Help Sales ÁSZF
19 jan

Nemzetközi Filmfesztivál Indiában - Goa, meg amit akartok

A magyar média reflektorfényébe került Ázsia egyik legjelentősebb filmfesztiválja, a Goai Nemzetközi Filmfesztivál. Miért? Mert magyar vonatkozása is van: elsőfilmes versenyében Krasznahorkai Balázs Hasadék című filmjének világpremierje is a listára került. Január 18-án, ottani idő szerint 18,30-kor került sorra.

India legnagyobb filmfesztiválja

Az A-kategóriás indiai filmfesztivál az ország legnagyobb, egyben Ázsia legrégebbi filmfesztiválja. Hosszú múltra tekint vissza. A koronavírus-járvány miatt a szokásos novemberi időpont helyett ezúttal január 16-24. között rendezik meg – immár 51. alkalommal.

Az ország nyugati partvidékén, Goa tengerparti városában megrendezésre kerülő fesztivál célja a barátság és az együttműködés előmozdítása a világ lakossága között. Továbbá, hogy közös platformot teremtsen a filmművészet kiválóságainak. A világszerte ismert rendezvény segítséget nyújt a különböző nemzetek filmkultúráinak megértéséhez és megbecsüléséhez.

Az 51. Goai Nemzetközi Filmfesztivál szervezése

A Nemzetközi Indiai Filmfesztivál (IFFI) Ázsia egyik legjelentősebb filmfesztiválja. Ebben az évben Goa a helyszíne. Az indiai filmeken kívül 60 ország 126 filmjét vetítik. A fesztivál fontos részét adja az a tíz film is, melyeket az ICFT - UNESCO Gandhi-érem verseny keretében mutatnak be. Mahátma Gandhi béke, tolerancia és erőszakmentesség eszméit tükrözik.

A Goai Nemzetközi Filmfesztivál napjain egy másik jelentős évfordulóra is emlékeznek. Az indiai mozi atyjának 150. születésnapja alkalmából Dadasaheb Phalke négy filmjét vetítik. Phalke lenyűgöző személyiség volt: festő, nyomtató, metsző, fotós, drámatanár és filmes. Vegetáriánus volt és mélyen vallásos. Egy riportban elmondta, hogy a hindu témájú filmek készítését nemcsak vallásos gondolkodású közönsége inspirálta. Kihívást látott abban, hogy „csodákat hozzon” a filmvászonra.

Hírességek a fesztiválról

„India egy csodálatos univerzum” – mondta video üzenetében Pablo Cesar, argentin filmrendező, a nemzetközi zsűri elnöke. A jelenlegi Covid-forgatókönyv miatt sok bollywoodi híresség nem lehet fizikailag jelen. Video üzeneteik azonban képviselik őket, így virtuális jelenlétükkel ott vannak az ünnepségen: „Milyen csodálatos módja annak, hogy elindítsuk 2021-et!”
 

Mohanlal Viswanathan, a fesztivál igazgatója. Az egyik legcsodáltabb indiai színész, egyben filantróp, aki így vélekedett:

„Teljesen világossá vált, hogy az internet megváltoztatja a filmnézés módját. Biztos vagyok benne, hogy a goai filmfesztivál feltárja vagy átdolgozza a filmfesztivál élményét. Úgy látom, hogy az ilyen online fesztiválok népszerűvé válhatnak, mint a közösség építésének egyik módja.”

Magyar premier a Goai Nemzetközi Filmfesztiválon

Krasznahorkai Balázs filmje, a Hasadék a Máramarosi-havasokban játszódik. Egy apa-fiú kapcsolat megrázó története. Az erdélyi származású, Magyarországon élő orvos megérkezik szülőfalujába, az édesapja temetésére. Itt találkozik tizenhét éve nem látott fiával.

A filmismertetőkben ezt olvashattuk: „Krasznahorkai Balázs filmje a családi kötődés erejéről és ellentmondásosságáról, a bűn és bűnhődés végzetszerűségéről, az újrakezdés és megváltás lehetőségéről tesz fel kérdéseket.” Sokan érdeklődéssel várják a tavaszi magyar filmbemutatót. Vajon tud-e újat mondani a „bűn és bűnhődés” témakörben?

Nos, ma már nem idegen a karma fogalma. Így nagy a várakozás, hogy vajon mennyire érvényesül a cselekedetek visszahatásainak törvénye. Vajon mit üzen? Felelős vagy a tetteidért? Előbb-utóbb az ok-okozat ítélőszéke előtt állsz majd? Cselekedeteid következményei elől nem menekülhetsz? Reméljük, megmutatja majd a film azt is, hogy minden bukást követhet pótvizsga.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

17 okt

Indiai tanmese a hazugság virágairól

Volt egyszer Indiában egy nagyszerű király, aki öregedni kezdett. Megértette, itt az idő, hogy kiválassza utódját. Ahelyett, hogy a saját gyerekei vagy a miniszterei közül jelölt volna ki valakit, valami teljesen mást tett. Vajon hogyan találta meg méltó örökösét?

A próbatétel

Összehívta a számításba jöhető fiatalembereket a királyságából, és így szólt:

− Itt az ideje, hogy félreálljak, és kijelöljem a következő uralkodód. Elhatároztam: közületek lesz az a valaki.

Az emberek elszörnyedtek, de a király folytatta:

− Mindannyiótoknak átadom ma egy különleges növény magját. Vigyétek haza, ültessétek el, öntözzétek, gondozzátok. Mához egy évre gyertek elém, és hozzátok magatokkal, amit neveltetek ebből a magocskából. Akkor ítélkezem. Annak alapján, hogy mit mutattok be, kiválasztom az utódomat.

Vrindadász sikertelensége

Volt a tömegben egy ifjú, Vrindadász, aki híres volt arról, hogy minden élőlényben a lelket látta. Nagyon szerette a növényeket is, mindig ápolta és gondozta a környezetét. Ő is megkapta az elültetendő magocskát. Hazament, és mindent elmesélt az édesanyjának, aki keresett egy szép edényt. Elültették a magot a legkiválóbb földbe.

Vrindadász gondosan öntözte, minden nap várta, mikor bukkan föl a kis zöld hajtás. Teltek-múltak a napok, de nem történt semmi. Beszélt másokkal, akik szintén kaptak magot, s eldicsekedtek a különleges növényeikkel. Vrindadász elszomorodott, attól félt, hogy akaratlanul is elpusztította a kis életet, de nem adta fel, minden nap locsolgatta a földjét.

Lassan véget ért az esztendő. A királyság minden szögletéből érkeztek az emberek, cipelték a kis és nagy edényeket, melyben valami gyönyörű növény pompázott. Volt, aki virággal, mások termő zöldséggel, megint mások facsemetével jöttek. A színes kaspók ragyogtak, egyesek ékkövekkel még ki is díszítették a külsejét.

Vrindadász szomorúan vitte magával üres agyagedénykéjét. Sokan kinevették, amikor meglátták, és ő megpróbált egy sarokban, az árnyékban meghúzódni. Hamarosan megérkezett a király, üdvözölte az egybegyűlteket, majd így szólt:

− Ó, milyen csoda történt! Ennyi különleges növényt még nem láttam együtt! Ma közületek valaki biztosan elnyeri a trónt!

Az ítélet

A király lassan körbesétált a teremben. A szeme sarkából látta, hogy az emberek közül néhányan megpróbálják mások növényeit letörni, eltaposni vagy összetörni a virágtartókat. azt is észrevette, hogy Vrindadász ott lapul hátul, kezében egy üres agyagcsupor. Intett a szolgáknak, akik a terem közepére vezették a fiatalembert. Nagy zaj keletkezett, de a király csendet intett, és helyet foglalt trónján. Megkérdezte a zavartan középen álló nevét.

