Help Sales ÁSZF
04 máj

Gyógyító instant ételek az ősi Indiából

Katonák és szerzetesek fejlesztették ki a hajdani Indiában ezt a csodaszert. India ősi instant élelmiszere a sattu, mely nem más, mint a pörkölt csicseriborsó lisztje. Körösi Csoma is ezt ette a Himalájában. Katonák és szerzetesek eledele volt, mert rendkívül gazdag tápanyagforrás. Kis zsákokban vihették magukkal, csak vizet kellett önteni rá. A sattu liszt fontos összetevője a mai indiai konyhának is. Miért? Több módon is segíti az egészség megőrzését. Például szabályozza a vércukorszintet, az agytevékenységet, sőt cukorbetegeknek is rendkívül hasznos táplálék. Ajándékképpen cikkünk végén egy eredeti receptet kínálunk.

ayurveda egészség főzés indiai ételek ókori India

Instant étel – India ősi eledele

A sattu alapú ételek rendkívül népszerűek Indiában és Tibetben. Az indiai vegetáriánus receptek között számtalan variánsa megtalálható. A különlegessége azonban nem abban rejlik, hogy sós és édes változata egyaránt finom. Ami igazán egyedi, hogy ételként és italként is gyorsan elkészíthető. Csak magában is fogyasztható, kielégítő táplálék. Természetesen sokszor készítenek mellé finom zöldségköreteket és egyéb fogásokat.

A pörkölt csicseriborsóliszt helyett Tibetben pörkölt árpalisztet használnak. Csak vizet kell adni ehhez is, és már tálalható. Ez, vagyis a campa volt kiemelkedő tudósunk, Körösi Csoma Sándor fő eledele a zanglai kolostorban. Jakvajas teával fogyasztotta.

A csicseriborsó jótékony hatásai

A csicseriborsó szárazságtűrő növény, és gazdag táptalajt sem igényel. Nagy előnye még, hogy nem zsizsikesedik. Hazánkban bagolyborsó néven volt közismert, sajnos ma már ritkán lelhető fel a konyhakertekben. Gazdag fehérjeforrás, a vegetáriánusok számára különösen ajánlott. A fekete és a sárga csicseriborsó is tele van tápanyagokkal.

ayurveda egészség főzés indiai ételek ókori India

Dr. Taranjeet Kaur vezető dietetikus Új-Delhiben, aki hosszú ideig tanulmányozta a csicseriborsóból készült élelmiszereket. Számtalan előnyről számolhatott be. Megakadályozza a puffadást, és erőssé teszi az emésztőrendszert – mondta. –

Ezen túlmenően, olyan anyagot tartalmaz, mely nagyon jó a rák megelőzésében. Nagy mennyiségű kolin is jelen van benne, amely segíti az agy fejlődését és a memóriát. Ásványi anyagban gazdag, többek között a vas, a réz és a különféle vitaminok tárháza. Alacsony glikémiás indexe miatt cukorbetegeknek is ajánlható. Erősíti az immunrendszert, segíti a fogyást, sőt csökkenti a szervezet savasodását.

Íme öt egészségügyi előny, amit érdemes részletesebben is figyelembe venni:

  • Segíthet a rák legyőzésében: A fekete csicseriborsó szaponinjai megakadályozzák a rákos sejtek szaporodását és terjedését a szervezetben. A csicseriborsót nem véletlenül hívják „erőmű élelmiszer”-nek. Szelént is tartalmaz, mely nemcsak antioxidáns, de közismert több betegséggel, például a rákkal szembeni megelőző és gyógyító hatása.

  • Kiváló csonterősítő: A csicseriborsó a foszfát, vas, magnézium, mangán, cink jó forrása. A kalcium- és K-vitamin tartalma is magas, melyek segítik fenntartani a csontok egészségét.

  • A szív és érrendszer barátja: Antioxidánsokban gazdag és sok C-vitamint tartalmaz, segít csökkenteni a koleszterinszintet, ezzel segítve a szív és az erek egészséges állapotát.

  • Az agyműködést javítja: A legújabb kutatások kimutatták, hogy nemcsak segíti a fejlődő agyat, de stresszhelyzetben is jótékonyan hat. Az agy memóriáját is karbantartja.

  • Emésztés és egészséges haj: A csicseriborsóból készült ételek nagy mennyiségű élelmi rostot tartalmaznak, melyek az emésztőrendszer barátai. A fekete csicseriborsóban jó adag cink és fehérje van, mely lassítja a korai őszülés folyamatát.

Az indiai instant ételek recept

A Kala chana csicseriborsóból készül. Bengálban elképzelhetetlen ennek a finomságnak az elhagyása. Ez az indiai vegán receptek egyike, mely idővel semmit sem veszített népszerűségéből. Tájegységekként kicsit változhatnak az összetevők. Nagyon jól megy a sima rizshez, teljes étkezést biztosít. Csak javaslat: 1 evőkanál apróra vágott korianderlevél a körethez ellenállhatatlanná teszi.

Hozzávalók:

  • 1 csésze csicseriborsó
  • 3 evőkanál olaj
  • 1/8 teáskanál asafoetida (vagy hing, bioboltokban is kapható)
  • 1 teáskanál római köménymag
  • 2 evőkanál sattu liszt (pörkölt csicseriborsó lisztje)
  • 1 evőkanál reszelt gyömbér
  • 1 finom apróra vágott zöld chili
  • 2 evőkanál korianderpor
  • ½ evőkanál kurkuma
  • ½ teáskanál piros chili por – ízlés szerint változik, ha nem szereti valaki az erőset
  • 2 teáskanál só
  • 1 teáskanál citromlé

Elkészítése:

  1. A megmosott csicseriborsót előző este legalább háromszoros vízben áztassuk másnapig, mert megdagad.
  2. Egy kis tálban keverje össze a gyömbért, a zöld chilit, a korianderport, a kurkumát és a chili port ¼ csésze vízzel. Tegyük félre.
  3. Közepesen magas hőmérsékletre melegítsük az olajat. A hőt egy köménymag hozzáadásával teszteljük, ha azonnal megtörik, az olaj készen áll a főzésre.
  4. Adjuk hozzá a köménymagot, majd az asafoetidát és a sattu lisztet. Keverjük néhány másodpercig.  Adjuk hozzá a vegyes fűszereket (2. lépés), és keverjük még egy percig.
  5. Adjuk hozzá az áztatott csicseriborsót és 4 csésze vizet. Sózzuk meg, és főzzük puhára.
  6. Közvetlenül a felszolgálás előtt keverje hozzá a citromlevet.

Jó étvágyat!

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

23 ápr

Max Planck szerint az anyag nem létezik

lanck

Max Planckot a kvantummechanika atyjának vagy a XX. század Galileiének is lehetne nevezni, hiszen munkássága egy új korszakot nyitott. A modern fizika területén végzett úttörő munkája a század legfontosabb tudományos eredményéhez vezetett. Képességeit és veszteségeit tekintve is rendkívüli sorsú emberként ismerhetjük meg. Többször is nyilatkozott a tudomány és a vallás számára teljesen harmonikus kapcsolatáról.

filozófia hírességek kutatás Nobel-díj tudomány

Max Planck nemcsak a korszak egyik legnagyobb zsenije lett, de nemes gondolkodású úriember is. Egy régi nemesi családban látott napvilágot. A család elődei között tudósok, tanárok, lelkészek és teológusok szerepelnek. Jó tanuló volt, a gimnáziumban énekelt, több hangszeren is játszott, zeneszeretetét megőrizte felnőttként is. 21 évesen kiváló (summa cum laude) minősítéssel védte meg doktori disszertációját. A Nobel-díjat 1919-ben kapta meg. Max Planck jó barátja és kamarazene-partnere volt Albert Einsteinnek, akinek a neve a géniusz szinonimájává vált.

Max Planck magánélete: a veszteségek sorozata

Planck (1858-1947) magánélete tragédiákban bővelkedett. Önéletrajzából tudjuk, hogy a kortársak meg nem értése is sok keserű percet szerzett neki. Planck , mint ember azért is kivívja tiszteletünket, mert nehézségekkel teli sorsa sem rombolta le benne az alkotó személyiséget. Felesége huszonkét évnyi boldog házasság után meghalt. Egyik fia elesett Verdunnél, mindkét lánya belehalt a szülésbe. Házát lebombázták, pótolhatatlan iratai és levelezése megsemmisült. 1945 januárjában egy Hitler-ellenes összeesküvés miatt kivégezték Erwin fiát. A 87 éves tudós ezt már nem sokkal élte túl.

Lise Meitner osztrák-svéd atomfizikus asszony negyven éven át közeli barátja volt. Ezt írta:

Planck „vallásos volt, és ezt újra és újra hangsúlyozta. Mivel pedig egyike volt a legigazabb embereknek, szavai mögött mély meggyőződésnek kellett rejtőznie, amely élete tragikus pillanataiban bizonyosan nagy segítséget jelentett számára.”

Max Planck, a kvantumfizika atyja 

Max Planck azért vált a modern fizika atyjává, mert megfogalmazta a kvantumelméletet, a 20. század egyik legfontosabb fizikai elméletét. Ő a kvantummechanika egyik alapítója, ami egyben egy teljesen új természetszemlélet létrejöttét is jelenti.

filozófia hírességek kutatás Nobel-díj tudomány
Planck és jó barátja Albert Einstein 1929 júniusában.

Max Planck munkássága

Max Planck munkássága a hőmérsékleti sugárzás problémájának megoldásával kapcsolatos. Korának egyik legjelentősebb elméleti fizikusaként éppen a századforduló környékén, 1900 decemberében nyújtotta be sugárzáselméletét a Német Fizikai Társaságban. Azt a napot tekintik a korszakalkotó kvantumelmélet és egyben a modern fizika születésnapjának is. A Planck-állandó a kvantumelmélet valamennyi egyenletében szerepel. Igaz, a tudósnak a Nobel-díjra még tizennyolc évet kellett várnia. 

A kvantumfizika alapjai 

A kvantumfizika gyakran a kvantummechanika szinonimájaként használatos. A fizika legalapvetőbb törvényszerűségeinek működésével foglalkozik. A latin név arra utal, hogy bizonyos fizikai tulajdonságok egységi mennyiségenként (kvantum) változnak.

Max Planck felszólalása a Nobel-díj átvételekor

Már pedig anyag Max Planck szerint nincsen. Azt a felfedezését a Nobel-díj átvételekor is hangoztatta.

