India Hangja

A világ vezető fehérnemű márkájaként ismert Victoria's Secret extravagáns
bemutatóin a leggyönyörűbb szupermodellek vesznek részt.
Minden év végén, decemberben rendezik meg a látványos divatshowt, ahol a VS angyaloknak hívott manökenek a kifutón több országot képviselnek. Természetesen sokszor kerül középpontba a lányok étkezési szokása, mely időnként kisebb botrányt is kavar. Ezúttal azonban az erőszakmentes étkezésen volt a hangsúly.

Egész éves előkészületek, kemény edzések előzik meg a fehérneműcég szemkápráztató bemutatóját. Elsősorban a jóga, a kick box, a masszázs és a különféle tornatermi tréningek kerülhetnek szóba. A VS angyalok úgy élnek, mint a sportolók, mielőtt a Victoria's Secret kifutójára lépnének. Nem csontsovány, hanem karcsú lányokat keresnek, akiknek megvan a sajátos, nőies kisugárzásuk.

A Food World News beszámolója szerint a hölgyek legutóbb Sakara Life, a csak teljesen természetes alapanyagokat használó ételszállító szolgáltatást vették igénybe, amely specializálódott a vegetáriánus és növényi alapú élelmiszerekre. A cég jelmondata: „Egyél tisztán, teljes értékűen.” A hírek szerint a VS angyalok szerették a különleges programot.

 Két fiatal hölgy, Whitney Tingle és Danielle DuBoise a Sakara Life alapítója. A hindi szó jelentése édes, mely kifejezi a vállalkozás célkitűzését: a teljes értékű ételek fogyasztását, a valódi édes életet. „Ez egy életmód, nem egy diéta, vitaminok, ásványi anyagok és makrotápanyagok változatos skáláját tartalmazza, amellett az ízlelőbimbóknak is különlegesen finom” – mondják. Az egykori modell és színésznő, Danielle a holisztikus táplálkozás, a kémia és az antropológia terén fejti ki szakértelmét, kedvenc edzése a jóga, mint ahogy Whitney e munkája mellett még jógaoktató is. A jóga és a meditációs órák is helyet kapnak a cég irodáiban. Whitney kedvenc mondása: amit gondolok, azt valósítom meg.

A VS angyalok számára változatosan összeállított menük többek között tartalmaztak gluténmentes bagelt, tetején kesudió krémsajttal, mely nemcsak finom, de tökéletes, ha valaki laktóz-érzékeny. Szamószát, a zöldséggel töltött péksüteményt, zöldsalátákat különféle fantasztikus öntetekkel, könnyen emészthető cukkinit és olajos magvakat egyaránt kínáltak. Természetesen az arany-gyógyszer, a kurkuma sem hiányzott az ételekből, miként az esti méregtelenítő tea sem. Az étrend különlegessége az ásványi anyagokban gazdag, rózsavízzel ízesített „reggeli ital” volt, mert a rózsaolaj segít a stressz feloldásában.

A Victoria's Secret divatbemutatóin az újságírók alig várják, hogy interjút készíthessenek a modellekkel. Valaki úgy döntött, hogy a diétára kellene összpontosítani a kérdéseket, s úgy állította be, mintha a kulisszák mögött a lányok „zsíros ételekre vágynának”. A férfiriporter megkérdezte a hölgyeket, mit esznek a show után. De az egyik angyal, a lengyel származású Magdalena Frackowiak nem hagyta annyiban, követelte, hogy kérdezzen intelligensebben. 
– Mit? Nem srácok, az ilyen típusú kérdésekre nincs válasz, ez hülyeség! – mondta a szemét forgatva. – Kérdezz okosabbat, nem azt, mit eszem a műsor után. Úgy állítotok be, mint egy idiótát! Úgy tűnik, éhezem, és alig várom, hogy a show végén ehessek?
Ezután elutasította a riportert, amikor az megpróbálta másképp feltenni a kérdést, és neki nem volt hajlandó válaszolni többé. 

A topmodellek közül egyébként sokan hívei az erőszak-mentes étkezésnek. Egy korábbi híres angyal, a brazil szépség, Caroline Trentini akkor lett vegetáriánus, amikor egy hús fagyasztóban fényképezték. Rosszul lett a látványtól.

Kapcsolódó cikkek:

• A divat indiai királynője

• Indiai nők, akik nem csak szépek, de okosak is

• Indiai szamósza az űrben

• Történetek a spirituális indiai étkezésről

Februárban jelentette meg a Huffington Post azt a statisztikai elemzést, mely szerint az Egyesült Királyságban a hinduk a legboldogabbak. A hivatalos statisztikák azt mutatják, hogy a különböző valláshoz tartozó emberek örömtelibbek, mint azok, akik a „nem vallásos” rubrikát jelölték meg.

A brit Nemzeti Statisztikai Hivatal csak olyan személyeket vizsgált, akik nagyon egészségesnek tartják magukat. Az összeállított adatok szerint a következő minősítést szerezték a különféle csoportok (pontok száma, a maximális 10-ből):
- Hinduk 7,57 
- Keresztények 7,47
- Szikhek 7,45 
- Buddhisták 7,41
- Az átlagember, aki sem nem vallásosnak, sem ateistának nem vallotta magát 7,38
​- Zsidók 7,37
- Muszlimok 7,33
- Bármely más vallás 7.26
Akik egyértelműen „nem vallásos”-nak nevezték magukat, a pontozás szerint a legboldogtalanabbak, csak 7,22 az elért eredményük. A jelentés több mint 300.000 felnőtt jóléti adatait elemezte az Egyesült Királyságban. A mintákat három év alatt, 2012-2015 között gyűjtötték.
 
Emellett, a felmérés olyan címszavakat is feltüntetett, mint „elégedettség az élettel” vagy „érdemes csinálni”, és a szorongás-t is rangsorolták.
Az elégedettek országos átlaga 7,5.
Arra a kérdésre, hogy hasznosnak tartod-e, amit csinálsz az életben 7,8 az átlag, a szorongásnál pedig meglepően alacsony, 2,9.

