Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
10 feb

Siva szobor a híres részecske-gyorsító előtt


Vajon miért áll táncoló Siva szobor a svájci CERN épülete előtt? Sivát Natarádzsnak, a tánc királyának is nevezik. Bár a hinduizmusban ő az anyagi univerzum elpusztítója, az életerőt is szimbolizálja. A CERN a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma, és az internet legfontosabb technológiáinak első helyszíne. A csodás Siva szobor melletti plaketten egy Fritjof Capra idézet olvasható, ami megmagyarázza a szobor jelentőségét.

társadalom érdekes

Ma a modern fizikusok ilyen szavakat használnak: úgy tűnik, a teremtés táncban van. Svájcban a CERN épülete előtt egy 2 méter magas Siva szobor áll. Siva Natarádzs alakja talán a legismertebb hindu ikon. A „Tándava”, a kozmikus tánc pusztító lépéseit járja. 

Siva ünnepe

Az egyik legnagyobb hindu ünnep a holdnaptár szerint február közepére vagy végére esik, ez a Mahásivaratri, Siva éjszakája. A tavaszt megelőző holdhónap 13-14. napja. Míg a legtöbb hindu fesztivált a nap folyamán tartják, Mahashivratri nappal és egész éjszaka tart. 

Minden új hold Sivának szentelt időpont, de a Mahashivratri különösen fontos, mert ez az az éjszaka, amikor eltáncolta a Tandavát, a kozmikus táncát. A hívek áldásért fohászkodnak, a tudatlanság eloszlatásáért, tisztulásért. A lányok jó férjért, az asszonyok gyermekáldásért. „Om namah Sivaja” – zengik a hívek Siva mantráját.

Siva Natarádzs – A tánc ura

A Siva szobor „Tandava” tánca erőszakos és veszélyes tánc, amely a hamis világnézetek eltörlésével társul. Siva azért pusztítja el a hamis életmódot, hogy egy új, tisztább világ a helyébe léphessen. Miért lehet ünnep a pusztulás? Mert nem rombolás értelemben mutatkozik. A régi elvetése helyet ad az új megjelenésének és az új lehetőségeknek.

Natarádzs ábrázolásakor Siva körül van egy kör, az idővel, térrel és anyaggal határolt világűr szimbóluma. Kis lángnyelvek ölelik körül, a pusztítás tüze. Ez nem az egyéni táncról szól, az egész kozmosz táncban van, és a táncot egy kiváló intelligenciával rendelkező táncos vezeti.

társadalom érdekes

A kör folytonos, mint az életciklusok, melyek követik egymást. Az egyén számára a születés és halál körforgását jelenti, univerzális méretekben pedig a teremtés és pusztulás váltakozását. 

Siva egyik lábát egy törpe alakra helyezi, aki az illúziót és a tudatlanságot képviseli. Siva szétrombolja a belső sötétséget, és megadja a szükséges tudást. Bal felső kezében tartja a tűzet, amely elpusztítja az univerzumot, jobb kezében pedig homokóra alakú dobját.

A jobb alsó kéz az abhaja mudra gesztusában azt üzeni: Ne félj! Alsó bal keze pedig a bal lábára mutat, a megváltás szimbólumára. Hajfonatai röpködnek körülötte. A mosolygó Siva által előadott Tandava, a kozmikus tánc elpusztítja az univerzumot. 

 
„Ha a világegyetem a válasz, mi a kérdés?”

A CERN fizikusai válaszokat keresnek a világ egyik legerősebb részecske-gyorsítójának segítségével. Mi a világegyetem? Hogyan kezdődött? 
A világ legnagyobb és legösszetettebb tudományos eszközeit használják az anyag alapvető alkotóelemeinek tanulmányozására. Ez a tudósok útja. Vannak, akik másféleképpen keresik a válaszokat.

Siva szobor Fritjof Capra idézettel

Siva táncának és a szubatomi részecskék táncának párhuzamát először Fritjof Capra, világhírű fizikus és filozófus vetette fel. „Siva tánca: az anyag hindu szemléletmódja a modern fizikában” című cikke 1972-ben jelent meg.

Három évvel később A fizika Taója című könyvében tovább gondolta Siva kozmikus táncának jelentőségét. A könyv nemzetközi bestselleré vált, világszerte több mint 40 kiadást ért meg.

A CERN előtt álló Siva szobor táblájára egy Fritjof Capra idézetet véstek: „Több száz évvel ezelőtt az indiai művészek gyönyörű bronzszobor sorozatot készítettek Siva táncáról.

Napjainkban a fizikusok a legfejlettebb technológiát alkalmazták a kozmikus tánc mintáinak ábrázolására. A kozmikus tánc metaforája így egyesíti az ősi mitológiát, a vallásos művészetet és a modern fizikát.”

Siva és a modern fizika

A modern fizikusok számára Siva tánca a szubatomi részecskék tánca, a létezés és minden természeti jelenség alapja. Fritjof Capra A fizika Taója című könyvében részletesebben kifejtette :

„Siva tánca az egész létezés alapját szimbolizálja. Ugyanakkor Siva emlékeztet arra, hogy a világ sokféle formái nem alapvetőek, hanem illuzórikusak, és folyamatosan változnak. A modern fizika megmutatta, hogy a teremtés és a pusztítás ritmusa nemcsak az évszakok váltakozása, nemcsak az élőlények születése és halála, hanem a szervetlen anyag lényege is.”

társadalom érdekes

 „A kvantummező elmélet szerint a teremtés és a pusztítás tánca az anyag létezésének alapja. A modern fizika tehát kiderítette, hogy minden szubatomi részecske nemcsak energiatáncot lejt, de maga is energiatánc – a teremtés és a pusztítás lüktető folyamata. Siva tánca a szubatomi részecskék tánca, minden létezés és minden természeti jelenség alapja.”

  
Siva árnyékában

A Siva szoborról Aidan Randle-Conde, a CERN-ben dolgozó posztdoktori hallgató ezt írta: 


„Nappal, amikor a CERN életre kel, Siva játékosnak tűnik. Arra emlékeztet, hogy az univerzum folyamatosan felrázza a dolgokat, újrateremt, soha nem statikus. De éjjel, amikor több idő van a mélyebb kérdések megfontolására, Siva szó szerint hosszú árnyékot vet a munkánkra. Kicsit olyan, mint Platón barlangjának árnyéka. Siva emlékeztet arra, hogy még mindig nem ismerjük a választ az univerzum egyik legfontosabb kérdésére. Minden alkalommal, amikor ütköztetjük a sugárnyalábokat, figyelembe kell vennünk a kozmikus egyensúlyt.”

Siva a romboló vagy esetleg az ember?

Hogy egy szent szimbólum, mint Siva Natarádzs, olyan kiemelkedő pozíciót foglal el a CERN kísérleti laboratóriuma előtt, nem mindenki számára érthető. Minél bonyolultabb egy rendszer, annál több a hibalehetősége, állítják sokan. 

Vannak olyan környezetvédelmi érdekképviseleti csoportok, amelyek felteszik a kérdést: Valóban megfontolták-e az összes lehetséges kimenetelt? Megvan-e az elméleti képességük vagy technológiai kapacitásuk arra, hogy felismerjék a rendkívül kockázatos kísérlet minden lehetséges kimenetelét? Beismerik-e gondolkodásuk sajátos korlátait?

Végkövetkeztetés

Dr. Carl Sagan amerikai asztrofizikus, a Cornell Egyetem csillagászati és űrtudományi tanszékének professzora volt. Egyik filmjében ezt mondta:

„A hinduizmus az egyetlen a világ nagy hitrendszerei közül, amely amellett a nézet mellett elkötelezett, hogy a kozmosz maga hatalmas számú, valójában végtelen pusztuláson és újjászületésen megy keresztül.” Bár szerinte a véletlen okozta, de tényként megemlítette azt is, hogy: „Ez az egyetlen vallás, amelyben az időkeretek megfelelnek a modern tudományos kozmológiának.” 

A világ egyik legnagyobb és legelismertebb tudományos kutatóközpontjának, a CERN főépületének közelében áll egy két méter magas Siva szobor. Az indiai kormány ajándéka, mely Siva kozmikus táncát ábrázolja.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

02 márc

Nem csupán nevében Arany 

Arany János európai kultúrájú személyiség, és egyben a magyar nyelv egyik legcsodálatosabb varázslója volt. Melankolikus lélek, mint minden befelé forduló, önmagával is viaskodó ember. Öregkori rezignációja mégsem fáradt beletörődéssé, hanem szelíd bölcsességgé alakult.

hírességek reinkarnáció érdekes kultúra filozófia

Honnan és hová? című verse az élet legfontosabb kérdését teszi fel. Ha megvan a cél, minden más annak alárendeltjévé válik. Vajon ma tisztán látjuk életünk végcélját? Arany e versben nemcsak a materializmus ellen szólal fel csodálatos költői formában, de még a lélekvándorlást is megemlíti. Tisztelegjünk hazánk e nagy fia előtt!