− Vrindadász vagyok – hangzott a válasz.

− Hallja meg hát mindenki! – kiáltotta a király. – Bemutatom az új uralkodót, Vrindadászt!

Óriási zaj keletkezett, maga Vrindadász pedig értetlenül pislogott csak. A király azonban folytatta:

− Egy évvel ezelőtt mindenkinek adtam egy magot, hogy ültesse el, gondozza, majd hozza vissza, ami kifejlődött. DE! – kiáltott egy nagyot. – Én egy előzőleg felforralt magot adtam, amiből semmi nem nőhetett ki! Amikor láttátok, hogy semmi sem nő ki, más magot ültettetek, mert hatalomra vágytatok, csalásotokkal gazdagságot reméltetek. Ti mindannyian elém hoztátok szélhámosságotok, hazugságaitok növényeit. Kivéve Vrindadászt! Egyedül neki volt bátorsága elém állni egy üres edénnyel.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

11 szept

Moby Richard Melville Hall 19 éves kora óta vegán

Richard Melville Hall, művésznevén Moby a világ egyik legkeresettebb zenésze, kilenc éves kora óta zenél. 19 éves korától vegán. Moby az állatok védelmét zenei hivatása elé helyezte. Fel akarja hívni a figyelmet, hogy az állatok mészárlása az emberek csökkenő egészségi állapota mellett az egész bolygóra hatással van. A globális felmelegedésre, az óceánok szennyezésére, az esőerdők pusztulására is. 

 

Richard Melville Hall 55 éve ezen a napon, 1965. szeptember 11-én született. Moby amerikai dalszerző, énekes és fényképész. 20 millió lemezt értékesített világszerte. Punk-orientált albuma, az Animal Rights, Állati jogok a rajongói egy részét elidegenítette. Nem témája, csupán zenei stílusa miatt. Moby 2014 óta nem turnézik.

Moby környezetvelmi küldetése

Moby talán a legismertebb név a techno zene területén, de ugyanígy felhívta magára a figyelmet környezetvédő tevékenységével is. Számos riportban kifejtette véleményét, ezek közül néhányat érdemes felidézni.

Nehéz gyerekkora volt, de Moby kilenc éves korában már zenélt. Az egyetemen filozófiát és fotózást tanult, de nem volt elégedett és abbahagyta. Nehéz időszak következett. Az 1980-as években több underground punk rock zenekarban játszott, majd az elektronikus zene felé fordult.

Moby 1991-es „Go” c. kislemeze meghozta számára a világsikert, de az életmódbeli változás 1995-ben következett be. Kiadta debütáló albumát, az All Is Wrong-t, amelynek címe a világ filozófiájáról alkotott véleményét tükrözte. Egy interjú során kifejtette:

„Úgy gondolom, hogy 500 év múlva az emberek azon gondolkodnak majd: mi történt. Úgy látják az emberi fajt, hogy dohányzott, autókat vezetett, háborúzott, a hitéért vagy szexuális irányultságáért üldözött másokat, és nem valósított meg semmit. Mindez 100%-ban rossz. A kérdés az, hogyan változtathatjuk meg.”

Az album jegyzetei kapcsán Moby két esszét is írt arról, hogy mit gondol a hibás történésekről. Sokféle témát, statisztikát tanulmányozott. Mint például az esőerdők helyzetét, a fák eldobható pelenkák miatti pusztítását. Moby vegán, azaz nem fogyaszt semmilyen állati eredetű terméket, nem iszik alkoholt, nem dohányzik és nem fehéríti a ruháját. Arra hivatkozva, hogy a fehérítő károsítja a vízellátást.

 

 

Moby, Richard Melville Hall elkötelezett állatjogi aktivista

Moby zenei karrierje mellett elkötelezett állatjogi aktivista, ő a világ egyik leghíresebb vegánja. Úgy tűnik tisztában van a védikus filozófia karma törvényével. Miszerint tetteink visszahatásai utolérnek bennünket:

„Ha nem akarsz megkínozva, bebörtönözve, megcsonkítva lenni, akkor ne okozz te sem ilyesmit másoknak, legyen az ember vagy állat.”

Moby kiadott egy könyvet, címe: Veszély: a nagyüzemi állattartástól az élelmiszer-biztonságig. Összehozta az ország tíz vezető élelmezőjét, orvosokat, politikai döntéshozókat, üzleti vezetőket és aktivistákat, hogy okos, tömör útmutatót készítsenek arról, amit tudni kell a húsfogyasztásról. A kemény tényeket híres vegetáriánusok idézeteivel erősítette. 

2016-ban a basszusgitáros és vegán aktivistával, Tony Kanallal megszervezte a világ első és egyetlen vegán zenei fesztiválját. Los Angelesben nyitott egy vegán éttermet, ahol bio, vegán, mediterrán ihletésű ételeket szolgálnak fel. Moby a meditáció különféle típusát gyakorolja, és adományaival egy családon belüli erőszak áldozatait segítő programot is finanszíroz. 

Kapcsolódó írások

 

 

 

Tovább olvasom

30 júl

Történet az igaz és hamis barátságról

Közhely vagy hiányérzet a barátság? Sokan sokféleképp magyarázgatják, mi is az igaz barátság. Van egy indiai történetünk a barátságról, melyben az állat is lehet az ember barátja.

ahimsza társadalom állatok

Európában csupán az ember és kutya, vagy ember és lova szoros barátságát ismerjük, de Indiában természetes, hogy az állatok a barátaink. Az ahimsza, az erőszak nélküliség alapelve is azt tanítja, hogy minden élőlény a testvérünk, akiket védeni kell. Július 30-a „A barátság világnapja”, ezért közkinccsé tesszük az alábbi szép történetet.

Pancsatantra, ami a mesével tanít 

A Pancsatantra egy mai napig is élő „mesés szakkönyv”, mely semmit sem veszített népszerűségéből. Pancsatantra azt jelenti: öt könyvből álló gyűjtemény. Megjelenésétől kezdve a fiatalság nevelésére szolgált India határain túl is. Magyarországon a Pancsatantra először a XVII. sz-ban vált ismertté, Apafi Mihály erdélyi fejedelem tolmácsa révén, aki egy török változatból fordította. Ma már a szanszkrit eredeti magyar megfelelője is olvasható. A következő történet alapja a Pancsatantrában található.

Az igaz és hamis barátság

Történt egyszer, hogy Aditya, a természetet óvó fiatalember szokása szerint az erdőben sétált. Azt vizsgálta, hol van szükség a segítségre, amikor rátalált egy kútra, amiből hangok szűrődtek fel. Aditya odasietett, de sokkolta a látvány: egy tigris, egy kígyó és egy ember csapdába esett a kút belsejében. Mindhárman Adityát kérték, hogy húzza fel őket.
Aditya először megijedt:

− Mi van, ha a tigris nekem ront, vagy a kígyó megmar? Csupán az emberben bízhatom − gondolta. De a két állat biztosította őt, hogy nem ártanak neki, hiszen nem bántották a másik embert sem. Barátságot ígértek Adityának.

Aditya hosszú kötelet dobott a kút belsejébe. A tigris mászott ki először. 

− Köszönöm, hogy segítettél nekem, barátom. Ha ismét erre jársz, gyere hozzám. A barátomnak tekintelek, megígérem, hogy viszonzom a kedvességedet − mondta.

A kígyó volt a következő.

− Meréssssz fiatalember vagy. Esküsssszöm, hogy ott lessszek, amikor csak segítségre van ssssszükséged. Ssssszólíts bátran − sziszegte a kígyó.

 
Végül az ember is kijutott. Ő sokkal hosszabban hálálkodott. Eget-földet tanúként szólított, hogy milyen nagy szívességet tettek neki, és ezt ő soha nem felejti el:

− Köszönöm, köszönöm, uram! A fővárosban aranyművesként dolgozom. Megígérem, hogy örökre a barátod leszek. Bármikor a szolgálatodra állok.

