretesebb fiatal vállalkozóként emlegetik. Több díjat is kapott, többek között az ENSZ legmagasabb környezetvédelmi elismerését is magáénak mondhatja.

Boyan kamaszkora óta lelkes környezetvédő. Kidolgozott egy technológiát, mely legalább részben megszabadíthatja a világ óceánjait a műanyagtól. Nemrégiben bejelentette, hogy alapítványa az adományokból befolyt összegekből már az idén elkezdheti a két évvel későbbre tervezett munkát.

 
Összegzés

Az Óceánok világnapja fontos dátum. Az óceánok rendkívül értékesek, ami értékes, azt óvnunk kell. Az amerikai William James, pszichológus és filozófus már a 19. században megjegyezte:

„Az én nemzedékem legnagyobb felfedezése az, hogy az emberi lények képesek megváltoztatni az életüket tudatállapotuk megváltoztatásával.”

A környezetvédő szervezetek munkájára szükség van, de nem tudják elvégezni a világ kitakarítását. Főleg nem akkor, ha közben az ember továbbra is változatlanul szennyezi azt. Az egyetlen megoldás az alapoknál kezdődik. Csak akkor van remény a változásra, ha a saját érdekünkben megértjük, mekkora felelősséggel tartozunk Földanyának.

Kapcsolódó cikkek

• „Víz Nobel-díj”  az indiai Radzsendra Szinghnek, mert képes megmenteni a bolygót

• A víz világnapja: vízügy – közügy

• Legyen a Földnek jó napja!