India Hangja

Sosem volt aktuálisabb a Golden Globe-gála kapcsán történt Leonardo DiCaprio vegán híreinek kirobbanása, mint most, amikor az ausztráliai bozóttüzek 500 millió állat életét oltották ki. Mindez a néhány hónappal korábban történt amazonasi őserdők megállíthatatlan erdőtüzei után történik. Talán a Golden Globe szervezői is látnak összefüggést a globális felmelegedés és az ipari állattartás között?

Az idén már hozott meglepetést a Golden Globe-gála, pedig még meg sem kezdődött. Miért? Mert első alkalommal 100%-ban növényi alapú ételeket szolgálnak fel a vendégeknek. Nemcsak vegetáriánus, de teljesen vegán menüt állítottak össze. A hírességek között természetesen több vegetáriánus vagy vegán található. Például Leonardo DiCaprio, aki január eleji üzenetében megköszönte a húsmentes menüt.

A Golden Globe-díjátadó a februárban megrendezendő Oscar-díjkiosztás előfutáraként is tekinthető. Az idén 77. alkalommal rendezik meg, mégpedig a fenntarthatóság jegyében. Január 5-én 1300 vendégre számítanak.

A Golden Globe-gála

Amikor Hollywoodban a külföldi sajtószövetség (HFPA) bejelentette, hogy a Golden Globe-díjátadó vacsoráját teljes egészében növényi alapanyagból készítik, sokan gratuláltak. Az éves ünnepség, amelyen a díjakat átadják, minden évben a filmipar egyik csúcspontja. A környezet fenntarthatóságának tudatosságát kívánják növelni azzal, hogy vegán ételeket szolgálnak fel a show után. Az eseményt nemcsak az egészséges étrend jellemzi majd, hanem az egyszer használatos műanyag kitiltása is.

Választásaink hogyan befolyásolhatják a környezetet? Egy étkezés nem változtatja meg a világot, de apró lépés a figyelemfelkeltés érdekében – nyilatkozta Lorenzo Soria, a HFPA újságíró-szervezet elnöke. Lorenzo Soria kifejtette: Az ünnepek alatt elgondolkoztunk a múltbeli gyakorlatról és az elkövetkező évtizedről. Az éghajlati válságot nem lehet figyelmen kívül hagyni. A teljesen növényi alapú ételek felszolgálásával reméljük, hogy felhívjuk a figyelmet arra: a kisebb változások is hatással lehetnek. 

 
A 77. Golden Globe-gála menüje

A csillogó díjkiosztó ünnepségen első ízben az összes étel vegán lesz. Fenntartható forrásból származó termékekből és zöldségekből készülnek. 

A Beverly Hilton főszakácsa, Matthew Morgan először „sokkoló”-nak érezte az utolsó pillanatban megváltoztatott menü ötletét, hiszen már kialakult az ételsor, melyben halak is szerepeltek. Ugyanakkor már tartalmazott vegán fogást is. Morgan számára, aki általában hónapokat tölt a gála menüjének tervezésével, kihívást jelentett az utolsó pillanatban kért változtatás, például a rizottó elkészítése parmezán sajt nélkül. A séf érdekes megjegyzést tett: „Kicsit megdöbbentő volt, amikor először megemlítették, mert nagyon közel álltak a tényleges földgömbhöz.”

Ízelítő a menüből

Aranysárga zöldségleves, megszórva helyben termesztett cseresznyevirággal és a tápanyagokban gazdag pirított amarántmaggal, erdei gomba rizottó, sárgarépa dísszel, apró pörkölt lila és zöld kelbimbó kíséretében. A desszert „vegán opera kupola” lesz. A Los Angeles Times megjegyezte, hogy a gála büféi, amelyek általában húsos szendvicseket és sajtdarabokat kínáltak, szintén vegán lesz.

 
Leonardo DiCaprio és mások örültek a Golden Globe-gála menüjének
Mindezt nagyra értékelte Leonardo DiCaprio is, aki hosszú ideje vegán életmódot folytat. DiCaprio január másodiki Facebook bejegyzésében reagált az örvendetes hírre. Több százan innét értesültek a ritka eseményről, és kifejezték köszönetüket Leonardo DiCaprio vegán postjára. 

Leonardo DiCaprio barátja és színésztársa, az éghajlat-aktivista Mark Ruffalo a Twitteren dicsérte a döntést. Ruffalo így reagált: A vegetáriánus étel ízletes, egészséges, és nagymértékben csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A HFPA elismerést érdemel, az összes többi díjkiosztásnak követnie kellene a jó példát. DiCaprio itt kicsit egyszerűbben kommentálta a híreket: „Köszönöm HFPA!” 

A hírességek közül nemcsak ők tapsoltak. A gyönyörű, vegán Nathalie Emmanuel szintén tömören, egy nagy „IGEN”-nel válaszolt. Korábban azt nyilatkozta: „Nem bízom az élelmiszeriparban, nem bízom abban, amit az élelmünkbe tesznek − valójában betegnek érzem magam tőle.”

Leonardo DiCaprio vegán környezetvédő

A háromszoros Golden Globe nyertes Leonardo DiCaprio már évek óta a vegán étkezés elkötelezettje. Az Oscar-díjas színész a környezetvédelem terén kifejtett munkássága révén is világhírűvé vált. Alapítványa milliókat fektet a természet megóvását segítő projektekbe. DiCaprio nemrégiben nyíltan a 16 éves vegán Greta Thunberg éghajlati aktivista mellé állt, segíteni akarja az éghajlatváltozással kapcsolatos kezdeményezéseiben. 

Kapcsolódó cikkek

• Donald Watson – az európai vegán úttörő

• A vegán életmód követője az öltözködésben sem köt kompromisszumot

• Percy Bysshe Shelley, az angol irodalom vegán fenegyereke

Isaac Bashevis Singer zsidó származású lengyel amerikai szerző volt. Már maga ez a származás is elég lenne egy regényes életrajzhoz. Talán ez az oka annak, hogy Singer legjellemzőbb történetei valamilyen időtlen, örök múltban zajlanak. A kis emberek sorsának hátterében ott sötétlik a kegyetlen 20. század, mégis minden munkáján érezhető a valódi cél: az elérhető metafizikai vigasz keresése. Emelkedettebb gondolkodásra inspirál. Vegetáriánusként pedig az állatok határozott és művelt szószólója volt.

Azt mondták róla, mesemondó, mert sok története kezdődik így: Hadd mondjak neked egy történetet , vagy: Hallgasd meg, mi történt, és hasonló kifejezések. Novellái a folklórt, a varázslatot és a valóságot egyesítik. Teljesen zökkenőmentes és hiteles történet bontakozik ki előttünk, valami hihetetlenről. A főszereplő elméjébe és szívébe viszi az olvasót, s mivel ő együtt érez az esendőkkel, minket is erre tanít:

„A kreatív ember pesszimizmusa nem a dekadencia, hanem az ember megváltásának hatalmas szenvedélye.”

Isaac Bashevis Singer élete

Lengyelországban, a Visztula parti kis faluban született, egy rabbi fiaként. A tradicionális zsidó nevelés ellenére a fiatalember eltávolodott az ortodox vonaltól, inkább a kabbalista irodalom, a zsidó hit misztikus ága foglalkoztatta. Hite megerősödött. Ahogy ő mondta:

„Otthonunkban és sok más házban az örökkévalóság kérdései olyan ténylegesek voltak, mint a jiddis újság legfrissebb hírei.”

Rabbinak tanult, de abbahagyta tanulmányait, írni kezdett.  Bátyja segítségével egy varsói modern jiddis újságnál dolgozott, és  rövid idő alatt népszerűvé vált. Mire Lengyelországból Amerikába távozott, Singer már 33 éves volt. Folytatta történeteinek írását és fordítását a nyolcvanas évekig, amikor a demencia elrabolta tőle e képességét.

Ezért kapott Nobel-díjat

A Nobel bizottság ítélete szerint Singer kiérdemelte a magas díjat: „szenvedélyes elbeszélő művészetéért, mely a lengyel-zsidó kulturális tradíciókban gyökerezik, és univerzális emberi feltételeket hív életre.”

Singer irodalmi jiddis nyelven írt. Szokatlan történetei nem csupán varázslatosan realisztikusak. Gyakran félelmetesek az emberi természetről rajzolt képei. Az írói küldetést így fogalmazta meg:

„az örök igazságokat, a létezés lényegét keresi. Saját módján megpróbálja megoldani az idő és a változás rejtvényét, választ találni a szenvedésre, felfedni a szeretet a kegyetlenség és az igazságtalanság mélységében.”
 

Ezért volt vegetáriánus

Arra a kérdésre, hogy az egészsége miatt lett-e vegetáriánus, Singer így felelt: „a csirkék egészsége miatt”. Szigorú vegetáriánus volt, ez műveiben gyakran megmutatkozik. 
 

