India Hangja

Van mondanivalója a világ számára? Ha igen, a TEDx konferenciákon átadhatja! Akik beneveznek, valamilyen, közérdeklődésre számot tartó információt szeretnének továbbadni.

Nagy elismerés övezte az egyik legfiatalabb TED szónokot, az indiai Ishita Katyalt. A tízéves kislány lenyűgöző beszédet tartott New Yorkban. Nem első alkalommal vett részt Katyal TED eseményen. 2016 februárjában egy rádzsasztáni iskolában, a Miért nem kell várni, amíg felnősz? címmel szervezett rendezvényen vett részt. A szervezők ismét meggyőződtek arról, hogy a gyerek korosztályának is lehet fontos, megszívlelendő mondanivalója.

Technológia, szórakoztatás, dizájn (Technology, Entertainment, Design) címszavakkal egy érdekes kezdeményezés indult világ körüli útjára. Akkor még nem gondolták, hogy nem egyszeri esemény lesz, de a siker magával hozta, hogy 1990 óta Kaliforniában minden évben megrendezésre kerül a rendezvény. Külön érdekesség, hogy a felszólalóknak csupán 18 percük van, hogy megosszák mondanivalójukat hallgatóságukkal.

Korábban, 2010-ben, az akkor legfiatalabb fellépő, a 11 éves Birke Baehr volt az, aki magára vonta a közfigyelmet. Az ifjú felszólaló az egészségtelen élelmiszereket és a génmanipuláció kegyetlenségét választotta témájául. Nem vesztegette az idejét: "Minden, amit az élelmiszer-rendszerről tanulok, úgy tűnik számomra, hogy vagy a mezőgazdasági termelőknek fizetünk rendesen, vagy a kórházban" – mondta. Birke azóta a fenntartható élelmiszertermékek téma nemzetközileg elismert előadója és ifjúsági szószólója, aki ökológiai mezőgazdász akar lenni. Részt vett számos ökológiai mezőgazdasági szemináriumon, biogazdaságokat látogatott az Egyesült Államokban és Olaszországban is. A pusztító, iparosodott élelmiszer-rendszer ellen küzd, a GM-mentes, fenntartható és ökológiai gazdálkodás érdekében.

Miután átesett két forduló Skype-interjún, Ishita Katyal lett az eddigi legfiatalabb szónok, aki engedélyt kapott a TEDx eseményen való megjelenésre. Ishita az indiai Puné-ből származik, szabadidejében nagyon szeret olvasni, sőt írni, 8 éves korában már megjelent egy kis könyve, Simrant naplója címmel. A kiadvány valóban napló, egy 8 éves gyerek napi vicces és szomorú tapasztalatai. 

Ishita Katyal nem először állt mikrofon mögé, már 9 évesen is fellépett, de mostani szereplése még nagyobb figyelmet váltott ki. A tíz éves kislány a 2015-ös TED rendezvényen teljes négy percig beszélt a Brooklyn Múzeumban, ahol más felszólalók között NASA mérnökök, filmesek és vállalkozók voltak. A közönség hatalmas tapssal jutalmazta.

Miért nem kell várni, amíg felnősz? – tette fel a kérdést. Az előadásában arra ösztönözte a korabeli gyerekeket, hogy gondolkodjanak azon, mit csinálnak a jelenben, szemben a puszta tervezéssel, hogy mit fognak csinálni majd a jövőben. Mint minden más gyerektől, tőle is többször tudakolták: mi akarsz lenni, ha felnősz? A kérdés ártalmatlannak tűnhet, de Katyal felismerte, hogy olyan feltételezés van mögötte, miszerint ő csak felnőttként érhet el valamit, gyerekként nem egy figyelemre méltó személy. Ez szerinte nem elfogadható. 

A rózsaszín keretes szemüveggel és bordó bársony ruhájában fellépő kislány üzenete egyszerű volt: a gyermekek kapjanak egy esélyt. Ahelyett, hogy azt kérdeznék tőlük, mit akarnak felnőttként csinálni, azt kell kérdezni, mit szeretnének most. A zsúfolt nézőtér előtt, a reflektorokban magabiztosan álló bölcs gyermek vastapsot kapott. Így fejezte be:
„Az az álmom a jövőről, hogy az emberek 10-szer is meggondolják majd, mielőtt felemelnék a tandíjat, százszor, mielőtt hadat üzennének egy másik országnak, és ezerszer elgondolkodnak az élelmiszer és a víz elpazarlás előtt, de tízezerszer, hogy ne hagyják elveszni a kicsik gyermekkorát. (…) Remélem, a felnőttek vigyáznak majd a világra, hogy nekünk is megnövekedhessenek az élet esélyei.”

A harsány éljenzés után tudósok, költők, filozófusok és a zenészek rohanták meg őt a hallban, mindannyian szelfit szerettek volna készíteni vele. Ishita elismerte, hogy egy kicsit ideges volt, amikor a nevét bejelentették, de amint kiért a színpadra, minden normalizálódott. Amikor befejeztem a beszédemet, megkönnyebbültem, mert pontosan így képzeltem el. Indiában éjfél volt, de a barátok és rokonok hívtak és átadták jókívánságaikat – mesélte.

Nagyon inspiráló! Példakép lehet a feltörekvő fiatalok számára. Miként az egyik óind szentírásban szereplő gyermekszent is. Réges-régen egy rendkívül hatalmas, de gonosz király kisiskolás fiacskája szintén azt tanácsolta pajtásainak, hogy aki kellőképpen értelmes, annak egészen a gyermekkor kezdetén tudatosan kell megválasztania tetteit:
Prahláda Mahárádzsa, aki valóban a legműveltebb személyiség volt, kedves szavakkal szólt osztálytársaihoz, s mosolyogva tanítani kezdte őket a materialista életmód hiábavalóságáról. (Bhág.7.5.54.) A többi gyerek tátott szájjal hallgatta, a fiúcska pedig így fejezte be:
Ezért az anyagi létezés során annak, aki képes maradéktalanul különbséget tenni jó és rossz között, arra kell törekednie, hogy amíg teste ellenálló, erős, és nem vett még rajta erőt a sorvadás, elérje az élet legmagasztosabb célját. (Bhág.7.6.4.)

Kapcsolódó cikkek:

Oscar-díjra jelölt indiai animációs rövidfilm

Sziporkázó indiai diáklányok

Játékos matematika szomorúság ellen

Ne csak reménykedj a változásban: lobbizz érte! - állati kérdések

Gettómilliomos filmen és könyvben

A világ vezető fehérnemű márkájaként ismert Victoria's Secret extravagáns
bemutatóin a leggyönyörűbb szupermodellek vesznek részt.
Minden év végén, decemberben rendezik meg a látványos divatshowt, ahol a VS angyaloknak hívott manökenek a kifutón több országot képviselnek. Természetesen sokszor kerül középpontba a lányok étkezési szokása, mely időnként kisebb botrányt is kavar. Ezúttal azonban az erőszakmentes étkezésen volt a hangsúly.

Egész éves előkészületek, kemény edzések előzik meg a fehérneműcég szemkápráztató bemutatóját. Elsősorban a jóga, a kick box, a masszázs és a különféle tornatermi tréningek kerülhetnek szóba. A VS angyalok úgy élnek, mint a sportolók, mielőtt a Victoria's Secret kifutójára lépnének. Nem csontsovány, hanem karcsú lányokat keresnek, akiknek megvan a sajátos, nőies kisugárzásuk.

A Food World News beszámolója szerint a hölgyek legutóbb Sakara Life, a csak teljesen természetes alapanyagokat használó ételszállító szolgáltatást vették igénybe, amely specializálódott a vegetáriánus és növényi alapú élelmiszerekre. A cég jelmondata: „Egyél tisztán, teljes értékűen.” A hírek szerint a VS angyalok szerették a különleges programot.

 Két fiatal hölgy, Whitney Tingle és Danielle DuBoise a Sakara Life alapítója. A hindi szó jelentése édes, mely kifejezi a vállalkozás célkitűzését: a teljes értékű ételek fogyasztását, a valódi édes életet. „Ez egy életmód, nem egy diéta, vitaminok, ásványi anyagok és makrotápanyagok változatos skáláját tartalmazza, amellett az ízlelőbimbóknak is különlegesen finom” – mondják. Az egykori modell és színésznő, Danielle a holisztikus táplálkozás, a kémia és az antropológia terén fejti ki szakértelmét, kedvenc edzése a jóga, mint ahogy Whitney e munkája mellett még jógaoktató is. A jóga és a meditációs órák is helyet kapnak a cég irodáiban. Whitney kedvenc mondása: amit gondolok, azt valósítom meg.

A VS angyalok számára változatosan összeállított menük többek között tartalmaztak gluténmentes bagelt, tetején kesudió krémsajttal, mely nemcsak finom, de tökéletes, ha valaki laktóz-érzékeny. Szamószát, a zöldséggel töltött péksüteményt, zöldsalátákat különféle fantasztikus öntetekkel, könnyen emészthető cukkinit és olajos magvakat egyaránt kínáltak. Természetesen az arany-gyógyszer, a kurkuma sem hiányzott az ételekből, miként az esti méregtelenítő tea sem. Az étrend különlegessége az ásványi anyagokban gazdag, rózsavízzel ízesített „reggeli ital” volt, mert a rózsaolaj segít a stressz feloldásában.

A Victoria's Secret divatbemutatóin az újságírók alig várják, hogy interjút készíthessenek a modellekkel. Valaki úgy döntött, hogy a diétára kellene összpontosítani a kérdéseket, s úgy állította be, mintha a kulisszák mögött a lányok „zsíros ételekre vágynának”. A férfiriporter megkérdezte a hölgyeket, mit esznek a show után. De az egyik angyal, a lengyel származású Magdalena Frackowiak nem hagyta annyiban, követelte, hogy kérdezzen intelligensebben. 
– Mit? Nem srácok, az ilyen típusú kérdésekre nincs válasz, ez hülyeség! – mondta a szemét forgatva. – Kérdezz okosabbat, nem azt, mit eszem a műsor után. Úgy állítotok be, mint egy idiótát! Úgy tűnik, éhezem, és alig várom, hogy a show végén ehessek?
Ezután elutasította a riportert, amikor az megpróbálta másképp feltenni a kérdést, és neki nem volt hajlandó válaszolni többé. 

A topmodellek közül egyébként sokan hívei az erőszak-mentes étkezésnek. Egy korábbi híres angyal, a brazil szépség, Caroline Trentini akkor lett vegetáriánus, amikor egy hús fagyasztóban fényképezték. Rosszul lett a látványtól.

Kapcsolódó cikkek:

• A divat indiai királynője

• Indiai nők, akik nem csak szépek, de okosak is

• Indiai szamósza az űrben

• Történetek a spirituális indiai étkezésről

Februárban jelentette meg a Huffington Post azt a statisztikai elemzést, mely szerint az Egyesült Királyságban a hinduk a legboldogabbak. A hivatalos statisztikák azt mutatják, hogy a különböző valláshoz tartozó emberek örömtelibbek, mint azok, akik a „nem vallásos” rubrikát jelölték meg.

A brit Nemzeti Statisztikai Hivatal csak olyan személyeket vizsgált, akik nagyon egészségesnek tartják magukat. Az összeállított adatok szerint a következő minősítést szerezték a különféle csoportok (pontok száma, a maximális 10-ből):
- Hinduk 7,57 
- Keresztények 7,47
- Szikhek 7,45 
- Buddhisták 7,41
- Az átlagember, aki sem nem vallásosnak, sem ateistának nem vallotta magát 7,38
​- Zsidók 7,37
- Muszlimok 7,33
- Bármely más vallás 7.26
Akik egyértelműen „nem vallásos”-nak nevezték magukat, a pontozás szerint a legboldogtalanabbak, csak 7,22 az elért eredményük. A jelentés több mint 300.000 felnőtt jóléti adatait elemezte az Egyesült Királyságban. A mintákat három év alatt, 2012-2015 között gyűjtötték.
 
Emellett, a felmérés olyan címszavakat is feltüntetett, mint „elégedettség az élettel” vagy „érdemes csinálni”, és a szorongás-t is rangsorolták.
Az elégedettek országos átlaga 7,5.
Arra a kérdésre, hogy hasznosnak tartod-e, amit csinálsz az életben 7,8 az átlag, a szorongásnál pedig meglepően alacsony, 2,9.

Félő, ha Magyarországon egy hasonló elemzést készítenének, rendkívül alacsony számadatok születnének. Szinte nemzeti vonássá vált a pesszimizmus, ezt bizonyítják a korábbi hasonló statisztikák. Rá lehet fogni a gazdasági válságra, a bizonytalanságra és sok más negatív körülményre.

Nagyon kevesen értik meg, hogy a boldogság és elégedettség soha nem külső dolgoktól függ, hanem kizárólag belső állapot. Voltaire kijelentése is ezt összegzi: „Úgy döntöttem, hogy boldog leszek, mert az nagyon egészséges”.
A hinduizmus alaptanítása, hogy azt valósítod meg, amire vágysz, és ha lelki értékek után kutatsz, akkor nem hat rád semmilyen anyagi nehézség, illetve könnyedén átléped a problémákat. Minden az elmében kezdődik, a vágyak kialakulása, a különféle dolgokról és személyekről kialakult vélemény ugyanúgy, mint a kitűzött célokért való küzdelem elhatározása.

Nincs a világon se jó, se rossz, a gondolkozás teszi azzá – mondja Hamlet, de a nagy amerikai transzcendentalista filozófus-író, Ralph Waldo Emerson is hasonlóan fogalmaz: "Az ember nem más, mint amit egész nap gondolt."
Mit mond a Biblia? „Ahogy az ember az ő szívében gondolkodik, olyan ő.” (Példabeszédek 23.7.) Buddha pedig így tanít: "Amit gondolunk, azzá leszünk." Marcus Aurelius, a filozófus császár is bölcsen megállapította: „Olyan az ember élete, amilyenné a gondolatai teszik.” Rudyard Kipling több mint 150 évvel ezelőtt arra figyelmeztetett: „A szó a legütősebb kábítószer, amit az emberiség valaha is használt."
Milyen igaza volt!

Kapcsolódó cikkek:

• A kimondott szó és a leírt betű hatalma

• Belső béke a világ egyik legmegrázóbb kórházában

• Hahota jóga vagy síró szoba?

• India a pozitivitás őshazája

Marc Andreessen, aki Facebook bizottsági tag és a Szilícium-völgy egyik befolyásos befektetője kénytelen volt nyílt és határozott bocsánatkéréssel korrigálni a Twitter-en tett korábbi sértő megjegyzését. Sokan felkapták a fejüket az Indiát ért pimasz bejegyzésre. A Szilícium-völgyben mintegy 90.000 indiai szakember dolgozik, beleértve a Google vezérigazgatóját, Sundar Pichait is. Ráadásul a negatív megjegyzéseket illetően nem ez az első eset.

Marc Andreessen, akinek közel félmillió odaadó híve van a Twitter-en, február elején ezt az Indiát megalázó megjegyzést engedte meg magának: "A gyarmatosítás-ellenesség gazdaságilag évtizedek óta katasztrofális az indiai embereknek. Miért hagynák abba most?"

A Facebook alapítója, Mark Zuckerberg írt egy nyilatkozatot saját Facebook oldalán. Andreessen megjegyzéseit „mélyen nyugtalanító”-nak nevezve felszólította a korrigálásra. Kijelentette: "India már személyesen fontos nekem… engem rendkívül inspirál, mennyi előrelépést tett India, egy erős nemzetet építve, mely a legnagyobb demokrácia a világon. Alig várom, hogy megerősítsem a kapcsolatomat ezzel az országgal."

Másnap reggel, a nyilvánvaló és jogosan intenzív felfordulás miatt, s nehogy PR-katasztrófa fenyegessen, Andreessen visszalépett: „Tegnap este a Twitteren tettem egy rosszul tájékozott és meggondolatlan megjegyzést India politikájával és gazdaságával kapcsolatban. Tisztázni szeretném, én 100%-osan szemben állok a gyarmatosítással, és 100% -ban támogatom a függetlenséget és a szabadságot bármely országban, többek között Indiában is. E nemzet nagy csodálója vagyok, és az indiai embereknek is, akik csak kedvesek és nagylelkűek voltak velem sok éven át. Elnézést a sértő megjegyzésem miatt, teljesen és fenntartás nélkül visszavonom. Bízom benne, hogy a jövőben az ilyen témákat érintő kommentárok több bölcsességgel és tapasztalattal rendelkeznek majd, mint az enyém.”

Nem ez az első alkalom a Szilícium-völgy Indiával kapcsolatos ügyetlen kijelentéseire. Tavaly az Airbnb társalapítója és vezérigazgatója, Brian Chesky tett egy buta összehasonlítást Gandhival kapcsolatban. Mivel az Airbnb akkor éppen jogi küzdelmeket vívott a new york-i lakásbérleti törvény miatt, Chesky gyerekesen azt írta: „Gandhit sem koronázta volna gyors siker, ha India akkoriban megpróbálja korlátozni a lakásbérlést.” Mondani sem kell, mennyire igénytelen hasonlat volt, mindenki tudta, hogy az Airbnb jogi küzdelmei össze sem hasonlíthatók a gyarmati India élet-halál harcával. Chesny sokak szerint egy szerény, megfontolt srác, a bocsánatkérés itt sem maradt el: "Amit tweeteltem korábban, meggondolatlan volt. Sajnálom. Soha nem akartam összehasonlítani munkánkat a történelem egyik nagy vezetőjével."
 
A mostani botrány után a Szilícium-völgyben dolgozó indiai közösség reakciója is gyors volt: „Az olyan emberek, mint amilyen a Facebook igazgatósági tag, Marc Andreessen is, olyan helyről beszélnek, ami hatalmas kiváltsággal rendelkezik, és még mindig rendkívül helytelenül szólnak” – mondta Rohit Sharma, a True Ventures egyik befektetője. – „Az Indiában élők igényei ugyanazok, mint valakinek, aki San Franciscóban lakik. Hogy meri másképp állítani?”

A képen látható Venky Ganesan közgazdász és mérnöki diplomával rendelkezik. Miért folyik a harc? A becslések szerint Indiában 500 millió potenciális internet-felhasználó van, s már ez a tény egy külön gazdasági elemzést igényelne. A hálózatsemlegességet tartva szem előtt, hosszú vajúdás után megszületett a döntés, a Facebook Free Basics szolgáltatását blokkolták. Ezzel egyébként csak egészségügyi, oktatási és álláskeresési oldalakat nézhettek volna a felhasználók. Az indiai távközlési hatóság differenciált árképzést biztosít a különféle adatátviteli szolgáltatásoknak. Venky Ganesan, a Menlo Ventures befektetési vállalkozás ügyvezető igazgatója remekül összefoglalta: „Az ingyenes szolgáltatás, a Free Basics egy kicsit  úgy tűnhet, mint a gyarmatosítás: néhány ajándékért cserébe a szabadságot kell feladni.  A kolonizáció Indiában a Keleti-indiai Társaság árucsere lépéseivel kezdődött – mondta Ganesan. – Az indiaiak általában nagyon óvatosak az idegenekkel, akik ajándékokat hoznak a kereskedelem nevében.”
A Szilícium-völgy ilyen értelemben a gyarmatosítás egyik formája is lehet. A Facebook, a Twitter, a Google és a többi az ellenőrzésért cserébe felajánl egy ingyenes szolgáltatást. Az ellenzők azonban nem akarnak egy multicégek által irányított életet.
 
Azt korábban Zuckerberg is beismerte, hogy a hangzatos „ingyen” internet nem felel meg a valóságnak. Továbbá inkább a nagyvállalatoknak kedvez. Az sem mellékes, hogy csak a Facebook által engedélyezett tartalmak lennének elérhetőek. Akik a nyílt internetért küzdenek Indiában üdvözölték a tilalmat. „Ez nagyszerű hír –mondta Kiran Jonnalagadda, a Save the Internet (Óvd az internetet) kampány tagja. – Ez az, amire ebben az országban szükség van.” A Google vezérigazgatója, Sundar Pichai is gyorsan reagált a kollektív borzongásra, akárcsak az indiai vállalkozók: „A döntés demokratikus folyamat eredménye, amely egyszerre volt szigorú, átfogó és rendkívül bátor.”

Kapcsolódó cikkek: 

• Facebook, Google, Apple, Microsoft és NASA indiai szálak 

• Az európai kultúra bölcsője

• India a világ legnagyobb zöldenergia gyártója lesz

• India a szélenergia piac egyik legfontosabb szereplője

• India kincsei

• Mit látunk ma Indiában?

• India a pozitivitás őshazája

Amikor Morrissey Budapesten koncertezett néhány eltökélt híve a jegypénztárak előtt éjszakázott, hogy biztosítsa a bejutást. Nem véletlenül írta róla a New Musical Express, hogy egyike a „legmeghatározóbb művészeknek”, az egykori Smiths frontembere még ma is méltó a figyelemre. Az Independent találóan foglalta össze jellemző vonását: „a legtöbb művész halála után válik ikonná, neki ez sikerült életében”. 

 
Az 1982-ben alakult The Smiths angol alternatív rockegyüttes volt. Az alatt a rövid öt év alatt, amíg működött kultuszzenekarrá nőtte ki magát, s hihetetlen népszerűségre tett szert. Nem követték a korstílust, náluk a gitáré, nem pedig a szintetizátoré volt a főszerep. 
 
Amikor az együttes kiadta második albumát, a Meat Is Murder-t első helyezést ért el a brit listákon, és 13 hétig maradt az élvonalban. Ott van a „Minden idők 500 legjobb albuma” között, olyan nevekkel, mint a Beatles, Rolling Stones vagy Bob Dylan, és szerepel az „1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz” című könyvben, ide később bekerült Morrissey debütáló szólólemeze is. A Meat Is Murder, A hús gyilkosság egy olyan korban jelent meg, amikor a vegetarianizmus és az állati jogok szinte alig kaptak nyilvánosságot. Akkor nem lehetett még vega hamburgert vagy húsmentes lasagne-t kapni a brit kávézókban, és ha valaki hús nélküli ételt kért, azt kinevetették. 

 
The Smiths 1987-es feloszlása után, Morrissey szóló karrierbe kezdett, albumai közül több is bekerült az angol slágerlista Top 10-be. Steven Morrissey, az alternatív rock egyik megújító figurája nem szokta visszafogni magát az interjúkban, politikai véleményét sem rejtette soha véka alá, provokál és fenntartja a figyelmet. Annak idején Margaret Thatchertől, George Bushig sok politikusnak „beszólt”, de kapott tőle az angol királyi család is. Sőt köztudott, hogy mind az amerikai, mind a brit titkosszolgálat kihallgatta, mivel élesen bírálta mindkét ország kormányát.

Dalszövegeinek mondanivalója sok esetben megdöbbent. Nem véletlen, hogy bekerült a Rolling Stone magazin „100 legnépszerűbb dalszerző” listájára. Sajátos tónusú egyidejűleg megrázó és lírikus dalai közül az egyik leghíresebb:

A világbéke nem a te dolgod. Érdemes figyelmesen hallgatni…
Csak dolgozz keményen és fizesd az adót… nem tudod, mire… 
a gazdag még gazdagabb lesz, a szegény szegény marad… 
Ó, jaj, te szegény kis bolond, minden alkalommal, amikor szavazol, ezt támogatod…
Brazília és Bahrein,
Ó, Egyiptom, Ukrajna,
Mennyi ember szenved!
Ne tovább, te szegény kis bolond!
Ne tovább, te bolond!
 
Morrissey, az énekes-szövegíró gyerekkorától elkötelezett vegetáriánus kiegészülve harcos állatvédelemmel. Még mindig tudja, hogyan kell átadni egy dallamot, elmondani egy történetet. A híres Meat is Murder számot Budapesten és ez év elején Angliában is úgy adta elő, hogy lágy bariton hangja közben vágóhidakon készült felvételekkel sokkolta a közönséget. A zene lírikus és mégis drámai, szuggesztív.

 
Közelebb jön a visító kés,
ennek a gyönyörű teremtésnek meg kell halnia,
a halálának nincs értelme,
és az értelmetlen halál gyilkosság. 
 
Erőfeszítései néha meghozzák gyümölcsüket. Hatására sokan felhagytak a húsfogyasztással, már a The Smiths nemzedékéből is. Ilyen tartalmú kommentek tucatjai olvashatók: Ez a dal jelentős része annak a folyamatnak, amely ahhoz döntéshez vezetett, hogy megváltoztassam az életemet. Tavaly ősszel a chilei Santiago Festival szervezői beleegyeztek, hogy a rendezvény 100%-osan vegetáriánus lesz. Megrázó sorai, a Könyörgés Perunak is nagyon időszerű volt, mert A 19 éves Andres Roca Rey, perui torreádor kórházba került, amikor a megsebzett bika beledöfött a szájába: Ahogy a világ ezer pozitív módon változik és fejlődik – írta Morrissey –, a bikák kínzása mégis folytatódik Peruban. Nekik nincsenek jogaik, egyszerűen azért, mert nem beszélnek spanyolul? 
 
Az amerikai Pitchfork Media annak idején azt írta róla, ő a nyugati popkultúra egyik legkülönlegesebb alakja. Ma már azt is hozzátenné, jogi aktivista. A vegán életmód mellett is kardoskodik: Ha az állatok számítanak erkölcsileg, a vegánizmus nem lehetőség – hanem szükségszerűség. Minden állatvédő mozgalomnak világossá kell tenni, hogy a vegánizmus erkölcsi kötelesség. Morrissey nyílt levelet írt az Élő Föld program szervezőinek is:
Azt már tudjuk, hogy az állattartás a vezető oka a klímaváltozásnak. Súlyosan érinti a világ édesvíz-készletét, és nagyban hozzájárul a globális üvegházhatást okozó gázok kibocsátásához, az erdőirtáshoz, a biológiai sokféleség csökkenéséhez, valamint a levegő- és vízszennyezéshez, sok más káros hatás mellett. A vegán étrend szükséges az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
 
 

Kapcsolódó cikkek:

• Kutyák lepték el Mumbai repülőterét

• Vegetáriánus indiai élsportolók

• Indiai nők, akik nem csak szépek, de okosak is

• A világ első nyugati ájurvéda orvosának tanácsai

• A világ legidősebb maratonfutója 104 éves és vegetáriánus

A Tirupati Airport egy hatalmas, de modern üvegpalotára emlékeztet, amelynek egyediségét mégis egy különleges szobor adja: India kedvenc madara, Garuda néz le talpazatáról az utasokra. Garuda, Visnu szárnyas égi hordozója rendkívül erős és bölcs, akit a szobrászművész csapkodó szárnyakkal formázott meg. A félig rejtett arc szorongást tükröz, a felfelé mutató szárnyak pedig reményt.

Arun Pandit, a tehetséges szobrász így beszélt alkotásáról: Egy szimbolikus művet akartam létrehozni a zavarban levő emberről, aki szeretné megtalálni a békét. A lelke próbál felülkerekedni a testén. 12 kezet formáztam meg fekete ébenfából, ezek Garuda szárnyai. Azt akartam elérni, hogy az ébenfa árnyalata és a szemcsés bronz kontrasztot hozzon létre. 

Érdekelne, hogy mi történik, ha az ember úgy dönt, hogy saját útja során megtalálja békéjét, elvégre milliók mennek a Tirupati-templomba, talán ilyen okok miatt is. Szobrommal én csak bemutatom a küzdő embert. A férfi feje és tekintete lefelé irányul, testtartása a térdeplésből felemelkedő embert ábrázolja, és egyben Garuda repülését is.

A bölcsek szerint csupán Garuda csapkodó szárnyainak ereje olyan hatalmas, hogy azok egy hatalmas banyan fát is kitépnének. Az erő, a lehetőség adott – teszik hozzá. A repülőtéri szobor talapzatán többek között ez olvasható: Ez az alkotás Garudát, az Úr Visnu, közismertebb nevén az Úr Venkatesvara égi hordozóját ábrázolja, jelezve a repülők felszállását, és egyben a béklyóitól megszabadult ember felemelkedését is, aki a májá, az illúzió rabságából kitörve elérheti a teljes boldogság állapotát. Közlekedés világok között.

Kapcsolódó cikkek

• Kutyák lepték el Mumbai repülőterét

• Indiai közlekedés: mindig ez a játék!

• Indiai nők, akik nem csak szépek, de okosak is

• Sziporkázó indiai diáklányok

• A hős anya legyőzte a krokodilt

  ​

Szandzsaj Patel rendező animációs rövidfilmje, a Szandzsaj és a Szuper csapat megragadta a média figyelmét, szívmelengető filmként jellemezték, és reflektorfénybe került az év legnagyobb díjátadójára. Patelt saját gyermekkora ihlette a remek kis film elkészítésére, amikor úgy érezte, ütközik a modern világ és a hindu hagyományrendszer. Az animációs indiai film története követi egy első generációs fiatal indiai fiú álmodozását, aki apja vallásos meditációi alatt, otthon, ugyanabban a szobában a tévét bámulja, majd a hindu isteneket mind szuperhősöknek képzeli.

Szandzsaj egy fiatal hindu fiú, akit jobban érdekel kedvenc rajzfilmje, a Szuper csapat, mint apja napi vallásos szertartásai. Szandzsájt zavarja a csengettyű, az apát pedig a televízió hangja. Elkerülhetetlen a konfrontáció, az apa kikapcsolja a tévét, és fiát az oltár elé hívja, egy szuperhős akciófigurát pedig elkoboz a gyerektől. Szandzsáj véletlen mozdulatától a szentély lámpácskája kialszik, és a fiú egy templomban találja magát három istenszobor társaságában, akik megelevenednek. Visnu a középpont. A védikus filozófiában mindig van egy férfias energia és egy női energia, ezért szerepel Durgá istennő. Hanumán, Ráma herceg elkötelezett híve pedig rendkívüli erejéről ismert. Ugyanakkor megjelenik a Rámájanából jól ismert démon, Rávana is, de a harc természetesen a negatív szereplő bukásával végződik. Szandzsaj és a Szuper csapat, immár Visnuval az élen, győzedelmeskedik. Visszatérve a hétköznapi világba apa és gyermeke kibékül. Kezdetben egy nagyon sötét szobában vannak, csak egy gyertya világít, és a tv mesterséges fénye. A történet végén a fiú kikapcsolja a tévét, és kinyitja az ablakot, természetes fehér fény árasztja el a szobát. Szandzsáj egy szép rajzot készít Visnuról és a többiekről, a kép címe: Szuper csapat. 

Az amerikai számítógépes animációs cég, a Pixar Stúdió már eddig is több Oscar-díjat mondhat magáénak, új filmje az isteni lények ragyogóan színes, modern stílusú bemutatása. Egyesíti az animációt, az indiai művészetet és lelkiséget. Patel a Pixar Stúdió művésze, aki korábban már kiadott egy maga illusztrálta művet A Hindu istenségek kis könyve címmel, és olyan sikerfilmek készítésében vett részt, mint a Játékháború vagy az Egy bogár élete. Szandzsaj Patel két új karaktere keletet és nyugatot szimbolizálja. A fiú rájön, hogy van kapcsolat a kettő között, és megtalálja a módját, hogy csatlakozzon apjához.

A rendezőt saját gyermekkori élményei ihlették erre a filmre. Elmondta, hogy nagyon szerette a képregényeket, s arra vágyott, bárcsak Travisnek hívnák, nem Szandzsájnak. Azóta már másként gondolkodik, „csak most kezdem megemészteni, hogy ki vagyok” – mondta. – Nagy kihívás volt számunkra az indiai filozófia és kultúra rendkívüli gazdagságából kivenni részleteket. Óvatos, alapos tervezés előzte meg. Úgy próbáltuk kommunikálni, hogy ne legyen túl ezoterikus, mert akkor elveszítjük az amerikai közönséget, de ne legyen „lebutított” változat sem. Tervezem, hogy ellátogatok Indiába, ez lesz az első alkalom. Sok fogalom rendkívül érdekes a számomra , mint a reinkarnáció és a karma tana. Szeretem azt a tényt, hogy attól függően, mit vetsz ebben az életben, aszerint kell fizetni a következőben. Tetszik a kijelölt cél, a születés és újjászületés ciklusából való kiszabadulás, és valami magasabb, valami nemesebb elérése.

A csata annyira dallamos és zenei. Milyen elgondolkodás van emögött? – kérdezte tőle egy riporter. 
– Azt akartam, hogy a koreográfia kecses legyen. Nem akartam, hogy az istenséget megüssék vagy eldobják. Nem akartam kung fut. A harc mozdulatai az indiai táncot idézik. Indiában a színház és a tánc is Isten tiszteletére fejlődött több ezer éve. A Bharatanatyam, Odissi és Kathakali, a három ősi tánchagyomány lépéseire épül a mozgás. Az istenségek egyedülálló módon mozognak, tartják féken a kaotikus erőt. A zeneszerzőnek egyetlen szabályt adtam: ne a szitár és a tabla töltse ki, a csengettyű hangja és a kántálás domináljon. A látványtervezőnek sem volt könnyű dolga. Azt szerettem volna érzékeltetni, hogy amikor az istenek birodalmában vagyunk a megvilágosodás, vagyis a fény és a színek teljesen más környezetet mutatnak – hangzott a válasz.

A befejezésben lehet, hogy a film készítői nem voltak teljesen tudatában annak, de kimondatlanul a hindu vaisnava hit egy rendkívül jellemző vonását vitték filmre az egyik utolsó jelenetben. Visnu visszaadja a gyereknek műanyag játékát, de meg is áldja a kisfiút. Mint ahogy az ember sincs kényszerítve a lelki életre, minden élőlény szabadon játszogathat valótlan figurákkal és különféle jelmezekben az élet színpadán. S ha csak egy kicsit is Isten felé fordul, az isteni kegy azonnal segítségére van. Az is elgondolkoztató, hogy nem a vallási szertartásokat gyakorló apa előtt jelenik meg Visnu, hanem a gyerek előtt, aki a maga kelekótya módján, de spontán szeretettel vonzódik hozzá.

A hindu vaisnava filozófia meglehetősen toleráns. A hívőknek nem fekete-fehér alapon kínál megoldást, nem a vagy üdvözülsz, vagy elkárhozol alapon, tehát igazi sikertörténet. Még a legkomolyabb szentírásban, a Bhagavad-gítában is több javaslatot olvashatunk, mely így kezdődik: Ha ezt nem tudod megtenni, tedd ezt, ha ezt sem, akkor tégy így… és egyre kevesebb az előírás, az elvárás. Reményt ad, hogy a legkisebb törekvés sem vész el, de életről életre előbbre visz.

Kapcsolódó cikkek

• Ráma, édes Ráma, boldog szülinapot!

• Menekültválság Indiából nézve

• A Jaganáth templom utolsó táncosának halála

• Másság és tolerancia Indiából nézve

• Az európai kultúra bölcsője

"Nem első eset, hogy Zala megyénk reflektorfénybe kerül a nemzetközi sakkversenyekkel kapcsolatban. A nagykanizsai klub legjobb női játékosa, a világranglistát hosszú ideig fölényesen vezető Polgár Judit volt. Néhány évvel ezelőtt Polgár Judit mellett, az akkori világbajnok, Visvanathan Anand, indiai nagymester is Nagykanizsára szerződött. Most pedig a zalaegerszegi játékos, Czebe Attila, nemzetközi nagymester szerzett kiváló helyezést Delhiben.

Januárban ismét megrendezték Delhi egyik csodálatos palotájában a 14. Nemzetközi Sakkfesztivált, melyen több száz résztvevő három kategóriában küzdött. A végén volt egy hármas holtverseny az első helyért. A magyar nagymester szintén elérte a mágikus nyolc pontot, de végül az orosz Popov győzött. A mezőnyben második helyezést szerzett Czebe Attila élete eddigi legnagyobb sikerét érte el.

 
A második helyről szólva említsük meg a női sakk indiai nagyságát, a második legjobb helyezett nagymestert, Dronavalli Harikát. Harika számtalan arany és ezüst díjat nyert már, nemrégen a Rómában tartott női világbajnokságon pedig bronzérmet. Sokat utazik, és mivel vegetáriánus egy gyorsfőzőt mindig visz magával. Polgár Judit a példaképe, így beszélt róla egy interjúban:

"Nagyon tetszik, ahogy a legmagasabb szinten kivívta saját helyét. Az életben nem egy konkrét példát kapok, melyet különböző emberek ihletetnek. Úgy érzem, a körülöttünk élő legtöbb embertől lehet tanulni valamit jót."

India a sakk szülőföldje. Csodálatos játék, de világos-sötét mezői, a figurák mögöttes jelentése és szerepe számtalan filozofikus gondolatot is ébreszthet. Tolsztoj azt írja egy helyen, hogy sajnál mindenkit, aki nem ismeri a sakkot. Benjamin Franklin szerint pedig az élet egyfajta sakk:

„A sakk elővigyázatosságra tanít bennünket, arra, hogy a jövőre is figyeljünk egy kicsit, körültekintésre, vagyis arra, hogy az egész sakktáblát szem előtt tartsuk, óvatosságra, vagyis arra, hogy ne kapkodjuk el lépéseinket. Végül három igen fontos szabályra: ne csüggedjünk, ha pillanatnyilag rosszul állnak a dolgaink, reménykedjünk a dolgok jobbrafordulásában, s végül, legyünk továbbra is kitartóak a kiút keresésében.”

A sakk Indiában mély nyomokat hagyott. Ezért is oly bőséges az indiai nagy sakkmesterek listája...

Kapcsolódó cikkek

• A világ legidősebb maratonfutója 104 éves és vegetáriánus

• Kutyák lepték el Mumbai repülőterét

• Indiai bútorasztalos műhelyben jártunk

• Nem fogod elhinni, hogy így készül az indiai füstölő

• Környezettudatosan: banánlevél árus Dél-Indiában

Agra  a világörökség részeként számon tartott  Vörös Erőd és a Tádzs Mahal révén India egyik legismertebb városa. A helyi sajtó címlapsztorija nemrégiben a Tadzs Mahal helyett azonban a központi börtön egyik fogvatartottjáról  szólt. Firoz Khan cellájában az egyetlen képlékeny anyagból, szappanból farag gyönyörű szobrokat. A hír azért is szenzációs, mert muzulmánként a hindu alapműveknek számító Rámájana és a Mahábhárata, valamint az indiai történelem egyéb kulcsfiguráit formázza meg.

Egy emberrablási ügyben ítélték szabadságvesztésre a 35 éves férfit, aki az első napok nyomott hangulata után munkába fogott. Méghozzá nem is akármilyen eredménnyel. Egyrészt a témaválasztás, másrészt a kivitelezés révén hamarosan felfigyeltek rá. A börtönben is minden évben megtartják a Dívali pudzsát, a fény ünnepét, vagyis a jó győzelmét a gonosz fölött. Talán abban is reménykednek, hogy az elítéltek számára ez terápiás hatással is lehet. Az ünnepre Firoz Khan készítette a gyönyörű istenszobrokat.

Egy tucat szép faragás került már ki a keze alól, beleértve Ráma hívének, a híres Hanumánnak a fegyverét, egy gyönyörű buzogányt vagy a híres oroszlános Asóka pillért is. Asóka felirattal díszített oszlopának egy másolata nálunk is látható a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Asóka kegyetlen, véres kezű uralkodóként kezdte hatalma gyakorlását az i.e. 3. században, de miután rádöbbent tettei borzalmas következményeire, jó útra tért. Olyannyira, hogy nemcsak a háborúzást hagyta abba, de hittel vallotta, hogy csakis az önmagunk felett aratott győzelem az igazi siker. A nem ártás elvét gyakorolva vegetáriánus lett, és számos erkölcsi tanács mellett törvénybe foglalta az állatok védelmét is. 

Egy üzletember elrablása miatt kerültem börtönbe – mondta Firoz Khan. – Eleinte depressziós voltam, majd egy lelki gyakorlatokat folytató rabtársam megmutatta a helyes utat, így képes voltam bocsánatot kérni az Úrtól. Néhány napon belül elkezdtem a szappanlopást… 

Hobbijának csupán fogvatartott társait fizették meg az árát. Minden reggel keresték a szappanokat, mialatt ő újabb és újabb ravasz ötleteket talált ki azok begyűjtésére. De mivel Firoz művészete lenyűgözte az összes többi rabot, így megbocsátották neki.

Lenyűgöző tehetsége nagy hatással volt a börtönhatóság képviselőire is, ezért úgy döntöttek, hogy támogatják, és alkotásait bemutatják magasabb fórumokon. „Egyszerűen zseniális, teljesen meglepett minket. Órákon át ül a sarokban, és dolgozik – mondta a börtönőr, L.S. Ratnakar. – Bár hibázott ifjúkorában, de meg kell adni a lehetőséget, hogy kijavítsa azt.” Ratnakar felvette a kapcsolatot két civil szervezettel, hogy támogassák Firozt, aki azóta már egy nemzeti díjat is kapott.

Kapcsolódó cikkek:

• Rámájana, a világ botanikai csodája

• Sziporkázó indiai diáklányok

• Ráma, édes Ráma, boldog szülinapot!

• Belső béke a világ egyik legmegrázóbb kórházában

• A reinkarnáció definíciója Balzac szerint

Minden demokratikus államban az állampolgárok alapvető joga a tájékozódás. Az újságírói szakma azonban nemcsak előjogokkal, felelősséggel is jár. Korunkat az információ korának is szokták nevezni, a tájékoztatás azonban, mint minden, visszaélésre is alkalmat ad, ami pedig maga után vonja a jogi szabályozást. Néha egész komoly perek zajlanak emiatt, de tegyük fel a kérdést: A hétköznapi életünkben vajon mennyire válogatunk, működik-e a belső szelekció?

Nemrégiben két médiahírben is olvashattuk ugyanazt az információt. A bulvár természetesen csak azt a részt emelte ki, amin esetleg csámcsogni lehetne. A ruhátlan aszkéta képe csak azoknak okozhat gerjedelmet, akik a biológiakönyv emberi testet bemutató rajzán is röhécselnek. A másik portál egyszerűen tényeket közölt, melyek egy földrésznyi, rendkívül színes és szerteágazó kultúrájú ország valamely ősi tradícióját mutatta be. A böngésző, ha odatévedt, azzal nyugtázta az olvasottakat: Lám, milyen különleges és rendkívüli módjai vannak az önmegvalósításnak! Az emberi törekvések ugyancsak nagyrabecsülést érdemelnek.

„Az újságírónak tiszteletben kell tartania az emberi jogokat. Nem kelthet gyűlöletet, nem szólíthat fel rasszista megkülönböztetésre népek, nemzetek, nemzetiségek ellen. Vallása, felekezeti hovatartozása, neme, testi, szellemi vagy lelki állapota, mássága, életkora, életmódbeli, életviteli különbözősége miatt senkit sem becsmérelhet…” – olvashatjuk az újságírói etikai kódexben.

Mondhatnánk azt is: a közlés etikája. Az utolérhetetlen Hofi Gézára jellemző volt, hogy megnevettetett, és egyben gondolkodásra késztetett. Miután bizonyos tv csatornákról beszélve „tv kanális”-t emleget, ránk kiált. Miért kell? Kinek kell? Ön feltette már ezeket a kérdéseket?

Ady Endre egykori menyasszonya, Dénes Zsófia, József Attila-díjas író, újságíró volt. Részlet Az újságírás etikája című írásából: „Az emberek lebecsülik a sajtó erejét. Az olvasó nem tudja, milyen mélyen nevelő és befolyásoló volt és marad számára a mindennapi olvasmány, a huszonnégyórás híradás és felhígított élettudomány…”

A Fortune magazin ezévi januári száma hatalmas vitát kavart az Egyesült Államokban. A magazin borítóján az Amazon vezérigazgatója, Jeff Bezos villog – mint Visnu, a hindu vallás Istene. A magazin legfrissebb számában az Amazon Indiában való terjeszkedéséről olvashatunk, ez adta az apropót. Bezos célja, hogy „meghódítsa a következő billió dolláros piacot”. A borító tervezője, Nigel Buchanan (akinek ügyfelei között van a The Wall Street Journal, a The New York Times stb.) elvetette a sulykot, s hatalmas felháborodást váltott ki a hindu közösségekből, így a Fortune főszerkesztőjének azonnal bocsánatot kellett kérnie a megsértettektől. Reméljük, lelkiismereti okok is erre késztették, nemcsak a pertől és kártérítéstől való félelem. Érdekes volt a címlapot kommentelők véleménye. A Google egyik szoftver mérnöke tömören megjegyezte: Semmi különös. Közönséges emberek így fejezik ki magukat, ez a kor nyelve.

„Amelyik embernek nincs mit mondania, jobb, ha nem mond semmit."

                                                                                            Konfuciusz 

A szellemi étkezésnek is megvan a maga egészséges formája. Ha nem eszerint teszünk, ha nem válogatunk megfelelő módon, akkor az fizikai és pszichikai betegséghez vezet. Nem csak a látható testünk torzulhat el! A helytelen táplálkozás megbontja a test harmóniáját, de ugyanez igaz a szellemi bevitelre is. Freund Tamás neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke egy tavalyi rádióműsorban bátran kijelentette, hogy a rengeteg információ frusztrációt, krónikus stresszállapotot, sőt depressziót is okozhat.

A betű hatalma óriási: alantas ösztöneinket is fel tudja piszkálni, ugyanakkor véleményformálásra, további gondolkodásra is késztethet. Sőt még tükröt is tart elénk. Reakcióink alapján felmérhetjük, mennyire fogadjuk el a szemetet, mi mellett állunk ki, hűek vagyunk-e elveinkhez, vagy éppen hol tartunk a tolerancia szép erényének gyakorlásában.

Ez is érdekelheti:

• Az európai kultúra bölcsője

• Menekültválság Indiából nézve

• A telefonfüggőség illúziója

• Obama szerint mennyei blues őrület van Odaát

• Másság és tolerancia Indiából nézve