Félő, ha Magyarországon egy hasonló elemzést készítenének, rendkívül alacsony számadatok születnének. Szinte nemzeti vonássá vált a pesszimizmus, ezt bizonyítják a korábbi hasonló statisztikák. Rá lehet fogni a gazdasági válságra, a bizonytalanságra és sok más negatív körülményre.

Nagyon kevesen értik meg, hogy a boldogság és elégedettség soha nem külső dolgoktól függ, hanem kizárólag belső állapot. Voltaire kijelentése is ezt összegzi: „Úgy döntöttem, hogy boldog leszek, mert az nagyon egészséges”.
A hinduizmus alaptanítása, hogy azt valósítod meg, amire vágysz, és ha lelki értékek után kutatsz, akkor nem hat rád semmilyen anyagi nehézség, illetve könnyedén átléped a problémákat. Minden az elmében kezdődik, a vágyak kialakulása, a különféle dolgokról és személyekről kialakult vélemény ugyanúgy, mint a kitűzött célokért való küzdelem elhatározása.

Nincs a világon se jó, se rossz, a gondolkozás teszi azzá – mondja Hamlet, de a nagy amerikai transzcendentalista filozófus-író, Ralph Waldo Emerson is hasonlóan fogalmaz: "Az ember nem más, mint amit egész nap gondolt."
Mit mond a Biblia? „Ahogy az ember az ő szívében gondolkodik, olyan ő.” (Példabeszédek 23.7.) Buddha pedig így tanít: "Amit gondolunk, azzá leszünk." Marcus Aurelius, a filozófus császár is bölcsen megállapította: „Olyan az ember élete, amilyenné a gondolatai teszik.” Rudyard Kipling több mint 150 évvel ezelőtt arra figyelmeztetett: „A szó a legütősebb kábítószer, amit az emberiség valaha is használt."
Milyen igaza volt!

Kapcsolódó cikkek:

• A kimondott szó és a leírt betű hatalma

• Belső béke a világ egyik legmegrázóbb kórházában

• Hahota jóga vagy síró szoba?

• India a pozitivitás őshazája

Amikor Morrissey Budapesten koncertezett néhány eltökélt híve a jegypénztárak előtt éjszakázott, hogy biztosítsa a bejutást. Nem véletlenül írta róla a New Musical Express, hogy egyike a „legmeghatározóbb művészeknek”, az egykori Smiths frontembere még ma is méltó a figyelemre. Az Independent találóan foglalta össze jellemző vonását: „a legtöbb művész halála után válik ikonná, neki ez sikerült életében”. 

 
Az 1982-ben alakult The Smiths angol alternatív rockegyüttes volt. Az alatt a rövid öt év alatt, amíg működött kultuszzenekarrá nőtte ki magát, s hihetetlen népszerűségre tett szert. Nem követték a korstílust, náluk a gitáré, nem pedig a szintetizátoré volt a főszerep. 
 
Amikor az együttes kiadta második albumát, a Meat Is Murder-t első helyezést ért el a brit listákon, és 13 hétig maradt az élvonalban. Ott van a „Minden idők 500 legjobb albuma” között, olyan nevekkel, mint a Beatles, Rolling Stones vagy Bob Dylan, és szerepel az „1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz” című könyvben, ide később bekerült Morrissey debütáló szólólemeze is. A Meat Is Murder, A hús gyilkosság egy olyan korban jelent meg, amikor a vegetarianizmus és az állati jogok szinte alig kaptak nyilvánosságot. Akkor nem lehetett még vega hamburgert vagy húsmentes lasagne-t kapni a brit kávézókban, és ha valaki hús nélküli ételt kért, azt kinevetették. 

 
The Smiths 1987-es feloszlása után, Morrissey szóló karrierbe kezdett, albumai közül több is bekerült az angol slágerlista Top 10-be. Steven Morrissey, az alternatív rock egyik megújító figurája nem szokta visszafogni magát az interjúkban, politikai véleményét sem rejtette soha véka alá, provokál és fenntartja a figyelmet. Annak idején Margaret Thatchertől, George Bushig sok politikusnak „beszólt”, de kapott tőle az angol királyi család is. Sőt köztudott, hogy mind az amerikai, mind a brit titkosszolgálat kihallgatta, mivel élesen bírálta mindkét ország kormányát.

Dalszövegeinek mondanivalója sok esetben megdöbbent. Nem véletlen, hogy bekerült a Rolling Stone magazin „100 legnépszerűbb dalszerző” listájára. Sajátos tónusú egyidejűleg megrázó és lírikus dalai közül az egyik leghíresebb:

A világbéke nem a te dolgod. Érdemes figyelmesen hallgatni…
Csak dolgozz keményen és fizesd az adót… nem tudod, mire… 
a gazdag még gazdagabb lesz, a szegény szegény marad… 
Ó, jaj, te szegény kis bolond, minden alkalommal, amikor szavazol, ezt támogatod…
Brazília és Bahrein,
Ó, Egyiptom, Ukrajna,
Mennyi ember szenved!
Ne tovább, te szegény kis bolond!
Ne tovább, te bolond!
 
Morrissey, az énekes-szövegíró gyerekkorától elkötelezett vegetáriánus kiegészülve harcos állatvédelemmel. Még mindig tudja, hogyan kell átadni egy dallamot, elmondani egy történetet. A híres Meat is Murder számot Budapesten és ez év elején Angliában is úgy adta elő, hogy lágy bariton hangja közben vágóhidakon készült felvételekkel sokkolta a közönséget. A zene lírikus és mégis drámai, szuggesztív.

 
Közelebb jön a visító kés,
ennek a gyönyörű teremtésnek meg kell halnia,
a halálának nincs értelme,
és az értelmetlen halál gyilkosság. 
 