„Az emberek nem rendelkeznek azzal, amivel az állatok. Ők a tanáraink és mestereink lehetnének, nem pedig az ételünk. Alázatosak, szerények és őszinték. Nem valamiféle ennivalók, hanem Isten csodálatos alkotásai.”

A mészáros című rövid novellájában Yoineh Meir tragédiáját ábrázolta, akit rabbi hivatása helyett gyilkosnak kényszerítenek. Összeroppan, mert nem szeret állatokat ölni. Az állatok iránti szánalma és a munkájának brutalitása olyan konfliktushelyzetet teremt, amiből az öngyilkosságba szökik. 
 „A tehenek emberi formát öltöttek, Yoineh Meir borjút vágna le, de ez lánnyá alakul (…) 
minden test ellenállt, a maga módján megpróbált elmenekülni.”
A befejezés gúnyos és ironikus: környezete bolondnak tartja, ezért megérdemli a temetést. Utána pedig keresni kezdik az új mészárost.

A „Levélíró” történetben még keményebben szembesíti az olvasót az állatmészárlás bűnével. A következőket írta: 

„Mindannyian Isten teremtményei vagyunk – az hogy kegyelemért és méltányosságért imádkozunk, miközben tovább esszük az állatok húsát, amiket miattunk öltek meg, számomra összeegyezhetetlen. Én akkor is vegetáriánus maradnék, ha az egész világ elkezdene húst enni. Ez az én tiltakozásom a világ állapota ellen. Atomenergia, éhínség, kegyetlenségek – lépéseket kell tennünk ellenük. Az én lépésem a vegetarianizmus. És azt gondolom, hogy egy nagyon fontos lépés. Gyakran emlegetik, hogy az ember mindig is evett húst, mintha ez megbocsáthatóvá tenné, hogy továbbra is ezt tegyék. Ha ezt a logikát követjük, akkor azt sem szabadna megakadályozni, hogy ember embert öljön, hiszen ez is ősidők óta megtörténik. Az állatokkal szemben, mindenki nácivá válik... Az állatok számára ez egy örök Treblinka.”
 

Singer híres „December 8-i beszéde”

Isaac Bashevis Singer Nobel-díjas beszéde, egy gyönyörű eszmefuttatás hagyományőrzésről, emberi felelősségről és írói hivatásról egyaránt. Néhány részlet:

Korunk mesemondója, mint bármikor máskor is, legyen a szellem házigazdája a szó teljes értelmében, nem csak a társadalmi és politikai eszmék prédikátora. Nincs paradicsom az unatkozó olvasók számára, és nincs mentsége az unalmas irodalomnak, amely nem teszi kíváncsivá az olvasót, nem emeli fel a szellemét, nem ad neki örömet és menekülést, amelyet az igaz művészet mindig ad.

Ugyanakkor az is igaz, hogy korunk komoly írójának mélységesen aggódnia kell nemzedéke problémái miatt. Nem láthatja, hogy a vallás hatalma, különösen a kinyilatkoztatásba vetett erő ma gyengébb, mint az emberi történelem bármely más korszakában. Egyre több gyermek nő fel Istenbe vetett hit nélkül, a jutalomba és a büntetésbe vetett hit, a lélek halhatatlansága és az etika érvényessége nélkül.

A hiteles író nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy a család elveszíti lelki alapját. (…) Semmilyen technológiai eredmény nem enyhítheti a modern ember csalódását, magányát, alacsonyabb rendűség érzését, valamint a háború, a forradalom és a terror félelmét. Nemzedékünk nem csak a gondviselésbe vetett bizalmát veszítette el, hanem magában az emberben és intézményeiben sem hisz, sőt gyakran azokban sem, akik a legközelebb állnak hozzá.

Kétségbeesésükben sokan, akik már nem bíznak a társadalom vezetőiben, az íróhoz, a szavak mesteréhez fordulnak. Újra azt remélik, hogy a tehetség és érzékenység embere talán megmentheti a civilizációt. Lehet, hogy végül is a művészben egy próféta szikrája van.

Összefoglalás
 

Isaac Bashevis Singer az irónia, a szellemesség és bölcsesség gazdag keverékével alkotott. Az elesett, magára maradt, nehézségekkel küzdő sorsokat ábrázolta sajátos módon. Együttérzése nem volt részrehajló, megilletett minden élőlényt, legyen az ember vagy állat. Az 1978. évi Nobel-vacsoráján vegetáriánus étrenddel ünnepelték.

Kapcsolódó cikkek:

Percy Bysshe Shelley, az angol irodalom vegán fenegyereke

Zseni-díj a vegetáriánus matematikusnak 

A gumicukor készítés borzalmai 

November elseje vegán világnap, ez a brit Vegán Társaság 1944-es alapítási dátuma. Az alapító Donald Watson, aki 14 éves korában lett vegetáriánus, majd felnőttként vegán. Kijelentette, hogy egy vegán társadalom lenne „az első, amely valóban megérdemelné a civilizáció címet.”

A „vegán” szó Watson számára az erőszakmentesség, a környezetvédő tudat és az empátia alapelveit jelentette. Donald Watson halálának évfordulóján őrá emlékezünk.
 
Az ifjú Watson sok időt töltött nagybátyja farmján. Egyszer szemtanúja lett a gazdaságban egy disznóvágásnak, mely iszonyattal töltötte el. Így emlékezett vissza:

„George bácsi, akit nagyra tartottam, része volt mindennek. Azt hiszem, abban a pillanatban úgy döntöttem, hogy a gazdaságokat és a bácsikákat újra kell értékelni. Egy kicsit sem voltak olyanok, amilyennek látszottak az addig félreinformált fiú előtt.”

Donald Watson attól kezdve nem evett többé húst.
  

A vegán szót Donald Watson felesége alkotta meg

Az 1940-es években Watson elhagyta a dohányzást, és nem ivott semmilyen alkoholt. A következő lépésként vegánná vált. Érezte, hogy a tejtermékek gyártása etikátlan – a bocik megölésén alapszik. Ráadásul a tehenek sokszor szánalmas körülmények között éltek, de csak addig, amíg jó tejelők voltak. Úgy döntött, hogy elhagyja a tejtermékeket is. 

Amikor találó nevet keresett új étrendjének leírására, felesége, Dorothy a rövid, frappáns „vegán” szóval állt elő. A vegetáriánus szó elejéből és végéből alkotta. A kifejezés akkor még csak a „tejtermék nélküli vegetáriánus” étkezésre utalt. Később minden állati eredetű anyagot elutasítottak, így a Társaság 1951-ben a veganizmus definícióját ekképpen bővítette ki:

„az a világnézet, amely szerint az embernek az állatok kizsákmányolása nélkül kellene élnie”.

A Vegán Társaság megalapítása

1931-ben Mahátma Gandhi is részt vett az akkor már jól működő Vegetáriánus Társaság egyik találkozóján Londonban. Kiemelte, hogy a húsmentes étrendet az ahimsza, a nem ártás elve alapján morális kérdésként is hangsúlyozni kell. Az ember jó egészsége a kegyetlenség mentes étkezés velejárója. Ahhoz, hogy valaki meggyőződéssel kitartson a vegetáriánus étkezés mellett, etikai alapon kell állnia – mondta Gandhi.

Néhány évet kellett csak várni, és létrejött a Vegán Társaság. Az idén 75. évfordulóját ünneplő egyesület a megalakulásakor 25 taggal indult. Donald Watson és a szervezet szoros kapcsolata akkor kezdődött, amikor ő lett a társaság első titkára, és a Vegan News első szerkesztője, amelyet egymaga írt és készített. Ennek a négyoldalas kiadványnak a korai kiadásai egyértelműen kifejezték rendíthetetlen álláspontját: küzdeni az állatokkal szembeni kegyetlenség ellen.

1951-ben a társaság a veganizmus definícióját kibővítette a következő jelentéssel: „az a világnézet, amely szerint az embernek az állatok kizsákmányolása nélkül kell élni”.

 
Részlet a Vegán magazin első számából

„Nyilvánvaló, hogy jelenlegi társadalmunk az állatok kizsákmányolására épül, csakúgy, mint ahogy a múlt civilizációi a rabszolgák kizsákmányolására. (…) Annak ellenére, hogy még hiányoznak a tudományos bizonyítékok, vészesen feltételezhetjük, hogy az ember erkölcsi fejlődésének nagy akadálya lehet.”

Donald Watson vajon erősen fogalmazott? Aligha. 