A hálás tigris

Aditya folytatta útját, örült, hogy új barátokat szerzett. Néhány évvel később ugyanazon az erdőn haladt el. Emlékezett a tigris ígéretére, a barlanghoz ment, ahol az élt. A tigris melegen üdvözölte. Friss gyümölcsöket hozott az erdőből és friss vizet. Amikor Aditya éppen távozott, a tigris drágakövekkel borított arany dísztárgyakat adott neki: 

− Itt egy kis ajándék, kedves barátom. Az erdőben találtam egy halott mellett, aki sebeiben elvérzett már, mire ráakadtam.

Aditya hálás volt az ajándékért, de egyszerű életet élt, először nem tudta, mit kezdjen vele. Aztán eszébe jutott másik barátja, az aranyműves. Ő képes lesz beolvasztani a dísztárgyakat, és pár aranyérmét biztos ad neki is, az elég lesz.

Az aranyműves melegen üdvözölte Adityát, aki elmesélte jövetele okát. Az aranyművest sokkolta az arany látványa. Felismerte a díszeket. Ő készítette azokat a király öccse számára, aki néhány hónappal azelőtt eltűnt az erdőben. A király jutalmat ígért annak, aki információt tudott adni a hercegről.

Az aranyműves elrejtette döbbenetét, mert felébredt benne a kapzsiság:

„Ha azt mondom a királynak, hogy ez a fiatalember megölte a herceget, akkor biztosan megkapom a nagy jutalmat” − gondolta. Ezért arra kérte Adityát, hogy pihenjen le nála, ő pedig elindult a palotába. 

A kígyó hálája

A király katonákat küldött Aditya letartóztatására. Nem volt hajlandó meghallgatni Aditya történetét, csak börtönbe vettette. Aditya szomorúan ült a cellában, a barátságról elmélkedett. Ha egy ember, akit a barátjának tartott így elárulta, vajon mit várhat a többiektől?

ahimsza társadalom állatok

Aztán mégis visszaemlékezett, milyen kedvesen fogadta a tigris, ajándékkal akarta segíteni, nem tehetett róla, hogy balul sült el. Márpedig a barátság lényege, hogy meghallgatjuk, segítjük egymást. 

Nem bánom, hívni fogom a kígyót, szükségem van a csavaros eszére − gondolta. Ezzel elkiáltotta a kígyó nevét, aki egy pillanattal később becsúszott a börtönbe. 

− Hogy vagy a barátom? – kérdezte. − Miért vagy börtönben?
Aditya elmondta az egész történetet. 

− Ne aggódj, Aditya. Van egy tervem – suttogta a fülébe a kígyó.

Másnap a palotában olyan hírek terjedtek, hogy a királynőt megharapta egy kígyó. Elhívták a királyság legjobb orvosait, de a királynő eszméletlen maradt. Az uralkodó nagy jutalmat kínált annak, aki meggyógyítja.

Aditya felajánlotta a segítségét, az őreivel üzent a királynak, aki azonnal érte küldött.

− Teljesen egyedül kell belépnem a királynő szobájába. Senki sem tartózkodhat a helyiségben. Egyébként a gyógymód nem működik – volt Aditya feltétele, amit azonnal teljesítettek. A szoba csendes volt, amikor Aditya belépett. Ismét elkiáltotta a kígyó nevét. A kígyó odasuhant és kivonta a mérget a királynő testéből. Aditya hálásan megköszönte neki, s a kígyó azonnal eltűnt. Néhány perc múlva a királyné kinyitotta a szemét. 

A király megkönnyebbült: 

− Fiatalember, bármilyen jutalmat kérhetsz!

− Felség, nem akarok gazdagságot. Csak azt kérem, hallgasd meg a történetemet. Nem bántottam a testvéredet. Arra kérlek, higgy nekem.

Aditya ezután mindent elmondott, ami történt. Beszélt a tigris, a kígyó és az aranyműves barátságáról és az utóbbi árulásáról. A király Aditya helyett az aranykereskedőt küldte börtönbe, és megkérte Adityát, hogy másoknak is beszéljen az állatok őszinte barátságáról.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

11 júl

Őrület: a Forma 1-es Hamilton vegán

Ki gondolná? Az F1-es pilóta, Lewis Hamilton vegán, sőt egy növényi alapú élelmiszerláncot is létrehozott. Egy Instagram-üzenetben kijelentette, hogy a vegán életmód elfogadása az „egyetlen módja bolygónk megmentésének”.

egészség hírességek ahimsza
A Forma1-es pilóta, Lewis Hamilton a vegán életmód megszállottja

A Forma–1 Ausztriában rajtolt, és a hétvégén is ott zajlik a második futam. Lewis Hamilton brit autóversenyző, a Forma-1 hatszoros világbajnoka is készülődik.

Lewis Hamilton a legtöbb világbajnoki pontot gyűjtötte, a Forma–1futamgyőzelmek tekintetében is a második legeredményesebb versenyző, a hétszeres világbajnok Michael Schumacher előzte csak meg.

Lewis Hamilton vegán

A Mercedes hatszoros világbajnoka, Hamilton kijelentette, hogy két fő dolog motiválta a vegán étkezés elfogadását: az állatjólét kérdése, és mert a növényi étrend pozitívan befolyásolja a szervezetét. Egy dokumentumfilm hatására lett vegán.

Hamilton szerint a virágzó hús- és tejipar „erdőirtáshoz, állati kegyetlenséghez” és „tengereink pusztulásához” vezet. A világot „összezavarodott helynek” írta le, olyan vezetőkkel, akik „vagy iskolázatlanok, vagy egyáltalán nem törődnek a környezettel.”

Hamilton vegán Instagram üzenete

Hamilton vegán üzenete mellé az ipari állattenyésztés szörnyűségeiről szóló kisfilmet mellékelt:

 „Jelenleg olyan világban élünk, ahol az emberek úgy gondolják, hogy egy állati élet kevesebbet ér, mint a saját életünk. Azért lettem vegán, mert nem támogatom ezt a barbár magatartást, a több millió állat levágását. Az otthoni vagy éttermekben elfogyasztott ételek ilyen helyekről származnak. Nem támogatom ezt az ipart."

egészség hírességek ahimsza

Számomra ez nem különbözik a háború során megölt több millió ember legyilkolásától. Elfogadhatatlan, együtt kell működnünk ennek megváltoztatásán. Kérlek, ne fordulj el, ha megváltoztatod a mellette lévő személyt, az is megváltoztathat valakit, és így valóban véget vethetünk ennek.”

Lewis Hamilton vegán élelmiszerlánca

2019 augusztusában bejelentették, hogy a vegán Hamilton részt vesz egy új, növényi alapú burgerlánc bevezetésében. A Neat Burger, Tiszta Burger nevű éttermet úgy jellemezték, mint „az első ilyen jellegű, növényi alapú fenntartható burgerláncot”. Azt állítják, hogy ételei követik a fenntartható fejlődést, egészségesek és etikusak lesznek. Hamilton egyik nyilatkozta:

„Mint az a valaki, aki növényi alapú étrendet követ, úgy gondolom, hogy szükségünk van egy egészségesebb választékra. Olyanra, amely csodálatos ízű, de valami izgalmasat kínál azok számára is, akik újra és újra húsmentesen akarnak étkezni.”