Erőfeszítései néha meghozzák gyümölcsüket. Hatására sokan felhagytak a húsfogyasztással, már a The Smiths nemzedékéből is. Ilyen tartalmú kommentek tucatjai olvashatók: Ez a dal jelentős része annak a folyamatnak, amely ahhoz döntéshez vezetett, hogy megváltoztassam az életemet. Tavaly ősszel a chilei Santiago Festival szervezői beleegyeztek, hogy a rendezvény 100%-osan vegetáriánus lesz. Megrázó sorai, a Könyörgés Perunak is nagyon időszerű volt, mert A 19 éves Andres Roca Rey, perui torreádor kórházba került, amikor a megsebzett bika beledöfött a szájába: Ahogy a világ ezer pozitív módon változik és fejlődik – írta Morrissey –, a bikák kínzása mégis folytatódik Peruban. Nekik nincsenek jogaik, egyszerűen azért, mert nem beszélnek spanyolul? 
 
Az amerikai Pitchfork Media annak idején azt írta róla, ő a nyugati popkultúra egyik legkülönlegesebb alakja. Ma már azt is hozzátenné, jogi aktivista. A vegán életmód mellett is kardoskodik: Ha az állatok számítanak erkölcsileg, a vegánizmus nem lehetőség – hanem szükségszerűség. Minden állatvédő mozgalomnak világossá kell tenni, hogy a vegánizmus erkölcsi kötelesség. Morrissey nyílt levelet írt az Élő Föld program szervezőinek is:
Azt már tudjuk, hogy az állattartás a vezető oka a klímaváltozásnak. Súlyosan érinti a világ édesvíz-készletét, és nagyban hozzájárul a globális üvegházhatást okozó gázok kibocsátásához, az erdőirtáshoz, a biológiai sokféleség csökkenéséhez, valamint a levegő- és vízszennyezéshez, sok más káros hatás mellett. A vegán étrend szükséges az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
 
 

Kapcsolódó cikkek:

• Kutyák lepték el Mumbai repülőterét

• Vegetáriánus indiai élsportolók

• Indiai nők, akik nem csak szépek, de okosak is

• A világ első nyugati ájurvéda orvosának tanácsai

• A világ legidősebb maratonfutója 104 éves és vegetáriánus

A nemzetközi első osztályú krikett világklasszist búcsúztat: október 15-én Zaheer Khan bejelentette visszavonulását. Ha belelapozunk kissé a krikett múltjába és napjaink indiai tenisz nagyságait is megnézzük, azt látjuk, hogy egy ponton találkozik magánéletük. Méghozzá egy érdekes és elgondolkoztató azonosságot fedezhetünk fel. Vegetáriánus vagy vegán táplálkozás nem hat negatívan a sportolók teljesítményére. Mi sem támaszthatná ezt alá jobban, mint néhány indiai vegetáriánus élsportoló saját példája. 

Zaheer korán betört a nemzetközi színtérre, és játéka azonnal figyelmet követelt. Mérnöki karrierjét adta fel a játék miatt. Megismételte a korábbi legendás játékos, Javagal Srinath bravúrját, de többszörös sérülése miatt kénytelen volt búcsút mondani a sportnak. Elődjéről, Javagal Srinathról egyébként annak idején azt írták: vegetáriánus, egy dél-indiai úriember és még egy világszínvonalú gyors dobójátékos is.

A krikett történetének szintén méltán nagy alakja a két éve visszavonult jobbkezes ütőjátékos, Venkata S. Laxman, aki szigorú vegetáriánus. Laxmanról megjegyezték, hogy ügyesen kihasználta rugalmas csuklója előnyét, „karcsú és kanyargós” stílusáról volt híres. 

Kapil Dev volt az egyik legsikeresebb indiai dobójátékos a teszt krikettben, vagyis a több napos játékban. Híres jó étvágyáról, egyszer nevetve vallotta be: „szinte mindent meg tudok enni – mindaddig, amíg az vegetáriánus”.

Sehwag, az indiai krikett-fejedelem, a krikett-válogatott vezető nyitó ütőjátékosa. A legtöbb rekordot is ő tartja, beleértve a legmagasabb pontszámokat is. India több világklasszis krikett-játékost is mondhat magáénak, de Virendert úgy emlegetik, mint az egyik legpozitívabb sportolót. Legyen hanyatló vagy emelkedő fázisban, a játéka állandó marad. Szigorúan vegetáriánus étrendet követ, sőt néhány vegetáriánus éttermet is működtet. A khír, az indiai rizspuding a kedvenc étele. Vele kapcsolatban meg kell említeni, hogy imád teniszezni, persze csak szórakozásból.

Apropó, tenisz! Érdemes szétnézni ennek a szép sportágnak a háza táján. Martina Hingis nevét is sokszor olvashatjuk a tenisz hírek között. Több alkalommal győzött, idén nyáron is. Wimbledonban női párosban partnere az indiai Sania Mirza, vegyes párosban a szintén indiai nemzetiségű Leander Paes volt. Ki is ez a két ázsiai teniszcsillag? 

Sania Mirza és Martina Hingis nyári győzelme után, október 10-én kemény harcot követően megnyerte a China Open döntőt női párosban. A páros már 47-7 lenyűgöző győzelem-vereség rekordot mondhat magáénak.
Sania Mirza, az indiai teniszbajnok jelenleg a ​​világelső női párosában játszik. Hat éves korában kezdett teniszezni, ugyanakkor nagyon jó úszó is. Hyderabadban diplomázott a Chennai Egyetemen díszdoktori címet kapott. Fiatal kora ellenére már számos tenisz mérkőzést megnyert. The Economic Times őt is felvette a „33 nő, akikre India büszke” nevű listára. Szülővárosában, Hyderabadban létrehozott egy tenisz akadémiát, ahová olyan világklasszisok is ellátogatnak, mint a Grand Slam győztes, Cara Black és Martina Navratilova. Sania Mirza elnyerte a kimagasló indiai állami kitüntetést, a Padma Shri és az Arjuna díjat, ő az első indiai, akit az ENSZ kinevezett a nők jószolgálati nagykövetének Dél-Ázsiában.