Sokkal keményebb vélemény hangzott el már az ókorban.  Pühtagorasz híres kijelentését gyakran idézik a vegetáriánus és vegán érdekképviseletek:
 

„Amíg az ember továbbra is az alacsonyabb rendű élőlények könyörtelen pusztítója, soha nem fogja megismerni az egészséget és a békét. Mindaddig, amíg a férfiak mészárolják az állatokat, egymást is meg fogják ölni. Valóban, aki a gyilkosság és a fájdalom vetőmagját veti, nem arathat örömöt és szeretetet. "

Donald Watson, az elkötelezett pacifista

Testvéreivel együtt Watson lelkiismereti okból tiltakozott a második világháború alatt. Folytatta vegán érdekképviseleti munkáját, nem vonult be, tanárként dolgozott. Reménykedett, hogy talál módot arra, hogy „a nemzet életéért dolgozzon, és ne öljön meg olyan embereket, akikkel még soha nem találkozott, és hogy leszármazottaiknak ne kelljen gyászolniuk.” Érdekes, hogy a saját anyjuk nehezen fogadta el fiai döntését. Kijelentette, hogy olyan tyúknak érzi magát, ami kacsatojásokat keltett ki.

Donald Watson soha nem szedett semmilyen gyógyszert

Donald Watson nemcsak étkezése révén, egyébként is egészséges életet élt. A szabad idejét kerékpározással, sétálással töltötte. Hitt a vegán életmód előnyeiben, mert az mentes minden káros toxintól. Életében soha sem vett be semmilyen gyógyszert. Már csak azért is megtagadta a gyógyszerek szedését, mivel azok szoros kapcsolatban állnak az állatkísérletekkel.

Büszkén kérdezte: Ismersz olyan időseket, akik soha sem szedtek gyógyszert? 2005-ben, 95 éves korában halt meg, Röviddel a halála előtt ezt mondta:

„Nem minden nap születik olyan mozgalom, amely általános értelemben forradalmasíthatja az emberiséget.”

Néhány érdekesség

Az első ismert vegán szakácskönyvet,  Rupert H. Wheldon „No Animal Food” című könyvét C.W. Daniel adta ki Angliában 1910-ben.
A szót először 1962-ben közölte független szócikként az Oxford Illustrated Dictionary, így definiálva: „olyan vegetáriánus, aki nem eszik vajat, tojást, sajtot vagy tejet”.

Londonban Thomas Low Nichols 1879-ben nyitotta meg az első vegetáriánus éttermet, az „Alpha”-ot, az Oxford Streeten.

A veganizmus okai

Donald Watson munkássága óriási eredményt hozott. Ma már sok tudós figyelmeztet arra, hogy a felelősen gondolkodó ember számára elengedhetetlen a tudatváltás. Nemcsak az egészsége érdekében, hanem a Föld jövője érdekében is.
 
A veganizmus nemcsak étrend, egyben egy életstílus is. Kizárja az állatok iránti erőszakot és kizsákmányolásuk minden formáját. Legyen az élelmiszer, ruházat, kozmetikum vagy bármi más céljából. A vegán életformát főként három okból követik. Donald Watson azért dolgozott, hogy a többség esetében ezek mindegyike megtalálható legyen.

• Étrendi: az egészséges táplálkozás miatt.
• Etikai: az állatokat érző lénynek tekintik, és kizsákmányolásuk ellen tiltakoznak.
• Környezetvédelmi: a fenntartható fejlődés érdekében egyre sürgetőbb a húsevés elhagyása.

A környezeti okokból vegánná válók tisztában vannak azzal, hogy a növénytermesztés sokkal kevesebb erőforrást fogyaszt, így kisebb környezeti kárt okoz. Az állattartás következménye a klímaváltozás, vízszennyezés, talajromlás, a biodiverzitás csökkenése. A hús alapú étrend több földet, vizet és energiát használ, mint a vegetáriánus étkezés.

Kapcsolódó cikkek

• Percy Bysshe Shelley, az angol irodalom vegán fenegyereke

• A gumicukor készítés borzalmai

• Vegetáriánus indiai élsportolók

• Zseni-díj a vegetáriánus matematikusnak

A halál többnyire félelmetes az ember számára. Nehéz szembesülni saját elmúlásunk gondolatával, vagy feldolgozni szeretteink távozását. A keleti bölcselet rendkívül filozofikusan áll e kérdéshez. Először is kijelenti: nincs halál, csupán átlépés egy másik életbe. Az ókortól napjainkig számos filozófus, tudós vagy művész ezt vallotta, de az átlagemberek között is rendkívül sokan hisznek benne. A következő tanmese is erről szól.

Az áldásosztó bölcs

Valamikor régen az egyik indiai faluban nagy tömeg verődött össze. Egy áldásosztó bölcs köré csoportosult a nép. Életről és halálról tanította őket, s alkalmanként megjegyzést is tett hallgatósága bizonyos tagjára. Amikor egy ifjú herceg érkezett, neki azt mondta: – Élj soká!
Mindenki elégedetten bólintott. Annál nagyobb megrökönyödéssel hallgatták a következő szavakat, melyeket egy aszkétához intézett: – Halj mihamarabb! Ezután egy hívő közeledett, aki Isten iránti odaadással zengte a szent neveket. – Akár élsz, akár halsz! – hangzott a
talányos mondat, s a nép csak értetlenül pislogott. Végül arra bóklászott egy mészáros. A bölcs szomorúan csak ennyit mondott: – Ne élj, ne halj!
A közönség nem bírta tovább, az emberek szerették volna tudni a hallottak értelmét. Így fordultak a bölcshöz:

– Milyen furcsa áldásban részesítetted ezeket? Hogyan értelmezzük mindezt? Áldás lenne a hosszú élet és a gyors halál is? Kérünk, magyarázd meg!

A bölcs tanítani kezdte őket.
– A ifjú herceg előtt hosszú út áll. Gondoskodnia kell alattvalóiról, országa fejlődése érdekében kell dolgoznia, ez a hivatása. Jó tanárai voltak, jól végzi majd munkáját, jelleme fejlődik, ezért neki áldás a hosszú élet.
Az aszkéta számára az élet csupa örömtelen lemondás. Csak arra vár, hogy kilépjen a test börtönéből, és újra kezdje, egy magasabb szintem. Ezért neki ajándék a halál.
A hívő mindig imádott Urával van. Boldog itt, a földön, s boldog a lelki világban is. Ezért néki mindegy, akár él, akár hal.
A mészáros milyen áldást kapott? Nos, aki öl, az erőszak által hal. Szörnyű foglalkozása van, erkölcstelen tettei, így egyre több bűnt halmoz fel. Mindenki megértheti, hogy neki nem jó a hosszú élet, mert csak gyarapítja vétkeit. Ám ha meghal, felelnie kell erőszakos tetteiért, így az sem jó neki, ha meghal.

Összegzés

Longfellow, a költő így szólt:

„Nincs halál, ami annak látszik, az átmenet”.

A bölcs ember számára nem a halál megértése, elfogadása a legfontosabb kérdés. Hanem a helyes élet, az emelkedett tudatállapot elérése. Tetteit nem a halálfélelem, hanem az életszeretet vezérli, hiszen élete mások és Isten szolgálata révén, a nehézségek ellenére is örömteli és kiegyensúlyozott lehet.

Tudományosan is bizonyított tény, hogy vannak gyógyító hangok, mivel a hang több, mint puszta vibráció. Bizonyos frekvenciák gyógyító hatást gyakorolnak. Az 1960-as években Hans Jenny svájci orvost rendkívül érdekelte a hanghullámok és az anyag egymáshoz való viszonya. Tudományos kísérletsorozatokat végzett a hanghullámok vizuális megnyilvánulásával kapcsolatban. Ma ünnepeljük dr. Jenny 115. születésnapját, ezzel az összefoglalóval tisztelgünk előtte. 

Dr. Hans Jenny életét a hanghullámok tanulmányozásának szentelte. Több mint 350 fotóval kísért könyveiben 14 év munkáját foglalta össze. Azt hangsúlyozta, hogy a test gyógyításával kapcsolatban fontos megértenünk, hogy a különböző frekvenciák vagy „hangok” hogyan befolyásolják fizikai valóságunkat.

A hang tudománya 

A rezonanciát vizsgálta már Leonardo vagy Galilei is. A vibráló testek által előállított minták talán legkorábbi tudományos észrevételét Galileo Galileinek tulajdonítják. 1632-ben megjelent könyvében írt erről. Egy sárgarézlemezt tisztított vésővel ütemesen. A meglehetősen erős és tiszta fütyülést kibocsátó hang a táblán hosszú, finom porcsík sorokat alkotott, melyek párhuzamosan és egymástól egyenlő távolságra voltak. 

Több mint 200 éve a német E. Chladni zenész és fizikus kezdett akusztikával és hangtannal foglalkozni. Az akusztikának, a hang tudományának az alapjait ő teremtette meg a fizikában. A különböző frekvenciával rezgetett lemezeken érdekes alakú, szerkezetű vonalak alakulnak ki. Mi ennek a jelentősége? Chladni bebizonyította, hogy a hang befolyásolja a fizikai anyagot, geometriai mintázatokat hoz létre. A téma számos ismert fizikus, pl. Faraday kíváncsiságát is felkeltette. 