A 35 éves sportoló eladta magánrepülőjét, bár meggyőződése, hogy az ipari állattartás okozza a legnagyobb szennyeződést, sokkal fokozottabb mértékben, mint az utazás együttesen.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

06 jún

Jó hír a Zero waste életmód híveinek: jön a műanyagmentes műanyag

A Zero waste műanyagmentes műanyag vízuója utópia vagy lehetséges jövőkép, netán már jelen? Az Európai Unió 2021-től betiltja az egyszer használatos műanyagokat. 2020. május 13-án a magyar kormány is ezt tervezte. Be akarták tiltani a nejlonzacskók és a műanyag tasakok használatát a zöldségeseknél, valamint a boltok péksüteményeinek csomagolásakor.

Néhány nap múlva azonban visszavonták a törvényjavaslatot. Pedig a műanyagmentes bevásárlás elengedhetetlen opció.

 

A műanyag használata nagyban meghatározza, hogy mekkora az ökológiai lábnyomunk. A fenntartható fejlődés érdekében váltani kell. Ezt teszi az a holland kezdeményezés is, mely a műanyagmentes műanyag előállítására törekszik.

A holland biokémiai társaság, az Avantium egy új korszakot jelenthető projekten dolgozik. Olyan növényi alapú alternatívával kívánja helyettesíteni a káros műanyagot, amely egy év alatt lebomlik. Fenntartható módon termesztett növényeket növényi alapú műanyaggá változtatna. Mutatjuk a részleteket.

A Zero waste lényege

A „zero waste” kifejezést nem mindenki ismeri, pedig napjainkban egy felkapott fogalom, egyben több fórumon is megjelenő mozgalom. Jelentése: „hulladékmentes”, de a Zero waste egy életmódra is utal. A Zero waste mozgalom fontos része a tudatos nevelés. Ennek hiányában nem várható tartós fejlődés.

A Zero waste munkáját segíti a „Break Free From Plastic”, a Műanyagtól való mentesség mozgalom is. Az ügyvédi csoportja szerint a Coca-Cola folyamatosan a világ legrosszabb műanyagszennyezőjévé vált. 

Műanyagmentes csomagolás

A műanyagmentes csomagolás megoldást jelentene az egyre riasztóbb problémák egyikére. A Greenpeace megbízást adott arra, hogy felmérjék a Duna vizének mikroműanyag szennyezettségét.

 

A nemrég megjelent adatok elkeserítőek. Kiderült, hogy a budapesti csapvíz is tartalmaz mikroműanyagot. Akkor a bolti ásványvíz lenne a megoldás? A vizsgálatok szerint a műanyag palackozott víz mikroműanyag szempontjából még károsabb. A kiváltó ok nagyrészt az egyszer használatos csomagolóanyag.

Műanyagmentes tippek

Naponta találkozhatunk a műanyagmentes tippek praktikus és megvalósítható ötleteivel, valamint olyan hírekkel, melyek a környezettudatosság fontosságát hangsúlyozzák. Ennek érdekében mégis kevesen változtatják meg szokásaikat. 

A „zöld” hozzáállás

A Covid-19 a betegség mellett környezeti megújulást hozott: tisztább folyókat és tisztább levegőt, alacsonyabb széndioxid-kibocsátást, megkönnyebbülést a vadvilágnak. Vajon sikerül-e felhasználni a tanulságokat, hogy zöldebb világot hozzunk létre?

A használható bio-plasztik fejlesztése évekig tartó kutatás eredménye. Célja a fosszilis tüzelőanyagok környezeti kárainak csökkentése a csomagolóiparban. Noha a kőolaj-alapú termékek még jelen vannak, egyre több cég tesz lépéseket a környezettudatos üzleti gyakorlat felé. Ilyen például az a holland cég is, mely 100% -ban növényi alapanyagokból készült megújuló bio-műanyagokat fejleszt. 

Műanyagmentes élet

A holland biokémiai társaság, az Avantium arra törekszik, hogy megszüntesse azon műanyag palackok iránti igényt, amelyek lebomlási ideje nagyon hosszú, és ritkán kerülnek újrahasznosításra. Az úttörő projekt nem kisebb célt tűzött ki, mint a 100%-ban növényi alapanyagból készült műanyag fejlesztését. Az új növényi alapú palackok egy év alatt elbomlanának. 

A zöld építőelemet biomasszából, például kukoricából állítják elő, amelyet fruktózra bontanak le, mielőtt az Avantium speciális eljárását alkalmaznák. Olyan, nem hagyományos „műanyagot” készítenek, amelyek alkalmasak élelmiszerek és italok csomagolására, valamint szőnyegek és más textilszálak számára egyaránt.

 
A kőolaj-alapú műanyagokkal szemben 

Az Avantium felismerte, hogy a globális trendek az üzleti élet minden területén a fokozott fenntarthatóság felé kezdtek mozdulni.

„Az emberek korábban úgy gondolták, hogy a legjobb műanyagok csak kőolajból készülhetnek, és ha valamit növényekből gyártanak, az valószínűleg alacsonyabb szintű. Pedig pont fordítva van”

− mondta az Avantium vezérigazgatója, Tom van Aken. 

A PEF vagy polietilén-furánsav 100%-ban bio-alapú polimer, ami forradalmat jelenthet az italcsomagolásban. A szénsavas italok palackozása sem okoz gondot.

A PEF csomagolás 6-10-szer hosszabb ideig képes megtartani a palackban lévő CO2-t. Ez azt jelenti, hogy eltarthatósági ideje növekszik, sőt vékonyabb és könnyebb palackokat készíthetnek.

A PEF a termék tárolási idejét is megnövelheti, mivel annak felülete hatékony oxigénzáró anyagot biztosít, amely megakadályozza a sör, a gyümölcslé stb. romlását. Ráadásul a PEF teljesen újrahasznosítható és biológiailag lebomló. 

Összefoglalás

A műanyagmentes élet a fenntartható fejlődés része. Vannak, akik megpróbálják megtisztítani az óceánokat a műanyag szennyeződéstől, mások pedig eltávolítják azt a tengerpartról. Ezek részleges eredmények. Az amerikaiak jelenleg évente 35 milliárd műanyag palackot dobnak el. Az Egyesült Államokban előállított műanyagnak csak kb. 25%-át hasznosítják újra. 

Az Avantium növényi alapú műanyag palackjai várhatóan 2023-ig megjelennek a szupermarketek polcain. Ez a műanyag nagyon vonzó fenntarthatósági tanúsítvánnyal rendelkezik, mivel nem használ fosszilis tüzelőanyagokat, újrahasznosítható, és a természetben is sokkal gyorsabban lebomlik, mint a normál műanyagok.

 

Kapcsolódó cikkek

 

Tovább olvasom

09 máj

Johann Wolfgang von Goethe idézetek magyarul


Johann Wolfgang von Goethe minden bizonnyal nem abban az értelemben filozófus, amely egy tudományterületet érint. Befolyása mégis kitörölhetetlen, nemcsak irodalmi nagyság, a nagy gondolkodók között is számon tartják. Goethe csodálta az indiai irodalmat, vegetáriánus volt, hitt a lélekvándorlásban. Válogatásunk egy gazdag életművet mutat be.

Goethe a német kultúra egyik legkiemelkedőbb alakja. Az irodalom szinte valamennyi műfajában jelentős művet hagyott hátra. Színházat hozott létre, folyóiratot szerkesztett, érdekelte a régészet, a képzőművészet, sőt még a weimari herceg, titkos tanácsosa is volt.

Goethe és az indiai dráma

Goethe, miután elolvasta Kalidász Sakuntalá c. drámájának fordítását, rendkívül lelkesen írt a darabról.  Kalidász híres művét Sir William Jones, a szanszkrit nyelv tudósa és rajongója fordította le.

Ebből jött a német fordítás, de még a két közvetítés sem gyengítette a mű szépségét, elnyerte a legtöbb európai tudós lelkes elismerését. Annyira, hogy sok kritikus az arisztotelészi drámaelmélet megtámadása mellett voksolt, amikor felfedezték, hogy a keleti irodalom több irodalmi díszítéssel és filozófiával rendelkezik. 

Heine egy későbbi tanulmányában, a „Gondolatok és ötletek” fejezetben azt írta, hogy Goethe még használta is a Sakuntalá egy elképzelését a Faust elején.

Az Indiából érkező impulzusok további lendületet adtak Goethe költői munkáinak. Nem tudott szanszkritul, de annyira lenyűgözte a nyelv szépsége, hogy megpróbálkozott a dévanágari írással. Ennek bizonyítéka megtalálható a Goethe archívumban.

Goethe idézetek születésnapra

Az irodalom kedvelői gyakran keresnek Goethe idézeteket születésnapra. Most ezzel az ajánlattal segítünk:

 „Ha lelked derűs és tiszták a céljaid, jókora utat tehetsz meg előre.”

„A bölcsesség keblén, meglátod,
naponta nő majd boldogságod.”

„A szív jósága tágabb teret foglal el, mint az igazságosság tágas mezeje.”

„Tökéletesség az ég mértéke; tökéletességre törni: az emberé.”

„Hány, de hány évet kell rá feltenni, hogy legalább feltehetőleg tudjuk, mit kell tenni, és hogy kell tenni!”

„Az élet a halhatatlanságunk gyermekkora.”

„Mindannyiunknak több mint elég ideje van, ha tudjuk, hogyan kell jól kihasználni azt.”


 

Goethe idézetek ballagásra

A Goethe idézetek nagyon illenek ballagásra is. Íme:

„Sehol sem mutatkozik meg a lángelme világosabban, mint a bölcs önmérsékletben.”

„Jól válaszd meg az álmod, mert ez meghatározza egész életed alakulását, sorsodat is, és esetleg be is teljesülhet.”

„A gondolkodás érdekesebb, mint a tudás, de nem érdekesebb, mint a felismerés.”

 „Az igazság szeretete abban nyilvánul meg, hogy valaki mindenütt képes feltalálni, és meg tudja becsülni a jót.”

„A gondolkodó ember java és boldogsága, hogy a kifürkészhetőt kifürkéssze, s a kifürkészhetetlent csöndes áhítattal tisztelje.”

„Melyik a legjobb kormány? Az, amelyik megtanít minket saját magunkat kormányozni.”

„Az igazságokat sokszor kell ismételni, mert a tévedéseket is sokszor ismétlik.”

„Az igazi tanítvány megtanulja, hogy a megismert dolgokból kifejtse az ismeretleneket, és megközelítse a mestert.”

„A viselkedés tükör, amelyben mindenki megmutatja a jellemét.”


 

Goethe Faust idézetek

Goethe huszonegy éves korától ötvenhét éves koráig dolgozott a Fauston, az emberi élet nagy kérdéseit kutatva. Alkotása posztumusz műként jelent meg, és hamarosan a világdrámák közé lépett.

 „Mohó kezekkel kincset ás,
És boldogan kap egy gilisztán.”

„Ki lesz tanítóm? Mit kerüljek el?
Jaj, tetteink, akár a szenvedélyek,
Gátat emelnek életünk elé.”

„Megszoktuk, hogy az ember gúnyolódik, 
Ha valamit nem ért.
S ha a szép és jó dolgokba bonyolódik,
Az terhére van, s megugatja.”

„Egy ember azt látja a világban, amit szívében hord.”

Goethe idézetek az életről 

„Hogy a gyerekek nem tudják, mit akarnak, abban minden nagy tudományú tanító- és hopmester egyetért; hogy azonban felnőttek is gyermek módra támolyognak ezen a földön, és mint azok, éppúgy nem tudják, honnan jönnek és hová mennek; hogy éppoly kevéssé cselekszenek igaz célok szerint (…), azt senkinek sem ízlik elhinni, pedig úgy vélem, kézzelfogható igazság.”

 „A halál pillanata az, amikor a lélek elhagyja az irányító központi erőt, de csak azért, hogy újabb kapcsolatokat létesítsen, hiszen természeténél fogva halhatatlan.”

„Egy gondolkodó lény számára lehetetlen elképzelni egy nem létezést.” 

„Nem kell ellátogatnunk az őrültek házába, hogy zavaros elméket találjunk; bolygónk az univerzum mentális intézménye.”

„A legszebb állapot az önkéntes függés, és hogyan lehetne ez szeretet nélkül?”

„S míg nem látod az életet a halálban tévelygő vendég vagy földön és homályban.”

„Sokan nem törődnek a pénzükkel, amíg nem ér véget, és mások ugyanezt teszik az idejükkel.”

„A tudatlan emberek olyan kérdéseket vetnek fel, amelyeket a bölcs válaszolt ezer évvel ezelőtt.”

Goethe idézetek a természetvédelemről

„A természetet kínpadra feszítjük, hogy erőszakkal szóra bírjuk, de nem vesszük figyelembe, hogy amit így kipréselünk belőle, az esetleg egészen más, mint amit magától mondana.”

„Csak a természet gazdagsága végtelen, csak ő képzi a nagy művészt. Bármerre tekintsünk, a természetből végtelenség fakad.”

„Nincs oly fény, melynél fátyolát
a Természet levetné szépszerével,
s mi lelkednek nem fedi fel magát,
ki nem csikarhatod azt tőle semmi géppel.”

Goethe többek között így írt tanítványának és titkárának, Eckermannak:

„A természet nem ért tréfát: mindig igaz, mindig komoly, mindig szigorú, mindig igaza van; a hibák és tévedések mindig az emberéi.”

 
Spirituális Goethe idézetek 

Goethe számára az öröklét, a lélek halhatatlansága evidens volt. 1823. október 19-én írta ezeket a sorokat egy barátjának címzett levélben: 
 

„Bizonyos vagyok benne, hogy ezerszer is jártam már a Földön, és még ezerszer visszatérek. Az ember a természet és Isten dialógusa. Más égitesteken ez a dialógus nyilván más szinten folyik. Ami belőlünk még hiányzik, az az önismeret.” 


 
„A halál pillanata az, amikor a lélek elhagyja az irányító központi erőt, de csak azért, hogy újabb kapcsolatokat létesítsen, hiszen természeténél fogva halhatatlan.”

„Aki tudományosan vagy művészileg képzett, annak van vallása is. De annak, aki egyikben sem jártas, biztosan szüksége van vallásra.”


„Nehéz volna pontosan számot adni azokról az átmenetekről, amelyek hol előrelépésnek, hol visszakozásnak tűnnek, az Isten vezérelte embernek mégis mind javára és hasznára kell, hogy szolgáljanak.”

„Ha lelked derűs és tiszták a céljaid, jókora utat tehetsz meg előre.”

„Nehéz volna pontosan számot adni azokról az átmenetekről, amelyek hol előrelépésnek, hol visszakozásnak tűnnek, az Isten vezérelte embernek mégis mind javára és hasznára kell hogy szolgáljanak.”

„S míg nem látod az életet a halálban, tévelygő vendég vagy földön és homályban.”

 „Az életárban, tettek viharán
lényem fel- s lejár,
ide-oda száll.
Születés, halál,
apály s dagály:
cserélve érlelt
örökös élet!
És zúg a szövőszék, az idő, s azon én
így dolgozom Isten eleven köpenyén.”
 

 

Kapcsolódó írások


    

 

Tovább olvasom

18 ápr

Ezt tanulhattuk meg a koronavírustól

Leveles Zoltán hindu tanító, a Bharata Kultúrtér alapítója a Földanya védelmében nyílt levelet írt, melyben kifejti, mit kellene megtanulnunk a koronavírustól.

egészség környezetvédelem társadalom
Amit a koronavírustól megtanulhattunk

A koronavírust a Földanya sikolyaként egy történelmi fordulópont lehetőségének tekinti. Mint írja, az egészség, a tiszta levegő, a tiszta ivóvíz és a vegyszermentes étel alapvető emberi jog. Hogyan lehetne erős az immunrendszerünk, ha mikroműanyaggal és vegyszerekkel mérgezett ételeket kell fogyasztanunk?