Sania Mirza a PETA állatvédő egyesület aktivistája. Legyél mindig kedves: nemcsak az emberekkel, az állatokkal is – mondta alapelvként. Egy riportban (2011. november 10.) a bájos Sania elég keményen kifejtette az őt ért zaklatásokkal kapcsolatos véleményét: 
Vegetáriánus vagyok, és életem egy részét hülye kérdések megválaszolásával töltöttem. Ilyen és hasonló kérdéseket gyakran feltettek nekem: „Miért nem eszik semmilyen húst, netán beteg?” vagy „Nem eszik vörös húst, rendben. De egy kis csirkét?”
Én már csak nevetek ezen. Számtalan esküvői vacsorát és más összejövetelt hagytam el üres gyomorral. A gyorséttermekben maximum sült krumpli tudok enni, nem mindenhol kapok vegetáriánus hamburgert külföldön. De ez az én választásom, önként hagytam el az húsalapú ételt, ezért kérem, hagyják abba a nyaggatásomat. 
Szeretek vegetáriánus lenni – ismételte meg egy 2014-es interjúban.

Leander Paes 17 évesen már junior bajnok volt, és vegetariánus, miként akkori két teniszbajnok edzője, az amerikai Ted Murray és David O’Meara is. Az év elején a Leander Paes-Martina Hingis páros Melbourne-ben, majd nyáron Wimbledonban is győzött.
A 42 éves indiai sportolót tartják a világ egyik legjobb páros és vegyes páros játékosának, több mint 50 címet és 700 mérkőzést nyert már. Paes igazi legenda, csak vegyes párosban 15 Grand Slam-döntőt játszott már, melyből hetet meg is nyert. Paest egyedülállónak tekintik abban az értelemben is, hogy már 24 partnere volt vegyes párosban. Ez pedig rendkívüli alkalmazkodó képességet jelent. Ebben a tekintetben Paes sikerei különösen értékesek. Ez tisztelgés a képessége előtt – írta róla egy méltatója. Ő is átvehette a Padma Shri magas állami kitüntetést.

Miután bejártam a világot, rájöttem, hogy a fű mindig zöldebben néz ki a másik oldalon. A tehetségem a keleti és a nyugati értékek keveréke – mesélte. Úgy véli, a képzési módszereket ötvözni kell. Amikor tenisz akadémiát szervezett, nem akarta csak az egyiket vagy másikat választani. – A nyugati emberek kelet megjelenésére is figyelnek. A New York-i divatbemutatón láthatjuk az indiai motívumokat a rámpán: jelen van a jóga, a meditáció és a vegetáriánizmus is. 

Természetesen rajtuk kívül még számtalan sportoló a vegán vagy vegetárius étkezés híve. Érdemes tanulmányozni pályafutásukat, mert kiderül, hogy a húsmentes étkezés nem gyengíti, sőt segíti előmenetelüket. Például Martina Navratilovát tartják az egyik legnagyobb teniszezőnek, aki valaha játszott. Leander Paest is a partnere volt néhány mérkőzésen, a barátságukat hasonló gondolkodásuk is erősítette. 
Navratilova egyeduralmát Steffi Graf törte meg, akiről mostanában nem a sporttal kapcsolatban olvashatunk. Graf, a huszonkétszeres Grand Slam győztes az indiai Kerala állam ájurvéda turizmusának új nagykövete lesz. Segíti az ájurvéda népszerűsítését a közelgő turisztikai vásáron Berlinben. Részt vesz a média kampányok és televíziós reklámok megszervezésében, hogy elősegítése ájurvéda, a híres óind egészségügyi rendszer megismertetését.

Kapcsolódó cikkek

• A divat indiai királynője

• A világ legidősebb maratonfutója 104 éves és vegetáriánus

• Női Barack Obama, az indiai származású demokrata állatjogokért küzd

• Állatvédelem: szeret, nem szeret?

• Védőoltás és sebészet évezredekkel ezelőtt

  
   

A kórház a legutolsó hely, ahová kívánkozik az ember. Remélhetőleg másként vannak ezzel az orvosok. És remélhetőleg Indiában is. Húsz év Indiába utazgatás után magam is megfordultam jó néhányszor indiai kórházakban. Természetesen nem jó kedvemben, még csak nem is kíváncsiságból. Szerencsére általában nem magam miatt. Most legutóbb egy kolostor 80 éves szerzetesét kísértem, azaz vittem egy vidéki kisváros állami kórházába. Ezt a kórházi élményemet szeretném most megosztani.

Leveles Zoltán indiai útinaplója

Nagyjából egy tucat indiai kórházban jártam az évek során. Volt már lábtörés, szívkatéterezés, Dengue-láz, különféle ízületi sérülés, mankóvásárlás, végelgyengülésnek tűnő gyengélkedéssel járó gyomorrontás. Viszont meg kell jegyeznem, soha sem fordult elő indiai környezetemben hepatitis a-b, kolera, fertőző agyhártyagyulladás, malária vagy hasonló súlyosabb betegség, melyektől leginkább tart az Indiába utazó.

Jártam olyan luxuskórházakban is, ahol a beteg ebédje előtt megkérdezték, hogy mit kér. Félve válaszolta, hogy vegetáriánus menüt. Magyarországon felesleges nyűgként  tekintenek az emberre, ha a kórházban vegetáriánus menüt kér. Tisztelet a kivételnek, van elég baja annak a szegény nővérnek, s most még ezzel a vegás beteggel is külön kellene foglalkoznia. Aztán a menü egy szelet teszkós kenyér cukrozott teával. Ennyi. Ja, hogy a szalámit nem kéri? Bocsi. Azaz, hogy más nincs. Nem enni jár a beteg a kórházba. Nos, abban az indiai luxuskórházban azt válaszolta a nővér, hogy oké, vegetáriánus menü, de olasz, mexikói, kínai vagy indiai legyen? Mivel akkor az a beteg éppen én voltam, így az olaszra esett a választásom. Olyan finom volt, hogy olasz étteremben sem ettem még olyan finomat. A tisztaság pedig olyan színvonalú volt, hogy szó szerint a földről is lehetet volna enni. Mondjuk, a földön evés Indiában nem azt jelenti, mint Magyarországon. Itt bárhol képesek a földről enni. Szó szerint bárhol. Egyébként a költségeket az utasbiztosítás állta. Nem vagyok biztosítási ügynök, de meg kell jegyeznem, hogy az utasbiztosítások nagyon jól működnek Indiában és mindig nagyon készségesek a magyar ügyintézők.

Mint említettem, egy idős szerzetessel kellett kórházba mennünk. Olyan erős csípőfájdalommal küzdött már hónapok óta, hogy bottal is alig tudott járni. Hogy korábban miért nem volt orvosnál, arra csak azt válaszolta, hogy nem jutott eszébe. Mint egy gyermekkel, közöltem vele, hogy holnap elmegyünk a kórházba megnézetni a csípőjét. Ő pedig, mint egy gyermek, csak annyit válaszolt, hogy „jó”. Luxuskórház és utasbiztosítás híján a közeli állami kórházba mentünk. A "közeli" Indiában azt jelenti, hogy maximum két óra alatt ott van az ember. Luxuskórház csak a legnagyobb városokban van.

Faluhelyen, ahol a kolostor állt, nyilván nincs kórház. Először is át kellett kelnünk csónakkal a Gangeszen. A túloldalon pedig fogtunk egy autós riksát, mely elvitt bennünket a közeli kisvárosba. Először magánrendelővel próbálkoztam. Mégiscsak jobb lehet egy állami kórháznál, gondoltam. Belépve a váróterembe, azonnal sarkon fordultam.  Akkora sorban állás volt, hogy ránézésre, másnapra sem kerültünk volna sorra.

Irány a helység kórháza. Azért néha kell a furfang. Gyorsan befutottam, és pánikszerűen a Sürgősségi Betegellátó Osztályt kerestem. A folyosón majdnem felbotlottam egy ott parkoló motorba. Hoppá, jó helyen vagyunk. Ettől a motortól egyből jó kedvem lett, és a megjátszott pánikhangulatomat egy letörölhetetlen mosoly rontotta el. Mindegy, kötöttem az ebet a karóhoz. Kértem egy tolószéket, hogy betolhassam a kórház utcai kapujában ücsörgő beteget. Sajnos az egyetlen tolókocsi kereke kitört. Pedig egy korábbi útitársam nagyon élvezte a tolószékezést. Lábtörés gyanújával vittük egy himalájai kórházba. A lábtörésgyanúról megfeledkezett beteg végig csak arról beszélt, hogy te, Zoli, mekkora élmény, ez hihetetlen, s nem lehetett vele kikapcsoltatni a videó kameráját. Szép kis látvány lehettünk. Egyik tologatja a másikat, az meg operatőrködik a várakozó, és frissen érkező betegek között. Mondjuk, van is mit nézni. Meg látni is.

Nagy sokára bebicegtünk a beteggel. Betegtoló ággyal azért mégsem tolhattam volna be. A sürgősségi osztály igazából a pici kórház aulája volt. A mentősök is oda tolták be a betegeket. Volt, akit ájulva, volt akit motorbalesetből. Hamar megértettem, hogy legjobb, amit tehetek, ha visszább fogom magam. Oké, hogy nem akartam sokat várakoztatni az idős szerzetest, de azért csak be kell engedni a valóban sürgős eseteket.

Olyan volt az a kórház, hogy minden a feje tetején állt. A röntgenasztalnak nekitámasztva egy bicikli, a folyosó földjén ücsörgők között parkoló motor, mandala és virágfüzér a röntgengépen, civil ruhás orvosok, törökülésben ücsörgő család a beteg ágyán és hasonlók.

Mivel azt tanultam, hogy nagy melegben sokat kell inni, hát nem sokat kellett várni, hogy mellékhelyiség után kezdjek kutatni. Hamar kiderült, hogy a kórházban egyetlen mellékhelyiség van. Azt használják a járóbetegek a hozzátartózóikkal együtt, és a benn fekvők is. Így történt, hogy végigsétáltam a kórtermek között. A földszinti  három kórteremben a férfiak, az emeleten a nők.

Első benyomásra, még ennyi idő után is nyugati aggyal arra gondoltam, hogy itt bizony az is meghal, aki egészséges. Azonnal megfogadtam magamnak, hogy igyekszem még egészségesebben élni, csak be ne kerüljek a betegek közé.

Aztán az ügyeletes orvos ott, az aulában, mindenki előtt megvizsgálta a szerzetest. Röntgenre és vérvételre küldte. Rendkívül kedves volt az orvos. Valóban jóleső érzés. A beteg gyógyulásának legalább a felét jelenti az orvos kedvessége.

Aztán, ahogy ide-oda járkáltunk, hol a röntgen, hol a vérvétel, hol az ügyeletes orvos között, kezdtem megszokni. Minden átfordult. Láttam, ahogyan az orvosok törődnek a beteggel, láttam, hogy a betegek elégedettek, és láttam, ahogy gyógyulnak. Tipikus India. A nyugati szemmel látott indiai káosz végül belső békéhez vezet. Ki érti ezt? Nincs káosz. Rend van. 

Végül is a gyógyulás nem igazán a környezeten múlik. Egy korábbi falusi indiai orvos szavai csengenek a fülemben. Az orvosi ellátás után (infúzió, injekció, tabletták), nekiszegeztem a kérdést: „most már akkor ugye meggyógyul a magyar barátom, aki már egy hete nem kelt fel az ágyból, hacsak nem a mellékhelyiségbe kellett futnia”. Nagy bölcsességgel így válaszolt: „A beteg gyógyulása nem rajtam múlik.” és mutatóujjával az ég felé mutatott, mint a kalkuttai Teréz anya, amikor megkapta a Nobel-békedíjat.