Mit talált Hans Jenny? Jenny kristály oszcillátorokat, rezgéskeltőket és saját találmányát a tonoszkópot használta a lemezek, membránok rezegtetéséhez. Ez nagy előrelépés volt. A kristály oszcillátorok előnye, hogy pontosan meghatározható a frekvencia és az amplitúdó. Ha megváltoztatta a frekvenciát vagy az amplitúdót, a minta is megváltozott. 

Hans Jenny orvos és természettudós volt, az ő nevéhez fűződik a kimatika kifejezés: a hanghullám akusztikus hatásainak leírása. Ezek a hullámformák képezik az alapvető struktúrát minden anyagban. A témával kapcsolatban 1967-ben jelent meg első kötete (A hullámok és rezgések szerkezete, dinamikája), majd öt évvel később a második. Ez a könyv írásbeli és fényképészeti dokumentáció volt a hangrezgéseknek a folyadékokra, porokra és folyékony pasztára gyakorolt hatásáról.

„Ez nem egy szabályozatlan káosz; ez egy dinamikus és rendezett minta”

– írta a szerző.

Gyógyító hangok − transzcendentális rezgés

Dr. Hans Jenny érdeklődött a védikus jantrák iránt. A védikus kultúra egyik alapvető fogalma a jantra. A jantra olyan mandala, amely egy bizonyos hangnak vagy mantrának felel meg, amely egy adott istenségre jellemző. Pontosabban Isten valamely megnyilvánulási formájára vagy képviselőjére. Hans Jenny arra a következtetésre jutott, hogy a hang formát hoz létre.

„Minél jobban tanulmányozzuk ezeket a dolgokat, annál jobban érthető, hogy a hang ősi kreatív elv.” 

 
Hans Jenny talán leghíresebb kutatási területe a Sri jantra és az Om hang rezgése közötti kapcsolat feltételezése volt. Dr. Jenny homokot tett membránra, és speciális tonoszkópját használva az Om mantrát sugározta.

Kezdetben a rezgés egy olyan kört hozott létre, amely koncentrikus négyzeteket és háromszögeket kezdett rajzolni. Amint az utolsó a hang elhalt, a Sri jantrához hasonló geometriai minta maradt. Dr. Jenny precíz módszerei lehetővé tették, hogy a kísérletet újra és újra ugyanazokkal az eredményekkel reprodukálja.

Minden a hanggal kezdődött

A vallás mellett ma már a tudomány is azt mutatja, hogy minden a hanggal kezdődött.
Az ősi kultúrák szerint a világegyetem egy gyökérhanggal kezdődött. A Bibliában olvashatjuk: „Kezdetben vala az Ige, és az Ige vala az Istennél, és Isten vala az Ige. Minden Ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett.” 

Az ősi védikus filozófia szerint a szanszkrit szó, Om, az ősi hang, amelyből az egész világegyetem származott. Om isteni megnyilvánulás, az Abszolútumot képviseli. A védikus kultúra továbbörökítői a hindu szentírások mantrái. Tágabb értelemben mantra lehet egy ismételt ima, jókívánság. 

A Srímad Bhágavatam 3. énekének 26. fejezetében az anyagi természet alapelveiről olvashatunk:

„A teljes anyagi megnyilvánulás hanggal kezdődött.”

A különleges hang, a transzcendentális rezgés pedig képes az anyagi helyett spirituális eredményt létrehozni. A világegyetem szent hangjaival való mély összeköttetés és rezonancia békét ad az elmének, gyógyítja a testet, lehetővé teszi számunkra, hogy magasabb tudatsíkra emelkedjünk.

Gyógyító hangok a növényvilágban

1950-ben Indiában, Madrasban T. C. Singh az egyetem növénytani tanszékének professzora elektromos hanggenerátort tett növények közelébe. Bár voltak korábbi próbálkozások is, melyek a hangok növényekre gyakorolt hatását kutatta, ez tekinthető az első tudományosan is igazolt kísérletnek. Az ötvenes évek végén Amerikában Arthur Locker üvegházaiban lágy zene szólt a fejlődő növényeknek. 

A tapasztalatok mindig azt igazolták, hogy „a növények egyenesebben nőttek, gyorsabban csíráztak, és igen dúsan virágoztak”. Ekkortájt Kanadában is folytak kísérletek. A búzaföld egy részén Bach hegedűszonátáit sugározták, s a búzatermés megnőtt.

 
A gyógyító hangok kutatása

Sir Peter Guy Manners Nagy-Britanniában több mint 50 évig tanulmányozta a hang orvosi alkalmazását. Több ezer kezelést végzett mellékhatások nélkül. Bebizonyította, hogy a hangterápia kevésbé invazív, vagyis a testbe nem vágás vagy szúrás által kell behatolni, és gyorsabb gyógyulás érhető el. 

Dr. John Beaulieu újító a hanggyógyító terápiák területén. Világhírű szónok, zeneszerző, zongorista és naturopátiás orvos, aki a gyógyulást a tudat fejlesztésének természetes módszerére alapozza. Különféle hanggyógyítással kapcsolatos terméket fejlesztett ki a zene és a hang a gyógyító művészetére alapozva.

„Ha meg akarod találni az Univerzum titkait, gondolkodj energiákban, frekvenciákban és rezgésekben!”

– mondta annak idején Nikola Tesla.

John Beaulieu szinte megismétli: „A hanggal kapcsolatos nagy titok: nincs szilárdság! Egy formát, amely szilárdnak tűnik, valójában a mögötte levő rezgés hozza létre.” 

Hanggyógyítás és hangterápia

Az 1950-es években a francia fül-, orr- és gégegyógyász, dr. Alfred A. Tomatis felfedezte, hogy a magas frekvenciájú rezgéseket tartalmazó hangok, mint például a gregorián énekek, rendkívül hasznosak. Ezek a magas frekvenciák képesek feltölteni a központi idegrendszert és az agykérget.

Jonathan Goldmant 2011 tavaszán elnyerte a „100 lelkileg legbefolyásosabb ember a bolygón” címet. Goldman szerint a sámánok rendkívüli tudással rendelkezhettek. Könyvében kifejti, a hangok megváltoztatják a szívverést, légzést és az agyhullámokat, megváltoztatják a tudatosságot, és lehetővé teszik, hogy egy személy olyan állapotba kerüljön, ahol fogadja a spirituális jelzéseket.

A hanggyógyítást és a hangterápia rendkívüli világát ma már a jövő gyógyszereként is emlegetik. Napjainkban a hang- és zenegyógyítást több helyen is az egészségügyi ellátás alapvető elemének tekintik.

Összegzés

Ma már tudjuk, hogy a természet sok mintázata az aranymetszéssel és a Fibonacci-számokkal kapcsolatos. Hans Jenny óta a hang is láthatóvá vált. Jenny megalkotta a kimatika fogalmát, s bár ez fiatal tudomány, bátran kijelenti, hogy a rezgés a kulcsa és alapja mindennek ezen a bolygón.

A kutatók elismerik, hogy az ősi civilizációk papjai ismerték a kreatív frekvenciákat, a gyógyító hangok erejét. Egyszerű példával élve: tudjuk, hogy egy üvegpoharat hanggal eltörhetünk, de azt is, hogy a szép zene felüdít, megnyugtat. A hang lehet kreatív teremtő erő, de pusztító hatású is. Gyógyíthatja az embert, tisztíthatja tudatát, felemelheti spirituális szintre.

Kísérletek megdönthetetlen bizonyítéka, hogy a hanghullámok frekvenciája homokon, levegőn, vízen áthaladva hatást gyakorol az adott közeg struktúrájára. A gyógyító hang ma már nem ismeretlen fogalom, számos kutatóintézet, az egészségügy, sőt a zeneművészet is tudatosan használja. A fizika tudománya már bebizonyította, hogy az anyag csak káprázat, valójában minden rezgések eredménye. 
 

Kapcsolódó cikkek

• Fibonacci sorozat, a számtani sorozatok királya

• Hit és tudomány Millikan fizikájában

• Max Planck szerint az anyag nem létezik

Móricz Zsigmond a 20. századi magyar realista prózairodalom legnagyobb képviselője. A spirituális Móricz Zsigmond idézetek közül válogattunk. Talán hiánypótló ez a kis gyűjtemény, hiszen kiváló írónk összetett személyiség volt, és írói munkássága sokszor egyoldalúan van bemutatva. Az alábbi sorok önmagukért beszélnek, nincs szükség kommentárra.

Móricz A boldog ember című regényében írta:

„Én azt tartom, aki megmondja az igazat, akár jó, akár rossz, akár szép, akár csúnya, az nyugodtan alhat, és én aludni szeretek écaka. A többi a Jóisten dolga.”

Az egyik legismertebb műve: A légy jó mindhalálig

Móricz első emlékezetes lelki élménye talán az a nyári éjszaka, amikor gyermekként édesanyjával kint ült az udvarban. Édesanyja az égboltra mutatva magyarázta, hogy Isten teremtette ezt a világot, s azóta is fönntartja azt. A légy jó mindhalálig Nyilas Misijeként emlékezett erre. Írásművészet és filozófiai szépség ötvöződik ebben a bekezdésben:

A „kisdiák kereste, hogy hol találta meg legelőször életében a természetfölötti dolgokra való gondolást, de olyankor sohasem jutott eszébe sem Valkai tanár úr, sem a többi vallástanár. Az édesanyja jutott eszébe, akivel néha éjjel, nyáron kint ültek az eperfa alatt, összegubbaszkodva, s várták az édesapját, aki távoli tanyákon épített, de minden éjjel hazajött; olyankor felnéztek az égre, s az édesanyja azt mondta, hogy azok a kis csillagok éppen olyan nagy világok, mint a Föld... s azokon túl újabb csillagok vannak, meg azokon túl megint több akkora földek s így tovább, míg el nem szédült az elgondolásában... hogy mekkora a világ... s hogy mi minden van rajta... s fogott az édesanyja egy kis bogarat a lábuk alatt, s megnézték, milyen szép, hogy semmiféle művész olyat csinálni nem tudna... semmiféle ember soha... és milyen finom a pici lába... és van egy kis féreg, amely ennek a kicsi bogárnak a belsejében él, és az is egy élő élet, és az is oly tökéletes, és talán annak is megvan a maga élősdije, de ha nincs is, milyen finom a láthatatlan kis szervezete, vére, sejtje... Hát ki csinálta, ki csinálta, ki találta ki... Van... de miért van... meddig van... mi lesz aztán... mi volt azelőtt... Mikor ezekre gondolt, mindig összegubbaszkodott egészen kicsire, s a térdét átfonta a karjával, mint azokon a csillagos éjszakákon... s ez volt az ő vallása...”

Spirituális Móricz Zsigmond idézetek

A tájkép élvezésében is az a fontos, amit az ember lelke önt bele a nyers képbe. Mindenki annyit lát, amennyit tud látni; azt látja meg kint, ami benne van, belül!

- Vagy más egyébre akarod te tanítani az emberiséget?

- Csak arra, hogy légy jó... légy jó... légy jó mindhalálig...

Én azt hiszem, annál nincs nagyobb öröm, mint valakit megtanítani valamire, amit nem tud.

Mindig a jövőnek kell dolgozni, nem a hirtelen zsebre vágható pillanatnyi sikernek.

Az ember oly kicsiny és magános a létezésben, hogy gyökereket kell eresztenie a Mindenségbe, hogy a forgószél el ne sodorja.

Romlott szívvel a legeszesebb ember sem fog az emberiségre áldásos cselekedeteket elkövetni, jó és nemes lélekkel azonban a legkorlátoltabb ember is hasznos tagjává lesz a társadalomnak.

Milyen kicsiny az ember, s mégis mit nem tesz fel magáról. A teremtés koronájának tartja magát... s az éjszaka csendjében gyengébb a kicsiny hernyónál, aki a fa ágacskáján a levelek alatt gubbaszkodik...

Nem lehet az igazságot elfedni, mert az Isten ujja megmutatja.

Nem azért él az ember, hogy maga kövérségében hízzon, hanem azért, hogy az Istenben bízva, segítsen azokon, akik bajban és tenger szenvedésben harapják utolsó falatjukat.

A lélek titkainak birodalma ott kezdődik, ahol a látható világ végződik.

Az érzelmi intelligencia hiánya korlátozza az embert az önmagával, másokkal vagy a helyzetekkel való helyes viselkedésben. Az érzelmi intelligencia kulcs a személyes hatékonyság javításához. Ez az alapja a környezettel való helyes kommunikálásnak és a stressz kezelésének is. Az értelmi és az érzelmi intelligencia mellett fontos szerepe van a spirituális intelligenciának. Ez határozza meg ugyanis a boldogságra való képességet.

Az emberi intelligencia nem egyetlen fogalom, több fő és több alcsoportra osztható. Az IQ (intelligenciahányados) mellett ma már számos teszt foglalkozik az EQ (érzelmi hányados) mérésével is. Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyermekkorban kezdődik. Az EQ elengedhetetlen feltétele a felnőttkori boldogulásnak. Ma már a tudósok kiegészítik ezt az SQ, a spirituális intelligencia vizsgálatával is, mert azt tapasztalták, hogy messze megelőzi az észbeli képességek fontosságát.

Ha jól kiegyensúlyozott az IQ, az EQ és az SQ, az egyén sikerrel jár. Az IQ-t úgy írják le: Mit gondolok? Az EQ: Mit érzek? Az SQ pedig az a képesség, hogy választ találjunk a legfontosabb kérdésekre: Ki vagyok én? Mi a feladatom az életben? 

Érzelmi intelligencia fejlesztése az óvodában

A fentiek ismeretében jól elképzelhető, mennyire fontos már a nevelés elején a természet megismertetése. Az a gyermek, aki szereti az állatokat, tudja, hogy érző lények, akiknek nem akar fájdalmat okozni. Ez az első lépés ahhoz, hogy harmóniára törekedjen a társaival és a felnőtt környezetével is. Az emocionális készségek leginkább gyermekkorban alakíthatók.

A kisgyermekre vagy a serdülőkre gyakorolt hatás függvényében kialakulhat vagy elsorvadhat az érzelmi intelligencia. Fejlesztése a szülők, a család, az óvoda és az iskola közös feladata lenne. Az önző, anyagias, másokat kihasználó környezetben tapasztalt érzelmek a gyermek életében jóvátehetetlen károkat okoznak.

Érzelmi intelligencia fejlesztése az iskolában

Ebben az életkorban az erőszakmentes kommunikációnak kellene a legfontosabb szerepet kapnia. A hatalmas lexikális tananyag mellett erre szinte semmi esély sincs. Mindenki tudja, hogy az erőszakmentes kommunikáció nem azt jelenti, hogy nem kiabálok és verekszem. Rendkívül alapvető, pozitív érzelmi hozzáállásra utal, melyet már az iskoláskorban kellene elsajátítani. Számos példa bizonyítja, hogy ennek hiányában a magas IQ nem akadály a bűncselekmények elkövetésekor sem.

Oktatóként arra kell inspirálni a tanulókat, hogy elsajátítsák a pozitív emberi képességek felismerését és fejlesztését. A képzést azonban többször meg kell ismételni, hogy a tanult viselkedésmód szokássá váljon, így alakulhat ki a várakozásnak megfelelő karakter. Az optimista hozzáállás, a pozitív látásmód fejleszthető. Akkor az ember felnőttkorában sem a környezetet hibáztatja, hanem képes felmérni, milyen nehézségekkel érdemes dacolni, s melyeket kell elkerülni. Egy érzelmileg stabil gyermek könnyedén veszi a tinédzserkor nehézségeit. Egy fejlett lelki intelligenciával rendelkező fiatal nem fog az alkohol vagy a drogok után nyúlni, még nehézségek közepette sem. A spirituális intelligencia kialakításában és fejlesztésében is kihagyhatatlan a családok szerepe. 

Az EQ teszt lényege

Bár az EQ mérése nagyon szubjektív, már számos szabványosított teszt létezik, amely méri az érzelmi intelligenciát. Ezt érzelmi alapú problémamegoldó kérdéssorozaton keresztül teszi. 

„Kutatási eredmények bizonyítják, hogy életünk majd minden területén fontosabb szerepet játszik az EQ, mint az IQ. Ez a törvényszerűség fokozatosan érvényesül napjainkban, amikor a kontrollra épülő ipari korszakból átlépünk a motivációra épülő információs korszakba” – írta Stephen Covey, A kiemelkedően sikeres emberek 7 szokása című könyv szerzője. 

 
IQ − értelmi intelligencia

Az IQ az agy intelligenciája, az elemző képességek, a logikus gondolkodás, az információk feldolgozásának mikéntje. A magas IQ nem garantálja az egyén személy sikereit, szerepe mindössze 20-25%. Ezért is fontosabb a másik kettővel foglalkozni. 

Nem szerencsés, ha valaki összekeveri az információk ismeretét a gondolkodással. Aki okos, annak rengeteg begyűjtött ismerete van, jól használja a mindennapi érvényesülésben. Aki még okosabb, az jól tudja, hol találja majd meg azokat az ismereteket, melyekre adandó alkalommal szüksége lesz. A bölcs lehet, hogy kevés tényszerű ismerettel rendelkezik, de helyes ismeretei vannak, és azokat helyesen tudja használni.

EQ − érzelmi intelligencia

Az érzelmi intelligencia különféle tulajdonságokat, készségeket is jelent. Érdemes nagy vonalakban ezeket felvázolni. Lényeges vonása az érzelmek megfelelő formában való kifejezésének képessége is. Az érzelmi intelligencia kialakulásához támogató, szerető családi környezet kell. Ha mindez nem alakul ki gyermekkorban, felnőttként sokkal nehezebb rá szert tenni.

A New Hampshire-i Egyetem Pszichológia Tanszéke szerint az érzelmi intelligencia az a képesség, hogy az ember érzelmei által érvényesüljön. A magas EQ-értékű emberek általában nagyszerű vezetők és csapattársak, mert empatikusak, képesek megérteni másokat, és kapcsolódni a körülöttük lévőkhöz. Az EQ néhány fontos eleme:

• Önismeret: Fontos már kisgyermekként megtanulni, hogy nem mi vagyunk a világ közepe, csupán a nagy egész parányi része. 
• Önszabályozás: Ha a gyermek megtanulja azt a fajta alkalmazkodást, melyben nem önmaga személyiségét tiporja el, csupán módosítja bizonyos vágyait, az később megkönnyíti a stresszhelyzetek elviselését.
• Bizakodás, a jövőtől való félelemmentesség. Ez sokban függ a szülők és nevelők magatartásától. Az isteni, természeti törvények ismerete, a komoly spirituális háttér mindezt nagyban megkönnyíti. 
• Empátia: képesség mások érzelmeinek felismerésére, megértésére, vagyis az együttérzésre. A kapcsolatteremtés és a sikeres együttműködés nélkülözhetetlen eleme.

SQ – spirituális 

A spirituális intelligencia fogalmát 1997-ben Danah Zohar pszichológus fogalmazta meg először. Ez a koncepció vitathatatlanul új a pszichológia világában. Zohar vizsgálatai vallástól függetlenek, tanulmányai arra vonatkoztak, milyen az ember képessége az élet értelmezésével kapcsolatban. Megmagyarázta, hogy egy magas SQ-val rendelkező személy elkötelezett vezetővé válhat, aki képes felelősséget vállalni másokért. Sőt egy fokozott lelki minőségben magasabb szintű látásmódot és örök értékeket képes adni másoknak.

Az intelligenciának valamivel többre van szüksége, hogy intelligens módon cselekedjen – írta Fodor Dosztojevszkij. Valóban, a siker kulcsa a spirituális kreativitás által megszerzett intelligencia. Akik spirituális intelligenciával rendelkeznek, képesek egységben látni a sokféleséget. A lelki intelligencia képes az emberi intelligencia szerkezetében feltárni az örök, lelki vonásokat. A lelki intelligencia képes arra is, hogy bölcsebbé tegyen bennünket, hogy az ember igazabb legyen, tökéletesebb és hatékonyabb legyen. Röviden: az illúzió világa helyett a valós valóságos adja, és az élet nemes irányításával boldogsághoz vezet.

A hindu szentírások a boldogság eléréséhez először a tudatosságot hangsúlyozzák. Ki kell fejleszteni azt a fajta gondolkodási képességet, melyben az intelligencia vezérli az elmét. Természetesen Isten nem érhető el ésszel, de az alapok megértéséhez igenis kell a józan ész. A Taittirija Upanisad így fogalmazza meg: „A gondolat és a szó visszafordul, mert képtelen elérni Őt.” A Bhagavad-gítában (10.10.) pedig azt olvashatjuk, hogy az Úr megadja a kellő értelmet azoknak, akiket nem az átmeneti dolgok érdeklik.

Összefoglalás

Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyermekkorban kezdődjön. Az intelligencia három fő részre oszlik: IQ, EQ és SQ, értelmi, érzelmi és spirituális intelligenciára. Ezeknek kiegyensúlyozottnak kellene lennie egymással. A valós ismeretek és a tudatosság hiánya miatt sok ember nem tudja ezt elérni, nem tud harmóniát teremteni az életében. Megfelelő ítélőképességre, vagyis a helyes választás képességére csakis a megfelelő képzés által lehet szert tenni. A lelki műveltség pedig a boldogság szempontjából elengedhetetlen.

Kapcsolódó írások

• A boldogság kulcsa William James szerint

• A kognitív képességek fejlesztése mantrával

• A tanulás tanulása

• Hamlet, Buddha és a Biblia tanácsai a boldogsághoz

• Ki vagyok én? – kérdezi a pszichiáter

• Gyerekmesék a mesepszichológia tükrében

Shakespeare kivételes zseni volt, elmondott mindent, ami fontos az emberi élettel kapcsolatban. Ezt teszik a Védák is. A drámaíró a földi lét mulandó dolgairól is lebilincselően beszélt, de a lényeges, a valóban előrevivő dolgokban filozofikus magasságokban járt. Alkotásainak időtlensége és egyetemessége lenyűgözi a mindenkori olvasót. Mindezt idézetekkel bizonyítjuk.

455 éve született William Shakespeare. A legismertebb angol drámaíró, aki egyben a világ legkiválóbb színpadi szerzőjeként vált ismertté. Shakespeare többször is megfogalmazta a művész hivatását, talán legszebben ezekkel a sorokkal:

„a költő szeme Földről az égbe, égből földre villan”.

Az idézet a Szentivánéji álomból való. Csak 30 éves volt ekkor, de már kiérdemelte a spirituális Shakespeare nevet.

Shakespeare élete

Tengernyi irodalom van ebben a témában. Csupán annyit érdemes most megjegyezni, hogy bár színművei több földrészen játszódnak, Shakespeare soha nem hagyta el Angliát. Rendkívül olvasott ember lehetett, de ami ennél is fontosabb rengeteg információt, hírt felszedett a beszélgetések során. Nem utolsó sorban a messze földet megjárt tengerészek elbeszéléseiből.

Shakespeare és India

Shakespeare játékai nagyrészt görög, római és más külföldi modellen alapultak, de műveiben számos Indiára való hivatkozást is látunk. Olyan szavakat használ, mint Ind, Inde, India, Indies, keleti, indiai, és ezek mindig egy mesésen gazdag, virágzó országra utalnak.

India négyszer jelenik meg a már idézett Szentivánéji álomban, mint a gazdagság és a napfény országa. Nem lehet minden darabját felsorolni, de Indiára való hivatkozása megtalálható akár a Troilus és Cressida vagy az Othello sorai között is. A Minden jó, ha a vége jó színműben az indiai vallásos emberekhez hasonlítja magát az egyik szereplő. A velencei kalmárban is utalásokat találunk, hiszen Indiával több ország is kereskedelmi kapcsolatban állt.

Shakespeare Indiája rendkívül gazdag, értékes gyöngyökkel és kövekkel rendelkezik, népe mélyen vallásos, és a fátyolos nők híresek a szépségükről. 1755-ben, vagyis kevesebb, mint 150 évvel Shakespeare halála után, már játszani kezdték színdarabjait Kalkuttában.

Shakespeare, a bölcs

Shakespeare az emberi indulatokat teszi drámái alapjának. Ott van például a Romeo és Júlia, ahol két család viszálya romlásba dönt minden érintettet. Antonius a testi vágya miatt egy egész világbirodalmat tesz kockára, Macbeth gyilkol, hogy trónra jusson, Lear elüldözi nemes lelkű lányát, mert az nem dicsőítette eléggé, vagy Othello, aki féltékenységében megöli feleségét. Ki ne látná be, hogy minden földi szenvedély tengernyi gondot vonz maga után.

Talán a Hamlet a legtöbbet játszott Shakespeare dráma. Természetes, hogy főhősének el kellett buknia, hiszen az egyik legvadabb anyagi érzés, a bosszú volt a célja. Hamlet kifinomult intelligenciájú fiatalember, de nem tud felemelkedni az isteni szféráig. Pedig a világirodalom egyik leghíresebb monológjában éppen a lélekről elmélkedik. Láthatjuk, milyen harag tombol benne, ha még arra is vigyáz, nehogy imádkozás közben ölje meg a királyt. Nehogy üdvözüljön a gazember.

A védikus filozófia szerint: ki mire gondol a halál pillanatában, azt éri el. Az már más kérdés, hogy a halál pillanatában az addigi élet mentalitása a perdöntő, az villan fel, ahogy addig éltünk. Shakespeare azt is többször beleszövi mondandójába, hogy lehet vallásosként tetszelegni, de a lelkiséget nem lehet imitálni. A VI. Henrikben Gloster, így kiált:

„Vallásról ne beszélj, mert te a test hívője vagy!”

A spirituális Shakespeare

Shakespeare világlátása nem egyértelmű – néhol egészen pesszimista és ironikus, sőt gunyoros. Érthető, hiszen az emberi természetről írt. Azonban mindig átvilágítja egy magasabb rendű szellemiség. Tisztában volt vele, hogy az ember csupán rövid szereplője az élet drámájának, és mindenkori tudatállapota szerint látja a valóságot:

„Nincs a világon se jó se rossz, a gondolkozás teszi azzá” – mondja Hamlet.

A spirituális Shakespeare tudja, hogy – mai kifejezéssel élve – az elme szabályozása létfontosságú. Nem mindegy, mire fókuszál, mit tart fontosnak, mit fogad, és mit utasít el az ember élete során.

„Undok egy dolog úgy mosni agyunkat, hogy mocskosabb legyen.” (Macbeth)

Tőlünk függ, mit akarunk, hová törekszünk:

"Testünk a kert, akaratunk a kertész." (Othello)

Az illúzió világa nem csupán a hétköznapokban könnyebben felfedezhető álságos dolgokból áll. A pénz és a hírnév szinte mindenkit vonz, akinek nincsenek lelki törekvései.

„Ó, rang! Ó, cím! hogy színed, csillogásod mily hódolatra készti a butákat!”

Shakespeare többször is megfogalmazta, hogy illuzórikus világban élünk:

A látszat a legkevésbé vall magáról;
Még mindig dísszel csalják a világot. (A velencei kalmár)

Machbet a halála előtt így kesereg:

Ne higgyen senki a bűvész pokolnak, kétértelmű káprázattal vakít.

A nagy drámaíró ugyanakkor azt is tudta, hogy a valóság máshol keresendő.

Mert mindent biztosan tud fenn az Isten: De mi csak látszatot sejtünk meg itt lenn. (Minden jó, ha a vége jó)

Shakespeare tehát rendszeresen tudatja velünk, hogy a test és a lélek különáll.

Elmélkedésben, szent fohász között. Vehesse lelkem a testtől búcsúját. (János király)

Csodálatos költői sorokkal fogalmazta meg azt a prózai tényt, hogy a testi tudat korlátozza az ember lelki minőségét:

… a dölyfös ember
Parányi kis hatalmával feszítve. Tombolva ágál a nagy ég előtt,  Hogy sírnak fönn az angyalok.(Szeget szeggel)

Többször is kimondja, hogy az emberi életnek kiemelt feladata van.

Bölcs az Úr: Mint mi a fáklyát, úgy tart minket Ő, S egy fáklya sem világol önmagának. (Szeget szeggel)

Hamlet egészen keményen fogalmazza ezt meg:

Mi az ember, Ha drága idején vett fő java Alvás, evés csak? Nem több mint barom.

Kihagyhatatlan Shakespeare idézetek

Színház az egész világ,
és színész benne minden férfi és nő… (Ahogy tetszik)

A szent érveket felhozó gonoszság
Olyan, akár a mosolygó gazember
Vagy a rothadt szívű, piros színű alma. (A velencei kalmár)

Az erény – szép; míg a szépség, ha olcsó
Jellem köntöse: csak festett koporsó. (Vízkereszt vagy amit akartok)

Az élet csak egy tűnő árny, csak egy
Szegény ripacs, aki egy óra hosszat
Dúl-fúl, és elnémul… (Machbet)

Összefoglalás

Ó, ember, szamár a füled: Hízelgést meghall, bölcs szóra süket! Shakespeare Coriolanusa sóhajt így. Mi inkább a Téli rege sorait ismételjük:

Kérlek, ha bármit tudsz, ami engem is bölcsebbé tenne, azt ne börtönözd sötét titokba.

Shakespeare a világ halhatatlan költője, univerzális művei tükrözik az emberi érzelmek mélységét. Irodalmi nagysága mellett leginkább a spirituális Shakespeare-t ünnepelhetjük, akinek üzenete mindig minden korban érvényes:

„az Ég igaz, és gyomlál az idő”.

Kapcsolódó cikkek

• William Somerset Maugham spirituális irodalma

• Antoine de Saint-Exupéry idézetek minden napra

• Legnagyobb gyógyszeripari ág az irodalom

• Percy Bysshe Shelley, az angol irodalom vegán fenegyereke

• Hamlet, Buddha és a Biblia tanácsai a boldogsághoz

William Somerset Maugham angol regény-, novella és drámaíró, az emberi természet alapos ismerője volt. Járt Indiában, rövid időt töltött egy lelki menedékhelyen, megérintette India szellemisége. Utolsó nagy műve, a Borotvaélen című regénye az Upanisadok idézetén alapul.

145 éve született William Somerset Maugham. Sikeres, magánéletében pedig magányos ember volt. Biszexualitása arra indította, hogy mások hibáival szemben elnézőbbé legyen. Egy életrajzírója találóan így fogalmazta meg:

„Maugham keményen próbált úriemberré válni, de végül is nem ez volt az ő természete."

Maugham élete

Az irodalomtörténet lapjain először talán a magas kort megélt író világhírneve és nagy vagyona tűnik fel. A valóság sokkal szomorúbb. Maugham polgári családba született, nyolc éves volt, amikor édesanyja meghalt. Ezt a traumát soha nem heverte ki.

Élete vége felé kijelentette, hogy anyja szeretete az egyetlen szeretet, amit valaha is megkapott. Két évvel később apja is meghalt, nevelőszülőkhöz került. A boldogtalan gyermekkor szerencsétlen iskolai napokkal társult, félénk és visszavonult lett.

Orvosi egyetemet végzett, de ez az időszak csak arra volt jó, hogy bepillantást nyerjen abba, mit vált ki az emberekből a szenvedéssel teli élet. Író akart lenni, ez az időszak csupán a sokszínű emberi jellem megismerésére volt jó.

Az írói sikert Lambeth-i Liza című regénye hozta meg, ettől kezdve csakis az írással foglalkozott. Mire kitört az I. világháború, már sikeres írónak számított. A háború alatt brit titkos ügynökeként dolgozott. Az erről az időszakról írt novellái is inspirálták később Ian Fleminget, a James Bond figura megalkotásában.

Sorra jelentek meg regényei és színdarabjai. Magánélete a hetero- és homoszexualitás között hullámzott. Házassága tíz év után válással végződött. Nem csoda, bár megnősült, de élete végéig férfi szeretője is volt. Maugham lehetett sikeres, de messze nem volt boldog.

William Somerset Maugham Indiában

Maugham több hónapot töltött Indiában. Már a megérkezése is sorsszerű volt, a hajón az Upanisadok angol fordítását találta, volt ideje elolvasni. Utazása során 1938-ban találkozott Sri Ramana Maharshivel. Akkoriban Ramana volt a legelismertebb guru Dél-Indiában.

Több híresség felkereste már: az angol író, Paul Brunton, az India titkai c. sikerkönyv szerzője, de ott volt az amerikai antropológus, Walter Evans-Wentz vagy Greta Garbo és Marlene Dietrich is. Maugham A szent című esszéjében emlékezett meg róla, leírta csendes találkozójukat.

Maugham indiai útja során rájött, hogy hiba volt, hogy nem korábban érkezett ebbe a csodálatos országba. Úgy gondolta, Kipling biztosan mindent megírt Indiáról, de természetesen ez közel sem volt igaz. Kiplingnek csupán A dzsungel könyve lett maradandó alkotás. Maugham egy Kalkuttából küldött levélben később ezt írta:

„Sajnálom, hogy Kipling árnyéka – amely képzeletemben az ország felett vándorolt – megakadályozta, hogy húsz évvel ezelőtt eljussak ide.”

Indiában Maugham belekóstolhatott egy ősi bölcsesség logikus filozófiájába. Volt min gondolkodnia:

„Megtörtént veled, hogy a lélekvándorlás egyszerre magyarázatot és igazolást adott a világ gonoszságára? Ha fájdalmaink az elmúlt életünkben elkövetett bűnök eredményei, akkor megnyugvással tűrjük, és reméljük, hogy ha az erényben törekszünk, akkor a jövő életünk kevésbé lesz szomorú.”

Természetesen tervezte, hogy visszamegy, mindent meg akart tenni, hogy visszajusson Indiába. A második világháború azonban meghiúsította tervét.

William Somerset Maugham az Upanisadokból idéz

Maugham nemcsak visszhangozta a két világháború közötti „elveszett generáció" frusztrációit, hanem erősítette az amúgy is élénk érdeklődést Kelet filozófiája iránt. Írt egy emberről, aki spirituális megvilágosodást keresett. Borotvaélen című regénye 1944-ben jelent meg. Főhőse utazgatásai során eljut Indiába, keresi a spirituális megnyugvást. A nagy gazdasági világválság megrázkódtatása és az első világháború utáni kiábrándultság nem véletlenül tette az emberek egy részét csendes keresőkké.

„A megvilágosodáshoz vezető út olyan, mint borotvaélen táncolni” –írta Maugham. A Katha-upanisadban (III/14.) pedig ezt olvashatjuk: „Állj fel! Eszmélj! Találj kiválóbbakat, figyelj szavukra! Nehéz a keskeny borotvaélen járni. A bölcsek szerint éppily nehéz az üdvösség útja.”

Maugham Borotvaélen c. regénye

Larry Darrell, ez a zseniális regényalak sok spekulációt adott a kutatóknak az évek során. Vajon ki valójában Maugham hőse, Larry karakterét kiről mintázta?

A lehetséges jelöltek között első helyen szerepelt Christopher Isherwood regényíró, aki egy másik indiai szvámi tanítványává vált, és nagyon komolyan vette hinduizmusát. Amit azonban biztosan elmondhatunk, hogy a regénybeli férfi, Larry egy kicsit Maugham maga. Az író saját karakterének egyik oldalát képviseli: a spirituális keresőt, akivé válni akart. Rövid részlet a műből:

– Azt hittem, a bölcsesség abból áll, hogy egyensúlyba hozzuk a test és a lélek kívánalmait.

– Éppen ez az, ami az indiaiak szerint nekünk, nyugatiaknak nem sikerült. Az a véleményük, hogy mi, számtalan találmányunkkal, gyárainkkal és gépeinkkel, s mindazzal, amit ezek termelnek. Az anyagi dolgokban keressük a boldogságot, pedig a boldogság nem ezekben rejlik, hanem a lelkiekben.

Összefoglalás

„Olyan sok van, amit tudni akarok; olvasni akarok és tanulni akarok. Magam előtt látom a világ isteni színjátékát, az embereket és táncukat, és látom szépségét, a tengert és a pálmafákat, a napfelkeltét és a napnyugtát és a csillagos éjszakát. Minden összefolyik előttem, de sejtem már homályosan az összefüggést, és kimeríthetetlen gazdagságot látok magam előtt, látom mindennek titokzatosságát és különösségét, a részvétet és szeretetet, az Utat és az Utast, és végül talán - Istent.”

Az idézet Maugham A színes fátyol című munkájából való. Önéletrajzként is ide illik.

Maugham egy másik híres regényében található az a hasonlat, mely az egyik Upanisadból való. A kiútkeresés, az egyszerű élet vágyának regénye ez. Maugham – saját bevallása szerint – elsősorban a regény vallásos, filozófiai mondanivalója miatt írta meg. A főhős India kolostoraiban is megfordul, de a szentek és bölcsek társasága nem tudja teljesen megváltoztatni.

Az élet értelmét még mindig anyagi síkon keresi, bár megismeri a „megtisztulás magvait”. Maugham kijelentette, hogy a cselekmény alapja valóságos, egy megtörtént eset.

Meghalt Bernardo Bertolucci, az Oscar-díjas olasz filmrendező. Karrierjében mérföldkő volt A kis Buddha című film, melyet a kilencvenes évek elején készített. A felvételek után úgy nyilatkozott, hogy önzetlenebbé vált, és vigyázott arra, ne kerekedjen felül korábbi, sokszor durva megnyilatkozása. Sőt, a főszereplő, Keanu Reeves is más emberré vált, megérintette a buddhizmus lelkisége.

Bertolucci, bár megpróbálta ábrázolni a szövevényes emberi viszonyokat, az erotikus filmjei révén vált közismertté. Rendszerint zseniként és botrányhősként mutatta őt be a média. Számtalan ilyen cikk jelent már meg. Most inkább arra érdemes rávilágítani, hogy mint minden jó rendező, ő is fontos kérdéseket tett fel.

Bertolucci, a rendező, a főszereplő és a láma

Bernardo Bertolucci rendkívüli tisztelettel tekintett filmjének kultúrfilozófiában illetékes tanácsadójára. Saját bevallása szerint: Dzongsar Jamyang Khyentse Rinpoche lámától többet tanult, mint egész életében. A láma nélkül a Tibet határán lévő országban, Bhutánban sem forgathatott volna.

A filmben Buddhát Keanu Reeves formázza meg, ezzel a filmmel tűnt fel, s Dzongsar hatására a buddhizmus felé fordult. Talán ez is segítette, hogy később a sokkal nagyobb jelentőségű filmikon, a Mátrix egyik kulcsfigurájaként felejthetetlen alakítást nyújtson.

Bertolucci bravúros ábrázolásmódja

A kis Buddha Bhutánban és Nepálban készült, ez volt Bertolucci „keleti trilógiának” nevezett filmciklusának utolsó alkotása. A filmben különös jelentőséget kapnak a természet zöldje mellett a sárga, vörös és aranyszínben pompázó keleti helyszínek. Éles ellentétben állnak a nyugati világ egyhangúan szürke, városi színével.

A kis Buddha története Bhutánban egy kolostorban kezdődik, ahol a láma a tanoncoknak az erőszaknélküliségről beszél. Az állatok megölése ellen szól, egy szép történetet mond el a fiúknak. Ma már nem számít újdonságként a karma kifejezés, a tettek visszahatásának körülményei, de a kilencvenes évek elején még kevesen hallottak erről a fogalomról.

A cselekmény folytatódik: a buddhista szerzetesek kutatnak mesterük, Dorje láma reinkarnációja, újraszületése után. Az egyik lehetséges jelölt egy Amerikában élő kisfiú. A két szálon futó cselekmény másik ága Sziddhárta királyfi, vagyis Buddha megvilágosodásának története. Frappáns megoldás: a fiúcska Buddha életéről szóló könyvét olvassa, s mintha a lapok elevenednének meg, olyankor Indiában találjuk magunkat. Érdemes megjegyezni, hogy a hindu teológia Buddhát Visnu kilencedik avatárjaként, isteni megjelenéseként tartja számon.

A kis Buddha hatása

Abban az időben ez egy ritka nyugati film volt, amely szinte teljes egészében a szamszárát, a születés-betegség-öregség-halál körforgását boncolgatja. A téma ma már nem jelent újdonságot, de 1993-ban bizony nagy hatást váltott ki. Igaz, A kis Buddha nem aratott egyértelmű babérokat. Sok kritika érte több helyen is giccsesnek tartott ábrázolásmódját. Felmerülhet a kérdés: vajon Bertoluccinak megvolt-e az a spirituális látásmódja, mely elengedhetetlen egy keleti filozófiával foglalkozó témához?

Az osztatlan sikert inkább a távoli kultúrát és történelmet idéző, többszörös Oscar-díjas filmje, Az utolsó császár hozta meg számára. Ez a monumentális alkotás inkább történelmi tabló. Jellemző, hogy húszezer kínai statisztát szerepeltetett, és elérte, hogy a Tiltott Város császári palotájában is forgathatott.

Bertolucci és a halál kérdése 

A filmről annak idején a Washington Post azt írta: „szomorú, de gyönyörű”, míg egy másik híres magazin elismerte a film „közvetlen halálra való összpontosítását”. Ugyanakkor ez téves megállapítás: a film az újjászületésre való összpontosítás. 

A női főszereplő találóan fogalmazza meg a film elején:

„Az élet legfontosabb dolgairól semmit sem tudunk. Azt sem tudjuk, miért születünk meg, és van-e értelme.”

Nos, ezek bizony a leglényegesebb kérdések az ember életében, mert ennek függvénye, hogy milyen célokat tűz majd ki maga elé.

Érthető módon a rendező csupán a nyugati ember felkészültségével tudta életre kelteni kelet misztikus világát és örökéletű filozófiáját. Ugyanakkor a gyönyörűen filmezett történet mégis sokat elmond az élet fontos kérdéseiről. Bernardo Bertolucci lassan, szemlélődve hozta közel az élet-halál körforgását, a reinkarnáció természetes és logikus valóságát. A néző mindenképpen hatása alá kerül, de az elfogadás vagy elutasítás joga a kezében, vagyis a tudatában van.

A kis Buddha híres epizódja

A film egyik fontos jelenetében Norbu láma egy csésze teát tart a kezében. Egyszerűen, de érthetően elmagyarázza a reinkarnációt:

„Tibetben úgy hisszük, hogy a test és a tudat olyan, mint az edény és a tartalma." 

Ekkor összetöri a porcelánt, és a tea szétfolyik az asztalon s a padlón

„A csésze már nem csésze, de vajon a tea? – kérdezi. – Egyik helyről a másikra vándorolt. Mint a test halála után a tudat, a tea is egyik tartályból a másikba került, de még mindig tea maradt”. 

A hindu filozófia kissé pontosabban fogalmazza meg: a lélekvándorlás tana a lelket tekinti a tudat hordozójának. Az élőlény, vagyis az egyéni lélek, aki különböző születéseiben különböző testeket ölt magára, az éppen elért tudatszintjének megfelelően ölti fel következő „anyagi ruháját”, vagyis a testét.

Kapcsolódó cikkek

• Az ember tragédiája: röviden a lélekvándorlásról

• Reinkarnáció a nagyvilágban

• A lélekvándorlás, mint játék

• A reinkarnáció definíciója Balzac szerint