India Hangja

A májusi tavasz utolsó napja a Dohányzásmentes világnap. Külön hangsúlya van annak, hogy a jeles napok között egy virágillatos évszakban időszerű. Arra emlékeztet, hogy a tüdőnkbe friss, tiszta levegőt szívjunk, ne pedig füsttel mérgezzük magunkat.

Dohányzásmentes világnap

A Dohányzásmentes világnap szigorúbb megfogalmazása a Dohányzás elleni világnap. Mindkét kifejezés ugyanarra a napra használatos.

Hazánkban kiemelten fontos egészségpolitikai cél a dohányzás csökkentése a lakosság körében. Kapcsolódó kezdeményezés a Füstmentes nap is. 

A 90-es évek végén Mississippi és 49 másik állam 246 milliárd dolláros keresetet nyújtott be a bíróságon. A nagyszabású per a dohányipar ellen folyt. A koronatanú Jeffrey Wigand, a Brown & Williamson cég egykori alelnöke volt.

Wigand tiltakozott, amikor a vezetés elindította a nikotinfüggés felgyorsítását célzó kísérleteit. Hamarosan kirúgták. Remek szakember, aki a Buffalo Egyetem biokémiai mesterfokozatával rendelkezik. Azóta is elkötelezetten dolgozik a dohányzás visszaszorítása érdekében.

A dohányzásmentes világnap története

A dohányzás évszázadok óta számtalan embert érint közvetve vagy közvetlenül. Az első dohányzás ellenes mozgalom az után bontakozott ki, hogy az 1920-as évek végén a tudósok kimutatták a dohányzás és a tüdőrák közötti kapcsolatot. A Dohányzásmentes világnap az ENSZ Egészségügyi Világszervezete kezdeményezésére, 1986-tól szerepel a jeles napok között.

Emellett minden év 3. csütörtökén Füstmentes világnapot tartanak a legtöbb országban. A Füstmentes világnap rövidebb múltra tekint vissza. 1971-ben Massachusetts állam kormányzója, Arthur P. Mullaney arra kérte a lakosságot, hogy egy napig senki ne gyújtson rá. Az így megspórolt pénzt egy helyi középiskola támogatására fordították.

A dohányzás elleni világnap célja

Rendkívül fontos a tájékoztatás és az egészségre nevelés. Ennek egyik fóruma a Dohányzás elleni világnap. Egyik célja a fiatalok védelme. Aggasztóan megnőtt a dohányzás a fiatal lányok körében, ami hosszú távon súlyos gondok forrása lehet.

Miután az utóbbi évtizedekben a fejlett országokban a dohányzási arány folyamatosan csökkenni kezdett, a dohányipar számára a nők váltak kiemelt célponttá. Ennek megakadályozása, illetve csökkentése életbevágóan fontos. Szó szerint életbevágó, hiszen a jövő nemzedékének egészsége és fejlődése nagyrészt az anyáktól függ.

Sok esetben még mindig nincs tisztában azzal a dohányzó kismama, hogy mennyit árthat magzatának, illetve a már megszületett kicsinek. Ezért a Dohányzás ellenes világnap egyik legfontosabb célja minden évben az újabb és újabb tájékoztatás ezen a téren is.

A Dohányzásmentes világnap programjai 

Az első dohányzás ellenes mozgalom az 1920-as évek végén bontakozott ki. A tudósok ekkor mutatták ki a dohányzás és a tüdőrák közti kapcsolatot. A Dohányzásmentes világnap programjai között szerte a világon számtalan előadást találunk, iskolai felvilágosító napokat.

Filmek és brosúrák készülnek, napvilágra kerülnek a statisztikai adatok. A legújabb kutatások során kiderült, hogy a dohányzás vakságot is okozhat. A Dohányzásmentes világnap alkalmával ezekről a vizsgálatokról nagyobb eséllyel hallhatunk.

Nemzetközi szinten a WHO minden évben más-más témát tűz napirendre. Például lehet a dohány, mint drog, vagy a dohánytermékek illegális kereskedelmének felszámolása a középpontban.

Reklámok tiltása

Úgy tűnik, hiába küzdenek a dohányzásmentes élet érdekében a világ egészségügyi szervei. Ugyanakkor milliárdokat költenek a gyógyításra. 
Hazánkban sikerként könyvelhetjük el, hogy az elmúlt évtizedben számos téren javulás tapasztalható.

2008-tól tilos a dohánytermékek közvetlen és közvetett reklámja. 2012-től tilos a dohányzás a közintézményekben. 2013-tól pedig a dohánytermékek csomagolásán megjelentek a komoly egészségvédő figyelmeztetések.

Ugyanakkor hiába hivatalos a reklámok tiltása, ha minden filmben élvezettel gyújtanak rá a szereplők. Egy olyan pozitívnak tűnő, ám teljességgel hamis életérzést sugallva, mely érthető módon vonzza a fiatalokat. Inkább azoknak a hirdetéseknek a számát kellene növelni, ahol a dohányzás mellőzése elsősorban az egészségre, vagy a hajra, a bőrre és a fogakra gyakorolt jótékony hatását mutatja be.

 
Dohányzás leszokás 

A dohányzásról való leszokás segítését több társadalmi szervezet is fontosnak tartja. A nikotin az egyik legerősebb függőséget kiváltó szer. Az elvonási tünetek azonnal jelentkeznek, és a negatív hatások gátolják a dohányos elhatározását.

Magyarországon is létrejött már az Országos Dohányzás Leszokás Támogatási Módszertani Központ. Itt telefonos segítséget is adnak, ha valaki felkeresi őket. A tüdőgondozókban is kaphatnak támogatást az érintettek.

Kevesen tudják, hogy a nikotin függőséget okozó hatása erősebb, mint a kokainé vagy a heroiné. Ebből következik, hogy a leszokás rendkívül nehéz. Nagy akaraterőt igényel. Sokszor csakis szakorvosi felügyelet mellett sikerülhet.

Egy kis inspiráció lehet a leszokáshoz az 1603-ból fennmaradt királyi felszólítás, mely I. Jakabtól, Anglia akkori uralkodójától származik:

„Kedves Polgártársak! Hagyjátok abba végre ezt az őrültséget, amelyet szégyenből fakadt tévedésből fogadtatok el és korlátoltságból használtatok: őrültség ez, amely az istenség haragját lángra gyújtotta, a testi egészséget legyengíti, a vagyont kikezdi, a nemzet méltóságát elhomályosítja..., szaga undorító, káros az agyvelőre és a fekete füst kigőzölgése leginkább a pokol fortyogásához hasonlít.”
 

Dohányzás statisztika Magyarországon és a világon

A magyarországi dohányzás statisztika így néz ki: fejenként 3000 szál évente. Ez a világátlag dupláját jelenti! Éves szinten 30 ezer ember halálának okát. Úgy tűnék van még dolog a Dohányzás elleni világnappal.

A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet honlapján olvashatjuk, hogy ha hosszában egymás mellé tennénk az elszívott cigarettákat, „2 millió kilométernyi "rudat" – az egyenlítő hosszának negyvennyolcszorosát” kapnánk. Honfitársaink ennyit füstölnek el évente.

A világstatisztika szerint 1, 3 milliárd ember dohányzik. Ez egyharmada a Föld 15 évesnél idősebb népességének. E káros szokás okozta betegségek miatt évente több mint 5 millióan halnak meg. A tüdőrák, valamint a szív- és érrendszeri betegség miatt.

 
A cigaretta és a nikotin

Cigarettánként kb. 2 liter füst keletkezik. A füstszűrő nem tudja megszűrni teljesen, így egy része a tüdőbe jut, a nagyobbik rész pedig a környezetet szennyezi. A cigi nikotintartalma a vége felé egyre töményebb lesz. A nikotin az oka a függőség kialakításának. Először a tüdőbe, majd a vérbe, onnét pedig az agyba jut. 

A nikotin színtelen, jellemző szagú folyadék. Idegméreg. Egy erős dohányos csak azért nem hal meg rögtön, mert nem egyszerre kerül a szervezetébe a méreganyag. Ráadásul a test lassan hozzászokik. De a napi dózis halálos lenne, ha egyben kapná meg.

A nikotinnak serkentő, majd bénító hatása van. Nikotinmérgezéskor például lebénítja a rekeszizmot, ami fulladáshoz vezethet. A központi idegrendszerre gyakorolt hatásánál is először az aktivizáló tulajdonsága lép fel, majd egyfajta gátló hatás, amit nyugtatóként él meg a dohányos. Közben károsan hat a vegetatív idegsejtekre is. 

Összegzés

Ma már több helyen is olvashatunk olyan véleményeket, miszerint a dohányzás pótcselekvés. Egy ártatlannak tűnő pótcselekvés, ami korántsem ártalmatlan. Valaminek a hiánya, vagy a stresszes állapot csökkentésének vágya húzódik meg mögötte.

Hányszor halljuk a dohányosoktól: Olyan ideges vagyok, rá kell gyújtanom! A probléma persze ettől nem oldódik meg, csak az idegek kapnak még egy méregadagot. 