Első hallásra nem szép dolog orvostól ilyet hallani. Pedig teljesen így van, ahogyan az indiai orvos is mondta. És azt hiszem, végső soron ezzel minden orvos egyetérthet. Persze nem a hanyag és balfék orvosokat szeretném védeni. Az orvosi műhiba és gondatlanság egészen más kategória. A gyógyulás egy misztikus folyamat, amiben az orvos a médium. A gyógyulás folyamatát a karma törvényének energiája irányítja, s meg kell értenünk, hogy nem az orvosé a főszerep. A védikus tanítások szerint, Földi pályafutásunkat előző életeinkben és jelenlegi életünkben elkövetett tetteink által generált hatások, azaz a visszahatások határozzák meg. Nem teljesen előre meghatározott a sorsunk. A korábban önmagunknak okozott karma megadja az alaphangot, de az egyén bármikor változtathat sorsán. Akár pozitív, akár negatív irányba. Méghozzá jelenlegi tetteivel. A karma, vagyis a reinkarnáció törvényeinek béklyóiból való megszabadulás kulcsa a szerteágazó figyelem befelé fordítása, hogy valódi, lelki önvalónkat megtapasztalva lelki látásmódra tehessünk szert.

Kapcsolódó cikkek

• Menekültválság Indiából nézve

• A világ legidősebb maratonfutója 104 éves és vegetáriánus

• Hogyan főzzünk vízforralóval mennyei ételeket néhány perc alatt?​

• Történetek a spirituális indiai étkezésről

• Terrorveszély Indiából nézve

A félig indiai, félig szlovén származású Sunita Williams megtörte a korábbi világrekordot: most ő az űrben legtöbb időt töltött női asztronauta. Beszámolt arról, mennyire várta az űrállomáson kedvenc ételét, a szamószát, ami a társainak is nagyon ízlett, s hogyan fokozódott a Föld iránti megbecsülése.

Sunita Williams korábban haditengerészeti helikopter pilóta volt. Rendőr férjével Houstonban él, jelenleg 3 veterán űrhajóstársával együtt a kereskedelmi űrhajózás fejlesztésén dolgozik. Összesen 322 napot töltött az űrben, és ez idő szerint ő tartja a női űrhajósok között az űrséta rekord idejét (50 óra 40 perc).

Amikor élményeiről kérdezték, elmondta, mennyire döbbenetes azt átélni, hogy az indítás után 8 perccel már a világűrben volt. Félelmetes – mondta. – A Föld elkülönült és ott volt a világegyetem, amely rendkívül fekete. Lassan az egész univerzum 3D-ben kezdett kinézni, amin át lehet repülni. Láthatjuk a Föld görbületét. A hold csodálatos, száz komplex árnyas szürke, fehér és fekete „szín”. A csillagok kristálytisztán ragyognak, és láthatjuk, hogy egyesek közelebb vannak, mint mások.

Amikor megkérdezték tőle, hogy volt-e szamósza (zöldséggel töltött kenyérke) az űrben, bevallotta: Élek-halok értük. Mindenki rendelhetett ételt, én vegetárius szamószákat kértem. A transzfer hozta őket az űrállomásra – három hónap késéssel, de érdemes volt várni. 

Természetesen felmerült a vallás kérdése is. Sunita Williams apja hindu, így Krisna, Ráma tiszteletében nőtt fel, ugyanakkor keresztény édesanyja révén azt is próbálta megérteni, mit jelent számára Jézus. Hiszem, hogy van Isten – jelentette ki –, segít, hogy egy nagyon boldog, termékeny életet éljünk. Az életnek van további értelme. Nem hiszek abban, hogy véletlenül kezdődtek a dolgok. Abban viszont igen, hogy szép és jó példát mutassunk a gyerekeknek, így a jövőben ők is gondoskodó emberekké válhatnak, akik védik majd az állatokat, a növényeket és a bolygónkat is.

Turbános tornádónak nevezték el Fauja Singhet, a szikh maratoni futót, aki 1911. április 1-én született. Élete óriási tömegeket inspirált az egész világon. 2011-ben, 100 évesen nyolc világrekordot állított fel korcsoportja szerinti futószámokban. Gyermekkorától edz, azért ér el ilyen kimagasló eredményeket? Nem. A születése óta vegetáriánus, nem dohányzó és antialkoholista Fauja csupán  89 éves korában kezdte a futást, a versenyzést, mert így akart megbírkózni a felesége és egyik fia halála miatt érzett depressziójával.
 

Az északnyugat-indiai Pandzsábban született Fauja Singh 1992 óta csúcstartó a maga korcsoportjában, különböző sportolási kategóriákban. Szeretett felesége halála után, 81 éves korában költözött az Egyesült Királyságba.

Tipp: Keresd képzéseinket

• 10 alkalmas intenzív jóga tanfolyam
• Jóga otthon program | Jóga otthon e-mailes jógatanfolyam – Végre egy komplex jóga tudásanyag, ráadásul ingyen. A 6 részes ingyenes  jógatanfolyam alatt elsajátíthatod a jógagyakorlás rutinját. A jóga új távlatokat nyit az életedben. Kezdd el most!

„A legtöbb idős ember Nagy-Britanniában gazdag étrendet eszik, és nem mozog, ez teszi őket beteggé” – mondta.

Ő nem volt hajlandó ugyanígy élni, ezért kezdett először kocogni. Akkor még nem gondolt a maratoni futásra, de a sport iránti szeretete egyre komolyabbá vált. 

Fauja élete különleges, de nem egyedülálló a sportvilágban, hiszen ma már számtalan vegetáriánus vagy vegán sportolót ismerünk. Ő szigorú vegetáriánus, így ő soha nem kapott izomépítő fehérjét, halat vagy húst. Kedvenc étele a csapáti (lepény), az indiai lencse (a dal), zöldségek, tea gyömbérrel, barna kenyér, gyümölcs és joghurt. Sikerét főleg a táplálkozási szokásainak tulajdonítja:

„Az életem védett, mivel szabályozott az evésem.” Meggyőződése, hogy eredményeit, hosszú élettartamát és jó egészségét a növényi alapú étrend, valamint a pozitív gondolkodás biztosította. „Korán lefekszem, Istenem nevére koncentrálok, és minden negatív gondolatot kizárok.”

Több versenyen vett részt (London, New York, Toronto, India stb.), nyereményét legtöbbször különböző jótékonysági szervezeteknek küldte, hogy támogassa a szikh kultúrát vagy a koraszülöttek gondozását. Ez utóbbit úgy jellemezte, úgy adja, mint a „legidősebb futó a legfiatalabbnak”.

2013-ban még részt vett a Hong Kong maraton 26 mérföldes versenyén, utána bejelentette visszavonulását, de továbbra is tart személyes edzést. Már működik a róla elnevezett Fauja képzési rendszer is, mely magába foglalja a napi nyolc mérföldes sétát és futást, nincs dohányzás vagy alkoholfogyasztás, helyette sok a nevetés, továbbá a résztvevők sok gyömbért és curryt fogyasztanak.
 
A BBC készítette riportban az idős ember többek között ezt mondta: 
A legnagyobb jutalmat és áldást azok érik el, akik más embereket boldoggá tesznek. 
A gazdag országokban az egyik halálok a túlzott evés miatt van, a szegény országokban meg éhenhalnak az emberek.
50 ember közül én voltam az egyetlen, aki nem tartotta fel a kezét, amikor azt kérdezték: szükségünk van-e valamilyen tablettára. Én soha, semmilyen gyógyszert nem szedtem. Ha néha beteg voltam, zabkását ettem vagy böjtöltem.
 
Néhány eseménynek nem volt korábbi rekordere, mivel 100 év feletti senki sem volt, aki valaha is megkísérelt volna ilyen távolságot lefutni. A 26 mérföldes (42 kilométer) maratoni győzelmeivel kapcsolatban mosolyogva megjegyezte: Az első 20 mérföld nem nehéz. Az utolsó haton pedig úgy futok, hogy közben Istenhez beszélek.

A BBC riportfilmje a világ legidősebb maratonfutójával

Forrás: InboundJoga

Az indiai Intex Technologies szerint ők gyártják a világ legolcsóbb okostelefonjait. Ugyanakkor egyre többet olvashatunk olyan riasztó statisztikákat, melyek a telefonfüggőségről szólnak. Ez alól India sem kivétel. Ez a szenvedély súlyos pszichés betegségbe fordulhat, ezért szükség van a konkrét beavatkozásra, mondják a szakértők. Nyugaton már „digitális bennszülöttek”-ről beszélnek, és az is előfordul, hogy maga az elektronikai termékeket forgalmazó cég teszi fel a kérdést: Teszteld magad! Mennyire vagy telefonfüggő?

Becslések szerint India lakosságából mintegy 243 millió a serdülő korosztály tagja. Ez óriási célpontja az internet szolgáltatóknak. Annak ellenére, hogy a szélessávú internet egyenetlenül oszlik meg Indiában, az okostelefonok és egyéb kézi elektronikus eszközök használata szinte az élet minden területére berobbant, behatárolta, rossz esetben felborította a korábbi viselkedési mintákat. Persze a mai versengő világban a technológiai termékek tilalma vagy korlátozása nem működik. Az iskolák többsége manapság a házi feladatot is az internethasználattal kapcsolatos kutatásokra építi.

A felnőtt egészségügyi problémák, mint a gyenge látás, a krónikus fejfájás, kialvatlanság és a gerincbántalmak egyre gyakoribbá válnak a fiatalok körében. Még nagyobb gond, hogy elveszítik a szociális készségeket, a külvilággal való kapcsolatteremtés pozitív képességét. A kütyük másik nagy veszélyforrása az agresszív játékok tömege. A fiatalok észre sem veszik, hogy gyilkolással, robbantással töltenek el órákat, és ez tagadhatatlanul kihat a mindennapi életükre is. Az vagy, azzá válsz, amire a legtöbbet gondolsz, ez az örök igazság ebben az esetben is érvényes.

Dr. G. Gopalakrishnan, vezető pszichiáter, a dél-indiai Sovmanasya (szanszkrit szó, jelentése: az elme harmóniája) Kórház és Pszichiátriai Intézet alapítója évek óta szembesül a problémával. Így fogalmazta meg aggodalmát:
Nagyon nehéz ellenőrizni a függőséget. A szülők vásárolnak gyerekeiknek egy szerkentyűt, ami hat hónap után már elavult lesz, és akkor már újra vágynak. Sajnos még az is előfordul, hogy a fiatal öngyilkossággal fenyegetőzik, sőt meg is próbálja, ha szülei nem teljesítik kérését. A professzor szerint egy kényszeres vágy hajtja a fiatalokat, hogy történjen valami. Azonnali eredményt várnak a nettől, és ez riasztó jele annak, hogy nem akarnak felnőni, mert tudják, hogy nehéz megdolgozni a célokért vagy elérni valamit. Dr. Gopalakrishnan természetesen elismeri, hogy az internet nagyon hasznos is lehet, de csak vékony választóvonal van a használat és a visszaélés között.

A szintén indiai származású dr. Vini Gautam Khurana, aki egyike a világ legjobb idegsebészeinek, évek óta próbálja felhívni a figyelmet, hogy a tartós mobiltelefon-használat nagyobb veszélyt jelent az emberi egészségre, mint a dohányzás és az azbeszt együtt, mert megnöveli az agytumor kialakulásának esélyét. A biztonsági előírások már rég elavultak, hiszen nem ilyen tartós napi használat volt a vizsgálatok alapja. A professzor Ausztráliában él, de indiai gyökereit ápolva jótékonysági műtéteket végez és tanít is Bangalore-ban.

 
Amiről ritkán beszélünk még, az maga a gyártás, legfeljebb a technikai része érdekel minket. Elgondolkodtató, hogy csak használunk dolgokat, de bele sem gondolunk, hogyan kerül hozzánk. Csak egy példa: Az iPhone-ok rendkívül elterjedtek Kínában is. A világ legnagyobb elektronikai gyártója, a kínai Foxcon nemcsak országa igényeit elégíti ki, hatalmas export tevékenységet is folytat. Nemrégiben mintegy 150 munkás fenyegetőzött azzal, hogy felmegy a gyár tetejére, és leugrik, öngyilkosságával tiltakozik az embertelen munkakörülmények miatt…
 
A jelenlegi átlag életstílust ismerve elég meglepő, hogy egy angol vizsgálat szerint az emberek inkább az alkoholról (70%), a csokiról (63%) és a szexről (33%) mondanának le egy hétre, de nem a mobiltelefonról. A megrögzött telefonfüggők szorongani kezdenek, ha olyan helyre érnek, ahol nincs térerő, vagy valamilyen ok miatt néhány napig nélkülözni kell készülékeiket. A betegségnek már neve is van: nomophobia (no-mobile-phobia). A felmérések szerint a telefontulajdonosok több mint a felét érinti. Németországban már olyan ötlet is felvetődött, hogy gyorséttermekben eldobható USB-billentyűzeteket kellene adni a menükhöz, hogy evés közben se kelljen senkinek elszakadni a nettől, és az érintőképernyő se legyen tele zsíros újlenyomattal. 
 
Az indiai bölcsek azt mondanák, hogy ugyancsak belegabalyodtunk egy láthatatlan hálóba, de ez nem a világháló, ezt saját magunk szőttük, melyet májá, azaz illúzió hálójának neveznek. Igazi, lelki önvalónk a tudásra vágyik, ezért mindig új információt keresünk, nem akarunk semmiről sem lemaradni. A gyors információszerzés lehetőségét jól kiszolgálja a zsebünkben hordott kis varázsdoboz, csak az a kérdés: a rabszolgái leszünk-e, vagy segédeszközként kezeljük a valódi tudás elérése érdekében.  

Nemrégiben Delhiben az indiai Egyesült Tudomány és Technológia minisztere dr. Hars Vardhan a híres orvost, Szusrutát említette, és arról beszélt, hogy a modern orvostudomány számos eredménye már megtalálható volt az ősi Indiában. Többek között a himlő elleni oltás is.

Európánál jóval korábban gyakorolták, hiszen Edward Jenner angol orvos csak 1796-ban találta meg a fekete himlő ellenszerét.

Dr. Vardhan, aki maga is orvos, arról is beszélt, hogy az ájurvéda bizonyos részeit a 9. században a bagdadi kalifa lefordíttatta arab és perzsa nyelvre, innét terjedt el Európába.

Korábban a Védák nemzetközi konferenciáján már elismerte, hogy Edward Jennernek köszönhető a himlő elleni védőoltás elterjedése, csak azt hangsúlyozta, hogy Indiában és Kínában is használtak oltásokat több száz évvel korábban a vakcina feltalálója előtt. „Ez nem dicsekvés, de a tények mindig tények” – mondta a miniszter.

Kurt Pollak, a zseniális akadémikus, akit a tudományos erkölcs portásának is neveztek szintén így vélekedett: „A himlőt megelőző védőoltás, amelyet Kínában alkalmaztak a 11. században, Indiából származik”.

Dr. Oliver Coult annak idején írt egy beszámolót a Bengalban tapasztalt himlő elleni oltásról, a tikah-ról (Calcutta, 1731. február 10.). Dr. J.Z. Holwell 1767-es beszámolójában pedig, melyet a londoni Orvosi Kollégium tagjainak címzett, már egész részletesen olvashatunk a Kelet-Indiában tapasztalt gyógyításról. Holwell nemcsak a beoltásról számol be, hanem általa az is kiderül, hogy az indiaiak tudták, hogy a mikrobák okoznak ilyen betegséget.

A nagy nemzetközi érdeklődést kiváltó Hatodik Ájurvéda Világkonferencián Dr. Vardhan tavaly ősszel örömmel bejelentette, hogy mivel az ájurvédikus kórházaknak már hagyománya van, most emellett az ájurvédikus oktatás is előtérbe kerül már a 2015-16-os tanévben. A fül-orr-gégespecialista doktor-miniszter elismerően mondta: „Minden indiai büszke lehet arra, hogy az amerikai Illinois államban működő Chicago Medical School patológiai múzeumában, van egy kép Szusrutáról, s alatta a kövezkező szöveg olvasható: Az ember, aki az első szürkehályog műtétet végezte”.

Természetesen Szusruta ennél sokkal többet tett. A híres sebész könyvében említ egy (a himlőt jellemző) lázas kiütéses betegséget, de többek között közli a cukorbetegség tüneteit, orr-plasztikai vagy sérv műtétet továbbá a császármetszést is. Emellett számos sebészeti műszert és beavatkozást ír le Szusruta Szamhita c. művében. Sőt olyan precíz sebészeti műszert hoz szóba, mely függőlegesen kettévágott egy hajszálat.

Az ájurvédán alapuló két alapvető enciklopédikus gyűjteményt az i. e. első évezred és a i.u. 500 közötti időben állították össze. A Szusruta Szamhita mintegy 700 gyógynövényt, a Csaraka Szamhita pedig 500 orvosi szert ír le. 

Mennyi szidást kap a cukor manapság. Jogosan, vagy sem - döntse el mindenki maga. Az indiaiak vakítóan fehérlő foga viszont elgondolkodtat. Most megnézheted, hogy a vidéki Indiában milyen cukrot esznek.

Ezen a videón megnézheted, hogy hogyan is készül Indiában a barna nádcukor. Az íze egyenesen mennyei. Mint egy nagyon finom édesség. Miért is finomítják, amikor oly finom barnán is...