„Egész életemben az anyagot kutattam, de rá kellett jönnöm, a hagyományos értelemben vett anyag valójában nem is létezik. Az anyag egésze kizárólag egy olyan erő hatására keletkezik és marad fenn, mely az atom részecskéit rezgésbe hozza, és végül parányi naprendszerét összetartja. Az univerzumban minden, ami létezik, energia által jön létre. Azt kell feltételeznünk, hogy az energia mögött egy tudatos elme létezik, ami a mátrixot megteremti.”

filozófia hírességek kutatás Nobel-díj tudomány

 
A tudomány és a vallás kapcsolata Max Planck szerint

1937-ben egy vallási alapokon nyugvó természettudomány szószólójaként Vallás és természettudomány címmel több helyen is előadást tartott:

„A vallás és a természettudományok között sehol sem találunk ellentétet, sőt inkább a teljes egyezést a döntő kérdésekben. Nem zárják ki, sőt kiegészítik egymást.”

„Az embernek szüksége van a tudományra a megértéshez, és szüksége van a vallásra a megfelelő irányú cselekvéshez.” 

„A fizikai kutatások kétségtelen eredményei közé tartozik, hogy a világmindenség építőkövei nem összefüggéstelenül vagy egyes csoportokban helyezkednek el, hanem valamennyien egységes terv szerint összefüggnek, azaz a természetben bizonyos mértékig megismerhető törvényesség uralkodik… A legcsodálatosabb azonban az, hogy ennek a törvénynek legszakszerűbb megfontolása minden elfogulatlan emberben azt a benyomást kelti, hogy a természetet értelmes, céltudatos akarat irányítja.”

„Működéséhez a vallás és a természettudomány egyaránt rászorul az Istenben való hitre. Csakhogy a vallás számára minden gondolkodás kezdetén áll az Isten, a természettudomány számára minden gondolkodás végén. Az egyiknél az alapot jelenti, a másiknál mindennemű világnézeti szemlélődés koronáját.”

„Intellektusunk megköveteli, hogy a természet törvényei között felismerjük azt a két hatóerőt, amely titok, de minden tudást áthat: a rendet, amelyről a tudományok, s Istent, amelyről a vallások beszélnek.”

filozófia hírességek kutatás Nobel-díj tudomány

Összefoglalás

1900-ban egy német fizikus, Max Planck forradalmi felfedezést tett: rájött, hogy az energia csak meghatározott energiakvantumokban változhat. Új korszak kezdődött a fizikában. A mai számítógépeink sem léteznének a kvantummechanika nélkül.

Planck számára nem volt kérdéses a „természet felett uralkodó, mindenható értelem”. Véleménye szerint a vallás és a tudomány más-más területeken működik, és kiegészíti egymást. Már halála előtt az ő nevét vette fel a híres Vilmos Császár Társaság. A jogutód, a Max Planck Társaság ma körülbelül 80 kutatóintézettel rendelkezik. 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

18 ápr

Dél-indiai kalandozások a Műemlékvédelmi világnap alkalmából

A Műemlékvédelmi világnap 1984 óta kerül megszervezésre. Ebből az alkalomból mutatunk be három dél-indiai műemlékvédelmi csodát. A három hely közös jellemzője, hogy Ellora, Mahabalipuram és Hampi is az UNESCO világörökség része. Mutatjuk a részleteket.

utazás világörökség történelem indiai képek

Dél-Indiai kalandozások 2019-ben>> Dél-Indiai utazás

A Műemlékvédelmi világnap vagy más néven a Világörökség napja arra ösztönöz bennünket, hogy ünnepeljük a világ népeinek kultúráját. Évszázadok, sőt évezredek fontos építészeti emlékei, szellemi kincsei és helyszínei maradtak ránk. Tudatosítsuk megőrzésük fontosságát! Saját környezetünkben talán könnyen megy, de mit tehetünk például egy más földrészen levő csodálatos műemlékért? Tanuljunk, írjunk róluk. Ami a köztudatban van, amiről beszélnek, amire emlékeznek, az nem tűnik el. Ösztönzi a helyi közösségeket, és az ott élők gondozni fogják, vagy nemzetközi segítséget kérnek a megmentésükhöz.

A Műemlékvédelmi világnap és a Világörökség nap története

1972-ben az UNESCO elfogadta a Világörökségi Egyezményt, majd kezdeményezte a Műemlékvédelmi világnapot, melyet 1984. április 18-án tartottak meg először. A Műemlékvédelmi világnap egyben a Világörökség napja. Ilyenkor egy-egy ország vagy tájegység építészeti értékei, helyszínei kerülnek a középpontba. A Világörökség napot azért alapították, hogy megvédjék ezeket az értékes helyeket. 

Műemlékvédelmi világnap Indiában

India 35 világörökségi helyszínnek ad otthont. Az egyes tagállamok kormányai nagy erőfeszítéseket tesznek ezek megóvására, illetve a még számtalan építészeti csoda fenntartására. A helyi közösségek való kapcsolattartás is a munkájuk része. Emellett tájékoztató előadásokat, szakmai programokat szerveznek, és egyéb tevékenységeket végeznek, melybe beletartoznak a természetvédelmi irányelvek is.

Anyagi erőforrás hiányában azonban számtalan középület, ősi templom áll elhanyagolt állapotban. E tény leginkább azt bizonyítja, hogy India ősi civilizációja sokkal régebbi, mint azt gondolnánk – a fennmaradt emlékek ugyanis rendkívüli technikai és művészeti képzettségről is tanúskodnak. 

 
A legfontosabb dél-indiai műemlékek

A dél-indiai műemlékek címszó alatt annyi látványosság, oly sok bámulatra és hódolatra méltó alkotást gyűjthetünk össze, mely több művészettörténeti könyvet is kitöltene. Érdemes utána olvasni, most csak párat tudunk néhány szóban bemutatni:

Srirangam: India egyik legnagyobb Visnu szentélyébe, pontosabban Visnunak szentelt templomvárosba léphet be a látogató. 50 szentély, 21 torony, 39 pavilon és számos víztározó tartozik ide.

Tanjore: A Saraswathi Mahal Ázsia legrégebbi könyvtárainak egyike. A szép épület a királyi palota része. Ritka gyűjtemény, jóval több, mint 49 000 pálmalevélre és papírra írt kéziratot őriz. A hindi, a szanszkrit és a tamil mellett más indiai nyelvű különlegesség is található itt.

Thanjavur: Dél-India egyik legszebb és legrégebbi temploma, a Brihadeeswarar-templom gránit kőből épült több mint 1000 évvel ezelőtt. A kupolája 63,4 méter magasan van!

Madurai népszerű hindu temploma, a Meenakshi Amman a Vaigai folyó partján helyezkedik el. Tamil Nadu állam egyik legnagyobb templomkomplexuma.

A Konáraki naptemplom vagy más néven Szúrja-templom híres képe egyetlen keleti témájú művészettörténeti könyvből sem hiányzik.

 
Hampi: sziklavilág a Holdbéli tájon

Hampi Karnataka állam északi részén rejtőzik. Jó néhány rendkívül lenyűgöző ősi templom és egy letűnt civilizáció emléke található itt.

utazás világörökség történelem indiai képek

Hampi egészét különböző méretű csatornák hálózata szövi át, amelyek mindent összekötnek: templomokat, palotákat, istállókat, mezőgazdasági területeket. A városhoz és környékéhez több mint 1600 műemlék tartozik. Hatalmas sziklákkal keverednek, amelyek a táj egészét uralják.

Az egyik leglátogatottabb hely a Vittala-templom. Impozáns építészeti remekmű, és szinte páratlan kézművességéről is ismert. A XV. században épült, később a Vijayanagara-dinasztia leghíresebb uralkodója, Krishnadevaraya bővítette és erősítette meg. A templom „zenélő”oszlopainak messze földre elhatott a hírük. Belül üregesek, így a légmozgás hatására különös hangokat adnak ki. Jellemző a brit gyarmatosítókra, hogy valami trükkre gyanakodva két oszlopot kivágattak.

  
Ellora: Misztikus barlangtemplomok a domboldalban

Az ókori India sziklafalú architektúráját öt évszázadon keresztül fáradhatatlan buddhista, hindu és dzsain szerzetesek generációi hozták létre.

utazás világörökség történelem indiai képek

Az 5. és a 13. század között kolostorok, kápolnák, templomok tűntek elő a sziklafalból. A barlangok ízlésesen díszített szentélyekké váltak, részletgazdag szobrokkal. Van, ahol freskók díszítik a falakat, máshol a lótuszvirág finom faragványai. Ellora 34 barlangja és az Ajanta 29 barlangja több száz évig homályban maradt, ma már mindkét hely védett műemlék.

Az Ellora barlangok rejtélyes Kailasa-temploma évszázadokon keresztül lenyűgözte a kutatókat és a turistákat. Ez egy lélegzetelállító konstrukció, amely rámutat arra, hogy az évezredes, ősi kultúrák sokkal fejlettebbek voltak, mint amit a tudósok jóváírnak. Érthetetlen, hogy a modern technológia nélkül miként keletkezett a templom. Nem „felépült”, a vulkanikus bazalt sziklákból vájták ki. 

Ez a világ legrégebbi egyetlen sziklából faragott, többszintes templom komplexuma. A nyugati régészek megdöbbenve állapították meg, hogy az athéni Parthenón méretének kétszerese. Alapos megfigyelés után számos szakértő azt is felfedezte, hogy kezdetben a templomot fehér gipsz fedte, hogy hasonlítson a havas Kailash-hegyre, Siva himalájai lakóhelyére.

Mahabalipuram: tengerparti barlangtemplomok

Mahabalipuram a Bengáli-öböl partján fekvő üdülőváros. A Pallava-dinasztia uralkodása idején, a 3. és 7. század között fontos művészeti, építészeti és irodalmi központ volt.

utazás világörökség történelem indiai képek

Visnu híveivel összefüggésben már a középkori szanszkrit szövegek is említik Mahabalipuram műemlékeit és a javítás korai hagyományát. Szekér alakú, faragott templomok, barlang szentélyek, fantasztikus domborművek, életnagyságú elefánt-, oroszlán- és bikaszobrok, oszlopos csarnokok láthatók Mahabalipuramban. Művészeik a természetes módon előforduló diorit és gránit blokkokat használták. A gránitsziklából faragtak ki csodálatos épületeket, és történeteket jelenítettek meg.