Eljött az idő, hogy alapvető módon átalakítsuk az életünket − egyénileg és globálisan is.

A koronavírus a Földanya sikolya

Az Országos Sajtószolgálatnak megküldött kivonatból is kiderül, mennyire komolyan kell vennünk a koronavírus jelenségét. Korántsem arról van szó, hogy mindent ennek számlájára lehetne írni. Hosszú évtizedek óta tart az a folyamat, melynek a mai helyzet az egyik felkiáltójele lehet.

Részletek a levélből

„Mi értelme egy olyan növekedésnek hitt folyamatot fenntartani, ahol nem az emberi egészség megőrzése és a Földanya megóvása a legfőbb szempont?

Át kell értékelni a gazdasági növekedés jelenkori tévhitét. Való igaz, ilyen kényelemben soha nem élt az ember, mint ma – a Föld sok országában, de nem mindenhol. Mások fizettek jólétünkért. A gazdasági felemelkedés ellenére a boldogsági index folyamatosan csökken. A depresszió népbetegség. Az elmúlt évszázad koncepciója szerinti gazdasági gyarapodás ára nemcsak az általános egészségi állapot romlása, hanem környezetünk tönkretétele is.

Földanyához való viszonyunkat teljesen más alapokra kell helyezni. Ennek meg kell mutatkoznia a gondolkodásban, az indítékokban, a tettekben. Be kell látnunk, hogy azonnali, gyökeres változásra van szükség a táplálkozásunkban, vásárlási szokásainkban és ipari termelésünkben egyaránt.

A nagyipari hústermelés egyértelműen a globális felmelegedés fő oka, melynek következménye a vírusok egyre nagyobb elterjedése. Továbbá, az ártatlan állatok kihasználásával és lemészárlásával járó hústermelés hatására az állatokat nem érző lényeknek, hanem tárgyaknak látjuk. Ezek után nem kell csodálkozni, ha a Földanyában sem az élőlényt, csak a kihasználható lehetőségeket látjuk.”

egészség környezetvédelem társadalom

 
A megoldás rajtunk múlik

„Kis lépés az embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek”

– ismerős ez az 51 éve elhangzott, azóta már szállóigévé vált mondat? Ahhoz képest, hogy milyen csodálatos változást idézhetünk elő, oly keveset kell tennünk: kis lépés az egyénnek, menekvés az emberiségnek.

Forrás: http://os.mti.hu/hirek/151541/az_india_klub_alapitvany_kozlemenye 
 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

11 márc

Ilyen családból származott Rabindranath Tagore

A Tagore család több mint háromszáz éves múlttal rendelkezik, az egyik vezető kalkuttai családnak tekinthető. Napjainkban a gazdag és tekintélyes család palota nagyságú otthona múzeumként működik. Nyugaton csak Rabindranath Tagore ismert, pedig testvére is híres személyiség. Dvijendranath Tagore egy bengáli reneszánsz ember volt, többek között költő, zeneszerző, matematikus és filozófus.

 asram hírességek Nobel-díj

Dvijendranath Tagore 180 éve, a mai napon, 1840. március 11-én született. Dátum szerinti életrajza rövid. A kalkuttai hindu főiskolán tanult. Csak húsz éves volt, amikor elkészítette Kalidasa klasszikus szanszkrit költői műveinek bengáli fordítását. Ez volt az első alkalom, hogy e híres gyűjteményt átültették bengáli nyelvre. A megjelenés évében született Dvijendranath testvére, Rabindranath Tagore, a későbbi Nobel-díjas költő. 

Dvijendranath Tagore felesége meglehetősen fiatal korban halt meg, a férj életének hátralévő részében özvegy maradt. Kiemelkedő alkotó volt a költészet terén, úttörő a bengáli rövidítésekben és a zenei jelölésekben. Betöltötte a Kalkuttai Irodalmi Társaság elnöki posztját, és a híres bengáli hetilap, a Hitabadi első szerkesztője volt. Fiai közül Sudhindranath szintén tehetséges szerzőnek bizonyult. Verseket, regényeket és novellákat írt. 

Rabindranath Tagore családja

Rabindranath Tagore családja az első évezredig vezeti vissza családfáját. A szerteágazó rokonságban a költő nagyapja, Dvarakanath még herceg, az apa, Debendranath Tagore a szanszkrit irodalom tudósa volt. Követte az indiai hagyományokat, de a politikai életben is szerepet vállalt. Debendranath Tagore irányította a Bráhmo Szamádzs szervezetet, mely egy vallási és társadalmi reformtársaságként indult. Célként a nyugati és indiai vallásrendszerek egyeztetését tűzte ki. A családban a gyerekek a szülőkkel együtt rendszeresen olvasták a hindu upanisadokat, a Bhagavad-gítát vagy a Bibliát.

 asram hírességek Nobel-díj
Tagore család otthona

 
Rabindranath Tagore családjában több híres ember található. A fiúk egy része bengáliul, szanszkritul és angolul is tudott. Rabindranath iskolás korában már három nyelven írt verseket. Rabindranath születésekor bátyja, Dvijendranath Tagore 21 évesen, már elismert költő és irodalomtudós volt. Mivel Dvijendranath a festészetben és a zenében, majd idősebb korában a matematika és filozófia területén is kitűnt, mindig nagy hatást gyakorolt világhírűvé vált öccsére.

A Tagore testvérek közül szinte mindegyik kiemelkedő pályafutást mondhatott magáénak. Hemendranath tanár volt, fizikai tudományról szóló cikkeket írt, Jyotirindranath Tagore tehetséges drámaíró, zenész, szerkesztő és festő, másik fivére, Satyendranath Tagore költő és dalszerző. Sok hazafias dalát még mindig éneklik. Lánytestvére Svarnakumari Devi elismert novellista lett, szerkesztő, dalszerző és szociális munkás. Satyendranath Tagore felesége, Jnanada Dévi számos cikket írt, melyek elsősorban a szabadsággal és a hazafisággal foglalkoztak. Cikkeiben gyakran felszólította az embereket, főleg a nőket, hogy egyesüljenek a britek ellen, és vegyenek részt a szabadságmozgalomban. Az ő kezdeményezésére jött létre a Balak nevű bengáli gyermek irodalmi magazin. Hasonlóan a többi munkájához, a magazin egyik napról a másikra sikeres lett.

 asram hírességek Nobel-díj
A képen Abanindranath Tagore: Krisna születése


Rabindranath után a család legjelentősebb tagjai között szerepelt Abanindranath Tagore, a híres festő is. Az első indiai művész, aki elnyerte a nemzetközi elismerést.

Dvijendranath Tagore, a nagy testvér

Babits Mihály amikor Rabindranath Tagorét méltatta, megemlítette a nagy elődöt és az idősebb testvért is:

„Rokona Abanindranath Tagorénak, a divatos festőnek (…), testvére Dvijendranath Tagorénak, a nagy filozófusnak. Oly családból való, mely évszázadok óta művészeket, gondolkodókat és szenteket nevelt.”

Dvijendranath Tagore a híres klasszikus szanszkrit alkotás, Kalidasa munkájának bengáli fordításkor két különböző bengáli ritmust és stílust használt. Ezt követte 1875-ben második nagy költői műve a Svapnaprayan. Ez időben Rabindranath serdülőkorú volt. A könyv történelmi értékű, és egy új irányzatot hívott életre.

 asram hírességek Nobel-díj
Dvijendranath  Tagore és Rabindranath

Dvijendranath Tagorét magasztos intellektuális hatalommal rendelkező emberként emlegették. Ötletes és merész költői kompozíciós kísérletei mély benyomást tettek testvérére, hozzájárultak Rabindranath költői fejlődéséhez. 1891-ben Dvijendranath megalkotta a Sadhana új irodalmi magazint, és ő lett az első újságírója is. Később Rabindranath szerkesztette.