ARANY JÁNOS: Honnan és hová?

   Mily rövid az élet!… 
Mint hullócsillag futása, 
Mely földünk körébe jutva, 
Lángra gyúl, és tűz-barázdát 
Írva elszalad, gyorsabban, 
Mint egyet pillantanál. 
Útja honnan jött? hová visz?… 
Míg sötét volt, s ujra az lesz, 
A világ-ür végtelenjén 
Hol bolyongott? és hová fog?… 
Ki tudná megmondani! 
   Míg tündöklött, addig élt.

   S honnan jössz te, lélek… 
Mely csak e föld gőz-körében 
Vetve lángot, addig fénylel, 
Amig éppen áthaladsz; 
Bölcsőd és sirod homály. 
Akkor lobbanál-e föl csak 
Az állatban, s véle múlsz el?… 
Vagy jövél a végtelenből 
Ismeretlen, hosszu pályán, 
S visszatérsz azon megint?… 
Oh, ha nem volt, és ha nincs 
E parányi csillogáson 
Innen és túl folytatás: 
   Mily rövid az élet! –

   Megfelelsz te, lélek. 
Volt idő, mikor tagadták 
A futamló csillagot: 
Semmi az, csak földi pára, 
Lobban, és fut, és el-ég. 
Most a szellemet tagadják: 
Semmi az, csupán anyag, 
Agyvelő, vér és ideg 
Összhatása, mely azonnal 
Véget ér, ha szétbomol 
Agyvelő, vér és ideg. 
Az anyag a halhatatlan: 
Fűben-fában újra éled, 
Összetársul, meg elszéled 
Mindörökké, szakadatlan; 
Hanem e feltámadást 
A szellem nem éri meg: 
Ez üres hang, nincs sehol, 
Puszta réme ferde agynak, 
Mílyet századok ránk hagynak – 
   S csak zavarja a tudást.
   Oh, ti, akik jobb felemnek 
Már e földön mély sírt ástok: 
Oly bizonyos hát tudástok, 
Hogy helye sincs védelemnek? 
Nem mond ellen az a szellem; 
Mely kutat, hogy támaszt leljen 
Megtagadni önmagát? 
S nem rettegné, ha meglelte 
– Mit tudása így teremte – 
Azt az örök éjszakát?… 
Ah, jobb volna kissé várni, 
Nehogy úgy találjon járni 
Az a híres tudomány, 
Mint ama gyors fénnyel jára, 
Mit csillagnak vélt a golyhó, 
Ő azt mondá: csak gyúlt pára: 
S ím, ma áll, hogy égi bolygó – 
   Mi lehet még ezután?

   Ami annyi szívbe oltva 
Élt világ kezdete olta; 
Mit remélt a hindu, párz; 
Amért lángolt annyi oltár, 
Zengett Szíonon a zsoltár: 
Hogy nem addig tart az élet 
Míg alant a testbe' jársz; 
Hanem egykor újra éled, 
S költözzék bár fűbe, fába 
Vagy keresztül állaton: 
Lesz idő, hogy visszatérhet 
Régi nemes alakjába, 
Megtisztúlva, szabadon; 
Vagy a „boldogok szigetjén”, 
Mint hivé a boldog hellén, 
Vagy az üdvezűltek helyén, 
Mint reméli keresztyény, 
Lesz dicsőbb folytatása: 
Én ezt meg nem tagadom. –

   Mit hisz a tudós? ő lássa, 
Földi pályám' ami nézi: 
Annak immár vége lesz, 
Vissza senki nem idézi; – 
   S rövid foglalatja ez:

Mély homályban, éjfél tájban, 
Kis fény is ha nagynak tetszik, 
Hogy a föld körén bolyongtam: 
Egy barázdát én is vontam. 
Az emberek ráveték 
Pillantásukat egy percig, – 
S egy tudós tán megfigyelt 
És lapjára, sok száz jelhez 
– Ahogy csillagfutást felvesz – 
Könnyed, vékony karcolással 
Rólam is tőn némi jelt, 
Mire reggel ő sem ismer; 
S összevéti annyi mással 
A jövendő nemzedék, 
Mely se kérdi tán, se tudja, 
Nem is igen lesz rá gondja: 
Hogy itt éltem, s a tömegben 
   Én is lantot pengeték.

1877. júl. 14.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

12 feb

 Milyen az indiai elbűvölő nő? - házasság világnapi meditáció

Ki ne kapná fel a fejét az elbűvölő nő kifejezés hallatán? Pláne, ha az indiai elbűvölő nőről van szó. Házasság Világnapja alkalmából most kicsit körbejárjuk a témát.

indiai nők tradíció történelem ünnepek érdekes
Az elbűvölő nő megtestesítője talán csak az álomvilágban létezik? Nem! Minden élőlény elbűvölő.

Az indiai hercegnők fennkölt kecsessége, mesebelinek ható környezetük egy számunkra misztikus világ részének tűnhet. Holott ők is épp úgy asszonyok, feleségek, anyák és sok esetben harcostársak voltak. A Házasság Világnapja február második vasárnapja, ebből az alkalomból vettük elő a témát.

Az indiai történelem számos elbűvölő nőt sorakoztat fel. Nagyon hosszan lehetne ismertetni az életrajzokat, a teljesség igénye nélkül most bemutatunk néhány különleges hölgyet a királyi India történelméből. Fókuszba állítjuk az elbűvölő nők adottságait és képességeit – természetesen indiai vonatkozásban.

Milyen legyen hát az indiai elbűvölő nő?

Amikor India 1947-ben elnyerte függetlenségét, a maharadzsák elvesztették királyi hatalmukat, de még mindig megmaradt körülöttük egy jó értelemben vett romantika és varázslat. Indiai hercegnők: mesebeli címként hangzik, s képzeletünk talán csodás környezetbe, ragyogó színek és pompa közé repít minket. Nos, valóban: India királyi történelme számtalan hercegnőről számol be, akik nemcsak szépségükkel babonáznak meg, hanem nemes jellemük, kifinomultságuk is ámulatba ejt. Jó néhányuk ma is szépségverseny győztese lenne, ezt bizonyítják a fennmaradt ritka fotók. Az indiai maharánikról, királynőkről kevés festmény vagy fénykép készült. Óvták őket, nem voltak reflektorfényben. A XX. században élő hírességekről aránylag több van, a királyi magángyűjteményekben még fellelhető. 

Az elbűvölő nő iskolai képzettsége 


Sok téves felfogás van azzal kapcsolatban, hogyan kezelték a nőket az ókori Indiában. A védikus időszakban a fejedelmekkel egyenrangú bánásmódban részesültek, és csak később, a muszlim, majd az angol gyarmatosítás korában romlott le ez az állapot. A rádzsput hercegnők nemcsak általános értelemben voltak képzettek, hatalmas tudással rendelkeztek a különböző harcművészetek terén is. Az ősi indiai nyelvészek, mint Patanjali és Katyayana arra utalnak, hogy a nők képzettek voltak. A Rigvéda néhány verse azt mutatja, hogy az ősi időkben a nők szabadon választották férjüket. A Rigvéda és az Upanisadok több női bölcsről és filozófusról írnak. Több írásban is szerepel a lányok taníttatásának fontossága, és számtalan himnusz zengi a képzett nők dicsőségét. Ismerjünk meg néhány elragadó hercegnőt!

indiai nők tradíció történelem ünnepek érdekesSita Devi, más néven Princess Karam korának egyik legelbűvölőbb asszonya volt. 19 éves korában a Vogue magazin a legújabb „világi istennő”-nek nevezte. Rendkívül művelt személy hírében állott, folyékonyan beszélt több európai nyelven. 1930-ban ő inspirálta Gershwin egyik szerzeményét.

Rani Vijaya Devi az egyik legszebb hercegnő volt. Zenei tehetsége kimagasló szintű oktatást igényelt. Gyönyörűen játszott az indiai klasszikus hangszeren, a vinán, és jártas volt a dél-indiai klasszikus zenében.

Fiatal hercegnőként a londoni Trinity College zenei részlegén folytatta tanulmányait, majd a világhírű Juilliard Zeneiskolában, New York-ban. Férje is kiváló zongorista volt. 

Elbűvölő indiai uralkodónők


indiai nők tradíció történelem ünnepek érdekesMaharáni Gayatri Devi, más néven „Rajmata Jaipur” divat ikonná vált, az elegancia és a finomság megtestesítőjévé. Rajmata jelentése több mint királynő, magába foglalja az anya fogalmát, talán a Jaipur népének királynői anyja a pontosabb fordítás.