Mind amellett, hogy létezik dohányzásmentes világnap, a Dohányzás elleni világnap és a Füstmentes nap, vannak dohánygyárak is. Ki érti ezt? Miért nem inkább tudatos élet iskolák nyílnak sorra? Miért nem az a fő téma médiában, hogy milyen legyen az új egészséges életmódra és szabad gondolkodásra nevelő tanterv?

Kapcsolódó cikkek

• Vegetáriánus indiai élsportolók

• Egészség világnapja táplálkozásra hangolva

• A világ első nyugati ájurvéda orvosának tanácsai

• Ki vagyok én? – kérdezi a pszichiáter

• Egészség világnapja táplálkozásra hangolva

• A világ legidősebb maratonfutója 104 éves és vegetáriánus

A gyerekmese az egyik legfontosabb műfaj a szülő számára. A mesepszichológia és a spirituális tanítások a mesevilág hihetetlenül csodás régióiban kutakodnak. Gyakran felmerül azonban a kérdés, hogy jó-e, ha a gyerek a tv előtt ül, rajzfilmeket bámulva? Miközben a szülő a gyerekmesék tanító erejével magyarázza meg magának a gyerek lepattintását.

A mesék tanító ereje közismert. Hogyan lehet, hogyan érdemes lefoglalni a gyermekeket, hogy szórakozzanak és tanuljanak is egyazon időben? A világirodalom leghíresebb mesegyűjteménye, a Pancsatantra éppen ezt teszi. Hagyományosan május utolsó vasárnapja gyermeknap. Íme, néhány gondolat e jeles nap kapcsán.

A mese ereje

Hány szülő olvas mesét rendszeresen gyermekének? Pedig ez a személyes kapcsolat, az együtt töltött idő egyik legjobb módja. Ezek az évek a szülőknek soha többé nem jönnek vissza. De mindenki emlékszik öregkorában is azokra a szép estékre, amikor gyermekként mesét hallgathatott. Emellett a kicsi számára óriási előny az is, hogy közben megtanul odafigyelni, sőt kérdezni is. Szélesedik a látóköre, színesedik a fantáziája, gazdagodik a szókincse.

Így játszva, észrevétlen elsajátítja az alapvető értékek legfontosabbjait. Megtanulja, hogy a kitartó küzdelem eredményre vezet, vagy azt, hogy egy hangyával is szépen kell bánni, segíteni minden élőlényt. A természettel való harmonikus együttélés létszükséglet lesz a számára. Nem csak azért, mert soha nem tudhatja, mikor szorul rá ő a természet és más élőlények támogatására. Emlékszünk? A kicsi királyfi a hangyák, halak, madarak segítője, s később nekik köszönheti megmenekülését.

 A Pancsatantra története

A Pancsatantra egy Dél-Indiában élt király, Visnusarman (jelentése: Visnu védence) kérésére jött létre. Az uralkodó nem lelte örömét királyságában, mivel három nehéz felfogású fia volt.

Abban az időben az uralkodás tudományának elsajátítása tizenkét éves komoly képzést jelentett. Egy tudós bráhmana vállalta a feladatot, így született meg a Pancsatantra, az öt könyvből álló gyűjtemény. Ez a legrégebbi és leghíresebb mesegyűjtemény. Évszázadokon keresztül India határain túl is a fiatalság nevelésére szolgált. 

Felépítése sokrétű. Egy-egy fogalom vagy életbölcsesség rövid, tömör összefoglalója a kezdet. Részletes kifejtése sokszor szerteágazó történetek formájában történik. A már jól körüljárt fogalom a végén újra felbukkan, összegződik, hiszen a tudás elsajátításának alapja az ismétlés. Humoros és egyben komoly, gyermeknek és felnőttnek egyaránt szórakoztató olvasmány. A pedagógiai értéke pedig felbecsülhetetlen.

Az ókori India mindig is csodálatos politikai irodalommal rendelkezett. Az uralkodók feladata nem a nép kizsákmányolása volt. Úgy kellett gondoskodni róluk, mint családtagjaikról. Az ember valódi rendeltetésének megfogalmazásakor nem egy életben gondolkodtak. Az tökéletes, isteni élet eléréséhez pedig már a gyerekeket, s az ifjakat is oktatni kell.
A vallásos hagyományok és a tudományos ismeretek is ezen cél felé segítették követőiket. A védikus irodalom a brahmanákon keresztül öröklődött tovább. Hasonlóan a mesék is, a dzsátakák, melyek még a Mahábháratában is megtalálhatóak.

A mesék a régi, klasszikus szanszkrit nyelvű irodalomban komoly helyet foglaltak el. A népmesék között tovább virágoztak, esetleg tájegységekként variálódtak. A Pancsatantra 550 körül már nemcsak Indiában élő hagyomány, perzsa közvetítéssel elterjedt a határokon túlra is. Magyarországon is elég korán, Apafi Mihály, erdélyi fejedelem tolmácsa révén a XVII. sz-ban vált ismertté a Pancsatantra.

Tanmesék – nem csak gyerekeknek

Minden mese valahol tanmese is egyben. Amit a szülő felolvas és megbeszél gyermekével, amit együtt dolgoznak fel, az mindkét fél számára óriási haszonnal jár. A felnőtt számára a mindennapok rohanásában a már elsajátított tudás felidézése, ismétlése, ezáltal életének részévé kovácsolása, továbbgondolása. A gyermeknek játékos tanulás, ami kreatív gondolkodásra ösztönöz. Az információk ismerete nem gondolkodás.

George Gerbner, magyar származású kommunikáció kutató volt. Jó néhány évvel ezelőtt felhívta a figyelmet arra, hogy a nevelés lassan kikerül a szülők kezéből. Átvette az iskola, rosszabb esetben a média, főleg a televízió. Már nem a családé a meghatározó szerep, főleg nem a templomoké és a pozitív célú közösségeké, hanem egy maroknyi érdekelt félé, akik valamit el akarnak adni. 

Számos hasonló kutatás folyik. Ezek az igazi tanmesék napjaink szülőinek, nevelőinek. A legújabb tanulmányok szerint azok a gyerekek, akik folyamatosan nézik a televíziós rajz és egyéb „mese”filmeket, nagyobb valószínűséggel lesznek önbizalom-hiányos felnőttek. Számukra a világ egy könyörtelen és félelmetes hely. Az aggódó emberek jobban függővé válnak, könnyebben kezelhetőek, befolyásolhatóak és szabályozhatóak, hajlamosabbak a megtévesztő propagandákat elhinni.

 
Elrontott mesék

Sok szülő elég megfontolt ahhoz, hogy nem engedi gyermekét a romboló hatású mese közelébe. Manapság nem biztos, hogy jóra tanít a mese vagy az ifjúsági film. Milyen példát állít a kiskorúak elé? Ugyanakkor rendkívül nehéz a tv vagy az ostoba, számítógépes játékok elől elvonszolni azt, akinek ez ad szórakozást. Valljuk be, a számítógépes játékok még a felnőtteket is érinti… Aki ilyen időtöltést választ, sokszor órákon keresztül lövi ki a célpontokat, robbant, nyomógombok segítségével kis futkosó alakokat öldös a monitoron vagy a telefonján. 

A varázserővel felszerelt hősöknek, nem kell küzdeni, csak fogyasztani. A győztesek ereje a jobb harci felszereltségben van, nem a leleményességükben, nem a barátaik, hanem a gépek és fegyverek segítik őket. A látványos technikai megoldások sok esetben félelmet keltő képekkel, zörejekkel társulnak. Életidegen, mesterséges világ, aminek semmi köze a valósághoz.

Milyenek az elrontott mesék? Agresszióról, tülekedésről, csalásról szólnak, erőszakra és felszínességre nevelnek. A fiúk előtt a buta izomagy figura, a lányok előtt a még ostobább Barbi baba, cicababa rajzfilm villog. Bizonyos felnőttek üres világa elevenedik meg. Komoly kutatási eredményként arról is olvashatunk, hogy a villogó effektek látványvilága egyrészt félelmetes is lehet, mely alvászavarokat okozhat. Másrészt lusta agyműködésre állítja be a gyereket. Készen kapott képeket próbál értelmezni, de nem mindig képes a változások gyorsaságát követni. 

Ha kisiskolásként egy gyermek nem szokik rá az olvasásra, akkor később már nehéz vagy lehetetlen megszerettetni vele a könyveket. Azt nem kell külön kiemelni, milyen érzelmi és értelmi hátrányokkal jár az olvasás hiánya. Szó szerint is értendő, hiszen nagy esély van arra, hogy később nehezen fog megbirkózni az olvasással, sőt a szövegek tartalmának megértésével is.  

Legjobb mesék

Szerencsére vannak jó példák is szép számmal. Ezeket kellene minden felnőttnek felkutatnia, mihelyt szülővé válik. Dargay Attila a magyar rajzfilmgyártás egyik legkiemelkedőbb alkotója volt. Gyönyörűen megrajzolt, kedves figurái, humora utolérhetetlen. Az ő képei minden korosztály kedvencei. Dargay filmjeit többször is meg lehet nézni anélkül, hogy unalmassá válnának. Süsü, a sárkány is mindenki barátja volt. A Mátyás király mesék vagy a magyar népmesék is kortalanok. Ez csak néhány a sok közül, s természetesen vannak remek külföldi alkotások is. A Jégvarázs című animációs film híres mondata: „A szeretet azt jelenti, hogy valaki másnak a szükségletei sokkal fontosabbak, mint a sajátod.” 

A legjobb mesékre pont az időtlenség jellemző. Nem számít, mikor keletkeztek, mert minden időben élményt ad gyermeknek és felnőttnek egyaránt. Nagyon jó példák erre a szintén védikus irodalom részét képező Bhágavatam történetei is. Nem lehet elégszer ismételni: India klasszikus hagyományai mindig az ember lelki felemelkedését szolgálták. Legyen az gyermek-, ifjú- vagy felnőttkor, a cél mindig az élet magasabb szintre emelése volt. Természetesen nem anyagi értelemben. 

Kapcsolódó cikkek

• Oscar-díjra jelölt indiai animációs rövidfilm

• Helyzetkép a család nemzetközi napja kapcsán

• Véleménynyilvánítás szabadsága a mediaimperializmus világában

• Legnagyobb gyógyszeripari ág az irodalom

• Miért nem kell várni, amíg felnősz?

A májusi jeles napok között több is családbarát témához kapcsolódik. Anyák napja, a család nemzetközi napja és a gyermeknap követi egymást. Mindez szűkebb és tágabb értelemben is kapcsolódik az egészséghez. Van-e, és vajon milyen az egészséges családmodell? 

A család nemzetközi napja története

Május 15-e a család nemzetközi napja. Az ENSZ határozata szerint 1994-től ezen a napon világszerte megemlékeznek a család összetartó erejéről. Bár év közben is sokszor terelődik a szó a családra, de lehet, hogy éppen negatív tények társításával történik. Ez a nap kiváló alkalom, hogy a figyelmet a családra, a társadalom alapvető kis közösségére irányítsa.

A család nemzetközi napja történetében azt látjuk, hogy ilyenkor számtalan társadalmi megmozdulást szerveznek. Bár korunk több riasztó adattal jellemzi, és szétesőben levő modellként írja le a XXI. század családját, ebbe nem kell belenyugodni. Szerencsére vannak olyan példák is, melyek kiemelik a monogám családmodell fontosságát. Ezért is kell hangsúlyozni minden lehetséges alkalommal a hűségen alapuló családi kapcsolatot, mely a gyermek pozitív fejlődése szempontjából is elengedhetetlen.

 
A Családok XI. Világkongresszusa 

Hazánkban először rendezték meg 2017-ben meg azt a rangos világtalálkozót, melynek központi témája a család. A május 24-28 között zajló megemlékezés részét képezte a május 25-i „Budapesti Demográfiai Fórum” és a „Viva Familia”. A világtalálkozó jelmondata: Építsünk családbarát nemzeteket! Tegyük a családot újra erőssé!

Larry Jacobs, a szervezet elnöke korábban már kifejtette, hogy céljuk azon országok felkeresése, amelyek támogatják a családokat, védik a házasság eszményét, s nem utolsó sorban az emberi élet szentségét. Ez utóbbiba természetesen a magzati élet is beletartozik. A magyar szervezőbizottság elnöke Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért felelős államtitkára. 

A Budapest Kongresszusi Központ és a Parlament volt a programok helyszíne. A találkozón háromezer fő vett részt. A Családok XI. Világkongresszusa számos neves külföldi vendéget fogadott. Több ország is képviseltette magát. A felszólalók elsődleges célja a család pozitív státuszának megóvása.

Ben Carson is hazánk vendége volt. Carson elismert pszichológus orvosprofesszor, aki nyugdíjba vonulása óta a közéletben is részt vesz. Donald Trump egyik minisztere. Vegetáriánus. Orvosként is joggal és rendszeresen beszél arról, hogy a vegetáriánus táplálkozással megelőzhetőek a szív- és érrendszeri betegségek. Munkásságának egyik fontos célja az abortusz és drog elleni küzdelem.
Oroszországot Natalia Jakunyina is képviseli, akinek az Anyaság Szentsége nevű alapítványa a családok és az anyák védelmét tekinti fő céljának. Az alapítvány számára a magzati élet is szent, melynek maximális védelmet kell élveznie. 

Mamahotel, papabank: de mi van a családdal?

Annak idején nagy sikerrel sugározta a német tévé a Hotel Mama című realityshowt. 
A dokumentumfilm azt követte nyomon, hogyan birkóznak meg a többnyire harmincas fiatalemberek a szülőktől való elköltözéssel. Szomorú végeredményként azt láthatták a nézők, hogy szinte még egy hónapot sem bírtak ki, visszamentek a szülői házba.

Ez a szinte már aggasztó tendencia a nyugati országokban azért is elképesztő, mert a szülők anyagilag segítik a fiatalokat, képesek lakást venni nekik. Mégis inkább a „mamahotel”-t választják. Hazánkban is hasonló a helyzet. Bár itt sokkal nehezebb a lakáskérdés megoldása, mégsem mondhatjuk, hogy amiatt nem költöznek el a fiatalok, s kezdenek önálló életet. Elsősorban a kényelmi szempontok a meghatározóak. Anyuka ellátja a háztartást, apuka minden számlát kifizet és pénzt ad – a mamahotel, papabank remekül működik. Ma már ez a kifejezés általánosan ismertté vált.

A 2011-es népszámláláskor 880 ezer olyan 20-39 éves fiatalt mutatott a statisztika, akik még „gyerekstátuszban” voltak, otthon laktak. Az egészben az a legmegrendítőbb, hogy szinte semmilyen házimunkában nem vesznek részt, élik az életüket a barátokkal, barátnőkkel. Ha az ingatlan megfelelő, sok esetben még a partner is odaköltözik, őt is a család tartja el. Egy pszichológusi vélemény szerint „a szülők túlzott kényeztetése egyértelműen infantilizáló hatású”. Ha a fiatalok a hedonista életszemléletet, az önzést választják a hagyományos családi értékek helyett, akkor csak kihasználják szüleiket. Miként az élet minden területén, itt is igaz: a szabadosság nem szabadság. Ha a kényelmes, sőt érzékközpontú életfunkcióknál nincs magasabb rendű életcél, akkor a jelen és a jövő is veszélybe kerülhet.

 
A család nemzetközi napja elgondolásra késztet 

Ma is élő a klasszikus értelemben vett családmodell. Annak ellenére, hogy napjainkban sokan az élettársi viszonyt helyezik előtérbe, és a házasságok nagy része válással végződik. 
A család alakulása és a demográfiai helyzet szorosan összefügg. Bár a család nemzetközi napját  az egészség világnapja egy kicsit megelőzi a jeles napok listáján, joggal kapcsolhatjuk össze e két fontos dátumot. Egészséges család egészséges gazdaságot jelent. A társadalom fejlődését a jövő biztosítását. 
 

Kapcsolódó cikkek

• Nőnap, amikor a férfiakért imádkoznak

• Abortuszkérdés a magzatgyermek világnapja kapcsán

• Egészség világnapja táplálkozásra hangolva

Az indiai képzőművészet legfinomabb kifejezési formája a miniatúra. Messzire visszatekintő történelmi hagyománya van. India művészete meglehetősen szuggesztív. A festmények jellemzője a finom kidolgozás és a gyönyörű kivitelezés. A festmények az európai hódítás előtti India gazdag és vibráló életét ábrázolják. Díszesen öltözött férfiak és nők láthatók, hagyományos indiai pózok, mozdulatok – egy letűnt korszak képei. Az arany díszítések 22 karátos porított arannyal készültek. Ez a pompa és gazdagság jellemzi az indiai miniatúrák legtöbbjét. Nem csoda, hogy még Rembrandtot is elbűvölte.

 
Indiai miniatúra stílus

Az indiai miniatúrafestészet egyike a világ legimpozánsabb művészeti ágának. E képek világszerte híresek szépségükről, finom eleganciájukról és a kifogástalan részletekről. Ahogy a neve is jelzi, kisebb méretű festményekről van szó, gyakran nem nagyobbak néhány centiméternél. Bonyolult színvilággal aprólékosan finom ecsetkezeléssel, többnyire merített papírra készültek. A miniatúrákat úgy is jellemezhetnénk, mint az elme és a lélek elbűvölő lírai kompozícióit. 

A miniatúrákhoz használt színek természetes forrásból származtak. Általában ásványi, növényi alapanyagok, porrá őrölt drágakövek, indigó, kagyló, tiszta arany és ezüst. Ezek összegyűjtése és a színek keverése egy bonyolult folyamat volt. Napokig néha hónapokig is eltartott, amíg a kívánt élénk, üde szín létrejött. Nem meglepő, hogy elkészítése nagy ügyességet, türelmet igényelt. Az embereket, az állatokat és egyéb részletet kellett először megfesteni. A háttér maradt a végére. Az árnyékolás, kiemelés különleges technikát igényelt. A művészgenerációk a bonyolult mechanizmust nagy tapasztalattal rendelkező apjuktól és nagyapáiktól sajátították el. Az ékszereket, díszeket porított arannyal emelték ki.

Rembrandtot elvarázsolta India művészete

Nem kisebb személyiség, mint maga Rembrandt is elismerte az indiai miniatúrák rendkívüli jellegét. Megigézte India művészete. Az 1650-es években 25 csodálatos kis alkotást kapott kézhez, és másolatokat készített.

A holland festőóriás ezeket a varázslatos műveket „Surat rajzok”-nak hívta. Surat India fő tengeri kikötővárosa volt Mumbai felemelkedése előtt. A Los Angelesben őrzött kis kép a mogul császárt, a Taj Mahal építtetőjét és fiat ábrázolja. Tollal, barna tintával japán papírra készült. Abban az időben Hollandiának volt egy különleges kereskedelmi megállapodása Japánnal.

 
India művészete – a miniatúrák története 

Az indiai miniatúrák története hosszú múltra nyúlik vissza. Ősrégi hagyományai Rádzsasztánban találhatók. A 11-12. században, a művészek pálmalevél kéziratok miniatúráit készítették el. Az illusztrációk ekkor az isteni világgal kapcsolatosak. India muszlim meghódítása után a műhelyekben a festmények mogul stílusban készültek. Nagy Akbar, mogul császár több mint 100 művészt hívott környezetébe. Ekkor született India legtöbb miniatúra remekműve.
Majd a Rádzsput maharadzsák egyfajta festmény reneszánszot hoztak létre Észak-Indiában. A hercegi államok pártfogolták a miniatúrafestészetet. Kiemelkedő képviselője a Bundi festőiskola. A rádzsasztáni miniatúra stílust képviselte, a 17-19. században virágzott. Bundi és Khota volt a középpontja. Domináns színei a zöld és a kék. Szépségét kiemelte az aranyozás és a finom részletek.

A miniatűr festmény a mai Indiában, különösen Rádzsasztánban tovább él. A képzés fiatal korban indul, mert tökéletes látás és biztos kéz szükséges hozzá. Az elkötelezettség egy szigorú életformát is követel. Önmegtartóztatást minden stimulánstól, beleértve még a koffeint is!

Ajay Sharma: India művészetének nagy mestere

Ma az egyik leghíresebb miniatúra stílust folytató és a hagyományokat tanító művész Ajay Sharma. Nemzetközi hírű mester. Ajay az indiai festészet valamennyi részletét illetően kiterjedt ismeretekkel rendelkezik. Tudja, hogy a régi mesterek is a legvékonyabb mókusszőrből készült ecsetet használták. Megemlítendő, hogy az ecsetkészítéshez szükséges alapanyag beszerzésekor a mókusok nem pusztulnak el. Ajay Sharma szerte a világon tanított: Boldog vagyok, és büszke arra, hogy egy kicsit továbbadhatom a mi ősi hagyományunkat – mondta. 

Ajay Sharma szereteti, tiszteli és csodálja ezt a kifinomult művészetet. Mindent megtesz, hogy megmentse e csodás örökséget. Jaipuri műtermében minden szempontból felügyeli annak különösen szigorú hagyományait. Nagyon körültekintőnek kell lennie, mivel itt összekapcsolódik a festészet, a költészet és a vallás. Ugyanakkor ez a varázslatos világ nem a fantázia terméke. Az örökkévalóság szépsége elevenedik meg rajtuk, ahogy a szem a szereteten keresztül látja.

Indiai hangszerek a képzőművészetben

Az indiai zene és az indiai képzőművészet találkozási pontja a rága, az különféle érzelem megnyilvánulása. A hindu klasszikus zene eredete egyfajta meditáció.

A rágákon és a zenei időmértéken alapul. A képzőművészetben pedig egész rágafüzér kompozíciókat találunk, melyeken az ember és hangszere a középpont.

Minden klasszikus hangszer megtalálható a festményeken. A legtöbbször a vina, ez a különleges húros hangszer. Érdemes megjegyezni, hogy számtalan nőalak szerepek a képeken, ezt a speciális hangszert is leginkább az ő kezükben látjuk. De a mridanga, a kétfenekú dob vagy a kis cintányér, a karatal is feltűnik.

Indiai képzőművészet és az indiai zene világa

A hindusztáni klasszikus zene eredete megtalálható a Számavédában, ahol száman „dallam”, a véda „tudás” értelemben szerepel. 

A festményeken pedig olyan finomsággal ábrázolják a hangszereket és a zenészeket, szinte hallani a hangokat.

A zenetudósok figyelték a természetes hangokat, például amikor egy páva rikoltott, vagy a csataka, az esőmadár síró hangját. A kukorékolást, egy varjú vagy a kakukk jellegzetes hangját és az elefánt trombitálását egyaránt.

Mindez beépült a hindusztáni zene számos díszítményébe, így fokozva a hatását. Az elsődleges téma a tiszta szeretet, szerelem, a természet szépségének a leírása csak segíti az odaadást. Mindez pedig megjelent a festményeken is. Sokszor éppen a zenész az, aki valamelyik madarat eteti.

Kapcsolódó cikkek

• Indiai bútorasztalos műhelyben jártunk

• Lopott indiai műremekek

• Vallásközi dialógus a középkori művészetben

• Lopott szappanból készül a kiállítás az indiai börtönben

• Szeméthegyekből varázsoló művész

Dél-India ünnepel. Legnagyobb tanítómestere, Rámánudzsa 1000. születésnapját. Rámánudzsa 1017. április 30-án látta meg a napvilágot. Az ereréves megemlékezés az egyenlőség diadala. Az UNESCO a világörökség részeként őrzi azt a templomegyüttest, ahol élt és dolgozott. Hívei most egy olyan monumentális emlékművet készítenek, mely a világ legnagyobb ülő fém szobra lesz, magasabb, mint a New York-i Szabadság-szobor.

Nevéhez egy filozófiai iskola megalapítása, egy azóta is élő tanítványi láncolat fűződik. 

Ramanuja születése óta ezer év telt el. Indiában több dinasztia, sokféle hódító jelent meg és tűnt el. Olyanok is, akik mindent megtettek, hogy véget vessenek azoknak a vallási és kulturális hagyományoknak, melyek időtlen idők óta virágoztak és virágoznak mind a mai napig.

A Delhi Szultánság, a mogulok, a Brit Birodalom. Ennek ellenére a védikus kultúra nemcsak túlélte mindezt, de új területeket is szerzett. Hogyan lehetséges ez? Mert e magasrendű civilizáció hívei abban az előnyben részesültek, hogy időről időre kivételes lelki személyiségek segítették őket. Pozitív módon újra formálták az ősi tanítást, anélkül, hogy az veszített volna tisztaságából. Ilyen nagy tanító volt Ramanuja is.

 
A nagy Egységesítő filozófiájának alapja az egyenlőség

 
Ramanuja 1017-ben, Madrász közelében, híres papi családban született. Már kora ifjúságában elsajátította a Védák és a Védánta filozófiáját. Családos élete után szerzetesként élt, India-szerte utazott és tanított. A híres Srírangam templom körül a hívők 74 kerületét szervezte meg.

Az egyenlőség elvét szinte az anyatejjel szívta magába. Mindenki számára elérhetővé tette a transzcendentális tudást. Függetlenül mindentől, ami világi – a kaszttól, a hitvallástól és a nemektől. Azt hirdette, hogy „Isten szemében minden élőlény, nemcsak az emberek, hanem az állatok és a növények is egyenlők”.

 
Srírangam a második legnagyobb hindu templom, és az első legnagyobb működő templom-komplexum a világon. Ramanujacharya vagy Ramanuja 120 éves földi tartózkodásából mintegy 60 évet itt töltött. A szent filozófusnak számos követője és tanítványa volt. A Védánta lényegét tanította.

Ő volt az első indiai filozófus, aki szisztematikus teista értelmezést adott a Védánta filozófiának. A szó a Véda-anta jelentése: Véda-vége, vagyis a Védák célja. Ennek megfelelően tanításának középpontjában a bhakti elve állt: egy személyes Isten iránti odaadás. 

Egyenlőség szobra

A Hyderabad közelében épülő komplexum középpontja a tervek szerint a világ legnagyobb ülő fém szobra lesz. Három és félszer nagyobb, mint a híres, egy kőből faragott monolit Buddha-szobor, mely Hyderabadban egy mesterséges tó közepén áll.

A nagyszabású projekt 45 hektáron terül el. Az architektúrát Visnu diszkosz alakú fegyvere ihlette. A Ramanuja szobor egy 5,2 m átmérőjű lótuszvirág szirmain fog pihenni. Az „Egyenlőség szobra” nevet kapta. Kifejezi az esélyegyenlőséget a nemek, kasztok és vallások között, hiszen mindenki élvezheti a Mindenható jóindulatát.

A szökőkutakhoz gyönyörű zene és a fényjáték társul. Különféle elemek, lótuszvirágok, elefántok, oroszlánok és madarak sokasága díszíti a területet. A parkoló 1500 járművet képes majd befogadni.

Szintén a projekt része lesz egy Omnimax típusú planetárium, ahol többek között a Ramajuna életéről szóló filmet is megnézheti a közönség. A látogatók választhatják a fejhallgatót, vagy különböző nyelven igénybe vehetnek egy önálló idegenvezetést, hogy mélyebb bepillantást nyerhessenek az egyenlőség világába.

Kapcsolódó cikkek

• Köszönési formák a világban

• Vámbéry Ármin, a magyar orientalista

• Mit keres a tehén az étteremben?

• Suszter a kaptafánál, turista a látványosságoknál

• Narendra Modi, India miniszterelnöke himalájai jógiként zarándokolt

A köszönés sok mindent elárul az emberi kapcsolatokról. Megérintjük-e a másikat? Tiszteletünket fejezzük ki? Esetleg csak egy odavetett „helló” után továbbmegyünk? Vannak, akik kezet ráznak. Mások megölelik egymást, esetleg puszit vagy csókot adnak. Egyesek csak köszönnek. Milyen köszönési formák vannak a világban?

 
A köszönési formák története 

A köszönési formák története magába foglalja különböző korok szóbeli és a magatartásbeli megnyilvánulásait. A nyugati világban a latin eredetű Szervusz a legrégebbi ma is használatos köszönési forma. Jelentése: szolga. Közép- és Kelet-Európa több országában használatos, de az olasz „ciao” vagy a spanyol „servidor” is ebból ered. Hozzánk német nyelvterületről került, magyar szótárban először 1815-ben láthatjuk. 

A katonák köszönési formája a tisztelgés, szalutálás. Eredete a római katonáktól származik, ők így takarták el szemüket a napfény elől. Meg is érinthették a másikat,  egymás vállára tették a kezüket vagy a másik alkarját fogták meg.

A köszönési formák története olyan lényeges információkkal is szolgál, ami a mai kommunikációban is fontos. Például, hogy Japánban sértő, sőt büntetendő tett a nőknek adott kézcsók, Németországban pedig a szalutálás börtönnel büntethető!

Köszönés idézetek

A köszönés jellemezheti az embert, miként az is, hogy milyen tanácsot ad a másik üdvözlésével kapcsolatban. Íme két példa, amelyben ellentétesnek tűnő tanácsokat olvashatunk, de ha jobban belegondolunk, mindkettő igaz:

Köszönési formák jelentése

Mint minden társadalmi érintkezésnek, a köszönésnek is megvolt a maga etikettje. Nyugodtan kijelenthetjük: napjainkban is vannak íratlan törvényei.
Az üdvözlés egyik legrégebbi formája a kéznyújtás. Kifejezi a barátságos közeledést. Az üres kéz fegyvertelenséget jelent. Keleten ugyanezt jelképezi a szívre tett jobb kéz, vagy a mellkas előtt keresztbe tett kezek. 

A sorrend a tiszteletet fejezi ki. Előre köszön  belépő a bent lévőnek, fiatal az idősebbnek, alacsonyabb rangú a magasabb poszton állónak, férfi a nőnek. Nem köszönni vagy nem visszaköszönni kifejezetten sértő magatartást jelent. Bántó nem elfogadni a kinyújtott kezet.

Iratkozz fel YouTube csatornánkra!

Kattints a kép alatti feliratkozó linkre

 
Régi köszönési formák

Ma már senki sem használja a régi, zengzetes, latin üdvözlő formulákat. A köszönés leegyszerűsödött a napszaknak megfelelő jókívánságra. Miként a régi köszönési formák kihaltak, az azokat kísérő mozdulatok sem maradtak meg. Régimódi köszönési forma a Tiszteletem! vagy az Adjonisten! Ez utóbbi nem is szép, mert Istent felszólítani nem túl szerény magatartásforma. Ugyanakkor régi szép üdvözlés az Isten vele! és az Áldja Isten! Vidéken használják még. Kis unoka a nagyszülőknek, férfi a hölgyeknek még ma is az udvarias Kezét csókolom! régi köszönési formát használja.

A parasztember megpöccentette, megérintette vagy megemelte a kalapját, a városi uracska esetleg a sétabotját emelte oda. A francia és spanyol etikett maghajlásaira, kalpaglengető koreográfiájára pedig a kosztümös filmekből jól emlékezhetünk. Az urak kezet csókoltak, de csak a kéz fölé hajolva, és többnyire mindnyájan kesztyűt viseltek. A lányok pukedliztek.
Európa legnagyobb részén ma már egy kézfogás is megteszi, de hogyan üdvözlik egymást az emberek más országokban? 

Köszönési formák a világban – földrészeken átívelő szokások
Az Egyesült Államokban és Európában a legelterjedtebb a jobb kezű határozott kézfogás, miközben szemkontaktust tartanak. Dél-Európában, Közép- és Dél-Amerikában egy kicsit elidőzve, melegen megrázzák a kezet. Hosszabban a hagyományos amerikai kézfogásnál. Megérinthetik a másik személy alkarját és könyökét is. Latin-Amerikában néhány kiadós taps a háton fejezi ki az örömteli találkozást. Oroszországban a határozott kézrázást „medveölelés”, sőt 2-3 csók is követheti. A Közel-Keleten a jobb kéz érinti a szívet: szálem alejkum – Béke legyen veled. Szinte minden nemzetnek van sajátságos köszönése. Íme, ismerjünk meg néhányat. 

Köszönési formák – Törökországban

Törökországban mindkét kézzel átfogják a másik kezeit, miközben azt mondják, Merhaba – üdvözlet. Ez a gesztus általában régi barátok és azonos neműek körében használatos. Ma már több nyugati országban is utánozzák.
Törökországban az is eléggé általános, amikor valaki egy nála idősebb embernek kezet csókol, majd a tisztelet jeléül homlokához érinti a korosabb ember kezét. 

Köszönési formák –  Malajzia

A kinyújtott kéz megérinti a másik személyt, majd a kezét a szívére teszi, jelezve: „Szívemből köszöntelek.” Természetesen a gesztus férfi-nő találkozáskor elmarad, csak azonos neműek érintik meg egymást.

 
Köszönési formák – Japán

A japán családok már kisgyermekeiket megtanítják arra, hogyan hajoljanak meg, amikor idősebbekkel találkoznak. Ez az egyik legfontosabb mozdulata a jó modornak. De ma már a japán utcákon a fiatalok csak kezükkel integetve és mosolyogva köszönnek egymásnak. Közben mellettük néhány hölgy esetleg elegáns meghajlással üdvözli egymást. Bár látszólag egyszerű, de merev protokoll az alapja, melyet befolyásol az életkor és a társadalmi státusz. Még ma is gyakran küldik speciális képzésre alkalmazottaikat a nagyvállalatok, hogy az éppen adott helyzethez illő meghajlásokat megtanulják.

 
Köszönési formák – Kína

A kínai kultúra fontos része a jóakarat kifejezése. Számos köszönési formában adják a másik tudtára jókívánságaikat: házasságkötéskor, tavasszal vagy akár az építkezés kezdetén is. Legyetek áldottak és boldogok – mondják, az egyik kéz ökölbe zárul, és másik tenyerük rásimul. Thaiföldön az indiai Namaszté a gyakori, a kéz imádkozó helyzetben a mellkason vagy feljebb, az orr előtt áll. Minél magasabban, annál nagyobb tiszteletet fejez ki, de nem szabad a fej fölé emelni.

Köszönési formák – Új-Zéland, Polinézia, Kelet-Afrika és Tibet

Vannak számunkra esetleg furcsának ható formulák is. Például a Maori törzs emberei Új-Zélandon összedörzsölik az orrukat. Polinéziában a férfiak üdvözlő gesztusa egymás hátának megdörzsölése. Néhány kelet-afrikai törzsben úgy tesznek, mintha a másik lába felé köpnének, s van olyan tibeti törzs, ahol kinyújtják a nyelvet a másik emberre.

 
  
Kézfogás és fertőzés?

Kelethez jobban illik az érintést korlátozó kultúra. Az összetett kéz tiszteletteljes mozdulat. Ráadásul megvan az az előnye is, ami nyugaton hiányzik. Tudnillik, nem adnak át egymásnak bacilusokat.

Indiában jó néhányan fura „külföldi szokás”-ként kezelik a kézfogást, és több száz betegség terjedéséért teszik felelőssé. 

A nyugati országok is egyre inkább ráébrednek erre. Ma már nemcsak a fiatalok, a politikusok és a sztárok körében is új divat van. Az új trend az ökölpacsi, az öklök finom összeütése vízszintesen vagy alul-fölül. Érthető. Egyes kutatások szerint a fertőzések 80%-a kézzel terjed. Az Egyesült Királyságban pedig azt is kimutatták, hogy a kézfogás 90 százalékkal több baktériumot ad át, mint az ökölpacsi. Ez utóbbi ugyanis csak egy másodperc, és nagyon kis felületet érint. Brit szakemberektől elhangzott az is, hogy a kórokozók kiszorítása érdekében jobb volna, ha meghajlással vagy egyszerű fejbólintással üdvözölnénk egymást.

 
Köszönési formák – India

Indiában – miként az óind kultúrának – a köszönésnek is évezredes hagyománya van. Már a Védák is említik. Az általánosan elterjedt üdvözlési forma a Namaszté vagy Namaszkár az öt hagyományos üdvözlési forma egyike. Valamennyi korosztály, fiatal és öreg, barátok és idegenek gyakorolhatják. A rang vagy a napszak sem befolyásolja.

A Namaszté a szokásos udvariassági forma szerte Indiában, Nepálban és a hinduk számára az egész világon. Ez nem egy felszínes gesztus vagy puszta szó – üzenete van.

 
 
Namaszté vagy Namaszkár jelentése 

A Namaszté és a Namaszkár szanszkrit szavak. Többféleképpen is magyarázhatóak. Szanszkritul a namah + te = Hódolatomat ajánlom neked. Meghajlok előtted. Amikor az emberek ily módon hódolatukat ajánlják egymásnak, akkor valójában a mindenki szívében jelen lévő Visnu előtt fejezik ki tiszteletüket. A namah szót így is lehet értelmezni: na ma – nem az enyém.

Ennek spirituális jelentősége, hogy az ember szerényen visszafogja magát a másik jelenlétében. Bár nem mindenki tudatos erről, de a „neked” egyértelműen az igazi önvalóra, a lélekre utal. Vagyis hódolatajánlás a lelki lénynek, aki vagy. Egyben kifejezi a minden élőlénnyel hasonló, lelki azonosságot. Az egységet, az ember és élőlénytársai közötti kapcsolatot, mely összetartó erő lehetne – az erőszakmentes életelv alapja.

A köszönés indiai módja egyben egy jóga-mudra is. A két összetett tenyér a szív előtt a Pranam mudra. Keleten és Nyugaton egyaránt az imádkozás jelképe, de Indiában egyben az üdvözlés és tiszteletadás kifejezése. A kéz egyfajta mudra, gyógyító testtartásban van. A két összetett tenyér a szív vagy homlok csakra előtt áll, a fej kissé lefelé meghajolhat. A szem néha zárva. A jógában is megtalálható. Az egyik gyakorlat, a Napüdvözlet, a Szurja Namaszkár része, mely a védikus kultúra énekeiből maradt fenn. 

Kapcsolódó cikkek

• Mudra és gyógyító kéztartások a keresztény ikonográfiában

• Ahol a kultúrák találkoznak

• Indiai bölcsességek, szanszkrit idézetek

• Mit látunk ma Indiában?

Különösen időszerű a böjtölés az ünnepek után. Egy ősi egyiptomi sírban találták a következő hieroglifát:

"Amit eszik, annak egynegyede saját magát, a háromnegyede pedig az orvost tartja életben. " - egyiptomi hieroglifa

Aki megérti ennek üzenetét, annak biztosan könnyen megy a böjtölés. Felismeri, hogy a tudatos koplalás nem egyenlő az éhezéssel. Egyfajta természetes gyógymód. Csak előnye van, semmilyen káros mellékhatása nincs. A varázslatos böjt főleg a mai ember barátja, aki sokszor nem táplálékot, csupán ehető dolgokat fogyaszt.

Kóros teltségérzet az ünnepek után

Az ünnepek után telítettségérzet nehezíti a munkánkat, ezért szinte hívogat a böjtölés. Jó, ha az ünnepi nagy eszem-iszomot egészséges életmód váltja fel. Még jobb, ha ez nem falánkság-böjt hullámokban történik, vagyis ha a mértékletes étkezést szakítja meg időnként a tisztító koplalás. A gyakorlat azt mutatja, hogy a hatalmas mulatozást panaszkodás követi. A kóros telítettségérzet mellett különféle gyomorbántalmak és fejfájás kínozhat. Fel nem dolgozott méreganyagok keringenek a vérben. Szervezetünk különösen az ünnepek után tiltakozik. 

 
Farsang utáni nagyböjt 

A februári farsang után a nagyböjt következik. Hosszú évszázadokon keresztül a február volt a karneválok és a szabados mulatozás, kicsapongás ideje. A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszakra esett a legtöbb bál, lakoma dáridó. Ki gondolná, hogy a karnevál a latin carne levare, „a hús elhagyása” kifejezésből származik. A farsangi dínomdánom után negyvennapos nagyböjt következett. 

A nagyböjt 40 napján tilos volt a húsos, zsíros ételek fogyasztása, de még a vígasságok és a lakodalmak is. Az egyház így akarta felkészíteni híveit, hogy teljesen megtisztultan várják a feltámadás ünnepét, a húsvétot. Oly komolyan vették, hogy a háziasszonyok gondosan elsúroltak minden konyhai eszközt, nehogy hús vagy zsír szennyezze be a nagyböjti ételeket.

Akkor talán még érezték, hogy a húsevő életforma idegen a lelki embertől. Hiszen az erőszakmentes ételek hozzásegítenek a testi-lelki tisztuláshoz. 

Böjt hatása a testre

Külön hosszú tanulmányt érdemel a böjt egészségre gyakorolt jótékony hatása. Csak címszavakban kiemelve néhányat: a böjt hasznos a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a rák megelőzésében. Csökkenti a különböző kemoterápia mellékhatásait is. Javítja a hormonális egyensúlyt. Védi az agysejteket, növeli a várható élettartamot és az életminőséget.

Képes segíteni a cukorbetegségben, csökkenti a glükóz szintjét a vérben. Csökkenti a „rossz”, LDL koleszterint, és növeli a „jó”, a HDL koleszterint. A HDL koleszterin alacsony értéke mellett ugyanis megnő az érelmeszesedés, a szívinfarktus és az agyvérzés veszélye. 

A böjt csökkenti az Alzheimer- és Parkinson-kór kockázatát. Javítja az agy működését és a mentális tisztaságot. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy növeli az új idegsejtek növekedését. Az oxidatív stressz fokozza az öregedést, és számos krónikus betegséget okoz. Bizonyított tény, hogy a tudatos koplalás fokozza a szervezet oxidatív stresszel szembeni ellenálló képességét is. 

 
A böjtölés hatása a lélekre

A böjt a testi-lelki harmónia kialakításának elősegítője. Gyökössy Endre református lelkész azt írta a Könyvecske a böjtről c. munkájában:

„Mi is a böjt? Tulajdonképpen a böjt egy lelki mozdulat, …amikor elfordulok magamtól, a has-központú embertől.”

A böjtölés elsődleges célja nem a testsúly csökkentése, hanem a külső-belső megtisztulás. A böjtölés hatása a lélekre egyértelmű. Nem véletlen, hogy minden korban a lelkigyakorlat része volt. Ha nem az emésztésre megy el minden energia, akkor nagyobb hatásfokkal tudunk szellemi, lelki tevékenységet folytatni.

Inspiráló idézetek böjtöléshez

• A böjt a legnagyobb orvosság, belső gyógyító. – Paracelsus

• Az összes gyógyszer közül a legjobb a pihenés és a böjt. – Benjamin Franklin

• Aki erős, egészséges és fiatal akar maradni, éljen mértékletesen, eddze testét, lélegezzen tiszta levegőt, és kínját inkább böjtöléssel, mintsem gyógyszerekkel gyógyítsa. – Hippokratész

• Ha böjtölsz, és szervezeted kitisztul, akkor isteni fény fog szétáradni benned. – Mahátma Gandhi 

• A böjt kétségkívül a leghatásosabb biológiai módja a kezelésnek. Egy kés nélküli műtét. – Otto Buchinger, német orvos

• A böjt által (…) tökéletes egészségre, egy teljesen új létállapotra, a tisztaság érzésére, valami ember számára ismeretlenre leltem. – Upton Sinclair

 
Méregtelenítés koplalással

A koplalás a méregtelenítés eszköze is lehet. Hagyományos, természetes gyógymód. Jobb is, ha méregtelenítés esetén inkább tisztítókúrának hívjuk. A táplálkozástudomány ma már megegyezik abban, hogy egészségesebb egy kicsit éhesnek maradni. Úgy tűnik, ez a szabály a természetben általános. Csak a háziállatoknál tapasztalható elhízás. A tudatosan megtervezett böjt az egészséges életmód része. Tavasszal sokan gondolnak a tisztítókúrákra is.

A tudatos táplálkozásban a teljes böjt mellett az önként vállalt koplalásnak sokféle változata van. Lehet olyan nap, amikor csupán folyadékot vagy csak gyümölcsöt vesz magához az ember. Lehetnek olyan időszakok, amikor tartózkodunk a nehezebben emészthető élelmiszerektől, a gabona- és hüvelyesféléktől. 

Az angol „breakfast”, reggeli szó két részből áll: break – megtörni és fast – böjt, tehát a böjt megtörése. Az étkezéssel kapcsolatos tanácsok mindig kiemelik, hogy lefekvés előtt nem jó enni, éjjel a gyomor pihen.

 
Egynapos böjt

A szervezet pihenése szempontjából az egynapos böjt is nagyon kedvező lehet. A böjti nap után mindenképpen könnyen emészthető étellel kezdjük a táplálkozást. A vegetáriánus étrend sok nyers ételt, például gyümölcsöket, salátákat és dióféléket, friss, nyers zöldségleveket tartalmaz.

A szakaszos böjtölés a tudományos és a mindennapi életben egyaránt nagy figyelmet kelt. Ennek lényege, hogy hetente egyszer, kétszer böjtös és nem böjtös szakaszok váltakoznak. Érdemes utánanézni, és megkeresni azt, amelyik számunkra a legideálisabb. Lehet 24 órás böjt, hetente egy alkalommal.

Népszerű a 16 órás esti, éjjeli és a 8 órás nappali időszak. Az első a böjti, a második az étkezéseket tartalmazó napszak, amelyben eloszlik a reggeli, az ebéd és a könnyű vacsora.
 
Szervezetünk meghálálja a pihenőnapokat. Ahogy szükségünk van alvásra vagy relaxálásra, az emésztőrendszernek is jót tesz, ha időnként csökken a terhelése. Tudnunk kell, hogy a fizikális tisztulás és a mentális léttisztítás egyaránt fontos. A böjt mindkettőt elősegítheti.

Kapcsolódó cikkek

• A világ első nyugati ájurvéda orvosának tanácsai

• Belső béke a világ egyik legmegrázóbb kórházában

• Legnagyobb gyógyszeripari ág az irodalom

• Történetek a spirituális indiai étkezésről

• Vegetáriánus indiai élsportolók

175 éve halt meg Kőrösi Csoma Sándor. Hagyatékának egy része mind a mai napig nincs feldolgozva. A Magyar Tudományos Akadémia és a British Museum is őriz ilyen dokumentumokat. Keveset tudunk róla, zárkózottságáról és végtelen szerénységéről viszont sokan megemlékeztek már. Kőrösit még halála után is hosszú ideig szanszkrit nevén ismerték Tibetben: ő volt Philangi Dasa, a nyugati hívő. Íme, néhány kevésbé ismert életrajzi adalék nagy tudósunkkal kapcsolatban. 

Kőrösi Csoma Sándor életéről 

Eső életrajzírója az Indiába került Duka Tivadar. Negyvennyolcas honvéd hadnagy volt, akinek élete szintén egy kalandregény. Görgey tábornok hadsegédeként itthon nem várt rá fényes jövő. Világos után Londonba ment, és a Szent György Kórházban elkezdte tanulmányait.

Diplomája megszerzése után angol katonaorvosként a gyarmatokra helyezték. Természetesen fontosnak tartotta, hogy neves honfitársa emlékeit fölkutassa.

1854-ben elment Kalkuttába, a Bengáli Ázsia Társaság könyvtárában őrzött dokumentumokat nézte át. Csak jegyzéket készített róluk, lemásolni nem volt ideje. Az „Alexander Csoma de Kőrös” feliratú kis vasládikóban leveleket, iratokat talált. Könyvet akart írni Kőrösi Csoma Sándor életéről. 

A tudósról készült életrajza azonban egy ponton nagyon hiányos.
 
Az Indiában élő Sir William W. Hunter a brit birodalom állami hivatalnoka volt. Ő az, aki első külföldiként Kőrösi Csoma életéről írt. 1885-ben A zarándok tudós címmel egy folyóirat közölte írását.

Amit Duka Tivadar – az őt befogadó Anglia iránti egyfajta lojalitásból – nem írhatott meg, Hunter megtette. Reálisan bemutatta az angol gyarmatbirodalom visszásságait, az indiai brit kormányzat lenéző modorát. Ugyanazzal a megalázó magatartással viszonyultak Kőrösihez, mint ahogy az indiai tudós brahmanákkal bántak… 
 
 
Kőrösi Csoma életművének széleskörű megismertetését Baktay Ervinnek köszönhetjük. Bebarangolta Kőrösi Csoma Sándor útját, számtalan fotót készített. Felkereste a zanglai és phuktáli kolostorokat is, ahol Csoma oly nagy nehézségek közepette dolgozott.
 
1832. április 30-án Neumann báróhoz, az akkori londoni osztrák-magyar követhez írt levelében Kőrösi maga figyelmeztet:

„…ha majd a magyar tudósok a szanszkrit irodalom bővebb ismeretére tettek szert, csodálkozandnak azon, mekkora rokonság van e régi nyelv és a mi anyanyelvünk között. A magyarság sok régi emléke megtalálható itt, amelyeket az elhagyott helyeken ma már hiába keresünk.”

 
Kőrösinek a Tibeti szótár előszavában írt üzenete: 

„Saját nemzetének pedig a szerző büszkeséggel jelentheti, hogy a szanszkrit tanulmányozása sokkal hasznosabb a magyarokra, mint bármely más európai nemzetre nézve. A magyarok dús aknát találandnak tanulmányozásában, szem előtt tartva nemzeti érdekük, szokásaik, viseletük és nyelvük érdekeit, még pedig azért, mivel a szanszkrit nyelvnek alkotása, valamint több indiai nyelveké is nagyon párhuzamos a magyarokéval.”

 
Vélemények Kőrösi Csoma Sándorról

Henry W. Torrens, az Ázsiai Társaság titkára ezt mondta róla: „Jellemének legbámulatosabb vonása volt: rendkívüli bizalmatlansága magában oly tárgyakra nézve, melyekben mestere lehetett volna hét világ tudósainak…”
 
Rövid részlet dr. Gerard leveléből, aki felkereste Kőrösit a tibeti kolostorban, miközben a tibeti szótáron és nyelvtanon dolgozott:

„És most azon magyar tudós felé fordulok, aki a legérdekesebb tárgyak egyike, melyekkel ez utazásomban találkoztam… Kanum faluban találtam őt kicsi, de érdekes viskójában, környezve könyveitől s a legjobb egészségben… Örömtől és megelégedéstől áthatottan mutatta fáradalmának gyümölcseit.

Rendkívüli kitartása eredményt aratott, és ha egész lelkülete nem lenne áthatva tanulmányaitól, komoly akadályokra találna munkásságának közepette az éghajlatban és idegenszerű helyzetében, tekintve, hogy a csikorgó hideg itt négy hónapig tart.”
 
Dr. Campbell, a dardzsilingi angol ügyvivő, régi ismerőse és barátja volt Kőrösi Csoma Sándornak. Ő volt mellett utolsó napjaiban, s írt utolsó beszélgetéseikről.

Arról, hogy a beteg tudós zokszó és panasz nélkül tűrte a lázas állapotot is. A legnagyobb elismeréssel beszélt a székely magyar tudósról, aki végcéljaként ekkor is a magyar őshaza megtalálását emlegette:

„Úgy látszik, hogy e beszélgetések alkalmával Kőrösi úrnak mintegy előérzete volt, hogy halála közelgett, mivel ezelőtt soha oly nyíltan nem beszélt, és sohasem fejezte ki akképp véleményeit. Mintha óhajtotta volna, hogy azok emlékezetben maradjanak.”

 
„Kőrösit azon ritka szerencséjű emberek közé sorolhatom – írta nekrológjában Hegedüs Sámuel, az egykori tanár és a barát–, akire soha senkit panaszkodni nem hallottam, valamint azt sem, hogy ő valaha valakire panaszkodott volna. A munkát és fáradságot bámulásig győzte, mit egyedül mérsékelt és tiszta életmódjának köszönhetett.”
 

Kapcsolódó cikkek

• Az angol korona más gyémántjával ékeskedik

• Az európai kultúra bölcsője

• Tiszavirág életű címkék az örökkévalóság jegyeivel

Ma van az egészség világnapja. Az Egészségügy Világszervezet által létrehozott Jeles Nap az egészségtől visszhangzik. A WHO szerint az egészség „a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota”. Az egészségügyi világnap kapcsán különösen érdemes figyelni az egészséghez kapcsolódó pozitív törekvésekre. Egy különös kezdeményezéssel találkoztunk.

Az egészség világnapja a vegetáriánus táplálkozás mellett

Egy amerikai vegetáriánus alapítvány névtelen adományozója nemrég nagylelkű felajánlást tett. Évente 20 ezer dollárt ad főiskolai ösztöndíjként olyan végzős amerikai középiskolásoknak, akik támogatják a vegetariánizmust az iskolájukban és/vagy a közösségükben.

Egy 10.000 és két 5000 dolláros díjat osztanak ki a megfelelő diákoknak. A pályázókat annak alapján bírálják el, hogyan tudják kimutatni a témával kapcsolatos együttérzésüket és bátorságukat. Mennyire erős az elkötelezettségük a vegetáriánus étrend, életmód előmozdítása, a békés világ megteremtése érdekében.

„A Föld bőségesen ellát bennünket ártatlan ételekkel, olyan lakomákat biztosít nekünk, amelyekhez nem tapad vérontás, vagy mészárlás.” Pithagorasz

Ezek a kérdések szerepeltek a pályázati kiírásban

1. Hogyan támogattad a vegetariánizmust a középiskoládban és/vagy a közösségedben?
2. A sikerek
3. A kihívások
4. Amit megtanultál / Mit tennél másként?
5. Mit tervezel, hogyan támogatnád a vegetariánizmust az egyetemen és azon túl?
6. A jövőbeli céljaid
7. Az erősségeid
8. A hiányosságaid
9. A „tökéletes” élet öt éven belül
10. Miért kellene kapnod ösztöndíjat?
11. Hogyan és miért lettél vegetáriánus?
12. Hogyan határoznád meg a vegetáriánus életmódot?
13. Miért fontos számodra?
14. Mi fontos még?
15. Milyen vegetáriánus élelmiszereket javasolnál a nem-vegetáriánusoknak?
16. Milyen vegetáriánus éttermeket javasolnál a nem-vegetáriánusoknak?

Több egészségcentrum és a vegetariánizmusnak elkötelezett fórum üdvözölte a kezdeményezést. Úgy tartják, a fiatal generáció nevelésében elengedhetetlen az erőszakmentes életmód megismertetése.

Az egészség világnapja 2017-ben nem mehet el szótlanul a vegetáriánus étkezés mellett. 

 Kapcsolódó cikkek

• A The Smiths sokkoló igazsága

• Vegetáriánus hajóskapitány a Föld körül

• Vegetáriánus indiai élsportolók

A magzatgyermek világnapja alkalmával is sok szó esik az abortuszról, a mellette és ellene érvelők különféle indokokat sorakoztatnak fel. A média befolyása óriási. Abortuszkérdés tekintetében többségében azokat az információkat juttatja tovább, melyek rutinműtétnek, a nő természetes jogának tartja az élet elvételét. Nem hívja fel a figyelmet sem a súlyos etikai szempontokra, de még csak az anyát érintő, később bekövetkezhető veszélyekre sem.

„Olyan döntést hozni, hogy a gyermeknek meg kell halnia ahhoz, hogy saját akaratunk szerint éljünk – ez nyomorúságos”

– mondta Teréz anya. Ezzel egyetértve szakembereket, orvosokat idézünk.

Dr. Paksy Mária pszichiáter, a Pacem in Utero (Békét az anyaméhben) magzatvédő egyesület alapító tagja:

 „Az első terhesség megszakítása különösen veszélyesnek számít, noha az abortuszt sokan rutin beavatkozásnak gondolják (…), rendkívül megnő a későbbi terhességek során a vetélés, a koraszülés kockázata.”

 „…az abortusz korlátlanul és legálisan végrehajtható, ez a védekezés egy lehetőségként él a köztudatban.”

 „A szülők nem ismerik saját gyerekeiket, márpedig, ha kamaszkor előtt nem beszélnek erről velük, utána már gyakorlatilag lehetetlenné válik.”

Hangsúlyozta, hogy az abortuszt követő tünetekről azért nem akarnak tudomást venni:

„Mert akkor szembesülni kellene azzal az öt évtizedes gyakorlattal, amelyben módszeres, manipulatív tudatformálással széles körben elfogadottá tették, hogy a nő önmegvalósítás címen elpusztíthatja megfogant gyermekét.”

A hippokratészi eskü ide vonatkozó része eredetileg így szól: …nem segítek hozzá egyetlen asszonyt sem magzata elhajtásához. Dr. Paksy Mária elmondta, hogy „a végzős orvosok azonban ma már a hippokratészi esküt nem mondják el. Helyette minden egyetem összeállít egy, a hivatásetika főbb elveit tartalmazó esküszöveget, melyben az abortuszra vonatkozó elveket nem említik meg.”

Dr. Kellermayer Miklós a tudomány kategóriában Príma-díjjal kitüntetett professzor. Az élet érték című előadásában többek között olyan szörnyűségeket említ „mint a Holocaust vagy a művi abortusz.” „A magyarságot érintő problémák forrása az abortusz és a gyermekellenesség. Ennek oka pedig: úgy élünk, hogy nem tudjuk, mit cselekszünk. A tudásunkkal, a tudatosságunkkal van tehát a baj” – mondta.

Dr. Kopp Mária egyetemi tanár, pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese volt.

 
„Az abortusz a védtelen élettel szembeni agresszió legkegyetlenebb megnyilvánulása, egyben a fogyasztói ideológia legdrámaibb kifejeződése.” 

Kifejtette, hogy a mai magyar párok 20 százaléka meddő, és bármennyire is nincs ez a köztudatban, összefügg az abortusz magas számával. „A megfogant magzatok harmadát nem engedik megszületni, holott sok pár szívesen örökbe fogadná ezeket a gyermekeket” – mondta. A megelőzést hangsúlyozta, szerinte rendkívül fontos lenne a fiatalokat megismertetni a művi terhességmegszakítás következményeivel. 

Prof. Dr. Ferencz Antal a Semmelweis Egyetem igazgatója, egyetemi tanár egyenesen „katasztrofális cselekedet”-nek nevezi:

„A művi abortusz éppen olyan káros és pusztító, mint amennyire torz a mai közfelfogásnak az az autonómia felfogása, amelyre hivatkozva gátlástalanul és – az a benyomásom – egyre gátlástalanabbul végzik ezt ország- és világszerte.”

Prof. Dr. Széll Kálmán nyugalmazott osztályvezető főorvos, a MTA Orvostudományok Kandidátusa, Szombathely díszpolgára, nemzetközileg elismert tudós. Ez csak néhány a számtalan megtisztelő cím közül, melynek birtokosa. Munkássága során mindig kihangsúlyozta az orvosi hivatás etikus művelésének elengedhetetlen fontosságát. Néhány éve Az orvos és az abortusz című konferencián egy valóban rendkívüli előadást tartott. Néhány részlet Az abortusz orvosetikai szempontjai című beszédéből:

„…már az orvosok nagy részének sincs helyes elképzelése. Nem is csoda, hiszen nem tanultak róla. Az általános tájékozatlanság vagy helytelen tudás következményei kollegáinkon is lemérhetők.”

„Az orvosnak tudnia kell, hogy akár sebészi, akár vegyi abortusz végzésekor egy megindult élet, egy leendő személyiség megsemmisítéséről van szó, amely ellenkezik a szívünkbe vésett természeti törvénnyel, a természettől ránk szabott szülői szereppel, sőt az orvosi hivatással is.” 

„Szokás a feministákra támaszkodva a személyiségi jogokat tanúul hívni, mondván, hogy az a nő elidegeníthetetlen emberi joga, hogy a testével szabadon rendelkezzen. E jogát természetesen senki sem vonja kétségbe. Így például szabadon tűzhet a fülébe, orrába, nyelvére vagy a köldökére gyűrűket, ékszereket, bizsukat, vagy akár le is vághatja egyik fülét vagy az ujjait. De ugyanezt már nem teheti meg a magzatgyermekkel, mert a magzat nem az ő teste! A magzat csak vendégségben és átmenetileg tartózkodik az anya testében, különbözik az anya testfelépítésétől, fele részben az apa génjeit hordozva mindkét szülőtől eltérő, új biológiai egyed: személy.”

„…a magyar ugaron termett és nevelődött liberálisok sajnálatosan elfelejtik, hogy az asszonynak adott abortusz-szabadsággal voltaképpen a magzatgyermek szabadságát korlátozzák, márpedig az egyik ember szabadságát nem jogos, még kevésbé etikus egy másik egyed életének kioltásával legalizálni.”

„Minden emberi logikával ellenkezik, hogy most, amikor a csecsemőhalandóságot soha nem remélt mértékben csökkenteni tudtuk, az orvosi tudást a leendő csecsemők tömeges elpusztítására használják fel.” 

  „Bűn tehát egy – mondhatni – teljesen egészséges egyénen kockázattal járó olyan orvosi beavatkozást végezni, amely gyökeresen ellentmond az orvosi hivatásnak, mert különös kegyetlenséggel öl meg egy leendő embert.” 

„Sajnos többnyire az történik, hogy az az orvos, aki nem ért egyet az abortusz magzatgyermeket pusztító beavatkozásával, eleve nem megy szülész-nőgyógyásznak. Ezáltal e szakma irányában sajátos kiválasztódás érvényesül, amely már eleve mintegy kiközösíti magából azokat, akik az abortuszt nem tudják életvédő erkölcsi meggyőződésükkel összeegyeztetni. Pedig sok múlik az orvosokon, akiknek testületileg meg kellene tagadniuk ezt az életidegen, s az orvosi hivatástól is idegen beavatkozást.” 

„Albert Schweitzer szerint "az igazán erkölcsös ember szemében minden élet szent, még az is, amely emberi szempontból alacsonyabb rendűnek tűnik." Az édesanya nem lehet saját magzata vérbírája, az orvos pedig – ha mégis megtörténne – nem lehet ennek az ítéletnek a végrehajtója. Nem kétséges, hogy az orvos évezredeken át az élet ügyvédje volt, s hogy neki a halál kultúrája helyett ma is az élet kultúráját kell választania!” 

Aki 2017. március 15-én a Nemzeti Múzeumnál járt láthatta azt az óriásplakátot, melyen egy 11 hetes, abortusz miatt szétroncsolt magzat fényképe volt látható. Mellette Máté evangéliumának híres sorai:

„Amennyiben megcselekedtétek eggyel is az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg.”
A megölt magzat testrészei jól kivehetően mutatták a kis emberkét…

Kapcsolódó cikkek

• A lélekvándorlás, mint játék

• Ki vagyok én? – kérdezi a pszichiáter

• Reinkarnáció a nagyvilágban