Rabindranath Tagore versek 

Nyugaton a Rabindranath Tagore versek ismertek, pedig számtalan dalt is komponált. Tagore termékeny zeneszerző volt. E dalok népszerűek Indiában és Bangladesben egyaránt. A szöveg és a zene szinte azonos jelentőséggel bír a Rabindra Dalok nevű gyűjteményben. 

Dvijendranath egyik unokája, Dinendranath zenei téren kivételes tehetséggel rendelkezett. Emlékezett minden dalra, amit egyszer hallott. Amikor Rabindranath dallamot írt verseihez, nehezen tudta megjegyezni és egységbe foglalni. A feladatot inkább Dinendranath végezte. Hallgatta a dalt, majd kidolgozta annak jelöléseit. Rabindranath dalai tárolójának hívta a fiatalembert.

Dvijendranath Tagore és Gandhi

1922-ben Gandhi egy ahmedabadi börtönből írt levelet Dvijendranathnak. A kétoldalas, ceruzával rótt sorokban kifejezte örömét, mert bebörtönzése egy olyan időben történt, amikor teljesen felkészültnek érezte magát. „India csodálatos nyugalma ebben a pillanatban jelentős erővel bír” – írta. Arra kérte Dvijendranathot, hogy küldjön bíztató üzeneteket a Young India folyóiratnak.

Dvijendranath Tagore Gandhit mint nemzetének megszabadítóját üdvözölte. Jóval azelőtt, hogy a többi honfitársa, köztük Rabindranath felismerte volna benne a Mahatmát. Gandhi egyik ismerősének megjegyezte:

„Ismered Dvijendranathot? Ő Rabindranath Tagore legidősebb testvére. Apjához hasonlóan gyakorlatilag egy szerzetes életét éli.”

Dvijendranath Tagore  filozófiai munkája, a Tattvabidya, Az alapelvek ismerete 1866-1868 között három kötetben jelent meg. Ez szintén úttörő erőfeszítés volt bengáli nyelven.

 asram hírességek Nobel-díj

Dvijendranath életének utolsó húsz évét a Rabindranath által már híressé vált, asrammá és egyetemi központtá alakított Santiniketanban töltötte. Idős korában mélyen belemerült a Bhagavad-gítá filozófiájába. A verebekkel, mókusokkal és varjakkal való barátsága legendává vált Santiniketanban. Családja a „Bara Babu”, az idősebb tiszteletteljes címét adta neki. Dvijendranat Tagore követte az upanisádok tanácsát:

„Az ismeretek megszerzése után maradj a szívedben egy gyermek.”

Összefoglalás

A Tagore család tagjai között sokan kiemelkedően kreatív emberek voltak, ideértve a nőket is. A művészet, az irodalom és a kultúra iránti érdeklődés ösztönözte őket. A zene, a dráma és a könyvek életmódjuk szerves részét képezték. A családtagok színházi előadásokat is rendeztek otthonukban. Leginkább az idősebbek figyelték, amit a fiatalabb generáció bemutatott. 

Baktay Ervin indológus 1926-ban meglátogatta a santiniketani Visva-Bharati Egyetemet. Találkozott Rabindranath Tagoreval is. 1930-ban pedig két magyar festőnő érkezett Santiniketanba, Sass-Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet. 


 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

07 feb

A rasszista Charles Dickens

Charles Dickenst írásai alapján ragyogó írónak tartjuk. Olyan személynek, akiről azt gondolhattuk, hogy a szegények vagy a hátrányos helyzetűek bajnoka. Charles Dickens valójában szűklátókörű és önző ember volt, sőt rasszista, akinek gondolatai között még a népirtás is feltűnt. Az amerikai indiánokról, a négerekről és India népéről is durva rasszistaként vélekedett. Megvédte a gyarmati európaiak kiváltságait, és elutasította azt, amit
primitív kultúrának tartott.

kultúra hírességek történelem könyv

Az angol irodalom Oxfordi szótára Charles Dickenst szélsőséges nacionalistaként írja le. Olyan embernek, aki gyakran megbélyegzi az idegen kultúrákat. Akinek a gyarmatosított népekhez való hozzáállását „genocidális szélsőségek” mérgezik, vagyis a népirtás büntette feketíti be. 2019 februárjában Ian Jack, The Guardian újságírója ezt írta Dickensről:


„könyörületes moralistának, a megaláztatás és a szenvedés ellenségének ismerjük. Jó hírneve magánéletének tényei nélkül továbbra is tartósan virágzik.”

Charles Dickens, a soviniszta

A téma kutatói egyetértenek: Charles Dickens soviniszta. Grace Moore, az ausztrál Melbourne Egyetem tanára szerint Dickens a későbbi éveiben mérsékelte rasszizmusát, míg Patrick Brantlinger kultúrtörténész és William Oddie újságíró szerint az csak erősödött. Brantlinger idézi Dickenst, aki az amerikai Catskill-hegységben élő ír kolónia leírásakor „faji szempontból riasztó” csoportként tekinti őket.

Megint más kutatók, Sally Ledger és Holly Furneaux azt állítják, hogy Charles Dickens „kultúrsoviniszta” volt, etnocentrikus gondolkodásával készen állt a brit imperializmus igazolására. Magyar fogalmakkal: az angol fajt és kultúrát felbecsülte, más népeket, népcsoportokat, azok életmódját, hagyományait mélységesen lenézte. Sőt jogosnak tartotta alárendeltségüket.

Dickens az angol középosztály erkölcsi ideáljait nemzeti értékként felmagasztalta. Más kultúrák képviselőit, például a francia, az olasz és az amerikai karaktereket jó esetben csak a lusta és csaló jelzővel illette. Dickens azt állította: az indiánok piszkosak, kegyetlenek, nincs semmiféle erkölcsi érzésük. Ilyen abszurd véleménye volt az amerikai indiánokról, de az afrikai busmanokról is. Szerinte a rabszolgáknak természetesen szabadnak kell lennie; de választójogot adni nekik, nevetséges ötlet.

kultúra hírességek történelem könyv

Charles Dickenst és a népirtás gondolata

Ha megvizsgáljuk Charles Dickens kevésbé ismert oldalát, egy sötét elméjű Dickenst találunk. Íróként oly módon állt ki az elszegényedett emberek mellett, amit korában senki más nem tett, de csakis saját hazája szegényeit védte munkáiban. Más országok elnyomottjai nemcsak nem érdekelték, sokszor kifejezetten gyalázkodón emlegette őket.

Dickens nem ellenezte az őslakos amerikaiakkal szembeni bánásmódot sem. Amit ezzel kapcsolatban írt, az is népirtás jellegű. Szerinte őket „civilizálni lehetne a Föld felszínéről”. Nem lehet azzal mentegetni, hogy ez csak irodalmi kép. Egy kultúra csakis brutális erőszakkal távolítható el.

Az 1857-es indiai szabadságharc, mely nyugaton szipojlázadás néven híresült el ugyancsak felkavarta a kedélyeket. Nem valószínű, hogy Charles Dickenst érdekelte volna az indiai szabadságharc, sem annak okai. Ugyanakkor egészen szélsőséges megjegyzésre késztette. Ezt írta Angela Burdett-Couttsnek:

„Mindent meg kell tennem annak érdekében, hogy megsemmisítsem ezt a fajt.”