A Brahma, Visnu és Siva dicsőségének szentelt Trimurti-barlang, a teremtés, a fenntartás és a pusztítás folyamatát képviseli. Az istenségek mellett híveik, valamint faragott oszlopok és szobrok láthatók. A Krisna barlangok a Legfelsőbbhöz kapcsolódó történeteket mutatnak be.

Mahabalipuram 400 műemléke közül a leghíresebb az „Arjuna vezeklése” című lélegzetelállító remekmű, a világ legnagyobb domborműve (30x15m). Egy természetes sziklahasadék két oldalán helyezkedik el. Falán több életnagyságú alak látható jóga pozícióban. Az egyik egy macska, aki a meditáló hőst, Arjunát utánozza. Körülötte pedig kacagnak az egerek, mert biztonságban érzik magukat. 

 
Ez a kis részlet fontos dologra hívja fel a figyelmet. A macska csak mímeli a meditációt, a mozdulat csak külsőség, lényeg nélküli. Ardzsuna, az önmegvalósított személy a jóga lelkiségét is megéli, a macska nem. Az egerek pedig még csak a fizikai szinten sem képesek követni a jó példát. Csak a macskát látják, Arjunát nem – a felszínt és nem a lényeget. Nem jut eszükbe, hogy mihelyt a macska leengedi végtagjait, abban a pillanatban az életük veszélybe kerül. Illúzióban vannak, a pillanat érzéki örömének élnek, ahogy az anyagi síkon élő ember sem képes életét tudatosabbá tenni. 

Összefoglalás: dél-indiai műemlékvédelmi csodák

India mindig is büszke lehetett templomépítészetére. A dél-indiai műemlékek különösen figyelemre méltóak, kivitelezésük az ősi kézművesség csodája. Évszázadok óta a rejtély forrását jelentik. A Vijayanagara királyság kiemelkedő művészetet hozott létre, mellesleg az akkori világ leggazdagabb birodalma is volt. A déli indiai templomépítészet sok titokzatos csodát alkotott ebben az időszakban. A Műemlékvédelmi világnap arra emlékeztet, hogy a kulturális örökség érték és lehetőség.


 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

14 ápr

A boldogság kulcsa William James szerint


William James a 19. század fordulójának vezető filozófusa és pszichológusa volt. Jelenleg reneszánszát éli. Hangolódj egy magasabb célra, ez a boldogság kulcsa! – hirdette. De azt is kihangsúlyozta, hogy: Az ember úgy változtathatja meg életét, ha megváltoztatja gondolkodását. Pesszimista korunkban ugyancsak üdítő olvasni sorait.

társadalom hírességek filozófia
William James az amerikai tudományos pszichológia elindítója volt. Azoknak, akik misztikusnak vagy tudománytalannak állítják be, James azt válaszolja, hogy a tudomány és a tudományos gondolkodású ember nem lehet arrogáns. A tudomány bepillantást enged a valóságba, de a végtelenhez képest ez még csak parányi tudás.

Ha egy láthatatlan lelki világban hinni csak hiedelem vagy vágyálom, akkor James emlékeztet minket arra, hogy milyen keveset tudunk a valóság teljességéhez képest. James a következő buzdítást adta: „Ne félj az élettől. Hidd el, érdemes élni, és a hited segíteni fogja ezt a tényt.”

William James élete


New Yorkban született 1842-ben. Nem kisebb személy, mint Ralph Waldo Emerson volt a keresztapja. Egyik testvére, Henry James, a világhírű regényíró. A család öt évet élt Európában, majd visszatért az Államokba. 

James eleinte művészeti iskolába járt, a festészet érdekelte, majd felvételizett a Harvard Medical School orvosi karára. Tanulmányait félbeszakította rövid ideig tartó betegsége, amit kisebb depressziós szünet követett. A diploma után a Harvard anatómia és élettan tanára, majd a filozófia és pszichológia professzora lett. Megházasodott – szokatlan olyan filozófusról olvasni, aki boldog házasságban élt, és volt öt gyermeke. 

1890-ben jelent meg könyve, a Pszichológia alapelvei, és ezzel elindult a hírnév felé. Charles Sanders Peirce és William James alapította meg a pragmatizmusnak hívott filozófiai iskolát. Ez kimondja, hogy egy ötlet színvonalát annak gyakorlati hatásaiban kell keresni. James a tudatosságra bíztatott, hogy az ember gondolja végig tettei következményeit. 

William James és a védikus filozófia

James szerint a gondolkodás elfogad vagy visszautasít, vagyis választ. A védikus filozófia szerint az elme megkülönböztető képessége az intelligencia. Ugyanarról van tehát szó: a választás szabadságáról. Döntéseink erre épülnek. Spirituális értelemben ez azt jelenti, hogy az ember különbséget tud tenni anyagi és lelki között. Az ember döntéseket hozó lény, akinek életét választásai alakítják – írta James. A védikus filozófia is azt tanítja, hogy minden választás, vagyis cselekedet valamilyen visszahatással jár, és ez formálja az ember jövőjét.

társadalom hírességek filozófia

James azt állítja, hogy még a negatívnak tűnő helyzetekben is van választásunk. Ezt „beleegyezésünknek” nem pedig „engedelmességünknek” nevezi. Az influenza példáját hozta fel: elfogadom, ha beteg leszek, de meg tudom választani azt a módot, ahogyan részt veszek a betegségemben. Sőt azt is, milyen tanulságokat vonok le belőle. Ilyen nézőpontból lehetséges Isten törvényeinek elfogadása és a szabad cselekvés. A vallási hagyományok és a spirituális írók megértették az emberi szabadságnak ezt a formáját.

„A nyugtalan felszín viharos hullámai nem zavarják meg az óceán mélyét; aki nagyobb és állandóbb realitásokkal van kapcsolatban, annak a szemében személyes sorsának óránkénti változása nem igazán fontos.” (William James)


„A békét nem az éri el, aki igyekszik vágyait kielégíteni, hanem csak az, akit nem zavar a kívánságok szakadatlan özöne, melyek úgy ömlenek bele, mint folyók az állandóan töltődő, ám mindig mozdulatlan óceánba.” (Bhagavad-gítá 2.70.)

„Köznapi, éber tudatunk, amelyet racionális tudatnak is nevezünk, csupán a tudat sajátos állapota. Emellett azonban meg számtalan más lehetséges tudatállapot is létezik, amelyeket hártyaszerűen finom válaszfalak különítenek el egymástól.” (William James)


„Néha a szenvedély kerül túlsúlyba, elnyomván a jóság minőségét, néha a jóság győzi le a szenvedélyt, máskor pedig a tudatlanság uralkodik a jóság és a szenvedély kötőerői felett. Ily módon mindig küzdelem folyik az elsőbbségért.” (Bhagavad-gítá 14.10.)

William James szembeállít két különböző típusú embert: egyszer született és kétszer született embereket. Nézete szerint az első csoportba tartoznak azok, akik aránylag könnyű, mondhatjuk felszínesebb életet élnek. A másikba azok, akik átmentek valami tragédián, nehézségen vagy komoly kihíváson, és az megváltoztatta őket. A szenvedés egy második születés forrása lett, mélyebb, tudatosabb emberré váltak. 

A védikus hagyományokban „kétszer született”-nek azt nevezik, aki egy hiteles guru tanításait követve törekszik az önmegvalósításra.

  
Idézetek a boldogság kulcsa témában

William James már saját korában is elismertségre tett szert. A boldogság kulcsa nála nem az állandó mosolygást, inkább a belső változást jelentette. Íme, néhány inspiráló gondolata:

A bölccsé válás művészete az, hogy megtudjuk, mit hagyjunk figyelmen kívül.

A jövő pozitív képei hatásos mágneses erők ... Alakítanak és energizálnak bennünket, bátorságot, elszántságot adnak a fontos kezdeményezések megtételéhez. A jövő negatív képei szintén mágnesesek. Akkor a lélek lefelé húzódik a kétségbeesés útján.

Az ember úgy változtathatja meg életét, hogy megváltoztatja gondolkodását. Hiszen a gondolatok teremtik meg a valóságot. 

Sokan azt hiszik, gondolkodnak, pedig csak újrarendezik az előítéleteiket.

Az én nemzedékem legnagyobb felfedezése az, hogy az ember belső hozzáállásának megváltoztatásával képes megváltoztatni az életét.

A legtöbb boldogtalanság azért van, mert az emberek önmagukat hallgatják ahelyett, hogy magukhoz beszélnének.

A pszichológiában van egy törvény: ha elmében képet alkotsz arról, ami boldoggá tesz, és ezen sokat meditálsz, akkor pontosan azzá válsz, amit gondolataidban megformáltál.

Amikor két ember találkozik, valójában hat személy van jelen. Kettő, ahogyan látják önmagukat; kettő, ahogyan látják egymást; és kettő, amilyenek valójában.

A boldogság kulcsa a választás szabadsága

A kilencvenes évektől William James munkássága egyre inkább filozófiaivá vált. Szerinte a boldogságot nem felfedezni, hanem megteremteni kell. Tanítása egy mondatban összefoglalva: Az ember életét a döntései, a választásai alakítják. 

James szerint, ha az emberek elveszítik az értelmes univerzumba vetett hitüket, annak súlyos következménye van a modern társadalomban. Ha egy céltalan küzdelem részesei vagyunk, az nem fog boldogságot adni. Ha elfogadjuk az élet oktalan abszurditását, az eredmény a rossz közérzet, depresszió, kiszolgáltatottság, szorongás és más negatív lelkiállapot lesz. 

A filozófus James szerint a boldogság kulcsa ingyen vagy könnyedén nem szerezhető meg:

„Bármivel foglalkozz is, egyedül az elszántságon múlik minden. Ha valóban el akarsz érni valamit, minden bizonnyal el is fogod érni... De csak akkor, ha igazán akarod, ha mindennél jobban akarod, és nem akarsz még száz különféle dolgot ugyanolyan nagyon.”

Összefoglalás

1895-ben William James feltette a kérdést: Miért érdemes élni? Arra a következtetésre jutott, hogy az emberi élet vagy valódi küzdelem, amelyben a siker által valami örökre megszerezhető, vagy ez egy triviális játék, amelyből bármikor kieshetünk. Számára a boldogság kulcsa a hit által támogatott küzdelem. Első feladatként pedig ezt írta: „megváltani saját szívünket” a félelmeink és a meggyőződésünk hiányának leküzdésével. A boldogság kulcsa a kezünkbe kerül, ha igaz választ találunk a Miért? kérdésre.