A Vogue magazin őt „a világ tíz legszebb asszonya” közé vette be. Azt írták róla a kegyelem és szépség ötvözete. Fontos szerepet játszott a leányoktatás fejlődésében. Gayatri és nagyanyja az ájurvédikus bölcsesség ismerője volt.

Bhopal hercegi államában 1819-1926 között 3 hölgy, a munkát elkezdő nagymama, azt folytató lánya és unokája a leghíresebb bégum, uralkodó. Gohar Bégum, miután egy merényletben elvesztette férjét, maga vette át az irányítást: a vízmű, a vasút, a postai rendszer kiépítése a család egymást követő nőtagjainak volt köszönhető.

A spirituális elbűvölő nő

 
indiai nők tradíció történelem ünnepek érdekesA mogul birodalom feje, Akbar császár egy dzsaipuri hercegnőt vett feleségül. Bővebben: Vallásközi dialógus a középkori művészetben. Szigorúan vegetáriánus felesége, Hira Kunwari az Úr Krisna híve és követője volt.

Palotáját Krisnáról készült freskók és festmények díszítették. Akbar nagyon szerette őt, nem korlátozta vallásos gyakorlataiban, sőt olykor maga is részt vett a hindu szertartáson. Ez vezetett oda, hogy sokkal kedvezőbb képet alkotott magának a hinduizmusról.

Hira Kunwari egy nagyon ügyes üzletasszony volt, aki aktív nemzetközi kereskedelmet folytatott fűszerekkel, selyemmel. Akkora felhalmozott magánvagyonra tett szert, amely mellett eltörpült sok európai királyi kincstár.

indiai nők tradíció történelem ünnepek érdekesMaharáni Suniti Devi négy fiú és három lány szépséges édesanyja volt. Férjével együtt az oktatást tartották egyik legfontosabb feladatuknak. A Suniti Akadémia az ő nevét viseli.

Az ő alapítványa finanszírozta a Maharáni Főiskolát lányok részére. Pedagógus volt és női jogi aktivista, a Bengáli Női Unió első elnöke.

Nővérével együtt híresen elegáns öltözködési stílust képviseltek. 1870-ben férjével együtt Viktória királynő vendége volt, aki külön vegetáriánus ételt készíttetett számukra.

indiai nők tradíció történelem ünnepek érdekesRajkumari Amrit Kaur, a gyönyörű hercegnő alap iskolái után Dorsetben, egy angliai leányiskolában tanult, majd Oxfordban végzett. Miután befejezte tanulmányait, visszatért Indiába, és részt vett India szabadság mozgalmában.

1919-ben találkozott Mahátma Gandhival és megérezte, hogy ő a jövőkép az ország számára. Arisztokrata háttere nem akadályozta meg, hogy Gandhi ásramjában éljen, vegetáriánus egyszerű életet követett. Tizenhat évig volt Gandhi egyik titkára, a brit hatóságok zendülés miatt kétszer is bebörtönözték. Kiállt az általános választójog mellett, a parlamentben indiai alkotmányos reformokat sürgetett.


India függetlenné válása után tíz évig egészségügyi miniszter volt. Később az indiai küldöttség tagjaként részt vett az UNESCO konferencián Londonban és Párizsban. Nehru első kabinetjében ő volt az első nő. 1950-ben ő volt az első női elnöke az Egészségügyi Világszervezet Közgyűlésének. 14 évig szolgált az indiai Vöröskereszt elnökeként, vezetése alatt az indiai Vöröskereszt számos úttörő munkát végzett. 

indiai nők tradíció történelem ünnepek érdekesRajendra Narayan Singh és felesége, Kailash Kumari Devi más kultúrából jött, mégis házastársként is híresen jó barátok voltak. A Maharáni értékelte férje szellemes dinamizmusát, és igazi társává vált.

Maharaja Singh Deo mérhetetlenül türelmes és szerető apa hírében állt. Legfiatalabb gyermeke egy interjúban elmesélte, soha életében nem látta, hogy apja elvesztette volna a lélekjelenlétét. A királyság ügyeit úgy végezte, hogy otthona a nyugalom helye volt, ezzel elnyerte sokak csodálatát. 


Mindketten nagyon spirituális beállítottságúak voltak. A házaspár gyakran hívott vegetáriánus lakomára szent életű bölcseket. 1965-ben a Maharáni elfogadott gurujaként egy brahmanát, akit mélyen tisztelt. Rendszeres lelki gyakorlatot folytattak, szent mantrákat énekeltek. Az emberek uralkodójuk magas lelki műveltségének misztikus erőt is tulajdonítottak, mert meg tudta gyógyítani azt, akit egy állat mérgező harapása megsebzett. 


A 14 éves uralkodása alatt R.N. Szingh Deo Maharádzs bebizonyította, hogy egy rendkívüli kaliberű államférfi. Számos előrelátó, erősen demokratikus politikai intézkedés fűződik nevéhez. Ugyanakkor mindenki tudta és tiszteletben tartotta, hogy mellette egy különleges feleség állt. 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

02 feb

Ezt csinálják a szikh szerzetesek Indiában

Február másodikát a szerzetesek és a vizes élőhelyek napjának jelölték ki. Ez jó alkalom annak a követendő példának a tanulmányozására, melyet Pandzsáb államban láthatunk. India nagy szent folyói, a Gangesz és a Jamuna is veszélyeztetettek, szennyezettek, bár komoly állami és magánkezdeményezések igyekeznek megfékezni a bajt. 

asram tradíció érdekes


 
A vizet meg kell őrizni a jövő generációinak
– mondja a környezet „óvó bácsija”.

A természeti erőforrások, tavak, folyók, patakok tisztaságának visszaállításáért manapság már komoly erőfeszítéseket kell tenni. Szerencsére a környezetvédelem területén vannak eredmények is. Pandzsáb állam legnevesebb környezetvédője egy szikh szerzetes, Balbir Singh Seechewal. Az ő erőfeszítései révén a szent Kale Bein folyó ma már újra él. „Bármilyen munkát tettünk a Kali Bein megtisztítása érdekében, azt az emberiség jóléte érdekében cselekedtük” – mondta Balbir Singh.


A Kali Bein egy 160 km hosszú, a szikh lakosság számára szent folyó. Úgy tartják, hogy Guru Nának, a szikh vallás alapítója itt érte el a megvilágosodást, miután megfürdött habjaiban. Azonban a környezetszennyezés ezt a folyót sem kímélte, az elmúlt néhány évtizedben mocskos csatornává vált, amelybe hat város és több mint 40 falu vezette a szennyvizet, és dobálta bele a hulladékot. A folyó részben kiszáradt, így a szomszédos mezőgazdasági területek is erre a sorsra jutottak. A szennyezett víz elszivárgott a föld alatt, megfertőzte a felszín alatti vizeket, és betegséget okozott. 2000-ben Seechewal, a szikh szerzetes, elindult, hogy megtisztítsa ezt a folyót.

  
Környezetvédelem a gyakorlatban


Önkénteseket gyűjtött a szolgálathoz, és követőit megtanította, hogy tudásukat adják tovább a helyieknek, értessék meg, miért kell kitisztítani a Kali Beint. A feladat óriási volt, mert az egész medret befedte a vízi jácint, és alig volt víz, csupán iszap. A beépített folyópartok és az odavezető utak is elhanyagoltak voltak. Seechewal figyelemfelkeltő kampányokat indított a falusiak ösztönözésére, hogy megállítsa a környezetszennyezést. 

asram tradíció érdekes

Néhány faluban újjáéledt a hulladék kezelésének hagyományos, ökologikus módszere, és végül a kormány is intézkedett, hogy a szennyvizet a csatornába vezessék el, és az üzemek és gyárak sem dobhatták a kezeletlen hulladékot a folyóba. Az újonnan kialakított földalatti csatornarendszer egy olcsó modell, amely összegyűjti a szennyvizet, és természetes módon kezeli, így felhasználható öntözési célra a mezőgazdaságban. Balbir Singh jelenleg egy olyan céggel keresi a kapcsolatot, amely készüléke segítségével összegyűjti az olyan nehéz részecskékből álló szemetet, mint a polietilén, az üveg és a vas. 

A természet hálás, ha megóvják


A víz már több ezer hektár földet visszahódított, áramlása helyreállt, az elsivatagosodás már nem fenyeget azon a területen. Balbir Singh példamutató munkáját nemcsak Indiában, külföldön is elismerték. Főleg azzal vívta ki a figyelmet, hogy több embert, egész közösségeket inspirált a környezet megőrzésére. Faiskolákat hozott létre, ahol évente százezer növényt díjmentesen szétosztanak az emberek között.

asram tradíció érdekes


  
Általános iskolákban és főiskolákon tart előadásokat. A környezetvédelmen kívül a tudatlanság felszámolása a célja, de a nőkkel szembeni atrocitások ellen is felszólal.

Vezető szerepet vállalt, hogy a kormány a lakosok segítségével szisztematikusabb módon megtisztítsa a folyókat és a patakokat az egész államban. „Bebizonyítottuk, hogy a folyók érintetlen állapotának visszaállítsa lehetséges. Itt az ideje, hogy ezt nagyobb léptékben is megtegyük.” Ma a Kali Bein virágzik. Mivel a meder tiszta, a természetes forrása újjáéledt, és a folyó újra töltődni kezdett. Azóta a part mentén fát ültettek, és a biológiai sokféleség megőrzése érdekében betiltották a halászatot. A folyópartra vezető utakat is rendbe hozták, most a gaz helyett virágok szépítik. A családok boldogan használják piknikezésre és a szertartásos tisztító fürdőre a vallási ünnepeken. 

A szikh vallás 3 pillére

  1. kegyelem, együttérzés, a szükségben lévők segítése,
  2. csalás és mások kihasználása nélküli becsületes életmód, 
  3. Isten valamint tulajdonságainak imádása, szent nevének zengése. 


Alapvetően a vegetarianizmust írja elő, de manapság már sokan nem követik ezt. A hindu lélekvándorlás tanát a karma törvényének következményeivel együtt megtartva Guru Nának, az alapító azt hirdette: „Nincs hindu és nincs muzulmán. Csak egy Isten van, és mindenki egyenlő előtte.”

Környezetvédelem és spiritualitás


Víz Nobel-díjként említik azt a magas rangú kitüntetést, amit dr. Rajendra Singh, az indiai Környezetvédelmi Minisztérium munkatársa kapott. Ájurvédikus orvos is ő, aki szintén a szikh közösséghez tartozik. A The Gaurdian „vízember”-nek nevezte, és besorolta az „50 ember, aki képes megmenteni a bolygót” csapatába.

„A víz az víz. Legyen ez Pandzsábban, Indiában vagy bármely más országban – mindenkinek szüksége van rá, mint a levegőre. Szeretnénk, ha az a hullám, mely a Kali Bein folyótól indult, elterjedne nemcsak Indiában, hanem az egész világon. A ma emberének a környezetvédelem az egyik elsődleges feladata.” 

Balbir Singh, ismertebb neve „Eco Baba”(bácsi), melynek kedveskedő jelentése: a környezet óvó bácsija. Azon a véleményen van, hogy az embert csak akkor lehet embernek nevezni, ha a kicsinyes önzés fölé emelkedik, és emlékezve a mindenható Istenre, másokért, többek között a környezetéért, ezáltal az egész emberiség jólétéért is dolgozik.

Indiától az Amazonasig

Szvámí B. A. Paramadvaiti hindu szerzetes, aki nemcsak filozófusként és tanárként, környezetvédőként is közismert. Az Amazonas védelme ugyanúgy szívügye, mint Indiában a szent Jamuna folyó megmentése. A dél-amerikai Amazonas egy gyönyörű dalra is megihlette, mely a brazil zenei élet egyik kimagasló képviselőjének CD-jén is megjelent. Indiában hívek és önkéntesek segítségével rendszeresen szervez szemétgyűjtési akciót, ennek érdekében megalapította a Segítő Kéz nevű vrindávani projektet.


„Minél kisebb ökológiai lábnyomot szeretnénk hagyni magunk után. Igyekszünk csökkenteni a környezet károsodását, összeszedjük az eldobált műanyagot, kitakarítjuk a folyókat. Szelektíven gyűjtjük a hulladékot, megmentjük a folyót a közvetlen szennyezéstől. A víz Földanyától származik. Víz nélkül nincs élet.” Erről és még sok másról is olvashat az India Gangesz-parti mosolya című magyarul megjelent könyvében.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

07 nov

Vámpír legendák és valós történetek

Az eposz középpontjában a hősi ember eszménye áll, a modern kor vámpírjai ennek eltorzult utódai. A halhatatlanságra vágyó embert mindig is vonzotta a túlvilági lények birodalma, ezért vált Drakula gróf legendája vagy Nosferatu világhírűvé. Ez utóbbi, A sötétség fejedelme, a modern ember drámája is, aki rádöbben, hogy nem tud meghalni, de szeretet nélkül élni sem. Lessünk hát be egy kicsit a vámpír legendák színfalai mögé: meglepő dolgokra derül fény!

filozófia halál hírességek terror érdekes

Vámpírok léteznek? 

A régészek már tártak fel olyan sírokat, amikben a csontváz karóval átdöfve feküdt, vagy téglával a szájában, kővel a koponyáján és a mellkasán. A régi hiedelem így temette el a vérszívónak tartott embereket. Néhány éve Sozopol városa hívta fel magára a nemzetközi figyelmet, amikor Bulgária Nemzeti Múzeumának igazgatója, Bozhidar Dimitrov bejelentette, hogy ásatások közelben „vámpírsírt” találtak. Naponta 15-20 busz érkezett, tele külföldi turistával, hogy megnézze a kiállított csontvázat, melynek mellkasából – a vámpírok szokásos elföldelése szerint – vaspálca állt ki. Dimitrov nevetve megjegyezte: Vámpírok léteznek, de ezek a parlamentben, a kormányban vannak.

Rossz emberek mindig is voltak, ha nem is vámpír alakjában. Mondjuk inkább úgy, a vámpírok, az „élőhalott” lények a valóságban olyan emberek, akik mindenféle cselekedetre képesek, csak önzetlen szeretetre nem. A vámpír másokon élősködik, semmi sem szab gátat érzéki cselekedeteinek, még csak fel sem merül benne az alkotás gondolata, ő nem valamit jobbá, szebbé akar tenni, csak elvenni és rombolni. Kisebb-nagyobb mértékben mindannyiunk jellemében megvan, ha a „vámpírság” fogalmát az önzés, az énközpontú, másokat kihasználó jelentéssel használjuk. Vajon milyen emberkép ez? Miért lett olyan népszerű figura? 

filozófia halál hírességek terror érdekes

Konkrét vámpírtörténetek: Drakula gróf legendája 

Erdélyben a törcsvári kastély az egyik legszebben felújított vár. A 15. században állítólag itt élt a Drakulaként elhíresült, kegyetlen havasalföldi vajda, Vlad Tepes. Róla mintázta Bram Stoker 1897-ben megjelent Drakula gróf válogatott rémtettei című művének főszereplőjét, ami azonnal meghozta számára a hírnevet. A legenda szerint Stoker a magyar Vámbéry Ármin Kelet-kutató tudóstól hallott a véreskezű Karóbahúzó Vladról. Ha ez nem is biztos, az igaz, hogy a 16 nyelven beszélő, szerény professzor nagy hatással volt rá, annyira, hogy a regényben szereplő Arminius, budapesti egyetemi tanár figurájában őt látjuk viszont. Stoker sosem járt Erdélyben, a regényt 6 évi könyvtári kutatómunka előzte meg.

Drakula története közismert, és a téma 1931-ben fekete-fehér filmként is hatalmas sikert aratott. Azóta is egymást követik a különféle Drakula-filmek, pedig a valóság sokkal rémesebb volt… A csúcsos fejű, gülüszemű, vad tekintetű Tepest nem csak a regényben hívták Drakulának. Apja vette fel a sárkány vagy démon, ördög jelentésű nevet, mert a Sárkány Lovagrend tagja volt. Arra nincs bizonyíték, hogy Drakula kastélya volt a kivégzések helye, de tény, hogy a gróf kedvenc időtöltése mások kínzása volt, a karóba húzatást már a legkisebb vétekért is kiszabta. Előszeretettel üldözte a szászokat és a magyarokat, egy csata után pedig 38 ezer törököt gyilkoltatott le a Duna mentén. 

Nosferatu, a vámpír: legendák a rettegésről

A román nesuferitu szó jelentése: elviselhetetlen, visszataszító, a görög nosophoros szóé: vírushordozó. Murnau filmje az I. világháborút követően jött létre, nem sokkal a spanyolnátha járványa után, mely megfertőzte a világ népességének egyötödét. Vajon a fenyegetettség, a félelem sarkallta a kegyetlen befejezésre, melyben a pozitív szereplő vagy meghal, vagy börtönbe kerül, s nyitva áll az út, hogy tovább terjedjen a pestis és a gonoszság. Gilberto Perez, filmkritikus szerint

„Nosferatu, a vámpír, nem is annyira karakter, inkább szimbolikus megtestesülése a kinti baljóslatú világnak.” 


A film végén felsóhajtanánk, Nosferatu elpusztul, már nincs miért félni. Nem ez a befejezés, mert nem lehet egyetemes megváltást várni, mindig mindenkinek önmagának kell dolgoznia rajta. Külső eszközökkel nem lehet legyőzni démonjainkat, fantomjaink belülről kísértenek. Illúziók, melyek a bölcs számára nem léteznek, másokat viszont lelki műveltség híján negatív cselekvésre késztetnek. 

Nosferatu az éjszaka fantomja 

Werner Herzog úgy tekintett a Murnau rendezte '22-es Nosferatu-ra, mint a legjobb német filmre, ezért választotta ő is témájául 1979-ben. Egy mondatával sokkal tovább viszi, általános emberi problémát fogalmazva meg. A szeretet hiánya a legnagyobb fájdalom – mondja Nosferatu Herzog filmjében. A művészfilm megpróbál valamit kihozni a szeretet nélküli ember vergődéséből. Elgondolkodtató üzenet Wismar lakosságának utolsó estéje is: a halálra készülve a patkánytenger közepén csak őrült dorbézolásra képesek…

Az ember megváltásra vágyik, talán ezért vonzza a téma még ma is a nézőt vagy az olvasót. Ezért szánalmas az agyzsibbasztó könyvek és filmek sorozata, a fiatalok által kedvelt filléres fércművek. A tinik jelentős rétege, akik vérfarkasokról leszbikus vámpírnőkről olvasnak, vámpír és zombivadászatot játszanak a kütyükön, és ész nélkül töltik le a telefonjaikra a véres képeket. Az adrenalinszintet fokozni, az érzékeket borzolni kell – ha nincs nemes cél, akkor alantasabb régiókban keresünk.


A vámpírirodalomban a fény az egyetlen ellensége a gonosznak, életünk negatív gondolkodásának pedig a valódi tudás megszerzése. A fény elpusztítja a kísérteteket, a tudás pedig az illúziót. Ezért a védikus kultúra tanulója köszönetet mond mesterének, aki „a tudás fáklyalángjával felnyitotta a tudatlanság sötétségétől elvakult szemeket.” Miként az Úr is megígéri, hogy

„a tudás fénylő lámpásával szétoszlatom a tudatlanságból származó sötétséget”. Bhagavad-gítá 10.11.

filozófia halál hírességek terror érdekes

 
Horror a valóságban

A Drakula híres vámpírja Lugosi Béla, de nemcsak ennek a filmnek van magyar vonatkozása, hanem Herzog filmjének is. Sajnos. Állati kegyetlenség nem a filmvásznon, hanem az életben zajlott. A rendezőnek vörös szemű, szürke patkányokra volt szüksége, Magyarországról importáltak laboratóriumi fehér példányokat, és befestették őket. Már az utazási feltételek annyira rosszak voltak, hogy a patkányok elkezdték egymást enni. A ketrecbe zárt szerencsétleneket forrásban lévő festékes vízbe merítették néhány másodpercre, rengeteget kínhalálra ítélve ezzel.

A túlélő állatok védték magukat, megpróbálták lenyalni a festéket. A holland viselkedési biológus, Maarten 't Hart, volt a szakmai tanácsadó, de miután szemtanúja volt a kegyetlen bánásmódnak, a továbbiakban nem kívánt együttműködni. Hart azt is tanúsította, hogy a a filmben szereplő juhok és lovak is sokat szenvedtek, nagyon rosszul bántak velük. Amikor Herzog bejelentette tervét, hogy 11000 patkányt ereszt szét az utcán, abban a jelenetben, amelyben Nosferatu megérkezik a hajóval, Delft polgármestere azonnal elutasította az őrült ötletet. Ezért másik városban forgatták a jelenetet.

Mit kérdezzünk? - filozófiai végkövetkeztetés

Ezekben a művekben a főhősöknek nem legyőzendő akadályokon kell átkelniük, hanem borzalmakkal kell szembenézniük, és nem mártír, hanem préda lesz belőlük. Esetleges bukásukban nem a katarzis a vég, hanem valami lesújtó nihil. Az elidegenedett, gépies civilizációban a magányos ember azt a kérdezi: Miért hagyta magára Isten a világot? Pedig a kérdés sokkal inkább az: Miért hagyta magára a világ Istent?


Matthew Arnold, angol költő és kritikus, úgy vélte, a gyors iparosodás és az ezzel járó társadalmi ellentétek alapjaiban fenyegetik az emberi kultúrát, „barbárrá anyagiasítják a felsőbb, és csőcselékké vadítják az alsóbb néposztályokat”. Vajon mit mondana ma?

A Rámájana vagy a Mahábhárata is beszél démoni lényekről, s bár szellemi és fizikai tulajdonságaik rendkívüliek, soha nem győzedelmeskednek. A védikus filozófia és irodalom véleménye megegyezik: a jót soha nem győzheti le a gonosz. Az emberi tudat szabadon vonzódhat a magasabb vagy alacsonyabb rendű létformákhoz, az élet, ez a nagy játszótér lehetővé teszi, sőt felkínálja, hogy kövessük eszményeinket. Tudatállapotunk szintjének megfelelő világképet látunk, ami nem biztos, hogy megegyezik a valósággal. Mégis ennek megfelelően választunk példaképeket is. Mire vágyunk hát? Kik a mi hőseink?


Kacsolódó cikkek

Dr. Frankenstein munkában - kérdések a fejátültetésről

Tovább olvasom

26 szept

Indiai fiatalok díjnyertes találmányai

A Google Science Fair 2016 versenyen 2016-ban 107 ország résztvevői mérték össze tudásukat. Indiai találmányok születtek olyan fiataloktól, akik a matematika, kémia, biológia és a mérnöki tudomány terén keményen tanulnak és dolgoznak, hogy jobbá tudják tenni a világot. A 16 döntős közül kettő Indiában él (Shriyank és Mansha Fatima), négy indiai-amerikai tinédzser (Nikhil Gopal, Nishita Belur, Anushka Naiknaware és Anika Cheerla). A nyertesek mentorálást és ösztöndíjat kapnak, így segítik őket a további inspiráló munkájukban.

egészség tudomány érdekes fiatalok
Deepika Kurup egy napenergiával működő víztisztitóval nyert 25000 amerikai dollárt

A Google Science Fair egy nemzetközi online tudományos és technológiai verseny. Több ezer 13-18 év közötti diákot ösztönöz tudományos munkára, és lehetővé teszi, hogy bemutassák kutatásuk eredményeit. Már korábban is több indiai származású diák hívta fel magára a figyelmet, mint pl. Arsh Dilbagi (16 éves), akinek a találmánya átalakítja a levegőt szavakká, hogy néma emberek beszélni tudjanak.

egészség tudomány érdekes fiatalok
Krtin Nithoyanandam Alzheimer-kór korai diagnózisára alkalmas antitesteket fejlesztett

A fiatal tudósok között 2015-ben is több indiai származású győztes volt:

  • Shadab Karnachi, 14 éves – olcsó játék eszköz látássérülteknek
  • Deepika Kurup, 17 éves – napenergiával működő víztisztító
  • Pranav Sivakumar, 15 éves – gravitációs lencse
  • Girish Kumar, 17 éves – szoftver fejlesztés
  • Krtin Nithiyanandam, 15 éves – az Alzheimer-kór diagnózisa
  • Anurudh Ganesan, 15 éves – hűtőrendszer vakcina szállítására
  • Lalitá Prasida Sripada Srisai, 13 évesen – kukoricacsutka, mint viztisztító

2016-ban már csak a fődíj szerencsés nyertesére vártak, de a kisebb díjak győztesei között ismét indiai gyökerekkel rendelkező diákok vannak a többségben. Néhányat bemutatunk:

Eeshan (14) Elszörnyedve fedezte fel, hogy mennyire káros a rossz minőségű beltéri levegő, főleg a várandós anyák és a kisgyermekek számára. Kiderült, hogy a jellegzetes szén-monoxid és füstérzékelők nem tudják azonosítani a leggyakoribb vegyi anyagok némelyikét a levegőben, és azt sem, ha az már elérte a veszélyes szintet. Eeshan létrehozott egy olyan készüléket, mely riasztást küld, ezzel megelőzhető a mérgezés. Advay Ramesh (14) Chennai-ban él, találmánya a helyi Rámesvaram halászok biztonságát segíti elő a viharos tengeren. Airin (17) keralai fiatalember, üvegháza kevesebb vízfogyasztás mellett négyszeres terméshozamot ad, ráadásul nem szennyezi a levegőt. Arin a pályamunkájában megjegyzi: reméli, hogy az emberek majd emlékeznek rá, és Isten a kegyében részesíti.

Attól, hogy nem jutottak be a döntőbe, sokan még nagyon komoly tudományos eredményeket értek el. A regionális győztesek között olyan szintén indiai származású fiatalokat találunk, mint a Szingapúrban élő 15 éves Nagajothi, aki egy tudós diáktrió tagjaként biztonságos, gazdaságos vízszűrőn dolgozott. Kiara Johannesburgban él, a tinédzser lány hőse az indiai mezőgazdasági tudós M.S. Swaminathan, ő inspirálta a tudományos munkára. Sok indiai diák jutott a regionális döntőbe – Shobhita Sundaram Aswath Suryanarayanan, Seerat Kaur Siddharth Pullabhatla, Shreyas Kapur, Shivam Singh, Ayush Panda, Tejit Pabari és Tanmay Vadhera. 

egészség tudomány érdekes fiatalok
Az idei fődíjra esélyes hat indiai származású fiatal

A Google Science Fair fődíja 50000 dollár, melyet 2016. szeptember 27-én adtak át. Tizenhatan izgatottan várakoznak a holnapra, közülük 6 indiai származású. A képek sorrendjében:

A 15 éves Nikhil Gopal ötlete olyan malária tesztelési megoldás, amely nem igényel laboratóriumi körülményt, és minimális befektetés szükséges. Nikhil jelenleg a World Health Organization-nel is tárgyal.

Anushka Naiknaware 13 éves. Az ő projektje a nanorészecske alapú biokompatibilis érzékelő sebkezelés. Kifejlesztett egy költség-hatékony kötszert, így az orvosok folyamatosan ellenőrizhetik a sebet, anélkül, hogy a kötszert megbolygatnák.

Shriank (16) Bangalore-ban felfigyelt arra, milyen sok ember küzd memóriazavarral. Találmánya felidézi a mindennapi tárgyak helyét, rendkívül megkönnyítve az időskori demenciában szenvedő emberek életét.

A 13 éves Nishita Belur célja egy termék, amely lézeres fényvisszaverődéssel segíthet kideríteni a minőségi fémlemez felületi hibáit az autóiparban.

Mansha Fatima (15) Hyderabad: Több rizs, kevesebb viz – kifejlesztette az öntözőcsatornák automatikus ellenőrző rendszerét. A berendezés jelentős mennyiségű vizet spórol meg, miközben javítja növények terméshozamát, és minimalizálja a pénzügyi nehézségeket.

Anika Cheerla (14) Már tavaly is bekerült a döntősök közé miután megtervezett egy neurális háló programot, amit az agykárosodás kimutatására hasznáhatnak. Az idén a mellrák előrejelzésével foglalkozott, 35% -kal jobb a prognózisa, mint a korábbi módszerek.

Tovább olvasom

08 szept

A hercegnő és a béka Bangalorban

Baadal Nanjundaswamy különleges látásmóddal rendelkezik: ahol más csak kátyút, tátongó gödröket lát, ott ő lenyűgöző művészi létesítményének alapanyagát. Mivel tudatos művész, így kívánja szolgálni a városlakókat, a biztonságos közlekedést. Figyelemfelkeltő festményei arra ösztönzik az illetékeseket, hogy ne hagyják hetekig, hónapokig helyreigazítás nélkül a feltűnő utat. Vannak a sikoltozó bejelentők, tiltakozók, aktivisták, és van Baadal Nanjundaswamy, aki kreatív, és csendben hozza a változást! – írták róla.

foglalkozások művészet indiai képek közlekedés érdekes
Megmosolyogtató és elgondolkodtató tudatos művészet az indiai utakon. Kérünk ilyet mi is!

A 10 millió lakosú Bengaluru vagy Bangalor India harmadik legnagyobb városa, Karnátaka állam székhelye. A város 422 főútján sok a hibás szakasz. Ráadásul esőzéskor a rossz burkolat mélyedése megtelik vízzel, és az emberek, a gyalogosok, motorosok és autósok egyaránt kerülgetik a pocsolyákat és a gödröket. A bangalori vízellátási és szennyvíz-kezelési irodák felelősek az útfenntartásért, a polgári hatóságoknál azonban sokszor süket fülekre talált a panasz. A kátyúk régóta zavarják az embereket, de elfogadták, mint az élet természetes velejáróját. Az esős évszak idején még nehezebb a közlekedés helyzete. A város egyik elismert művészét annyira frusztrálja a tisztviselők tehetetlenség, hogy rendszeresen jelentet meg képeket és figyelemkeltő installációkat a város különböző pontjain.

 foglalkozások művészet indiai képek közlekedés érdekesBaadal Nanjundaswamy úgy döntött: mivel a „szokásos” mód nem elég, tudását használja a kérvények helyett. Remek ötlete támadt. Az egyik főút forgalmas részén eltört az ivóvíz cső, s mivel a hatóságok lassan működnek, egy hónapig nyitva maradt. Az óriás kátyúra zöld tavat festett, és elhelyezett benne egy életnagyságú, üvegszálas krokodilt. A műanyag állatot a kíváncsi bámészkodók segítségével kevesebb, mint fél óra alatt telepítette, majd tovább díszítette zöld festékkel. Kb. 6000 rúpiájába került (25 ezer Ft), de bőven megérte a befektetés, amely biztosan megtérül, nemcsak az elért hatás vagy a kíváncsi járókelők és az ingázók figyelme révén, akik nézték munka közben. Egy civil már azon volt, hogy segítségért kiált a nagy krokodil láttán, de visszafogta magát időben felismerve, hogy ez csak egy műalkotás. Nanjundaswamy lefotózta, és szétküldte a képeket, nemcsak az illetékes hivataloknak, hanem a közösségi média számos fórumára és a közlekedési rendőröknek is. Láss csodát! Kevesebb, mint egy hét alatt kijavították az utat.

 foglalkozások művészet indiai képek közlekedés érdekesIdén nyáron, hogy tiltakozzon az utak rossz állapota miatt Nanjundaswamy az egyik hatalmas kátyúba mesterséges tavat varázsolt, ahol a Békakirályfi klasszikus mesejelenete elevenedett meg. Segítségére volt a gyönyörű színésznő, Sonu Gowda, aki felöltötte a hercegnő alakját, és a békával lefényképeztette magát. A csomóponton elhelyezett műalkotás célja, hogy felhívja a figyelmet az abszurd helyzetre, és kényszerítse az illetékeseket a sürgős helyrehozatalra. A fotó bejárta nemcsak a hivatalokat, de az internet jóvoltából a fél világot, így a hatóságok sem maradhattak tétlenül. Egy híresség bevonása a kampányba biztosan segít, több figyelmet von magára – mondta a művész. – A polgári hatóságok hamarabb akcióba lendülnek ilyen esetekben. Azt hiszem, ez a legártalmatlanabb mód a bürokrácia apátiája miatt érzett harag kimutatására. Mindenkinek megvan a lehetősége egy sajátos önkifejezésre. Ez az én módon a sérelmek közlésére. 

 foglalkozások művészet indiai képek közlekedés érdekesA legfrissebb adatok alapján 529 képe és 25 térkompozíciója van az utak mentén. A „medence” az út szélén található nagy mélyedésből alakult ki. A 3D festmények, a különleges arcok és installációk szinte napi rendszerességgel jelennek meg. Nanjundaswamy felhasználta a hindu vallási panteon egyik híres alakját Jamarádzsot, a halál istenének arcát is. Képén a szájat közvetlenül egy nyitott akna adja, felülről nézve olyan, mintha Jamarádzs le akarná nyelni az ingázókat. A hatóságok gyorsan meglátták a „halálos csapdát”, és kivételesen gyorsan cselekedtek, egy nap alatt kijavították az útburkolatot.
 
 foglalkozások művészet indiai képek közlekedés érdekesA 37 éves, elismert képzőművész a Chamarajendra Képzőművészeti Akadémián végzett, ő a legnépszerűbb utcai és 3D művész. Dolgozott vezető reklámügynökségnél, jelenleg filmek, színdarabok művészeti igazgatója. Munkáját, erőfeszítéseit széles körben nagyra értékelik a közösségi médiában. Sokan méltatják egyedi ötleteit. Az innováció kifejezés, mely egy kreatív ötlet megvalósítására utal többször is olvasható a Facebook bejegyzésekben, de a hálás emberek, akiknek megkönnyítette a mindennapjait, több százan lehetnek. 
A munkám által túlterhelt vagyok. Ez a rendkívüli válasz, megkönnyíti a közlekedést, így alázattal fogadom a feltétel nélküli szeretetet, mely zuhanyként áradt rám. Ez ad nekem erőt, hogy folytassam tovább. Csak azt mondhatom, köszönöm – írta egy elkötelezett rajongó.


Becsüld a művész munkásságát. Ez a leginkább innovatív módja a tiltakozásnak, és a hatóságok ösztönzésének. Bárcsak több ilyen művészek csatlakozna hozzá. – Tejaswini, informatikai szakember.
Ez egy nagyszerű módja annak, hogy kiemelje a közös emberi sorsot. – Shweta Mishra, rezidens.

foglalkozások művészet indiai képek közlekedés érdekesA szatirikus gondolat gyors végrehajtással párosul, önzetlenül áldozza erre idejét, és mindezt saját zsebből finanszírozza meg. Egyedi, de eredményes módon ösztönzi az önkormányzatot a változtatásra. Baadal Nanjundaswamy kijelentette: boldog, ha művészetét a közügy érdekében használhatja. Művész vagyok, ez egy kis hozzájárulás a társadalom fejlődéséhez – mondta.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

29 aug

Dr. Frankenstein munkában - kérdések a fejátültetésről

Nagy figyelem kíséri a nem mindennapi orvosi bejelentést, mely szerint egy emberi fej transzplantációját akarják elvégezni. A még bizakodó fejtegetések is nagyon szkeptikusak, és számtalan etikai kérdést vetnek fel. Egy orosz férfi, Valery Spiridonov elsőként szeretné magát alávetni fej transzplantációnak. Igen, jól olvasták: olyan agyhalott személyre vár, akinek testére átoperáltathatja a fejét.

egészség kutatás tudomány érdekes ahimsza

Valery Spiridonov mérnök, saját oktatási-szoftver cége van. Ritka genetikai betegségben szenved, nem tud járni, kerekesszékből intézi ügyeit. Egyes orvosok számára meglepő, hogy még életben van. Spiridonovról azt írták: mély hite van – no, nem Istenben, hanem a technológiában. Úgy gondolja, a fejlett tudomány képes megmenteni az életét. Azt akarja, hogy orvosai várjanak, amíg találnak olyan donort, aki agyhalott ember, és korábban hozzájárult ahhoz, hogy a teljes testét felhasználják. Mivel az orosz állam nem vállalja a műtét költségeit, reméli, hogy a média hírverése révén összegyűlik a kívánt összeg. Ez csak találgatások tárgya, 20 és 100 millió dollár közöttre saccolják.

Spiridonov, ez a szomorú szemű fiatalember kijelentette: nem drága eutanáziára regisztrál. A betegsége miatt természetes együttérzést vált ki minden emberből, ugyanakkor gondolkodásra is késztet. A fej transzplantáció terve sokak számára horror: nem a másodlagos okok, a hihetetlen költségek és a siker elenyésző valószínűsége, hanem erkölcsi kérdések miatt. Szükséges állatok százait megkínozni? Hány beteg embert lehetne meggyógyítani ekkora összegből? – kérdezik sokan. Nem meglepő, hogy sok tudós és etikus azzal vádolja ezeket a sebészeket, hogy csupán a selejtes tudomány előmozdításában vesznek részt, növelve a hamis reményeket. 

A tudósok egyik legmegszívlelendőbb kijelentése szerint nem vagyunk azonosak az agyunkkal, hiszen számtalan eset bizonyítja, hogy az agyhalott emberek harcolnak a fertőzések ellen, és több esetről tudunk, amikor agyhalott nő adott életet egészséges kisbabának. Többek között erről értekezik Thomas Nagel és Alva Noe is. Az egyetemi professzorok kimutatták, hogy egy jól működő, egészséges agy nem kielégítő magyarázat az emberi létre. Ezzel teljes mértékben egyetért a Védák ősi bölcselete, amely kijelenti: nem a test a valódi énünk, az csak egy öltözete a léleknek, igazi önvalónknak. Aki pedig ezzel tisztában van, az nem bánkódik testének elvesztése miatt, melyre előbb-utóbb sor kerül, hiszen tudja, hogy halál nem is létezik, csupán átlépés egy másik létformába. Ez már a reinkarnáció kérdése.
   
egészség kutatás tudomány érdekes ahimszaAz anyagi tudomány az ideiglenes test megoldásait keresi. Nem ez lenne az első alkalom, hogy valaki megpróbál átültetni egy fejet egy új testbe. A kínai Xiaoping Ren és csapata képes volt 18 egér fejét kicserélni. A szánalmas élőlények nyaktól lefelé megbénultak, és csak körülbelül három órán át élték túl az operációt. 2013 óta nagyjából 1000 fej transzplantációt végzett egereken, s további kísérletekre törekszik. Ki akarja próbálni a technikát majmokon vagy kutyákon, abban a reményben, hogy létrehozza az első fej-transzplantált főemlőst, amely él és lélegzik – legalább egy kis időre. Korábban Vladimir Demikhov egy kutya fejét és mellső lábait ültette át egy nagyobb kutya testébe – 1954-ben. A szerencsétlen állat 23 napig élt még. Ezt az orvosok sikernek könyvelték el!

egészség kutatás tudomány érdekes ahimsza

1970-ben Robert White által vezetett idegsebész csapat átültette egy majom fejét egy másikra. A majmot mesterségesen lélegeztették, nem tudott mozogni. A szervezet immunrendszere a transzplantáció után kilenc nappal végül elutasította a beültetést… Mindez inspirálta az olasz neurológust, Sergio Canaverot, aki egyesek szerint Frankenstein megtestesülése. Canavero vállalta Spiridonov műtétének végzését, melyre tervei szerint 2017 decemberében kerülne sor, valószínűleg Kínában.

Mary Shelley megteremtette az őrült, megszállott tudós figuráját, aki az orvostudomány nevében, a morális határokat áthágva a borzalmak világába lép.

egészség kutatás tudomány érdekes ahimszaDe ki is volt Frankenstein? Mary Shelley (az angol romantikus költészet egyik legjelentősebb képviselőjének a felesége), írónő 1818-ban, 19 évesen alkotta meg főhősét, Victor Frankensteint. Victor egy fiatal egyetemista, aki hullákat használ fel, hogy összeférceljen egy új élőlényt, mely aztán életre kel. Mary Shelley főhőse életet teremtve Istent játszik, de csak a teremtés paródiája jön létre. Ezzel többek között barátja és felesége halálát is okozva számtalan tragédiát indít el, tettei következményei elől pedig elmenekül.

A regény alcíme: A modern Prométheusz. Azonban Mary Shelley számára Prométheusz antihős, sőt gonosztevő, aki a tűz ellopásával az emberiséget a vadászatra és gyilkolásra, húsevésre késztette. E felfogásban Prométheusz az istenek szerepét bitorolta. Shelley regénye részben figyelmeztetés a modern ember számára, hogy bár hatalmas tudományos áttörés is lehetséges, óriási a tévedés veszélye. A teljes, szerteágazó tudás sokkal összetettebb, és beláthatatlan következményekkel járhat a természet törvényeinek megsértése. Ellentétben sok gótikus mesével, amelyben kötelező helyszín a temető, Victor Frankenstein a lény kreálásakor a vágóhídra is elmegy alapanyagért. Mary Shelley tudatosan viszi Frankensteint a sírrablás mellett a vágóhídra. Mary Shelley egy olyan szellemi környezetben nőtt fel, ahol a vegetarianizmusról sok szó esett, ő maga és férje is vegetáriánus volt. Szerintük a főzés elfedi egy halott test borzalmait, és a húsevést lélektanilag és esztétikailag elfogadhatóvá teszi. A nagy költő, Percy Shelley romantikus vegetáriánus értelmezésében a mítosz jelentése: Prométheusz, aki az emberi fajt képviseli, végre valami nagy dolgot akar létrehozni, hogy az ember az állatok fölé emelkedhessen, ezért ellopja a tűzet, hogy étkezési célra használhassa. A következmény, hogy a máját (mivel a májnak kellene feldolgozni a hús által keletkezett méreganyagokat) újra és újra felfalta egy saskeselyű, vagyis a betegség. E kor nagy romantikus alakjai, mint a szintén vegetariánus Rousseau, az állatok megölésében az emberiség erkölcsi hanyatlását látták, mely egy degenerált világhoz vezet. Vajon mit szóltak volna az állatkínzáshoz?
 
Még egy érdekes adalék: A regényben Frankensteinnek van, a szörnynek nincs neve, aki rémítő külseje ellenére eleinte jó szándékú figura. A későbbi feldolgozások ugyan kezdettől gonosz teremtményként ábrázolják, de az írónő nem így alkotta meg. A rémalak eleinte jóra törekszik, sőt tudni akarja, ki is ő valójában. Hát nem elgondolkoztató? Tanul másoktól, érdekli a tudomány, de megszerzett tudását később rosszra használja fel. Mary Shelley története azóta is nagy hatással van az irodalomra, és egy teljesen új műfajt szült, a horror történetek és filmek kategóriáját, sőt ez tekinthető az első sci-fi regénynek is. A köztudatban a Frankenstein-karakter azóta is az Isten nélküli világ cinikus tudósalakja, aki a természet és az ember általános erkölcsi törvényeit is áthágja. 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

04 júl

Lady James Bond 7500 bűntényt oldott meg

hírességek foglalkozások érdekes

Rajani Panditnak, India első számú detektív hölgyének nem volt könnyű sikeressé válnia egy férfiak által dominált területen. De akaratereje, kitartása, bátorsága, a kivételes konfliktuskezelő és gyors döntéshozatali képessége révén elérte, hogy a szakma elismerje. Ma már több különböző TV csatornán szerepel, interjúkat készítenek vele, kapott számos díjat, és könyvei jelennek meg. Mumbaiban dolgozik, érdekes esetek, még érdekesebb álruhák – ez az ő története.

Meglepő, hogy milyen sok hölgy detektív van Indiában. De a legtöbb házassági ügyekre szakosodott, a lehetséges partnereket vizsgálják meg, hogy ezzel is segítsék egy jó házasság létrejöttét, vagy felfedik a hűtlen férjeket és feleségeket.

hírességek foglalkozások érdekes

Rajani irodájában, Mumbaiban

Rajani apja rendőrségi nyomozó volt, aki korábban dolgozott Mahátma Gandhi gyilkossági ügyében is. Mindez lányára is hatással lehetett. Rajani főiskolásként irodalmat tanult. Itt szembesült először azzal, hogy képes segíteni másoknak az összegubancolódott helyzetekben. Talán úgy tűnt, mintha egy túlbuzgó kíváncsi szomszéd avatkozna közbe, de amikor kimentette egy tanulótársát a törvénytelen helyzetből, a lány szülei nagyon hálásak voltak. Ez indította el a magánnyomozói pályán. Apja féltette, először nem támogatta ezt a döntést, de az anyja mindig az ő oldalán állt.

hírességek foglalkozások érdekes

Egyik esetben szobalányként belépett egy gazdag családhoz, 6 hónapon keresztül dolgozott ott, hogy elkapjon egy gyilkost. Máskor gyermekrablási ügyet sikerült megoldania, vagy ékszertolvajt fülelt le. Sok filmszínész, TV sztár is felkeresi, többnyire azzal a kéréssel, hogy szerezzen bizonyítékot, mert partnerük megcsalta őket. Amikor a nyomozás miatt szükséges volt, alakított már vakot, terhes nőt, vagy éppen egy őrült szerepében hallgatta ki egy strandon, amint két multinacionális cég munkatársa pénzügyi csalást tervezett. A feladat sikeres elvégzése néhány nagy társaságot szerzett neki állandó ügyfélnek. Több mint 25 éve van már a szakmában. Egyszerűen él, rendkívül éles elméjű hölgy, aki abból merít megelégedést, hogy képes segíteni másokon. Lady James Bond címmel dokumentumfilm készült róla.

Szerinte bizonyos szempontból nőnek lenni előny a szakmában, könnyebb az információgyűjtés, mert senki sem gyanítja, hogy nyomozók. Jobban meghallják az egyes árnyalatokat a beszélő hanghordozásában, mint a férfiak, s jobban megfejtik a másodlagos kifejezéseket, mint amilyen az arcmimika vagy a testbeszéd.

Rajani Nyomozó Iroda 30 nyomozót foglalkoztat, havonta több mint 20 megbízást kapnak. Úgy érzi, hogy ma egy detektív munkája sokkal egyszerűbb, mert modern berendezések állnak a rendelkezésére, jobb felvevők, poloskák, kém kamerák, egy tucat különleges eszköz. Egy nyomozónak gyorsnak és ébernek kell lennie. Meg kell érezni, ha valamilyen probléma adódik, és tudnia kell elhárítani. Nemcsak vizsgálja vagy feltárja a tényeket, de hasznos tanácsokat is ad, valóban törődik az emberekkel. Támogatja és tiszteli a régi szokásokat, hagyományos szárit hord otthon. 

hírességek foglalkozások érdekes

Számára ez nem csak egy munka, hanem hivatás. Az emberek iránti empátia irányítja, ezért soha nem kapcsolja ki a telefonját. Sokan felkeresik a lezárt ügy után is, egy kis édességgel és apró ajándékkal kedveskednek, vagy egyszerűen csak azért, mert a barátjuknak tekintik, mert valahol megérintette a szívüket. Gyakran előfordul – mesélte –, hogy én vagyok az egyetlen erős támaszuk, mert barátaik magukra hagyták őket a legnehezebb időkben. A félelem szó nincs a szótáramban.

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

24 jún

Egy kasmíri ember káposztával sétált

érdekes ahimszaSzrinagar utcáin furcsa látvány tanúi voltak a járókelők, a kép azóta bejárta a fél világot. Egy ember pórázon „vezetett” káposztával sétált. Hogy ez miért nem abszurd? Az ismeretlen meg akarta őrizni névtelenségét, de kijelentette, hogy tettének komoly oka van. A titokzatos férfi abszurd cselekedete eleinte őrült kísérletnek tűnt, de miután egy interjúban ismeretlenül elmondta célját, mindjárt értelmet nyert ez a fajta figyelemfelkeltés. Így akart rámutatni a Kasmírban levő feszült helyzetre, arra, hogyan befolyásolja az ártatlan civilek életét a militarizálódás.

érdekes ahimsza
A hatóság sem tiltakozik a békés figyelemfelkeltés ellen.

Kasmírból származom, melyet traumatizált a háború és az erőszak, s ez sokkal céltalanabb, mint egy káposztával sétálgatni. Az egész célja egyfajta ellenállás, de egyben szórakoztat, az emberek nevetnek, így a hatóságok semmilyen kifogást nem emeltek. A folyamatos és stagnáló konfliktus, a háború a közönséges civilekkel is abszurd dolgokat végeztet.

Úgy nőttem fel, hogy a gyerekek nyugodtan jártak iskolába, és a tantermekben egymás mellett ültek a különböző vallású diákok. Akkoriban nem voltak bunkerek, hadsereg, katonai táborok szögesdrót épületekkel, sem fegyverrel ellátott járművek az utcán, valamint fogolyközpontok és az ott folyó kínzások…

érdekes ahimsza
Han Bing, a "káposztasétáltatás" ötletének atyja.

Az ötlet nem az enyém, egy kínai művész, Han Bing híres „Séta a káposztával”projektje 2014-ben futótűzként terjedt el. A The New York Times, a Wall Street Journal, The Huffington Post lapjain és máshol is megjelent. Vitát provokált a gépies hétköznapi gyakorlattal szemben, és kritikus gondolkodásra késztetett. Ő többek között a divatos éttermeket látogató újgazdagok hivalkodó falánksága ellen tiltakozott ezzel, hiszen a szegényeknek sokszor még káposzta sem jutott. Han Bing performanszának példáját sokan követték, apró falvakban és nagyvárosokban szerte a világon. 

Én csak kölcsönvettem a jól ismert szimbólumot, az ötletet, és a saját elképzelésem szerint alakítottam tovább. Ilyen szomorú módon próbálom felfrissíteni az emlékezetet, hogy a nézők gondoljanak arra az időre, amikor még nem volt konfliktus és militarizálódás. Az erőszak és a háború már több évtizede folyik, Kasmír az „erőszak”, „zűrzavar”, „felkelés” szinonimájává vált. Azt akarom, hogy az emberek rájönnek, hogy a kasmíri konfliktus, mint minden viszály a világon, csak átmeneti.

Durván 8000 eltűnt embert említenek a statisztikák Kasmírban, és több mint 70000 halt meg a katonai beavatkozás miatt. Véleményem szerint folyamatosan tiltakozni kell a háború és a katonai megszállás ellen. Ehhez szükséges a tudatosság növelése. Hogy nem érek el semmi konkrétumot? Művész vagyok, ez az én kifejezési formám, mint korábban az írás. 

Kapcsolódó cikkek

Tovább olvasom

«
123

Bharata indiai webshop

India Hangja

blogavatar

India elgondolkodtat. Valami, misztikum hatja át évezredek óta, amitől a legnagyobb káosz is harmóniává lesz. Ezt a békét kutatja az India Hangja csapata. Olykor indiai vagy éppen nyugati napi aktualitásokra reagálunk, máskor pedig az ősi bölcsek szavait vesszük elő. Jó olvasást és jó utazást kívánunk India szellemi tárházában! Adó 1% India Klub Alapítvány – Adószám: 19561383-2-43

Bharata a Facebookon