Peter Ackroyd regényíró és kritikus, szakterülete a londoni történelem és kultúra. Az általa készített munkák széles skálán mozognak, a kutatás mélysége jellemzi azokat. 1984-ben Ackroydot a királyi irodalmi társaság tagjává választották. Ironikusan így nyilatkozott: „Nem gyakori, hogy egy nagy regényíró népirtást javasol...”

Indiában professzor Khusrau Gurganvi, kiemelkedő nyelvtudományi könyvek szerzője csak ennyit jegyzett meg:

„Az emberek sokkal rosszabb dolgokat mondtak már Indiáról és az indiaiakról. Kit érdekel? A bolygó legrégebbi, megszakítás nélkül fennálló civilizációja Indiában van. Ha ezek az apró dolgok elkezdenek befolyásolni minket, ezt elég hamar elveszítjük.”

Copperfield Dávid − önéletrajzi vonások

Charles Dickens keserves gyermekkorának elemeit ismerhetjük fel a Copperfield Dávid c. regényében. Hőse egy kisfiú, az ő szemén keresztül látjuk a korabeli Angliát. A korrajz, mint Dickens többi könyvében is, hitelesnek tűnik. El kell ismerni, az író kiválóan tudta ábrázolni a szegények sorsát, otthonát, a szegénynegyedek piszkos utcáit vagy a gazdagok szép kertes házait, ruháit.

Eleinte a vezetékneve sem ösztönözte az írót, ezért először álnéven jelentette meg munkáit. Ugyanis a „Mi a Dickens!” régi „Mi az ördög?” jelentésű. Dickens nevét a régies kifejezés udvariasabb változatának tekintik.

kultúra hírességek történelem könyv

Charles Dickens, mint férj

Charles Dickens rámutatott, hogy a társadalom látszólag legtiszteletreméltóbb személyei gyakran jellemtelen emberek. Figyelembe véve azonban azt, amit Dickens házasságáról most tudunk, úgy tűnik, hogy valószínűleg ő maga is gazember volt − kezdte egyik cikkét Tom Carter, történész.

Charles Dickens életének egy másik dimenziója is van, amelyről 160 évig nem tudott szinte senki. A magánélete is szörnyű titokkal volt terhes. Dickens felesége az író akkori főnökének, George Hogarthnak, a Reggeli krónika szerkesztőjének a lánya volt. Dickens alacsonyabb társadalmi helyzetének és vagyonának hiánya ellenére Catherine hozzáment a kezdő íróhoz.

John Bowen, a York-i Egyetem 19. századi irodalmának professzora leírta, hogyan talált meg egy korábban figyelmen kívül hagyott levelet.

„Szörnyű felfedezés volt, felállt a szőr a hátamon” – mondta a professzor.

Dickens ugyanis az őrültek házába akarta záratni feleségét, hogy a 18 éves színésznő szeretőjével együtt élhessen, és a közönség előtt fennmaradjon a nimbusza.

A levelek feltárják Dickens próbálkozásait. Orvosát kérte, hogy feleségét őrültek házába zárassa. Talán van némi fogalmunk arról, hogy abban a korban mit jelentett egy ilyen intézmény. A terv megbukott, mert az orvos, aki jól ismerte az asszonyt, nem volt hajlandó Catherine-t mentális rendellenességgel diagnosztizálni. Catherine Dickens 1851-ben könyvet
tett közzé, témája a konyhaművészetre összpontosított, étkezési ötleteket kínált. Nagyon sikeres volt, 1860-ig öt kiadást ért meg.

Az orvos, aki Dickens útjában állt, és elutasította Catherine őrületének igazolását, valószínűleg Thomas Harrington Tuke volt. Dickens és ő barátok voltak. Vajon mért ért véget a barátságuk? 1864-ben Dickens már „nyomorult lénynek” és „orvosi szamárnak” hívta Tuke- ot. Claire Tomalin, Charles Dickens egyik életrajzírója a Harvard archívumában talált leveleket kommentálva, érdekes dolgot mondott: Dickens volt az őrült, nem a felesége.

Charles Dickens: Karácsonyi ének

Charles Dickens Karácsonyi ének c. kisregénye minden idők egyik legikonikusabb karácsonyi története. Azon híres alkotások közé tartozik, melyek megjelenésüktől kezdve töretlen népszerűségnek örvendenek. Cselekménye: Scrooge egy mogorva, materialista ember, aki a történet végére megváltozik, és örömmel segít másokat. A másik szál a szegény, de összetartó család, melynek minden tagja őszinte, mély szeretettel viseltetik a másik iránt, sőt még kínzójukat is megsajnálják, segítik.

A Karácsonyi ének idillikus meséje a valóságban egészen más. Charles Dickens elvált, miután nem tudta őrültek házába záratni 42 éves feleségét. Catherine-t „rossz anyának”, „szamárnak” nevezte, aki nem volt méltó rá, sőt azért is hibáztatta, hogy annyi gyermeket adott neki. Ugyanakkor mindent megtett, hogy a kilenc gyerek felügyeletét megszerezze. Meglepő
módon Catherine Dickenst soha nem zavarta meg a borzasztó rágalmazás. Hűséges maradt mindvégig.

Charles Dickens a szeretőjével élt együtt. Ellen Ternan 18 éves volt, nem sokkal idősebb, mint Dickens legfiatalabb lánya, Kate. Catherine legidősebb fiával együtt egy másik otthonba költözött. Dickens megszerezte a többi gyermek felügyeleti jogát, s azt mondta nekik, nem jó
ötlet az anyjukkal való találkozás. Ezért csak egy lányuk, Kate tartotta a kapcsolatot anyjával. Apjáról később azt írta:

„A viszonya minden rosszat felhozott, mindazt, ami a leggyengébb volt benne. Nem számított, mi történt velünk, egyik gyereke sem érdekelte.”

Természetesen, mivel ez az ember írta a Karácsonyi ének történetét, az emberek gyorsan a szőnyeg alá söpörték a tényeket, hogy tovább dicsérhessék Dickens könyveit.

Dickens és az antiszemitizmus

Charles Dickens leghíresebb regénye a Twist Olivér. Egyik szereplője a zsidó Fagin, aki az utcagyerekek közül zsebtolvajokat képez. A regény folytatásokban jelent meg. Dickens az első 38 fejezetben a negatív események közepette 257-szer hivatkozik Fagin-ra, mint „zsidóra”, míg a többi karakter etnikai hovatartozását vagy vallását ritkán említi.

1854-ben a Zsidó Krónika megkérdezte:

„Miért kell egyedül a zsidókat kizárni e nagy író és az elnyomottak hatalmas barátjának együttérző szívéből?”

Dickens a kritika után gyorsan átnézte a többi fejezetet, és a legtöbb helyen kihúzta a zsidó szót.

Összefoglalás

Charles Dickens vitathatatlanul minden idők egyik legsikeresebb angol regényírója. 2019-ben került a köztudatba Dickens rasszista kijelentése, mely közfelháborodást váltott ki. Akkor most ne olvassuk a regényeit?

„A cél nem az, hogy ezeket az írókat eltávolítsák a tantervből – mondta dr. Laura Peters, a Roehamptoni Egyetem tanszékvezetője, akinek a fő kutatási területe a viktoriánus irodalom. – De elengedhetetlen, hogy feltárjuk Dickens munkájának problematikusabb részeit.”

Fontos, hogy tudjunk arról is, miként tekintett más fajokra és kultúrákra Charles Dickens, a 19. századi angol irodalom legnagyobb regényírója. A hírnév vagy a jól megírt regény nem minden. Fontos, hogy ezt az iskolában is közzétegyék.

Kapcsolódó cikkek:

Isaac Bashevis Singer, a misztikus mesemondó

Móricz zsigmond idézetek a spirituális értékekről

Percy Bysshe Shelley, az angol irodalom vegán fenegyereke

William Somerset Maugham spirituális irodalma

Tovább olvasom


Bharata indiai webshop

India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon