India Hangja

Gyerekkorában még csak meg sem fordult a fejében, hogy egykor majd igazi indiánokkal ül a tűz körül valahol Dél-Amerikában, miközben a védikus bölcselet rejtelmeiről faggatják. Azt sem gondolta volna, hogy indiai kolostorok, asramok és több ezer gyakorló lelki vezetője lesz. De talán azt sem gondolta, hogy majd egykor Magyarországon tart előadást India bölcsességéről. Most mindez megvalósult.

2018. évi előadása a Szeged környéki Nandafalvi hindu templomban auguasztus 1-5 között hallgatható.

B.A. Paramadvaiti Szvámí a ’60-as évek végétől foglalkozik India szellemiségével. Aztán, hogy 1972-ben mesterétől beavatást nyert a hindu vasinava gaudíja tradícióba, nem múlt el olyan nap, hogy nem tartott volna előadást. Tempóját senki sem tudja tartani. Napi 4-5 óra alvás és rengeteg utazás mellett egész nap tanít és szervez. Lassan fél évszázada. Nem kis eredménnyel. Számos öko-jógafalut keltett életre. Komplett jógarendszet dolgozott ki, mely inbound jógarendszer néven vált ismertté. Egy holisztikus gyógyászati módszert is kidolgozott, az Oida terápiát, és megannyi asramot alapított világszerte. Egyszer utcai felvonuláson énekel, máskor Dr. Vandana Shivával tárgyal, aztán pedig a kolumbiai parlamentben szólal fel.  Könyvet ír, középkori indiai kolostorokat újít fel, tanítványaival csupasz kézzel a földről szemetet gyűjt.

Beleszédül az ember, ha csak felsorolná több tucat világméretű projektjét. Miközben Paramadvaiti Szvámí teljesen nyugodt és csillogó szemekkel mosolyog. Magyarul olvasható könyve a Szolidaritás harcosai tömören összefoglalja tanítását. "Sokféle kultúra és hagyomány létezik, de a lényegi tartalom ugyanaz. Úgy vélem, az önzetlen szolgálatra vágyó, szeretetteljes hit fogalma a legfontosabb dolog, amit az indiai vallásból megismerhetünk” – írja a könyvében a vaisnava tanítómester.

Nos, egy ilyen kiemelkedő személyiség előadását hallgathatja meg a közönség 2015. április 16-án 18 órakor a budapesti Bharata Kultúrtérben. Aki pedig szívesen kimozdul és csavarog egyet a Szeged környéki tanyavilágaban, akkor az 2015. április 19-i vasárnap délutánt Nandafalván töltheti, ugyanis Paramadvaiti Szvámí 18 órakor kezdi előadását a nandafalvi hindu templomban.

Paramadvaiti Szvámí egy 2009-ben szervezett kolumbiai utcai felvonuláson énekel. A fellépés teljesen spontán volt. A közönség követelésére a tanítványaiból verbuválódott reggae zenekarba beállt két dal erejéig. Érdemes megnézni.

Paramadvaiti Szvámi éppen a magyar államalapítás napjának ünnepén augusztus 20-án szólalt fel a komumbiaii parlamentben 2014-ben. Igaz,hogy a felvétel spanyol, viszont a hangulat kedvéért publikéljuk.

Paramadvaiti Szvámí és Dr. Vandana Shiva céljai sok ponton találkoznak: mindketten a Földanya, az erdők, a vizek és a vetőmag védelmezésének élharcosai.

Tulsi Gabbard neve egyre gyakrabban tűnik fel a nemzetközi hírek között. Az Ameriaki Egyesült Államok képviselőházának első hindu tagja. A hivatali esküt a Bhagavad-gítára tette. Később, amikor India miniszterelnöke, Narendra Modi New Yorkba látogatott, Tulsi Gabbard ugyanazt a személyes Bhagavad-gítáját, melyre a hivatali esküt tette, odaajándékozta Narendra Modinak. Most pedig egy álomlagzi kapcsán olvashatunk róla. Védikus esküvő keretén belül feleségül ment a filmes Abraham Williamshez.

A tradicionális Indiában az életet végig kíséri a tűz. Tűzáldozattal erősítik meg az emberi élet fontos mérföldköveit, melyek közül egyik legjelentősebb az esküvői szertartás.

Tusli Gabbard esküvője otthona környékén, Havaiiban került megszervezésre.

"Mélyen spirituális volt az esküvőnk, aminek nagyon fontos üzenete van Ábrahám számára és számomra is"

- nyilatkozta a People magazinnak Tulsi Gabbard. "Közös életünk megalapozásához szükséges minden elemet megkaptunk."

A védikus tűzűldozat során védikus himnuszok recitálása közepette gabonát és gyümölcsöket ajánlanak fel az áldozati tűznek. A tűz természete, hogy megszünteti a sötétséget. Ahol jelen vana világosság, ott nem lehet sötétség.

A tűz minden nem kívánatos gondolatot érzést, negativitást is felperzsel. A tűzáldozat közben recitált védikus mantrarecitálás pedig a felsőbb szféra figyelmét és áldását hivatott meginvitálni. A védikus mantrarecitálás tradicionális módja a világörökség listáján szerepel. 

Tulsi Gabbardék esküvője meghitten zajlott és havai-indiai mantraéneklős hangulatban végződött. Az esküvő után felszolgált lakoma természetesen vegetetáriánus volt, hiszen a védikus életvitel alapja az erőszakmentesség, s ebben a szemléletben a felebaráti szeretetből az állatok sem maradhatnak ki.

Miért is kellene állatok vérét ontani, ha erőszakmentesen is táplálkozhatunk?

Nézz bele a Tulsi Gabbard és Abraham Williams védikus esküvőjén készült videóba, melyen a legmeghittebb pillanatokat láthatod. Ha viszont az indiai bhadzsanok rajongója vagy, már most megmondom, hogy rengetegszer újra fogod indítani a videót. Havaii, Amerika és India - három az egyben!

Buddha, az erőszakmentesség ősatyja minden bizonnyal az összes élőlényt, még a számunkra mókás sertéseket is védelmezi. Különös dolog történt egy buddhista templomnál. Egyesek szerint csoda, mások szerint semmi különös: órákon át térdelve imádkozott egy sertés.

Nagy hírnévre tett szert az a szerencsétlen sertés, amelyik megszökött gazdájától, és egy buddhista templomnál keresett menedéket. A 300 kilós állat több órán át „térden állt” a templom előtt, és furcsa hangokat hallatott, miközben a szerzetesek szentírási szövegeket kántáltak. Megdöbbenve figyelték, és elterjedt a hír, hogy ez a tudatos élőlény Buddhánál keresett menedéket.

Amikor valaki gyakorlati okokra vezette ezt vissza, mondván, hogy E-vitamin hiánya miatt gyengülhetett el az állat mellső lába, a tulajdonos, Huang kijelentette, hogy a disznó teljesen egészséges volt. El is küldte a vágóhídra, csak akkor kezdett el sajnálkozni, amikor megtudta, hogy milyen hírnévre tette szert a legyilkolt állat. 

Állatviselkedéssel foglalkozó szakemberek megállapították, hogy a sertés értelmi képességei hasonlók a kutyáéhoz, azonban a sertést fogyasztó társadalmaknak ez elkerüli a figyelmét.

​Kapcsolódó cikk: Intelligens disznók

Te is szereted a jó füstölőpálcikát? Indiai füstölőgyárban jártunk, ahol jól kiokosítottak bennünket füstölő témában. Most elmondjuk, milyen füstölőt érdemes vásárolni, és a videón megnézheted, hogyan is készülnek a füstölők. 

Tipp: Utazz Indiába 

Lásd élőben is a füstölőkészítés fortélyait>> Indiai utazások a spirituális India megismerésére. 

Alapvetően két kategóriába sorolhatók a füstölők: mártott és maszala füstölők. A mártott füstölők alapanyaga általában szénpor. A szénporból gyúrják a masszát, amit egyenként dolgoznak rá a hasított bambuszcsíkokra. Miután megszáradt, belemártják a legolcsóbb szintetikus olajba. Az ilyen füstölőktől tartsd magad távol! Tipikusan szintetikus. Első pillanatra kellemesnek tűnik az illata, de akkor is inkább takarítószerre emlékeztet. Mikor pedig meggyújtod, köhögni kezdesz tőle, családod pedig fenyegetőzve hajt ki a lakásból a füstölőddel együtt. További ismertetői az ilyen szintetikus füstölőnek, hogy fekete színű, olcsó és gyorsan, akár 15-20 perc alatt leég.

Itt vásárolhatsz prémium minőségő indiai füstölő pálcát>> Indiai füstölők

A serpenyő másik oldalán, mondhatnánk, a jó oldalon a maszala füstölő áll. Maszala keveréket jelent. Pl. az ismert fűszerkeverék, a "garam maszala" nem más, mint a forró, azaz csípős keverék. Visszatérve a füstölőhöz, a maszala füstölő fő alapanyaga fapor, amit összegyúrnak természetes olajakkal, mézzel és hasonló ínyencségekkel. Az így kapott masszát az előző módszerrel dolgozzák fel a bambuszcsíkokra. A maszala füstölőt arról ismerhetjük fel, hogy a fekete helyett inkább barnás vagy vöröses színű, pörög róla az illatos fapor. Ára jóval magasabb,  mint a szintetikusé és jóval hosszabb az égési ideje. Egy szál akár 70 percig is elég - végső soron így az égési időt számítva a maszala füstölő olcsóbb. A legfontosabb ismertetőjele pedig, hogy mennyei az illata égés nélkül is, meggyújva pedig mindenki azt kérdezgeti, hogy mi ez a finom illat?

Ezen a videón bemutatjuk, hogyan készülnek a maszala füstölők valahol Dél-Indiában. Egy asszony naponta 6000 szál füstölőt tud megsodorni. Hihetetlen dolgokra képesek. Röviden: a meditáció nem a füstölő meggyújtásával kezdődik. 

Kapcsolódó videó:

• Indiai szertartás: így néz ki egy púdzsa

• Indiai bútorasztalos műhelyben jártunk

A Gettómilliomos c. film fogalommá vált a filmrajongók és India szerelmesei között is. A 2008-ban bemutatott film tarolt a következő évben a világ legrangosabb díjkiosztóin: többszörös Oscar-díj, Golden Globe-díj, BAFTA-díj. Minden bizonnyal a Gettómilliomos egy örökzöld műként kerül be a filmtörténelembe. Lássuk, ki is áll valójában a film alaptörténete mögött?

Vikas Swarup neve nem ismeretlen, hiszen a híres Semmit és mindent c. regénye volt a Gettómilliomos alapja. Maga a könyv is több rangos díjat nyert, majd Danny Boyle brit rendező filmje világhírűvé tette.

Nemrégen kinevezték az indiai külügyminisztérium új szóvivőjét. Áprilistól Vikas Swarup tölti be ezt a tisztséget. Az író, filozófus és diplomata már több esetben szolgált külföldi nagykövetségeken, most hazája külügyi szóvivőjeként tevékenykedik

Itt pedig meg kell állni egy pillanatra: ugyanis a film több ponton is eltér a könyvtől. Mondhatnánk, ez megszokott dolog, hiszen két különböző művészeti ágról van szó. Ugyanakkor maga az író is kissé neheztelve ismerte el, hogy a regényen lényeges változtatás történt.

A szerződés aláírásakor a film képviselője megígérte neki, hogy tiszteletben fogják tartani „a regény lelkét”. Ő ezt a szokásos tisztességes módon értette, és jelentéktelen változtatásra gondolt. A valóságban azonban ugyancsak számottevően módosítottak egyes részeket, s ennek a mondanivalóban lényegbevágó következménye lett.

A könyv a 18 éves mumbai pincérfiú, Ram Mohammad Thomas történetét meséli el. A név jelképes, három vallást képvisel, mert árva gyerek, szülei ismeretlenek, s nem lehet tudni, milyen felekezethez tartozik.  A filmben a fiú egy teljesen muszlim nevet kapott: Jamal Malik lett. Boyle főhőse egy szegény szerencsétlen muzulmán, mellette a hinduk a rosszfiúk. Ebben az összefüggésben a hindu (nem muszlim!) vallási dalt éneklő megvakított koldusgyerekek is hátborzongató képet adnak a hinduizmusról.

Ugyanakkor a Nobel-békedíjas missziós nővér, Jeanne Devos, aki a siketek és vakok oktatására szakosodott, azt mondta, hogy az elmúlt évtizedek alatt, amikor szociális munkát végzett Mumbaiban soha nem találkozott ilyen tényleges helyzettel.

India megint csak elgondolkodtat. Banánlevél árusnál jártunk. Nehéz véleményt formálni. Ha India tovább fejlődik, lehet, hogy eltűnnek, a szívet melengető manufaktúrák, utcai üzemek, végső soron a banánlevél árusok is. 

Egy belső hang azt mondja, hogy a banánlevélen felszogált étel milliószor finomabb, mint a műanyag tányérra zúdított gyorséttermi étel. A banánlevél, magyarosítva talán összetűzdelt diólevél, szőlőlevél vagy fügelevél viszont megfizethetetlenül drága volna nyugaton. Ki érti ezt? Akkor most ki a gazdag és ki a szegény?

Miközben a fennkölten egyszerű ember gondos figyelemmel pakolgatja és csomagolja a banánleveleket, a nyugati ember lefagy. Hogyan? Ilyen a 21. században? Ilyen körülmények között? Megalázóan és koszosan. 

Várjunk csak. A banánlevél egyszerhasználatos, semmilyen méreganyagot nem tartalmaz. Eldobása után néhány hét múlva csodás minőségű komposzt lesz belőle. A műanyagtányér előállításához nagyon drága gép kell, ami rengeteg fémet tartalmaz. S az egyszer használatos műanyag, többszáz évig szennyezi a környezetet. Hacsak nem kerül újrahasznosításra, amihez megintcsak rengeteg energia szükséges. A műanyag gyártása során, valamint a műanyag és az élmiszer érintkezése soprán szervezetünkbe kerülő mérgekről mit sem szólva. 

Miért engedtük, hogy a műanyag gyártása gazdaságosabb legyen a természetes alapanyagokénál? 

A banánlevél árusról szóló kisfilmet Leveles Zoltán a Dél-India-i Mysoreban készítette 

Víz Nobel-díjként említik azt a magas rangú kitüntetést, amit az indiai aktivistának, Radzsendra Szinghnek nyújtottak át nemrégiben, elismerve ezzel áldozatos munkáját. A rangos Stockholmi Víz Díjat a nemzetközi vízügyi intézet (SIWI) egy ősi indiai esővízgyűjtő technika modern alkalmazásáért, egyszerű és hatékony esővíz tároló tartályok kialakításáért ítélte oda.

A bizottság kifejtette, hogy e módszerek megakadályozzák az árvizek kialakulását, felújítják a talaj és a folyók működését, ezáltal visszahozzák a terület élővilágát. Hangsúlyozták: ez az ősi technika olcsó, egyszerű, Radzsendra Szingh elképzeléseit világszerte követni kell.

Torgny Holmgren, az intézet igazgatója kijelentette: „Egy olyan világban, ahol évtizedeken belül súlyos víz-válság alakulhat ki, meg kell tanulnunk a víz megóvását. Mr. Singh egy reménysugár ebben.”

• Bolygónk hatalmas mennyiségű vízkészletének több mint 97% -a sós, nem iható.
• Minden évben közel két millió ember hal meg, mert hiányzik a biztonságos ivóvíz.
• A mindössze 15 év múlva a fél világ lakossága vízhiányos területeken fog élni, ha nem történik változás.

India „víz embere”, Rajendra Singh ettől kezdve a víz megóvásának szentelte életét. Módszerével az esős évszak alatt úgy tudnak vizet tartalékolni, hogy azt később fel lehet használni emberi vagy állati fogyasztásra egész évben.

A Gangesz folyó védelmében alakított egy külön csoportot, mely többek között a vízszennyezést vizsgálta, ezáltal biztosították a hatékony ellenőrzést, s ha kellett, tiltakoztak a kormány hanyagsága ellen.

2008-ban, a The Guardian őt is beválasztotta abba a szűk körbe, melynek hangzatos címe: „50 ember, aki képes megmenteni a bolygót".

Valaki egyszerűen korunk Mátyás királyának, vagy a mai Gandhinak gondolja. A világ is figyel rá. Egyszer utcát söpör, máskor kiderül róla, hogy himalájai jógiként élt fiatal korában, aztán pedig Barack Obamával beszélgetve nézi végig a Köztársaság Napi ünnepséget Delhiben. Súlyos társadalmi feladatok megoldását várják tőle. De vajon mi áll a háttérben és mire számíthatunk?

„Ha egy olyan személy a vezető, aki fiatalon a lelki élet önfegyelmét gyakorolta, akkor az további előrelépést jelent hazánk számára.”

 „Biztos vagyok benne, hogy Shrí Narendra Modi a helyes irányba fogja vezetni az országot.”

„Remélem, sokáig irányítani tudja India és az indiaiak sorsát a béke és a jólét útján.” – ilyen és ehhez hasonló kommentek kísérték azokat a fotókat, melyek az indiai miniszterelnökről fiatalkorában készültek. Miután felkerült a világhálóra minden olvasó számára egyértelművé vált, hogy Mr. Modi ifjúkorában úgy élt, mint egy szádhu, egy szent, aki a Himalájába zarándokolt és a Gangesz partján meditált.

A Narendra Modi által is naponta olvasott Bhagavad-gita híres verse (4.2.) szerint az igazi vezetők szent királyként (rádzsa-risi) tevékenykednek, és megértve a lelki tudást valóban a társadalom javáért dolgoznak.

Most sokan úgy gondolják, hogy a modern India újra közelebb kerül a méltán híres védikus társadalom irányadó alapelveihez.

Egy olyan időszakban, amikor sok bollywoodi híresség és politikus bírálta a marha- és tehén levágásának tilalmát, a muszlim Faiz Khan a tehenek életéért küzd.  A 34 éves aktivista szilárd meggyőződése, hogy védeni kell a teheneket, mert ők nélkülözhetetlenek az emberiség életében. „A tehén nemcsak a hinduk, a muzulmánok számára is fontos, minden indiainak. Levágásuk semmilyen vallás szempontjából nem lehet helyes. Ők olyanok, mint az anyák.” – mondta. Egy új törvény megfogalmazását is javasolta, mely megtiltja a tehenek lemészárlását és szigorú büntetést szab ki azokra, akik megsértik ezt. Emellett követelte a hús azonnali kiviteli tilalmát. Az ahimsza az erőszakmentesség szanszkrit megfelelője.

Faiz Khan életében egy hindu könyv, Girish Pankaj regénye volt a fordulópont. Miután elolvasta, otthagyta főiskolai tanári állását, sok helyre elutazott, és tehénmenhelyeket hozott létre. Iskolákban és más intézményekben mintegy 200 előadást tartott már, hangsúlyozva a tehén fontosságát, a kapott adományokat pedig tehénmenhelyekre költi.

Emberemlékezet óta szolgál példaképül. Királyoknak, polgároknak, tanároknak, diákoknak, férjeknek, feleségeknek, szülőknek, gyermekeknek. Ráma történetének pontos időpontját a nyugati féltekén homály fedi. Maradjunk annyiban, hogy szülők, nagyszülők és tanítók emberemlékezet óta mesélik el a hős és igazságos, szeretetteljes és oly csodálatos Ráma életét.

A mai napon ünnepli a Visnu avatárjaként tisztelt Ráma születésnapját. Ráma az Észak-Indiában fekvő Ajódjában született Daszaráth király és Kauszalja királynő szeretett gyermekeként. Már korai évei alatt sejteni lehetett, hogy nem közönséges gyermekről van szó. Életének történetét a Rámájanában olvashatjuk, mely pótolhatatlan történelmi, etikai és lelki szakirodalom. Sokszor a Mahábháratával egyetemben csak úgy említik: a két óind eposz. Ebben az esetben viszont egészen más hangsúlyt kap e páratlan lelki mű. Mintha tanmese kategóriába sorolódna, s valóban érdekes és tanulságos történet, de hát „csak egy mese” a sok közül. Vajon lehetséges volna egy mesehős születésnapja megünneplésének tradícióját évezredeken át továbbörökíteni?

A Rámájana tradicionális előadásmódja, a Ráma-lílá a Világörökség listáján szerepel. Ugyancsak a védikus mantrarecitálás hagyományos módja is. A mai napon pedig, több évezredes hagyomány szerint sok-sok védikus kántálással, rítussal, templomi eseménnyel és kulturális programmal emlékeznek a dicsőséges Ráma születésére, és életének minden mozzanatával való örök érvényű tanítására. Nemrégiben Ráma egyik legkedvesebb híve születési helyén jártunk. A mellékelt videón Hanumán születési helyén zengik a papok a Rámájanát. Vajon mi lehet most ott a mai napon? Milliószor és milliónyian kiáltanak fel a mai napon: "Dzsaj Srí Rám!" - Dicsőség Rámának!