Korunk információs kor, ahol a végtelennek tűnő információhalmazban hatalmas kihívást jelent, hogy mire irányítsuk figyelmünket. James már saját korában egyértelműen felismerte: ez nem más, mint egy óriási kihívás, harc a lelki életünkért. Nagyszerű árnyalattal és finomsággal jellemezte a szándékos, tudatos élet fontosságát. Elutasította a kiszolgáltatott, passzív életet, ami a körülményekre hivatkozva az ember szabadságát söpri el.

William James szerint a boldogság attól függ, hogy képesek leszünk-e változtatni hozzáállásunkon. Vagyis: szenvedünk a létezés gondjaitól, vagy – még ha a racionális elme nem is bizonyítja –felfogjuk, hogy az életnek magasztos célja van. 

Kapcsolódó cikkek


 

Tovább olvasom

06 ápr

Antoine de Saint-Exupéry idézetek minden napra

Antoine de Saint-Exupéry humanista író, hazafi, repülőgép pilóta volt, kalandor és moralista egy személyben. 75 éve jelent meg misztikus meséje, A kis herceg, szerzője pedig beírta nevét az irodalom halhatatlanjai közé. Minden könyve egy nemes életszemlélet gondolatait közvetíti. Mit írt a pénzről, a lelki értékekről, az ember feladatáról? Íme, a legütősebb Antoine de Saint-Exupéry idézetek egy csokorban.

filozófia hírességek könyv kultúra
 1935-ben Antonie de Saint-Exupery gépe a Líbiai-sivatag fölött lezuhant. Egy gyorsasági versenyt akart megnyerni, de gépészével együtt technikai balesetet szenvedett. Napokig minimális élelemmel és folyadékkal vánszorogtak a sivatagban. Egy arra haladó beduin karavánnak köszönhették a túlélést. 


 
1944-ben, csak néhány héttel Párizs felszabadulása előtt halt meg egy magányos felderítő repülés alatt. Halálának körülményeiről ma sem tudunk hiteles információt. Baleset volt, vagy a németek lőtték le? Csak az biztos, hogy a pilóta-író dicsősége töretlen, és az is, hogy komoly spirituális megvalósítással távozott erről a bolygóról. A Citadella című könyvének utolsó mondata így hangzik:

„Mert te vagy, Uram, mindenkinek a közös mértéke. Te vagy a különböző cselekedetek lényegi csomója.”

Antoine de Saint-Exupéry élete

Antoine de Saint-Exupéry egy lyoni nemesi családban született. Édesapját korán elvesztette, mélyen vallásos édesanyjával és négy testvérével együtt egy rokon kastélyába költöztek. 12 évesen meghatározó élményben lehetett része, repülőre ülhetett. Akkor határozta el, hogy felnőttként pilóta lesz. Katonai szolgálata alatt kezdetben mechanikusként dolgozott, majd álma valóra vált: pilóta kiképzést kapott.

Szabad idejében írt, 1925-ben jelent meg első elbeszélése, A pilóta. 26 évesen már a Toulouse és Dakar közötti postajáraton dolgozott. Pár év múlva egy szaharai állomás, majd egy argentin légitársaság igazgatója lett. Hamarosan megjelent Az Éjszakai Repülés, mely az első igazi irodalmi sikere, Prix Femina díjjal jutalmazták. Az egyre híresebbé váló író még számos irodalmi elismerést mondhatott magáénak.

A második világháború alatt a francia felderítőknél szolgált. A német megszállás miatt New Yorkba emigrált, de visszatért Európába, hogy harcoljon a hazájáért. Halála után, utólagosan megkapta a francia Becsületrendet.

 
A kis herceg

1943-ban, New Yorkban jelent meg az író legkedvesebb könyve, A kis herceg. A mű illusztrációit ő maga rajzolta. Leghíresebb sora szállóigévé vált: „Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.” A könyvet azóta már több mint 250 nyelvre lefordították. 

filozófia hírességek könyv kultúra

1935-ben Saint-Exupery gépe a Líbiai-sivatag fölött lezuhant. Egy gyorsasági versenyt akart megnyerni, de gépészével együtt technikai balesetet szenvedett. Napokig minimális élelemmel és folyadékkal vánszorogtak a sivatagban. Egy arra haladó beduin karavánnak köszönhették a túlélést. Ősi rehidratációs kezelést kaptak, amely megmentette az életüket. A sivatagi baleset élménye ösztönözte Az ember földje című regényét, de beépült A kis herceg kerettörténetébe is. 

A kis herceg ismerős szövege mellett létezik még néhány részlet, mely kimaradt a könyv végső formájából. Tervek, amelyeket Saint-Exupéry elhagyott, melyek soha nem jelentek meg, de az örökösök megőrizték. Például a kis herceg vegetáriánus étrendjéről szóló beszámolót. Vagy a történet epilógusának variációit: Az egyik csillagon valaki elvesztette a barátját, egy másik betegen fekszik, valaki pedig háborúban van.

A kis herceg idézetek

Ennek a csodálatos könyvnek több síkon és több témával kapcsolatban is van fontos mondanivalója. A már említett, állandóan idézett mondata mellett más kincsek is rejtőznek ebben a vékony kötetben.

filozófia hírességek könyv kultúra

Például van egy olyan, a vallásfilozófia területét érintő rész, mely a lélek halhatatlanságáról, a test mulandóságáról szól, arról, hogy nincs is halál:

„Olyan lesz, mintha meghaltam volna, pedig nem is igaz… Nagyon messze van. Nem vihetem magammal ezt a testet. Túl nehéz. Olyan lesz, mint egy levetett régi kéreg. Mért volna szomorú egy levetett kéreg?”

„Miután reggel gondosan rendbe szedte magát az ember, gondosan rendbe kell szednie a bolygóját is.” – Íme, a környezetvédelem költői megfogalmazása!

„Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.”

„Az emberek nem érnek rá, hogy bármit is megismerjenek. Csupa kész holmit vásárolnak a kereskedőknél. De mivel barátkereskedők nem léteznek, az embereknek nincsenek is barátaik.”  

 
Meditatív Antoine de Saint-Exupéry idézetek

Antoine de Saint-Exupéryt kivételesen nemes értékrendje tette az emberiség példaképévé. Az író moralizáló hajlama könyveit gondolatgyűjteménnyé is szerkesztette, örökérvényű igazságokat fogalmazott meg finom nyelvezettel. Hitről, életről, halálról, a dolgok valódi értelméről írt költői szépségű, szívmelengető sorokat:

"A tökéletességet nem akkor érik el, ha már nincs mit hozzáadni, hanem ha már nincs semmi, amit el kellene hagyni."

"Az igazságot úgy ássuk, mint a kutat. Az elrévedező tekintet elveszti Isten látását."

"Ha csupán anyagi javakért dolgozunk, magunk építjük magunk köré börtönünket. Bezárjuk magunkat, magányosan, hamunál hitványabb pénzünkkel, amely semmi olyat nem nyújt, amiért érdemes élni."

"Szeretni nem annyit jelent, mint egymás szemébe nézni, hanem azt jelenti: együtt nézni ugyanabba az irányba."

"Győzelem... Vereség... Értelmetlen szavak. Az élet ezek alatt a képek alatt folyik, és új képeket készít."

"A világos látáshoz néha elegendő a nézőpont megváltoztatása."

Antoine de Saint-Exupéry örökérvényű tanítása

Antoine de Saint-Exupéry rövid élete alatt több dolgot is igyekezett örökül hagyni.

„Ne remélj semmit attól, aki a saját életéért, nem pedig az öröklétért dolgozik.”

– Aki ilyen mondatokat képes megfogalmazni, attól érdemes olvasnunk. Aki tudja, hogy a veszteség-nyereség kettőssége nem szabad, hogy befolyásolja az embert, annak a szava figyelemre méltó. Sokan, sokféleképpen fogalmazták meg, hogy a fejlődés érdekében tudatváltásra van szükség. Ő is ezt üzente.


 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

03 ápr

Martin Luther King, Gandhi tanítványa

50 évvel ezelőtt, Martin Luther King halála napján a világ egy nagy egyéniséget vesztett el. A társadalmi reformerek között nem ritkaság, hogy gyilkosság áldozatai lesznek, mint Gandhi, Indiában. Martin Luther King Gandhi tanítványa volt, akit példaképének tekintett. Mindketten az erőszakmentes társadalmi változás hívei voltak. Martin Luther King Van egy álmom kezdetű, azóta már világhírű beszéde költőien megfogalmazta ezt.

hírességek ahimsza

Martin Luther King aktivizmusa és inspiráló beszédei révén kulcsfontosságú szerepet játszott az afroamerikai polgárok jogi szegregációjának megszüntetésében. Erőszakmentes aktivizmusát a keresztény hit és Mahátma Gandhi szellemisége ihlette. Martin Luther Kingnek is köszönhető, hogy az Egyesült Államokban megszületett az 1964-es polgári jogokról, valamint az 1965-ös szavazati jogokról szóló törvény. 

Martin Luther King élete

Martin Luther King baptista lelkész családban született. Szeretetteljes családban nőtt fel. 1948-ban szociológus diplomát szerzett, majd teológiát tanult. 25 évesen már ledoktorált. Folytatta apja lelkészi munkáját, és társadalmi aktivista is volt egy személyben. Gandhihoz hasonlóan több alkalommal börtönbe került. Sőt 1963-tól az FBI a telefonbeszélgetéseit is lehallgatta, mert attól tartottak, hogy kommunista támogatói vannak.

King vezette az 1955-ös „Montgomery busz bojkott”-ként elhíresült mozgalmat. Az előzménye az volt, hogy egy néger asszony nem adta át a helyét egy fehér utasnak. A kampány több mint egy évig tartott, 42 ezren vettek részt benne. Nem volt áldozatok nélküli, a rasszisták négerek látogatta templomokat, sőt King házát is felgyújtották. Mégis meghozta a polgárjogi mozgalom első jelentős sikerét.

Martin Luther King 1960-ra már országos hírnévre tett szert. Több városban szervezett békés tüntetéseket, beszédeket mondott, és tiltakozott a vietnámi háború ellen. Míg Gandhi nevéhez az egyik közismert erőszakmentes megmozdulásként a „só menetelés” fűződik, addig King sikeres, nagy nyilvánosságú fellépése a „washingtoni menet a munkáért és a szabadságért” nevű tüntetés volt. 1963-ban a Lincoln emlékmű lépcsőinél mondta el sokat idézett beszédét, mely megváltoztatta a történelmet. Még ebben az évben a Time magazin az év emberévé választotta. Számos kitüntetés mellett 1964-ben megkapta a Nobel-békedíjat. Töretlenül folytatta polgárjogi tevékenységét, de többször börtönbe került emiatt.

 Martin Luther King Indiába utazott, hogy elmélyítse Gandhi elveinek megértését. 

hírességek ahimsza


Martin Luther King Indiában


1959. február 3-án Martin Luther King, felesége, Coretta Scott King valamint Lawrence Reddick professzor öthetes indiai útra indult. Több száz meghívást kaptak, az emberek elárasztották őket figyelmességükkel. Beszélgetett Nehru miniszterelnöktől kezdve Sarvepalli Radhakrishnan alelnökön át a falutanács képviselőjéig számtalan emberrel. Sőt Vinayak Naraharival, ismertebb nevén Vinoba Bhaveval is.

Ő nemcsak a brit uralom elleni erőszakmentes ellenállás egyik nagy alakjaként vagy a több nyelvet is beszélő tudósként tett mély benyomást. Kingre, a baptista lelkészre is nagy hatást gyakorolt. Vinayak Narahari is több évet ült börtönben, ahol a Bhagavad-gítáról beszélt a foglyoknak, hiszen kora gyermekkorától mélyen tisztelte India szentírását. Azt mondta: „A Bhagavad-gíta a lélegzet az életemben.” Naraharit tekintették Gandhi lelki utódjának, King „a földreform mozgalom szent vezetője”-ként említette később.

Martin Luther King indiai népszerűsége megmutatta, hogy ott is mennyire közismert személyiség. A hasonló bőrszínnel úgy néztünk ki, mint a testvérek – emlékezett vissza King. – De a kisebbségi és gyarmati népek közösségének a legerősebb köteléke a rasszizmus és az imperializmus elleni küzdelem. Megfigyelte, hogy bár India küzd a szegénységgel, a túlnépesedéssel és a munkanélküliséggel, az országot mégis az alacsony bűnözési ráta és a rendkívül magas lelki színvonal jellemzi. 

hírességek ahimsza


 
Martin Luther King, Gandhi barátja

Martin Luther Kinget mélyen befolyásolta Gandhi munkássága, miközben a Pennsylvaniai Crozer teológiai szemináriumon tanult. Mahátma Gandhi az indiai történelem egyik legnagyobb békeaktivistája volt. King azért látogatott Indiába, hogy tanulmányozza Gandhi erőszakmentes ellenállását. Elmondta a repülőtéren összegyűlt újságíróknak: „Más országba turistaként járhatok, de Indiába zarándokként.” Gandhiról kijelentette: ő „az erőszakmentes társadalmi változás módszerének irányító fénye”.

Mielőtt elhagyta Indiát, nagyszerű búcsúbeszédben köszönt el, melyet a rádió közvetített: 


„Mivel Indiában vagyok, még erősebbé vált az a meggyőződésem, hogy az erőszakmentes ellenállás az elnyomott emberek számára a legerősebb fegyver az igazságosság és az emberi méltóság küzdelmében. Mahátma Gandhi életében valóban megtestesített bizonyos univerzális elveket. Ezek a világegyetem morális felépítésében rejlenek, és olyan elkerülhetetlenek, mint a gravitációs törvény.”

Martin Luther King halála


1968. április 4-én puskagolyó oltotta ki Martin Luther King életét. A merénylet után zavargások törtek ki több amerikai nagyvárosban. Bőrszíntől függetlenül milliók gyászolták. Mind a mai napig összeesküvés elméletek keringenek azzal kapcsolatban, hogy nem a valódi gyilkosát fogták el. 

Bár nem érhette meg céljai megvalósulását, mégis elmondható, hogy Martin Luther King mind a mai napig az egyik legbefolyásosabb afroamerikai vezető. Egyben az afroamerikai polgárjogi harc szimbólumává is vált.

Az amerikai törvényhozás 1964. július 2-án életbe léptette az új polgárjogi törvényt, mely a diszkrimináció összes fajtáját tilalom alá helyezte. Martin Luther King születésnapja az USA-ban hivatalos nemzeti ünnep.

  
Martin Luther King Van egy álmom


1963. augusztus 28-án Washingtonban mintegy 250 000 fős tömeg hallgatta az utolsóként pódiumra lépő Martin Luther Kinget. Maga a hely is önmagáért beszélt: Abraham Lincolnnak, a rabszolgaság eltörléséért küzdő mozgalom kiemelkedő egyéniségének emlékműve előtt zajlott mindez. 

Martin Luther King, a baptista lelkész kivételes tehetségű szónok volt. Szívhez szólóan, ugyanakkor rendkívül logikusan, a témához illő dokumentumokat idézve beszélt. Nem csak a feketék, hanem az amerikai állampolgárok nevében szólt.

Van egy álmom idézet


Martin Luther King – azóta világhírű – beszédében többek között ezt mondta:
 
„Van egy álmom, hogy egy napon Georgia vöröslő dombjain az egykori rabszolgák és az egykori rabszolgatartók fiai le tudnak majd ülni a testvériség asztalához.

Van egy álmom, hogy négy kis gyerekem egy nap olyan nemzetben fog élni, ahol nem a bőrük színe alapján ítélik meg őket, hanem jellemük értéke szerint. Ez ma az álmom! 

Ezzel a hittel képesek leszünk arra, hogy együtt dolgozzunk, együtt imádkozzunk, együtt küzdjünk, hogy együtt menjünk börtönbe, hogy együtt keljünk fel a szabadságért, tudva, hogy egy nap szabadok leszünk.” 

Összegzés


Mit üzen Martin Luther King, Gandhi barátja a mai Európának? Talán azt is, hogy ideje lenne a fehér felsőbbrendűség képzetét felcserélni egy másfajta, egy lelki látásmóddal. Ha végignézzük a történelmet, elkerülhetetlenül szembesülünk egy kényelmetlennek tűnő ténnyel. Mit okozott mindegyik földrészen az a fajta gondolkodás, mely születési előjogokat hirdetett? Amelyik csupán a külső, az anyagi tulajdonságokat látja.


 

 Kapcsolódó cikkek:

Tovább olvasom

28 márc

Indiai közmondások


Az indiai közmondások tömören megfogalmazott kijelentések. Szinte minden élethelyzetre adnak valamilyen jó tanácsot. Lehetnek filozofikus jellegűek vagy gyakorlati útmutatást tartalmazók. Általában a népi bölcsesség az alapja, de egy-egy híres szólás is közmondássá alakulhat.

Közmondások Keleten és Nyugaton

Biztosan nem meglepő, hogy azonos tartalmú szólásokkal is találkozunk a világ különböző pontjain. Miért? Mert az üzenet is megegyezik. Az alábbi néhány indiai közmondások alatt olvasható a „nyugati” változat is.

  
Nem változtathatjuk meg a szél irányát, de beállíthatjuk a vitorlákat.
Céltalan hajósnak egy szélirány sem jó. 

A gyöngyök értéktelenek a sivatagban.
Mit ér a szép tányér, ha üres.

A pénz, amiről álmodsz, nem fizet a számládért. 
Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér.

A test különböző végtagokból és szervekből áll. Az erkölcsös ember is minden élőlény barátja.
Senki sem egy különálló sziget.

A szita azt mondja a tűnek: Van egy lyuk rajtad.
Bagoly mondja verébnek: nagyfejű.

Minden fehér dolog, még nem tej.
Nem mind arany, ami fénylik. 

Kevés haszna van kutat ásni, miután a ház leégett. 
Eső után köpönyeg.

 
Életbölcsességek

Az életbölcsesség mindig tanítási jelleggel hagyományozódott az utókorra. Olyan szállóigék, melyet minden korban megszívlelendőnek tarthat az ember. Ezek az indiai gondolatok nemcsak időben kortalanok, de határok nélküliek is.

Nincs abban semmi nemes, ha más fölé kerekedsz. Az igazi nemesség az, ha korábbi önmagadnál vagy emelkedettebb. 

A nagy emberek megvitatják a gondolatokat, a közepes szintűek az eseményeket, a sekélyesek az embereket.

A jellemed hibáit okolni még nem változtatja meg a hibáid természetét. 

Akinek igaz barátja van, nincs szüksége tükörre. 

A fa egy maggal kezdődik.

 A vízzel teli kókuszhéj a hangya tengere.

Amikor megszülettél, sírtál, és a világ örült. Éld az életed oly módon, hogy amikor meghalsz, a világ sírjon, és te örülj.

 A kölcsönadás veszekedést vásárol.

Amikor a harag jön, a bölcsesség megy.

A harag olyan, mint a kő, melyet egy darázsfészekbe dobtak.

Soha ne használj törpét a víz mélységének mérésére.

A jó emberek, mint a felhők, csak azért fogadnak el dolgokat, hogy továbbadják. 

Ha nem tudsz cukrot adni, akkor édesen beszélj.

A mohóság a bánat gyökere.


Közmondások az állatvilág példáival

Ezek a közmondások rendkívül szemléletesek. Olyan hasonlattal élnek, melyet könnyű értelmezni. Minden nép kultúrájában vannak az állatvilág életével kapcsolatos üzenetek, hiszen az ember is a természet része.

  
Ne hibáztasd Istent, mert létrehozta a tigrist, inkább köszönd meg, hogy nem adott neki szárnyakat.

A kobra harapni fog akkor is, ha Kobra Úrnak nevezed.

Ha a folyón élsz, ismerkedj a krokodilokkal. 

Legyetek öt méterre egy szekértől, tíz méterre egy lótól és húsz méterre egy elefánttól; de a gonosz embertől való távolság nem is mérhető.

Ne hívj macskát, hogy rendezd két madár érvelését.


Közmondások India különféle tájegységein

Indiában sokféle hivatalos nyelv létezik. A szólások hasonlóképpen fogalmazódnak meg, a hindi, telugu vagy marathi stb. nyelvben. Némi eltéréssel ugyanaz a gondolat megtalálható. Nézzük, miként fejezik ki néhány nyelven ezt a gondolatot: Igazgyöngyöt nem érdemes disznók elé vetni.

बंदर क्या जाने अदरक स्वाद (hindi) – Mit tud a majom a gyömbér ízéről?


চাষা কি জানে কর্পূরের গুণ (bengáli) – Mit tud egy ostoba a kámfor tulajdonságairól?  


A kámfort a hindu vallási szertartásokban és édességek ízesítésénél is használják.


கழுதைக்குத் தெரியுமா கற்பூர வாசனை? (tamil) – Mit tud a szamár a kámfor illatáról?


गाढवाला गुळाची चव काय (marathi) – A szamár nem értékeli a nádcukor ízét.


గాడిదకేం తెలుసు గంధపు వాసన? (telugu) – A szamár nem ismeri a szantálfa illatát.

Közmondások, melyekhez magyarázat kell

Vannak olyan szólások, melyeket néhány szóban érdemes megvilágítani, mert csak azok értik, akik egy bizonyos kultúrkörben élnek. Ennek ellenére elterjedhetnek, hiszen a tartalmuk egyetemes igazságot foglal magába.

Ki látott páva táncot az erdőben?

Jelentése: Még egy nagyon jó dolgot is nyilvánosságra kell hozni, hogy az emberek megismerjék. Ismert hazai megfelelője: A gyertyát nem rejtik véka alá.

Egy kovács egyetlen ütése egyenlő az aranyműves száz ütögetésével.

Jelentés: Általánosan használt egy erősebb ember gyenge teljesítményének bemutatására.

A bennfentes, aki ismeri az összes titkot, le tudja győzni Lankát. 

Lanka a Rámájanából ismert virágzó város. A szólás jelentése: Vigyázni kell a jól értesült emberrel, mert bennfentes tudása révén le tudja győzni környezetét.

Ha a pálmafák alatt akarsz tejet inni, az emberek azt mondják, hogy pálmabor.

A környezet megválasztása fontos, mert a rossz társaság rád is árnyékot vet.

Vezess valakit fülön, a feje követni fogja.

Indiában hagyományosan hallás révén tanultak a diákok. Az ősi időkben olyan fejlett memóriával rendelkeztek, hogy egész hosszú szövegeket megjegyeztek. Így öröklődött tovább a tudás. A komoly ember a hallás, sravanam folyamatát követve megértette a tanultakat. 
 

 

Tovább olvasom

22 márc

Hit és tudomány Millikan fizikájában

Robert Millikan, amerikai kísérleti fizikus többször kritizálta azt a világnézetet, amely csak az anyagi világot látja és tanítja. Arra a következtetésre jutott, hogy bár a materializmust néha tudománynak nevezték, „a maga módszerében és lényegében tudománytalan volt”, mert „egyetemesen állító és dogmatikus”.

Millikan 1923-ban fizikai Nobel-díjat kapott az elektron töltésének megméréséért, és a fotoeffektussal kapcsolatos munkájáért. Különleges gondolkodóként is ismertté vált, sokat foglalkozott a tudomány és a vallás kapcsolatával.

filozófia misztika tudomány társadalom


Robert Millikan a XX. század egyik legkiválóbb fizikusa. Gondolatai a tudomány és vallás kapcsolatáról különösen felrázóak. Összesen 25 tiszteletbeli doktorátust és számos rangos érmet kapott. Még fiatalon, 1906-ban szerzőtársa volt egy népszerű és nagy hatású tankönyvsorozatnak, ami sok tekintetben megelőzte korát.

A hit és tudomány eltávolodása


Millikan szerint „a tudomány és a vallás kombinációja ... biztosítja az egyetlen alapot a racionális intelligens élethez”. A vallás és a tudomány pedig „két nagy testvérerő, mely az emberiséget húzta és ma is húzza előre és felfelé.”

Egy régi indiai mese szintén erről tanít: a tudomány és a vallás jó testvérek voltak, segítették egymást a közös cél érdekében. Mi volt az? Az ember tudatának egyre magasabb szintre emelése, szívének megtisztítása. Egy idő után azonban a tudomány egyeduralomra tört, és elkezdődtek a nehézségek.

A történelemben éppen ezt tapasztalhatjuk: az első jelentős vita akkor keletkezett, amikor Kopernikusz kifejtette nézeteit, miszerint a Föld gömbölyű, ráadásul nem is az univerzum középpontja. Millikan így folytatja:

„Kopernikusz pap volt – egy katedrális kanonokja –, és elsősorban vallásos, nem tudományos ember. Tudta, hogy az igaz vallás alapjai máshol vannak lerakva, mint ahol tudományos felfedezések kikezdhetnék őket. Nem azért üldözték őt, mert a vallás tanításaival szembement, hanem azért, mert az elméletében az ember kikerült az univerzum középpontjából, és ez felettébb kellemetlen hír volt egy halom egoistának.” 

 
Millikan élettörténete dióhéjban

Robert A. Millikan egy skót származású tiszteletes fiaként, szerető családban született, és élete végéig mélyen vallásos volt. Klasszikus humán szakon kezdte komolyabb tanulmányait.

filozófia misztika tudomány társadalom
Robert Millikan a hit és tudomány kapcsolatával foglalkozott


1893-ban diplomázott, utána doktorátust szerzett. A Chicagói Egyetem asszisztense majd professzora lett. Millikan 1910-ben folytatta azóta híressé vált olajcsepp kísérletét. Az elemi töltés nagyságának mérését végezte. 1923-ban fizikai Nobel-díjjal jutalmazták.

Nagyszabású tanulmányt készített arról a sugárzásról, amelyet Victor Hess fizikus észlelt a világűrből. Millikan bebizonyította, hogy ez a sugárzás valóban földön kívüli eredetű. Kozmikus sugárzásnak nevezte el. Negyvenhét évesen a Nemzeti Tudományos Akadémia tagja volt. A következő évben a fotoeffektussal kapcsolatos kísérlete a legfigyelemreméltóbb. Nyugdíjazásáig a Caltech, az Egyesült Államok egyik vezető kutatóintézete végrehajtó tanácsának elnöke volt.

Hit és tudomány Millikan munkásságában


Millikan meggyőződéssel vallotta, hogy a tudomány és a vallás között nincs valódi konfliktus. 1923-ban „A tudomány és a vallás viszonyáról szóló közös nyilatkozat” címmel megfogalmazott egy összefoglalót, amelyet a vallás, a tudomány és a szociális ügyek negyvenöt vezetője írt alá. 

Dr. Millikan szerint:

„az igazi modern tudomány lassan tanul, hogy alázatosan járjon Istenével.”


Millikan logikusan kifejtette, hogy a materializmus több korábbi állítását is felülbírálta már a tudomány. Rendkívül érdekes, ahogy felsorolja ezeket. 

Érdemes lenne minden „tudomány és vallás” témájú megnyilatkozás előtt felidézni azt, amit Millikan olyan tökéletesen megfogalmazott. Szerinte mindenféle vita értelmetlen, csak meg kell vizsgálnunk, mi a tudomány és a vallás célja.

„A tudomány célja a tények, a törvények és a természeti folyamatok ismerete. A vallás még ennél is fontosabb feladata pedig az emberiség lelkiismeretének, eszméinek és törekvéseinek a fejlesztése.”

Talán az egyik legfontosabb gondolata e témában:


„…nincs tudományos alapja a vallás tagadásának, és véleményem szerint annak sem, hogy konfliktust keressünk a tudomány és a vallás közt, hiszen teljesen más területtel foglalkoznak. Azok az emberek, akik nagyon keveset tudnak a tudományról, illetve azok, akik nagyon keveset tudnak a vallásról, valóban vitákat gerjesztenek, és a kívülállók azt a benyomást szerzik ezekből, hogy a tudomány és a vallás között van konfliktus, miközben a konfliktus csak két különböző fajta tudatlanság között jött létre.” 

 
Millikan idézetek, melyek önmagukért beszélnek


 „Hogy pontosan hogyan illeszkedünk a Nagy Építőmester terveibe, és mennyit bíz ezekből ránk, azt nem tudjuk. De illeszkedünk ezekbe a terveibe, azt már biztosan tudjuk, különben nem volna felelősségérzetünk. Egy teljesen materialista filozófia számomra az ostobaság csúcsa.” 

filozófia misztika tudomány társadalom

„Számos nagy tudósunk mély vallásos meggyőződésű és életű ember volt: Sir Isaac Newton, Michael Faraday, James Clerk Maxwell, Louis Pasteur. Ők egytől-egyig nem csak vallásos emberek voltak, hanem gyülekezetük hűséges tagjai is. A legfontosabb dolog a világon ugyanis az erkölcsi és lelki értékekben való hit. A hit, hogy van a létezésnek értelme és jelentősége, a hit, hogy tartunk valamerre! Ezek az emberek aligha válhattak volna ilyen nagyságokká, ha hiányzott volna belőlük ez a hit.” 

„A tudomány egy rendezett világegyetemet kezdett nekünk megmutatni, valamint a renddel együtt járó szépséget, egy világegyetemet, mely nem ismer szeszélyt, egy világegyetemet, mely megismerhető és kiszámítható módon viselkedik, egy világegyetemet, melyre támaszkodhatunk, egyszóval: egy Istent, aki törvények által cselekszik.” 

„Annak lehetetlensége, hogy a valódi vallás és a valódi tudomány valaha ütközzenek egymással, nyilvánvalóvá válik, ha megvizsgáljuk a tudomány célját és a vallás célját. A tudomány célja az, hogy fejlessze a tényekről, valamint a természet törvényeiről és folyamatairól szóló tudást – mindenféle előítélet és előre kialakított vélemény nélkül. A vallás ennél is fontosabb célja pedig az, hogy fejlessze az emberiség lelkiismeretét, eszményeit és törekvéseit.” 

 „Az ateizmus alapvetően a pesszimizmus filozófiája.”

„Tudományos ismereteink jelentősek, ha összehasonlítjuk azzal, amit száz évvel ezelőtt tudtunk, de elenyésző, ha azzal hasonlítjuk össze, amit még nem tudunk. A föld térképén sok nagy üres felfedezetlennek jelölt folt volt. Ma már alig van ilyen. A tudomány térképe még mindig egy nagy üres lap, melyen csak itt-ott jelöli néhány pont a felfedezett területeket. Minél többet kutatunk, annál inkább azt látjuk, mennyire távol vagyunk attól, hogy valódi átfogó ismeretünk legyen róla. Egyre világosabb előttünk, hogy éppen tudatlanságunk és végességünk beismerése mutat rá annak a Valaminek, Erőnek, Lénynek a létezésére, akiben és aki miatt élünk, mozgunk és létezünk – a Teremtőre, akármilyen néven nevezzük is Őt.” 

„Én valójában Isten ujjlenyomataira bukkantam az egekben. Egy folyamatosan munkában lévő Teremtőt találtam ott.” 

Ezért fér meg egymás mellett a hit és tudomány


Millikan kortársa, a szintén Nobel-díjas német fizikus, Max Planck írta ezt a vallás és tudomány XX. századi kapcsolatáról:

„Akárhová és bármily messzire is tekintünk, a vallás és a természettudomány között sehol sem találunk ellentmondást, sőt teljes egyetértést éppen a döntő pontokban. Vallás és természettudomány nem zárja ki egymást, mint némelyek manapság hiszik vagy félnek tőle, hanem feltételezik és kiegészítik egymást.”

Robert Millikan a múlt század leghíresebb amerikai tudósa volt. Nemcsak munkássága, a szavai is helytállóak. Millikan elismert tudós volt, ezért széles körben idézték a tudomány és a vallás kérdéseiről alkotott véleményét. 

A XXI. század gondolkodó embere már nem meri kijelenteni, hogy a tudomány az egyetlen megbízható módja az igazság felismerésének. Ezt azért sem állíthatja, mert a tudomány csak a fizikai világot vizsgálja, nincs eszköze messzebbre tekinteni. Millikan következtetése szerint a világban nem a tudományos haladás a legfontosabb, hanem az erkölcsi és szellemi értékek.


 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

17 márc

A vegán életmód követője az öltözködésben sem köt kompromisszumot

A vegán életmód azt jelenti, hogy miattam nem kell egyetlen állatnak sem szenvednie. A vegán életmód azt jelenti, hogy egészséges, könnyen megemészthető ételeket fogyasztok. A vegán életmód azt is jelenti, hogy sem a kabátgalléromon, sem a cipőmön nincs szőrme, és nem bőrből készült. Sőt még az olyan mütyürökön, mint a kulcstartó, azon sem fityeg egy nyuszi lába.

ahimsza főzés indiai ruhák környezetvédelem társadalom

A vegán életmód előnyei 


A vegetáriánus és a vegán életmód előnyeiről ma már sokat olvashatunk. Mindkét étrend megfelelő az élet minden szakaszában. Beleértve a csecsemőkort, a terhesség idejét, a gyermek-, serdülő és idős kort egyaránt, olvashatjuk az amerikai Táplálkozási és Dietetikai Akadémia állásfoglalásában.

Ennek az az egyszerű oka – mondják a tudósok –, hogy a növényi alapú étrendet követő emberek több gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak. Kevesebb édességet esznek, nem sózzák túlzottan ételeiket, sokkal kisebb mennyiségű teljes és telített zsírokat fogyasztanak.

A jól megtervezett vegetáriánus és vegán diéták zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát, hüvelyeseket, dióféléket és magokat tartalmaznak. Táplálkozási szempontból nemcsak megfelelőek, hanem gyógyszerek is lehetnek. Egészségügyi előnyökkel járhatnak bizonyos krónikus betegségek megelőzésében és kezelésében is.

Ez a táplálkozás sokkal gyakoribb a fiatalabb felnőtteknél, mint az időseknél. A nyugati féltekén élő emberek fele súlyproblémával küzd. A vegánok kevésbé valószínű, hogy túlsúlyosak vagy elhízottak, mint a húsevő felnőttek.

A felmérések szerint a vegán étrendet alkalmazó emberek a következő százalékos arányban csökkentik a kockázatot:

  • cukorbetegségnél 62% 
  • szívinfarktusnál 33% 
  • szívbetegségnél 29% 
  • prosztataráknál 35% 
  • a rák minden más formájának kockázata pedig 18 százalékkal csökken.

A vegetáriánus étrendet követőknél alacsonyabb a testtömeg index, jobb a vérnyomás és vércukorszint szabályozása, kevesebb gyulladást és alacsonyabb koleszterinszintet mutatnak a nem vegetáriánusokéhoz képest.

A vegán életmód veszélyei


Alapvető jótanács, hogy sokkal inkább a bevitt friss és vegyszermentes zöldség és gyümölcsbevitel mennyisége miatt kell aggódni, mintsem a fehérje miatt. Vagyis fogyasszunk minél több gyümölcsöt és zöldséget az egyéb növényi élelmiszerek mellett, mint pl a gabonafélék, hüvelyesek.

Ahhoz, hogy problémák legyene a kevés fehérje miatt,nagyon mellé kell tudni nyúlni. Ha változatosan táplálkozunk vegán életmódunk folytatása mellett, baj biztosan nem lesz. Legalábbis sokkal kisebb eséllyel, mint a húsfogyasztóknál.

Minden olyan étrendnél, amely nincs jól megtervezve és nem kiegyensúlyozott, negatív mellékhatásokkal kell számolni – mondta Vandana Sheth, a fent említett Akadémia szakembere és szóvivője. Azt is hangsúlyozta, hogy csak azért, mert az élelmiszerek növényi alapúak, még nem biztos, hogy automatikusan egészségesek.

Például a fehér cukros sütemények, a túlsült vagy túlzottan sós ételek lehetnek vegánok, de nem igazán szolgálnak táplálkozási értékként. Különösen a fiatal vegetáriánusok és a vegánok számára fontos, hogy olyan étkezéseket tervezzenek, amelyhez elegendő mennyiségű vas, cink, B-12 vitamin, kalcium és D-vitamin tartozik.

A nyers vegán életmód


Lehet, hogy a vegán életmód valóban több odafigyelést igényel, de ez ne térítsen el senkit. Ne hagy magad terrorizálni a „hogy viszed be fehérjét?” és „megbetegszel” intésekkel. Inkább azzal törődj, hogy minél több friss gyümölcsöt és zöldséges fogyassz, változatosan étkezz és keresd a vegyszermenteset. 

Együttérző divattervezők

A komoly vegán életmód megmutatkozik az öltözködésben is. A mai divatvilág szerencsére már nyitott ezekre a kérdésekre. Ebben az iparban is vannak olyanok, akik anélkül terveznek szép dolgokat, hogy szenvedés okozói lennének. Íme, három különleges ember a divat világából.

1./
A divat és a design területén Todd Oldham mindenütt jelen volt. A 80-as évek közepétől vegetárius és állatvédő aktivista. Munkáihoz nem használt semmilyen szőrmét, tollat vagy bőrt. Amikor megkérdezték tőle, mit gondol a jövő „együttérző design”-járól, így válaszolt: Fel kell ismernünk, hogy a magatartásunknak következményei vannak. Van egy visszatérő felelősségünk. Ez a legjobb trend, amit el tudok képzelni. 

Sikeres divattervezőként más területekre is kitekintett, belsőépítészeti könyvek és televíziós műsorok is fűződnek a nevéhez. Olyan apparátussal dolgozik együtt, mint például az Amazon védelmére alakult non-profit szervezet, mely a környezetvédelem mellett az őslakók jogainak kiharcolását is szem előtt tartja.

Todd Oldham a PETA-val közösen elkészítette egy állatbarát, vegán divatbemutató videóját, amelyben bemutatja, hogyan lehet kreatívan alkalmazni a különböző szöveteket, elkerülve a szőrme-, bőr-, toll- és egyéb állati eredetű anyagokat.

Todd Oldham bemutatója 2017 februárjában debütált a PETA által szervezett, a fenntartható vegán divatról szóló vitafórumon. Ezt maga Oldham vezette, hiszen a helyet adó tervező iskola nyilvánosan bejelentette, hogy eltávolítja a tananyagból a szőrme programot. Csatlakozzon a kegyetlenség nélküli divat forradalomhoz – hirdeti a műsor –, viseljen vegán elv szerinti öltözéket.

ahimsza főzés indiai ruhák környezetvédelem társadalom

 
2./
Stella McCartney angol divattervező. Szülei az egykori Beatles tag Sir Paul McCartney és annak első felesége, az 1998-ban elhunyt fényképész és állatvédő Linda McCartney. Az év elején mutatta be legújabb kollekcióját Los Angelesben, melyen Sir Paul McCartney is jelen volt, aki büszke a lányára. 

Stella McCartney nem használ bőrt vagy szőrmét. Híres vegán luxustáskáinak anyaga sem bőr. Stella McCartney komolyan veszi azokat a riasztó tényeket, melyek az állattenyésztés okozta káros környezeti hatásokról számolnak be. Hosszú távon az élet így nem fenntartható – jelzik a felelősségteljes szakértők.

3./
Marc Bouwer szintén kegyetlenség-mentes divattervező. A Vogue fiatal tervezői díjának megnyerése után New Yorkba költözött, ott dolgozik. Híresek a ruhatervei, azt írják róla, utat engedett a „sportos csillogás”-nak. Bouwer volt az első amerikai formatervező, aki a világméretű gazdasági harcra, valamint a környezetvédelemre válaszul virtuális divatbemutatót készített. 

Bouwer úgy érezte, hogy „társadalmi és környezeti felelőssége” egy ilyen mozgalomhoz vezeti, mert ez „minimalizálja a káros környezeti hatásokat és a hulladékot”.  Bouwer az állati termékek elkerülése révén elnyerte a PETA humanitárius díját , valamint az Egyesült Államok Humán Társaságának a díját. 

Amiről kevés szó esik: a divat áldozatai 


A divat áldozatai sok esetben kínhalállal halnak meg. Az átlagember nincs tisztában azzal, hogy milyen szörnyű, ahogy az állatokat tenyésztik és nyúzzák, vagy ahogyan levadásszák őket. 

ahimsza főzés indiai ruhák környezetvédelem társadalom
Hány halál kell a kabátodhoz?

A csincsillabunda luxuscikk, és hazánk a világ legnagyobb csincsillaprém előállító országa. A kis állatok megnyúzására még egy új magyar szót is kitaláltak: „leprémezik” őket.

Szőrmefarmok és állatmészárlás


A szőrmeipar termékeinek 85%-a szőrmefarmokról származik. Azért, hogy gazdag emberek bundában parádézhassanak a becslések szerint 50 millió állatot ölnek meg évente. Ebben az adatban nincsenek benne a nyuszik. A szőrméért megölt nyulak száma meghaladja az évi egymilliárdot. 

A  szőrmeipar miatt minden évben hat országban legálisan végeznek fókamészárlásokat. A vadászat megengedi azoknak a fókabébiknek a lebunkózását, melyek már elmúltak 25 naposak!

Évente több mint 10 millió vadállatot ejtenek el csapdával, ölnek meg a bundájukért. Mindkét halálnem szörnyű, sokszor rettenetes szenvedés előzi meg.

A szőrmefarmok leggyakrabb foglya a nyest és a róka. A rókák hét hónapot töltenek szűk ketrecükben, ahol nem tudtak mozogni, majd árammal megölik őket. A depressziós állatok sokszor egymás ellen támadnak, a sérült bundájú nem árucikk, a beteg állatot sokszor felfalják a társaik vagy lassan kimúlik.

Köztudott, hogy Kína az egyik legnagyobb szőrmeexportőr, az az ország, ahol jelenleg sincs állatvédelmi törvény. A többit el lehet képzelni. Illetve el sem tudjuk képzelni!


 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

08 márc

A legendás indiai szerelem történetei

A legendás indiai szerelem általában olyan történetekről mesél, melyeknek ritkán lett boldog vége. Többnyire a politika vagy a háború beleszólt. Szerencsére voltak olyan csodálatos, valós események is, amelyek éppen olyan jók vagy jobbak, mint bármely kitalált mese. Álljon hát itt az indiai szerelem három kimagaslóan szép, hiteles története.

indiai nők történelem ókori India

A nyugati irodalomban talán Shakespeare Rómeó és Júliája jelenti az etalont a „nagy szerelem” témában. Az indiai történelem love story-jai sem nélkülözik a romantikus, sőt izgalmas fordulatokat, de elsősorban a hűségről és a kitartásról, a kölcsönös megbecsülésről szólnak. Népszerűek a színházban, mozifilmek készülnek róluk, vagy egyszerűen emlékeztetnek rájuk a régi freskók és miniatúrák.

1. Nala és Damajanti története az indiai szerelem egyik példaképe


Az egyik híres történet Nala király és Damajanti hercegnő házassága. Sriharsha, a 12. században élt filozófus-költő nagy epikus szanszkrit nyelvű művéből ismerjük az eseményeket, de a Mahábháratában is szerepel.

Bár szerelmi történetről mesélt a költő, a tudósok szerint a szerző jitendriya volt, vagyis olyan, aki legyőzte az érzékek befolyását. Tény, hogy Sriharsha a későbbi életét aszketikus nyugalomban töltötte a Gangesz folyó partján. 

Damajanti királyi hercegnőnek jogában állt az úgynevezett svayamvara megrendezése. Az ősi Indiában ez olyan ünnepség volt, ahol egy királyi családban született lány kiválaszthatta leendő férjét a felsorakozott magas rangú udvarlók közül.

Sok király gyűlt össze a nagy napra, a különféle birodalmak uralkodói. Nem mindig értették egymás anyanyelvét, ezért szanszkrit nyelven társalogtak egymással – tudjuk meg a feljegyzésekből.

Az előzmények miatt volt Damajanti nehéz helyzetben. Anyja a szerinte legkiválóbb férjet akarta szépséges lányának, de a meghívólevélkét szállító hattyú egy vihar miatt Nala király birodalmában maradt. Nala titokban több üzenetet váltott a lánnyal, és szerelmes lett Damajantiba. 

A hoppon maradt másik jelölt ezért felöltötte Nala király formáját. Oly mesterien, hogy a nevezetes ünnepségen mindenkit megtéveszthetett. Damajantit két Nala király kérte az ünnepségen, és neki választ kellett adnia.

Elkeseredettségében Istenhez, Harihoz fohászkodott, akit elfogadott cselekedetei irányítójaként. Azt kérte, hogy tegye lehetővé számára, a jó választást. Az isteni segítség nem is késett. Indiában mind a mai napig népszerű ez a történet, számos képzőművészt is megihletett.

  

2. A rádzsasztáni Dhola herceg és Maru hercegnő indiai szerelem-története


Az indiai szerelem történetei között az egyik legismertebb Dhola herceg és Maru hercegnő históriája.

indiai nők történelem ókori India

Egy időben nagy szárazság volt Rádzsasztánban. A maharadzsa az északi királyság egy szent helyére zarándokolt feleségével és lányával Maru hercegnővel, hogy ott imádkozzon. Nalwar királya ugyanazon okból, szintén ott volt. Őt is elkísérte felesége és fia, Dhola.

A két király barátságot kötött, és létrehozta a királyságok közti szövetséget, melyeket Dhola és Maru házasságával kívántak megpecsételni. Eleredt az eső, mindenki visszatért saját királyságába.

Az évek teltek, s a kis hercegnő nagyon várta, mikor jön érte jövendőbelije. Közben Nalwar királya meghalt, és az új király, Dhola elfelejtette korábbi szerelmét. Megházasodott, feleségül vette Malvanit, egy másik birodalom hercegnőjét. 

Maru szenvedett a szeretett Dholától való elszakadás fájdalmaitól, akinek csodálatos emlékét szívében őrizte. A számtalan üzenet, amelyet a vőlegény udvarához küldött, nem jutott célba. Az üzeneteket és a hírnököket mindig blokkolta Malvani, a féltékeny feleség.

Maru végül elérte Dholát. Valójában a távoli szerelem szomorú dalainak legszomorúbbjait énekelte a nap és az éjszaka sok-sok órájában. Megbízta hát az énekeseit, akik Nalwarba mentek, hogy adják elő úgy, ahogy ő tanította nekik.

Malvani őrei azonban elutasították őket. Letáboroztak hát a palota mögött, és éjjel, a holdfényben énekelni kezdték Maru hercegnő mélabús dalait.

Mágikus erejük végre eljutott Dhola herceghez, és ellopták álmát. A zenészeket másnap reggel behívatták a bíróságra, ahol szintén elénekelték Maru szerelmi tragédiáját: szenved távoli kedvese miatt, aki elfelejtkezett róla.

Dholának hirtelen minden eszébe jutott, emlékezett az ifjúságára, és szívében felébredt a vágy, hogy újra találkozzon első jegyesével. Malvani nem örült, hogy második feleséget is hoz a király, de Dhola elhagyta udvartartását.

Úgy tűnt, minden boldogan megoldódott, de az akadályok még nem értek véget. Umar, egy helyi nemes, aki őrülten szerelmes volt Maruba, csatlakozott egy csapat gyilkoshoz. Bosszút akart állni. Meghívta hát a királyi párt, és látszólag nagy vendégszeretettel kínálta pihenőhelyül a karavánszerájt.

Dhola élvezte a finom vacsorát, de közben néhány énekes felfedezte Umar gonosz szándékait, és figyelmeztette Marut. A királynő egy varázslatos ajándékot, egy lendületes, gyors lábú tevét kapott tőlük, hiszen mindig jó volt hozzájuk. Olyan fürge állatot, mely gyorsabban vágtatott, mint a szél. 

Sikerült is elmenekülniük, de az akadályok még mindig nem értek véget. Amikor a cél már közel volt, Marut megmarta egy kígyó. A kétségbeesett Dhola hűségesen ápolta, miközben szívből imádkozott: Sivának és Párvatinak, a házasság isteni védőinek kegyét kérte.

Mély meditációja, lemondásai és fohászai meghallgatásra találtak, így Dhola és az újra egészséges Maru végül hazatérhetett. 

 
3. Shivaji Maharaj és Saibai szerelmi története


Shivaji Bhosale a Maratha Birodalom alapítója, aki eredményesen harcolt a mogul hódítókkal szemben. Ezáltal a későbbi indiai függetlenségi mozgalom egyik példaképévé is vált. Rendkívül bátor, harcos királyként ismerjük. Ő az indiai haditengerészet atyja is.

Elsőként ismerte fel annak fontosságát, ezért stratégiai alapon megszervezte a haditengerészetet, és erődítményeket emeltetett, hogy megvédje Mahárástra tengerparti oldalát. 

indiai nők történelem ókori India


Népszerűségére jellemző, hogy „hegyi patkánynak” is nevezték, mert ismerte az egész területet, és a váratlan támadások elleni gerilla módszereket, vagy a földrajzot, mint hadászati tényezőt. A patkány itt nem megvető értelmű, csupán a mindent kifürkésző értelem jelképe.

Shivaji hatalmas hadsereget hozott létre az államhatárok védelmére. Úgy is ismerték, mint a hindu politikai és bírósági hagyományok megőrzőjét, mint igazságos királyt, valamint a marathi és a szanszkrit nyelvek megőrzőjét, ápolóját. Shivaji a nők és a női erény megbízható támogatója is volt.

Ellenezte a nőkkel szembeni erőszak, zaklatás és csalás minden formáját. Birodalmában súlyosan megbüntették azt, aki megsértette a nők jogait. Mindig hangsúlyozta és megkövetelte a nők tiszteletét, s maga is jó példával járt elöl. A csatában legyőzöttek földjén sem esett bántódása a nőknek, ami pont ellentéte volt a mogul hódítók gyakorlatának.

Vallásos neveltetése nagy hatással volt Shivajira, alaposan tanulmányozta a két nagy hindu eposzt, a Rámájanát és a Mahábháratát – ezek befolyásolták nála a hindu értékek élethosszig tartó védelmét. Egész életében mélyen érdeklődött a vallási tanítások iránt, és rendszeresen kereste a szentek társaságát.

Művészetpártoló volt, találkozott kora két kiemelkedő szent költőjével, Tukarammal és Ramdas-szal. Folytonos kölcsönhatásuk legendák tárgya. Egyes történészek szerint az Isten odaadó szeretetének, a bhakti mozgalomnak e két kimagasló költője befolyásolta Shivaji hatalomra jutását.

Shivaji India egyik legbátrabb, leghaladóbb szellemű uralkodójaként vívott ki tiszteletet. Királyi szokás szerint több felesége is volt, de mindközül Sai Bhosale, állt az első helyen, akit Saibai néven tiszteltek.

Akkor találkoztak először, amikor a hercegnő apja fogságba került, és az ifjú Shivaji apja segített neki a menekülésben. A házasságot Shivaji mélyen vallásos édesanyja szervezte. 

1640-ben, kötöttek házasságot, ami az első naptól fogva nagyszerűen alakult. Bár Shivaji továbbra is elfoglalt volt, felesége mindenben segítette őt. Az állam és a királyi család ügyeiben egyaránt, briliánsan gondoskodott mindenről.

Shivaji Maharaj és Saibai nagyon közeli kapcsolatban álltak egymással. Ám még egymás iránti szeretetüknél is nagyobb volt az alattvalók jólétéért folytatott munka. A házaspár 19 évig békés és problémamentes házas életet élt, négy gyermekük született.

Saibai nemcsak gyönyörű és jóindulatú hölgy volt, szelíd és önzetlen emberként is jellemezték. Azt írták róla, hogy bölcs nő, aki hűséges társa Shivajinak. Saibai emlékműve a Raigad erődben található.

Az erődöt 1818-ban a britek elfoglalták és kifosztották. Ez kicsit sem ártott annak, hogy Shivaji és felesége a történelem és a néphagyomány legendás hősévé váljon.

Kapcsolódó cikkek
 

Tovább olvasom


Bharata indiai webshop

India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon